Erdoğan ment, látott és eladott

Erdoğan török államfő a múlt héten a Perzsa-öbölben járt, s ha már ott volt, nem tétlenkedett: számos egyezményt aláírva Szaúd-Arábiában tető alá hozott egy hatalmas megállapodást az elnök vejének családja, a Bayraktarok kezében lévő Baykar dróngyártó és Rijád között. Nem sok részlet került ki ugyan az egyezségről, de Haluk Bayraktar, a cég vezérigazgatója – az egyik fivér – úgy nyilatkozott, hogy a legnagyobb ilyen megállapodás az ország történetében.

Eladott Bayraktarok

S ha már az Öböl: a Szaúd-Arábiából továbbröppenő államfő az Egyesült Arab Emírségekkel 50 milliárd dolláros megállapodást kötött, amitől a török vezetés azt várja, hogy segíti majd a líra csökkenésének megállítását, ha már az utóbbi hetekben végrehajtott kamatemelések nem hozták meg a kívánt eredményt. Az már csak hab a tortán, hogy az ország szintén tárgyalásokat folytat TB2-es drónok beszerzéséről. A fegyvereladás is részben ezt szolgálja.

Szaúd-Arábia ezúttal nem a máshonnan már jól ismert Bayraktar TB2-esekből vásárolt, hanem az újgenerációs TB3-asból, ami a keresztségben az Akıncı, azaz Támadó nevet kapta (egyébként nem az első, hanem a hetedik a sorban).

A török elnök is aláírt, mehet a gyártás

A TB3-as, ami két éve került be a török fegyveres erők készletébe, a TB2-es nagyobb testvére: hosszabb ideig képes a levegőben maradni, nagyobb az akciórádiusza és nagyobb bombákat (a hasznos teher tízszerese) is képes eljuttatni a kívánt célhoz.

A gyártó szerint az előállítási költsége is nagyobb, mintegy négyszerese az 5-6 millió dollárba kerülő TB2-nek.

A kiszivárgó hírek szerint nemcsak Akıncık eladásáról állapodtak meg, hanem a közös gyártásról és technológiai transzferről, így Ukrajna után már Szaúd-Arábiában is helyet kaphatnak a török gyártósorok.

Ez a fejlemény már csak azért is érdekes, mert a tavalyi év elejéig kifejezetten fagyos volt a két állam között a viszony, a Hasogdzsi-gyilkosság miatt Rijád gazdasági embargóval élt a török cégek és behozatal irányába.

Ám Erdoğan tavalyi, kvázi Canossa-járása után a nézeteltérések – úgy tűnik – megszűntek, az embargó felszámolása után a török cégek megjelentek az öbölmenti monarchiában, legújabban pedig a török hadiipar gyöngye is megegyezésre jutott a szaúdi hadügyminisztériummal.

Kapcsolódó cikk

Koszovó megkapta az első török drónokat, nem világos, hogy mennyit és mennyiért

A hivatalos adatok szerint a Baykar vállalat tavaly 1,18 milliárd dollár értékben exportált, megrendelésekből nincs hiány: a befutott TB2-ből már 30 ország vásárolt, köztük két EU-tag, Lengyelország és idén tavasszal Románia is. Az utóbbi 18 darabról írt alá megállapodást 321 millió dollár értékben.

A Balkánon Albánia vásárolt elsőként, aztán pedig Koszovó is kapott: múlt héten meg is érkezett az utolsó szállítmány.

A koszovói fegyverbeszerzés diplomáciai feszültséghez vezett Szerbiával, ami miatt befellegzett a szerb érdeklődésnek a török drónok iránt – legalábbis Aleksandar Vučić szerint. Még a török nagykövetet is berendelték a szerb külügyminisztériumba a koszovói fegyvereladás ügyében.

Persze Törökország túl fontos Belgrád számára, hogy a kapcsolatok érdemben megromoljanak, de ez a drónbotrány is mutatja, hogy Ankara befolyása egyre inkább növekszik a Balkánon.

Mi a siker titka?

De mi a török drónok sikerének titka? Alapvetően az, hogy egy relatíve új technológiát képesek voltak minőséggel és jó árral ötvözni. A török drónok lehetővé teszik, hogy pár millió dollárért már ütőképes légi csapásmérő képességekre tegyen szert egy közepes fejlettségű állam is.

Ráadásul a drónokat nehezebben lehet bemérni a hagyományos radar által, ami drónelhárító technológiák beszerzését teszi szükségessé, amelyek szintén nem olcsók, de aki ebben a versenyben későn kapcsol, az lemarad.

A szétlőtt örmény védelmi állások és harckocsik pedig ékes bizonyítékul szolgáltak a hadiipari fejlesztési verseny kíméletlenségére – az utóbbi évek háborúi, mint az észak-szíriai török akció (2019), a líbiai háború (2020-ban), a 2. karabahi háború (2020 ősze), az ukrajnai háború eleje kiváló marketinget csinált ennek a török hadiipari terméknek.

Kapcsolódó cikk

BAJOS BAYRAKTAR: Ankara fegyverzi fel Koszovót, így ért véget a török-szerb

A drónok kedvező ára miatt olyan országok is légi képességekre tehetnek szert, amelyek nem tudnak drága vadászgépeket vásárolni és fenntartani – a pilótaképzésről nem is beszélve.

A fegyvervásárlások mindenképp egyfajta elköteleződést jelentenek az eladó irányába, hiszen a karbantartáshoz szükséges a további kooperáció, így a leszállítással nem ér véget a történet.

A fegyverszállításokat viszont a politikai viszonyok változása felülírhatja, ezt maguk a törökök a bőrükön is érezhették, amikor az Egyesült Államok kirakta őket az F35-ös vadászgépprojektből.

A török drónokkal annyival jobb a helyzet, hogy Ankara nem ekkora játékos, és vélhetően kevésbé rontja meg a kapcsolatait a harmadik világ országaival. A török drónok vásárlói minden esetre jellemzően az ország befolyási övezetéből kerülnek ki; a vásárlók döntő többsége baráti állam. Vagy azzá válik.