Connect with us

Horvátország

A VASUTAKÉ A JÖVŐ? 245 millió eurós új vasútvonal Horvátországban
0 (0)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

vasút
A horvát RTL 2019-ben arról számolt be, hogy az európai országok közül Horvátországban a legrosszabb a vasúti helyzet: a vonatok késnek, nem járnak elég gyakran, és túl lassan újítják fel a síneket. Ez most talán egy kicsit javul (Forrás: Twitter, RTL Hrvatska)
A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A horvát vasutak esete az egyike a ritka horvát horror sztoriknak, miután száz év alatt sikerült másfélszeresére növelni a Zágráb és Budapest közötti utazási időt. Egy évszázaddal ezelőtt, 1915-ben a két város közötti utat 5,5 óra alatt lehetett megtenni, mostanság ez olyan nyolc órácskát vesz igénybe. A helyzet azonban javulhat, az Európai Bizottság ugyanis közzétette a transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztésére szolgáló CEF-források 2022-es pályázatainak eredményeit. Magyar szempontból kellemetlen fejlemény, hogy a Déli Körvasút nem nyert, viszont több horvát projektre is jut pénz, így van miről beszélnünk a BALK-on.

A jelenlegi helyzet

Ha nem akarunk száz évet visszamenni a múltba, akkor megemlíthetjük, hogy a jugoszláv átkosban a Zágráb és Vinkovce közötti utazás 2,5 órát tartott, mostanság viszont 4,5 órát, ráadásul Intercityvel.

Ha valaki súlyos mazochizmusban szenved, merjük ajánlani az Eszék-Split vonalat, a már-már Guiness-rekordkönyvbe kívánkozó 18+ órás menetidővel.

vasút

Azoknak, akik kételkednek a szavainkban, érdemes utánanézniük az interneten, és akkor gyorsan kiderül, hogy nem nagyotmondással szeretnénk újabb olvasókat szerezni, a horvát vasutak hivatalos menetrendje ugyanis a legjobb bizonyíték arra, hogy igazat mondunk.

A menetrend szerint Eszéken néhány perccel hajnali fél négy után kell vonatra szállnia annak, aki még aznap, nem sokkal tíz óra előtt szeretne leérni a tengerparti Splitbe, nem mellékesen szólva, kétszeri átszállással.

Ez az optimális menetidő arra az esetre, ha valami nem jön közbe.

Érdemes egy pillantást vetni az árra is, a horvát vasutak ezt a kéjutazást 39,05 euróért kínálja, a horvát légitársaság, vagyis a Croatian Airlines ugyanakkor 45 euróért leviszi az utasokat Eszékről Splitbe.

Ami a vasútépítést illeti, ha nem volna olyan a politikai helyzet amilyen, nyilván a kínai cégek alkalmazása lenne a legmegfelelőbb a probléma megoldására, de erről jelenleg nyilván szó sem lehet.

Állítólag minden jobb lesz

Csütörtökön az Európai Bizottság bejelentette, hogy kiválasztott 107 közlekedési infrastrukturális projektet, amelyek több mint 6 milliárd uniós támogatásban részesülnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF), vagyis a közlekedési infrastruktúrába történő stratégiai beruházások uniós eszközéből.

A finanszírozás több mint 80%-át olyan projektekre fordítják, amelyek hatékonyabb, környezetbarátabb és intelligensebb vasúti, belvízi és tengeri útvonalakat biztosítanak a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) mentén.

E projektek közül három Horvátországban található. A legnagyobb összeget, több mint 245 millió eurót egy kétvágányú vasút építésére szánják Ivanić-Grad és Kutenya (Kutina) között, valamint a Dugo Selo-Novska szakaszon, vagyis kelet-nyugati irányban.

A másik projekt az előzetes tervdokumentáció elkészítésének finanszírozása és egy új, kétvágányú villamosított vasútvonal megépítéséhez szükséges helyszíni engedélyének megszerzése a Skradnik–Krasica-Tijani szakaszon, 72 kilométer hosszan, a Károlyváros (Karlovac) és Fiume (Rijeka) közötti alföldi vasútvonalon észak-déli irányban. Erre 4,93 millió eurót különítettek el.

A harmadik projekt az eszéki kikötő déli partjának építésére és rekonstrukciójára vonatkozik, amelyre alig másfél millió eurót szánnak.

Ezen felül a 107 kiválasztott projekt közül Horvátország számos projektben vesz részt más tagországokkal együtt.

A legnagyobb uniós beruházás a több mint 71 millió euró értékű projekt, amely 25 tagállamot érint.

A kezdeményezés a légi közlekedéshez kapcsolódik, és várhatóan elősegíti a repülőtéri torlódások csökkentését, a késések, a szükségtelen szén-dioxid- és zajkibocsátás megelőzését, valamint egy olyan koncepció kidolgozását, amely közvetlenebb útvonalakat tesz lehetővé az európai úti célok között, és ez jelentősen csökkentené a repülési időket, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A második, valamivel több mint 18 millió euró értékű projekt egy 12 tagországot érintő kezdeményezés, amely egy folyami információs szolgáltatás létrehozására irányul.

Ennek hozzá kell járulnia a határokon átnyúló hajózás javításához az európai közlekedési folyosók részét képező öt hajózási útvonalon: a Rajna–Alpok víziúton, az Északi-tengert a Földközi-tengerrel összekötő útirányon, a Rajna–Duna hajózási vonalon, a Földközi-tenger keleti és nyugati részét összekapcsoló folyosón, valamint az Északi-tengert a Balti-tengerrel összekötő víziúton.

A projekt célja a hatékonyság, az átjárhatóság és a közúti biztonság megerősítése, és valamivel több mint 32 millió eurót különítettek el rá.

A harmadik jelentős projekt a határon átnyúló közép-európai együttműködés Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Románia és Szlovénia részvételével. Ez a terv az intelligens mobilitást előmozdító közlekedési rendszerekről szóló irányelv végrehajtásában való együttműködésre vonatkozik.

A Horvátország mellett öt másik tagállamot érintő negyedik projekt a légi közlekedés együttműködési és ellenálló képességének javításával foglalkozik, amelyre valamivel több mint 34 millió eurót különítettek el.

Pár szó a CEF-ről

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) olyan uniós pénzügyi eszköz, amelyet az új közlekedési, energetikai és távközlési infrastruktúra kiépítésére és fejlesztésére irányuló további beruházások céljából hoztak létre, és amelyből a tagállamok a meglévő strukturális és kohéziós alapok mellett a transzeurópai közlekedési hálózat törzshálózatának (TEN-T) kilenc folyosójára vonatkozó projekteket is finanszírozhatnak.

Célja, hogy Európa-szerte elősegítse összekapcsolt, nagy teljesítményű és környezeti szempontból fenntartható hálózatok létrehozását, és hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez, valamint a társadalmi és területi kohézióhoz az Európai Unión belül.

Persze, mindenkinek, akinek nem mosták patyolatfehérre az agyát, az első dolog, ami ennek hallatán az eszébe jut, hogy mi mindent lehetett volna kiépíteni az Ukrajnába ömlesztett milliárdokból. Esetleg egy kínai technológián alapuló, a kontinenst 400+ kilométer sebességgel átszelő gyorsvasutat? Mi ehhez képest a fékezett habzású 160 kilométer per órás sebesség?

Így csak elmélázhatunk azon, hogy az igazi gyorsvasút egy csomó repülővonalat feleslegessé tenne. Micsoda környezetbarát megoldás lenne, nem is lehetne nagyon zöldebb!

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava