Szerbia már a demokrácia látszatát sem igyekszik kelteni

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Pénteken megjelent egy közlemény a szerbiai képviselőház honlapján, amely hatályon kívül helyezte a demokráciát. A kétmondatos értesítés tudatja a nagyérdemű közvéleménnyel, hogy a szerbiai parlament felfüggeszti annak a vizsgálóbizottságnak a munkáját, amely a tizenkilenc (10 + 9) áldozatot követelő május eleji két tömeggyilkosság (politikai/társadalmi) körülményeinek kivizsgálásával foglalkozott volna. A bizottságot a szkupstina (szerb parlament) tíz nappal korábban hozta létre 193 képviselő támogatásával, ugyanakkor pénteken a szerb Netuddki ukk-mukk-fukk felfüggesztette az előbb említett közlemény közzétételével. Legalábbis erre lehet következtetni a közzététel módjából.

Mellőzte a formaságokat

Előzménye ugyan volt a vizsgálóbizottság bizonytalan határideig történő felfüggesztésének, a döntés meghozásával kapcsolatos formaságokat viszont mellőzték, a pénteken közzétett rövid közleményből az sem derül ki, hogy ki hozta meg a döntést arról, hogy taccsra teszik a bizottságot.

Persze, Szerbiában mindenki tudja, hogy honnan fúj a szél, ilyen viharos időkben ezzel nem árt tisztában lenni, az viszont meglepő, hogy ezúttal a szokás formaságokat is mellőzték, vagyis még a demokrácia látszatát sem igyekezett kelteni a bújtatott alany.

Kétszer ülésezett a tömeggyilkosságokat vizsgáló bizottság, és soha többet (Forrás: Danas)

A teljesség kedvéért elmondjuk, hogy a közlemény szerint a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt tragédia áldozatainak családtagjai és az őket képviselők pénteken, azaz 2023. július 21-én azzal a kéréssel fordultak a szerbiai parlamenthez és a képviselőkhöz, hogy mindaddig függesszék fel a vizsgálóbizottság bármiféle intézkedését és munkáját, amíg az ügyészség és a bíróság előtt nem fejeződik be a büntetőeljárás.

A megfogalmazás szerint ennek a kérésnek az alapján a tüsténkedő szerbiai parlament „figyelembe véve a kérésben kifejtett indokok összességét a képviselőcsoportok álláspontjával összhangban tüstént elfogadta a kérést és felfüggesztette a további eljárásokat és a vizsgálóbizottság munkáját”.

Vagyis abban a pillanatban eleget tett a kérésnek, hogy azt beadták: ez felveti annak a gyanúját, hogy a döntés már a kérés előterjesztése előtt megszületett, viszont apropót kellett teremteni a meghozásához.

Ugyanakkor az is igaz, hogy eljárások nem indultak és intézkedések nem történtek, mert a bizottság eddigi két ülésén körülbelül a napirendi pontok elfogadásáig jutottak.

Ezt megelőzőn ugyan volt némi tülekedés az ellenzéki sorokban, hogy ki vezesse a testület munkáját, de ez többé-kevésbé megoldódott, a bizottság elnöke az ellenzéki Marinika Tepić lett, aki a szerbiai kormány egyik legkeményebb bírálója, magyar viszonylatban Szél Bernadetthez lehetne hasonlítani, de ki emlékszik már Szél Bernadettre?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Marinika Tepić lemondására is elhangzottak követelések rögtön a megválasztását követően, esélyt sem adva neki az érdemi munkára.

Több helyre is elküldték

A ribnikáros szülők és képviselőik kérése több helyen is landolt, a képviselőházon kívül ugyanis kapott belőle a szerb elnök, a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyészségi tanács és a legfelsőbb bíróság is, vagyis valami jogi alapot, illetve nyomatékot mégiscsak akartak neki adni.

– A házelnök megszüntette a képviselőházat – állítja a szerbiai Polgári Kezdeményezések nevet viselő szervezet. Ami igaz, az igaz: Vladimir Orlić korábban kijelentette: a parlament arra való, hogy végrehajtsa a Szerb Haladó Párt politikáját

Sajtóértesülések szerint az aláírók egyöntetűen kifejtik a véleményüket, miszerint jogos a félelem azzal kapcsolatban, hogy a vizsgálóbizottság munkája veszélyeztetheti az ügyészségi nyomozás és büntetőeljárás további akadálytalan lefolytatását.

Az aláírók attól tartanak hogy a parlamenti testület tevékenysége által az eljárás lefolytatása szempontjából fontos tények és bizonyítékok kerülhetnek nyilvánosságra a tömeggyilkossággal kapcsolatos tárgyalások előtt.

A feltételes mód már önmagában árulkodó, mert eleve azt sejteti, hogy valakinek jó oka van a tömeggyilkossággal kapcsolatos tények elfedésére a közvélemény elől, erre azonban egyelőre semmiféle bizonyíték nem merült fel, ezért ezt csak nagyon a feltételezések szintjén kezeljük.

A legnyomósabb ok a bizottság tevékenységének felfüggesztésére az volt, hogy mi értelme van a munkának, ha a testület nem élvezi a szülők bizalmát, és hogy a parlamenti képviselők szembe mehetnek-e az áldozatok hozzátartozóinak akaratával.

Ugyanakkor az sem mellékes körülmény, hogy a vizsgálóbizottságot úgy szüntették meg ukk-mukk-fukk, hogy csak az egyik tömeggyilkosságban érintett családtagok véleményét vették figyelembe, pedig a vizsgálóbizottság az előzetes elképzelések szerint nem csak a belgrádi elitiskolában történt mészárlás körülményeit kívánta vizsgálni, hanem nem mellékesen azt is, hogy mi váltotta ki a Mladenovac környéki falvakban történt gyilkosságokat.

Azzal tehát a szerb parlament – személyesítse most meg bárki is, nem törődött, hogy az ottani áldozatok családtagjai mit gondolnak, mintha a vidéki életek kevesebbet érnének, mint a fővárosiak.

A demokrácia és a tűrőképesség

A vizsgálóbizottság azt tervezte, hogy az érdemi munka hétfőn folytatódik, amikor tárgyalnak, illetve tárgyaltak volna arról, hogy a testület kit hallgasson meg a két tömeggyilkossággal kapcsolatban, amire a felfüggesztést követően már nem kerül sor.

A bizottsági elnök azt mondta, hogy nem kívánnak senki felett sem ítélkezni, és nem a közvetlenül érintett személyekkel, hanem a körülményekkel szeretnének foglalkozni, de elhangzottak olyan elképzelések is, amelyek szerint a bizottság által megfogalmazott javaslatoknak elő kellene segíteniük a társadalom felépülését.

Aleksandar Marković, a Szerb Haladó Párt képviselője szerint ugyanakkor semmi értelme sincs a bizottság munkájának, mert a testület részéről nincs semmiféle szándék és akarat a tények feltárására, az egész bizottságosdi pedig csak azt szolgálja, hogy a kormányzatot és Aleksandar Vučićot állítsák pellengérre.

Amiben van némi igazság, merthogy van ilyen rejtett és kevésbé rejtett szándék. Tepić már a bizottság megalakítása előtt felsorolta, hogy kit szeretne meghallgatni.

A listán szerepelnek a rendőrség legmagasabb szintű képviselői, valamint a mladenovaci rendőrség tagjai, akik ismerték az ottani gyilkost, de meginvitálná az ügyészség képviselőit is, hogy a vidéki tömeggyilkossal szemben miért nem intézkedtek korábbi cselekedetei ürügyén, mivel nem volt ismeretlen a hatóságok előtt.

A most már csak volt bizottsági elnök szívesen meghallgatta volna a Vladislav Ribnikar Általános Iskola volt és jelenlegi igazgatóját is, miután az iskola élén személycsere történt, valamint a szerbiai médiatanács vezetőjét is.

A történtek után természetesen számtalan kérdés felmerül, ugyanakkor az teljesen világos, hogy a tömeggyilkosságokért a szerb társadalom egészében felelős, itt csak az a kérdés, hogy a jelenlegi helyzet előidézésében ki játszott nagyobb szerepet.

Ilyenkor pedig, ha akarjuk, ha nem, a legnagyobb felelősség az ország vezetőit terheli, mert „ők vezénylik a parádét”, vagyis ők alakították ki azt a beteg légkört, amelyben Szerbia jelenleg vergődik.

Ennek a légkörnek a fenntartásához azzal is hozzájárulnak, hogy még a demokrácia látszatát sem igyekeztek kelteni, amikor a tömeggyilkosságok körülményeit vizsgáló bizottság munkáját – ki tudja milyen utasításra – felfüggesztették. Persze aligha kérdéses, hogy mindenki tudja: milyen utasításra. Netuddki.