Connect with us

Szerbia

Szerbia már a demokrácia látszatát sem igyekszik kelteni

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

demokrácia
A szerb parlament közleménye, amely hatályon kívül helyezte a demokráciát

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Pénteken megjelent egy közlemény a szerbiai képviselőház honlapján, amely hatályon kívül helyezte a demokráciát. A kétmondatos értesítés tudatja a nagyérdemű közvéleménnyel, hogy a szerbiai parlament felfüggeszti annak a vizsgálóbizottságnak a munkáját, amely a tizenkilenc (10 + 9) áldozatot követelő május eleji két tömeggyilkosság (politikai/társadalmi) körülményeinek kivizsgálásával foglalkozott volna. A bizottságot a szkupstina (szerb parlament) tíz nappal korábban hozta létre 193 képviselő támogatásával, ugyanakkor pénteken a szerb Netuddki ukk-mukk-fukk felfüggesztette az előbb említett közlemény közzétételével. Legalábbis erre lehet következtetni a közzététel módjából.

Mellőzte a formaságokat

Előzménye ugyan volt a vizsgálóbizottság bizonytalan határideig történő felfüggesztésének, a döntés meghozásával kapcsolatos formaságokat viszont mellőzték, a pénteken közzétett rövid közleményből az sem derül ki, hogy ki hozta meg a döntést arról, hogy taccsra teszik a bizottságot.

Persze, Szerbiában mindenki tudja, hogy honnan fúj a szél, ilyen viharos időkben ezzel nem árt tisztában lenni, az viszont meglepő, hogy ezúttal a szokás formaságokat is mellőzték, vagyis még a demokrácia látszatát sem igyekezett kelteni a bújtatott alany.

szerb demokrácia

Kétszer ülésezett a tömeggyilkosságokat vizsgáló bizottság, és soha többet (Forrás: Danas)

A teljesség kedvéért elmondjuk, hogy a közlemény szerint a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt tragédia áldozatainak családtagjai és az őket képviselők pénteken, azaz 2023. július 21-én azzal a kéréssel fordultak a szerbiai parlamenthez és a képviselőkhöz, hogy mindaddig függesszék fel a vizsgálóbizottság bármiféle intézkedését és munkáját, amíg az ügyészség és a bíróság előtt nem fejeződik be a büntetőeljárás.

A megfogalmazás szerint ennek a kérésnek az alapján a tüsténkedő szerbiai parlament “figyelembe véve a kérésben kifejtett indokok összességét a képviselőcsoportok álláspontjával összhangban tüstént elfogadta a kérést és felfüggesztette a további eljárásokat és a vizsgálóbizottság munkáját”.

Vagyis abban a pillanatban eleget tett a kérésnek, hogy azt beadták: ez felveti annak a gyanúját, hogy a döntés már a kérés előterjesztése előtt megszületett, viszont apropót kellett teremteni a meghozásához.

Ugyanakkor az is igaz, hogy eljárások nem indultak és intézkedések nem történtek, mert a bizottság eddigi két ülésén körülbelül a napirendi pontok elfogadásáig jutottak.

Ezt megelőzőn ugyan volt némi tülekedés az ellenzéki sorokban, hogy ki vezesse a testület munkáját, de ez többé-kevésbé megoldódott, a bizottság elnöke az ellenzéki Marinika Tepić lett, aki a szerbiai kormány egyik legkeményebb bírálója, magyar viszonylatban Szél Bernadetthez lehetne hasonlítani, de ki emlékszik már Szél Bernadettre?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Marinika Tepić lemondására is elhangzottak követelések rögtön a megválasztását követően, esélyt sem adva neki az érdemi munkára.

Több helyre is elküldték

A ribnikáros szülők és képviselőik kérése több helyen is landolt, a képviselőházon kívül ugyanis kapott belőle a szerb elnök, a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyészségi tanács és a legfelsőbb bíróság is, vagyis valami jogi alapot, illetve nyomatékot mégiscsak akartak neki adni.

szerb demokrácia

– A házelnök megszüntette a képviselőházat – állítja a szerbiai Polgári Kezdeményezések nevet viselő szervezet. Ami igaz, az igaz: Vladimir Orlić korábban kijelentette: a parlament arra való, hogy végrehajtsa a Szerb Haladó Párt politikáját

Sajtóértesülések szerint az aláírók egyöntetűen kifejtik a véleményüket, miszerint jogos a félelem azzal kapcsolatban, hogy a vizsgálóbizottság munkája veszélyeztetheti az ügyészségi nyomozás és büntetőeljárás további akadálytalan lefolytatását.

Az aláírók attól tartanak hogy a parlamenti testület tevékenysége által az eljárás lefolytatása szempontjából fontos tények és bizonyítékok kerülhetnek nyilvánosságra a tömeggyilkossággal kapcsolatos tárgyalások előtt.

A feltételes mód már önmagában árulkodó, mert eleve azt sejteti, hogy valakinek jó oka van a tömeggyilkossággal kapcsolatos tények elfedésére a közvélemény elől, erre azonban egyelőre semmiféle bizonyíték nem merült fel, ezért ezt csak nagyon a feltételezések szintjén kezeljük.

A legnyomósabb ok a bizottság tevékenységének felfüggesztésére az volt, hogy mi értelme van a munkának, ha a testület nem élvezi a szülők bizalmát, és hogy a parlamenti képviselők szembe mehetnek-e az áldozatok hozzátartozóinak akaratával.

Ugyanakkor az sem mellékes körülmény, hogy a vizsgálóbizottságot úgy szüntették meg ukk-mukk-fukk, hogy csak az egyik tömeggyilkosságban érintett családtagok véleményét vették figyelembe, pedig a vizsgálóbizottság az előzetes elképzelések szerint nem csak a belgrádi elitiskolában történt mészárlás körülményeit kívánta vizsgálni, hanem nem mellékesen azt is, hogy mi váltotta ki a Mladenovac környéki falvakban történt gyilkosságokat.

Azzal tehát a szerb parlament – személyesítse most meg bárki is, nem törődött, hogy az ottani áldozatok családtagjai mit gondolnak, mintha a vidéki életek kevesebbet érnének, mint a fővárosiak.

A demokrácia és a tűrőképesség

A vizsgálóbizottság azt tervezte, hogy az érdemi munka hétfőn folytatódik, amikor tárgyalnak, illetve tárgyaltak volna arról, hogy a testület kit hallgasson meg a két tömeggyilkossággal kapcsolatban, amire a felfüggesztést követően már nem kerül sor.

A bizottsági elnök azt mondta, hogy nem kívánnak senki felett sem ítélkezni, és nem a közvetlenül érintett személyekkel, hanem a körülményekkel szeretnének foglalkozni, de elhangzottak olyan elképzelések is, amelyek szerint a bizottság által megfogalmazott javaslatoknak elő kellene segíteniük a társadalom felépülését.

Aleksandar Marković, a Szerb Haladó Párt képviselője szerint ugyanakkor semmi értelme sincs a bizottság munkájának, mert a testület részéről nincs semmiféle szándék és akarat a tények feltárására, az egész bizottságosdi pedig csak azt szolgálja, hogy a kormányzatot és Aleksandar Vučićot állítsák pellengérre.

Amiben van némi igazság, merthogy van ilyen rejtett és kevésbé rejtett szándék. Tepić már a bizottság megalakítása előtt felsorolta, hogy kit szeretne meghallgatni.

A listán szerepelnek a rendőrség legmagasabb szintű képviselői, valamint a mladenovaci rendőrség tagjai, akik ismerték az ottani gyilkost, de meginvitálná az ügyészség képviselőit is, hogy a vidéki tömeggyilkossal szemben miért nem intézkedtek korábbi cselekedetei ürügyén, mivel nem volt ismeretlen a hatóságok előtt.

A most már csak volt bizottsági elnök szívesen meghallgatta volna a Vladislav Ribnikar Általános Iskola volt és jelenlegi igazgatóját is, miután az iskola élén személycsere történt, valamint a szerbiai médiatanács vezetőjét is.

A történtek után természetesen számtalan kérdés felmerül, ugyanakkor az teljesen világos, hogy a tömeggyilkosságokért a szerb társadalom egészében felelős, itt csak az a kérdés, hogy a jelenlegi helyzet előidézésében ki játszott nagyobb szerepet.

Ilyenkor pedig, ha akarjuk, ha nem, a legnagyobb felelősség az ország vezetőit terheli, mert “ők vezénylik a parádét”, vagyis ők alakították ki azt a beteg légkört, amelyben Szerbia jelenleg vergődik.

Ennek a légkörnek a fenntartásához azzal is hozzájárulnak, hogy még a demokrácia látszatát sem igyekeztek kelteni, amikor a tömeggyilkosságok körülményeit vizsgáló bizottság munkáját – ki tudja milyen utasításra – felfüggesztették. Persze aligha kérdéses, hogy mindenki tudja: milyen utasításra. Netuddki.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország17 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia4 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava