Seymour Hearsh megírta, az Európa Tanács tapsol, a szlovákok rettegnek a JANAF áremelésétől

Szóval a hétvégi cikkecske ismét a bolond világról szól, amelyben élünk. Ezt a világot sánta kígyó szüli – ahogyan egyik kedves, költői vénával megvert barátom fogalmazna – ebben próbálunk valahogy megmaradni, minden és mindenki ellenére.

Seymour Hearsh megírta

Azzal kezdeném, hogy a 85 éves Seymour Hearsh, az oknyomozó, tényfeltáró újságírás legendás alakja a napokban egy 5000 szavas cikkben részleteiben megírta, hogyan robbantotta fel az Egyesült Államok kormánya az Északi Áramlat I és II gázvezetékeket.

Az akcióban az amerikaiak mellett a szövetséges norvégok is részt vettek, de ezzel nyilván minden érintett európai ország kormánya már régóta tisztában van.

Az ami érdekes, legalábbis számomra, hogy az ügyből eddig nem lett nagyobb balhé, pedig nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy az USA megtámadta európai szövetségeseit.

A figyelmesebb olvasónak nyilván feltűnt az „állítólag”, „szerinte” és hasonló elhatárolódások hiánya. Ez teljesen szándékos, mert ha választani kell, hogy kinek hiszek, Hearshnek, vagy az Egyesült Államok kormányának én Seymour „Sy” Hearsh mellett szavazok.

Tovább lépve, európaiként, az Unió polgáraként mélységes felháborodással szemlélem az EU-s politikusok szerencsétlenkedését a megadott mantra irányvonalán, amely szerint a „NATO nagy és hatalmas, Joe Biden pedig az ő prófétája”.

Ha más nem legalább annyi változott az utóbbi időben, hogy a mainstream nyugati média is abbahagyta az „orosz lenni hülye” típusú tudósítást, és mára már nem emlegetik a fogyóban lévő orosz rakétákat, tűzérségi lőszert.

Még itt-ott előbukkan az élőerő hiánya, annak ellenére, hogy a muszkáknak – legalábbis papíron – körülbelül 25 millió tartalékosuk van.

Az annyira divatos szakértést másokra bízom, csupán annyit teszek hozzá, hogy amíg a háború tart, naponta több száz, ha nem több ezer katona veszíti életét, pusztul az infrastruktúra, városok, falvak tűnnek el. Az emberi szenvedésről pedig senki sem beszél.

Az Európa tanács tapsol

Mindennek ellenére – ahogyan ezt a horvát sajtó is átvette -, a nap témája az, hogy Orbán Viktor nem tapsolta meg az ET-ba látogató Zelenszkijt.

The free world is united in support of Ukraine. Well, except Hungary – olvasható sokféle nyelven az interneten, például angolul is. A tisztesség azt követeli, hogy ragaszkodjunk az igazsághoz: nem csak a magyar miniszterelnök nem tapsolt, hanem a román elnök és az osztrák kancellár sem. Iohannis jobbról a negyedik, kék öltönyben, Nehammer Orbán mögött állt. Ők sem tapsoltak.

Ezzel kapcsolatban – ha jobb kedvemben lennék, nyilván kuncogva – említeném, hogy itt is nyomon lehet követni mindazt a mesterkedést, amivel a közhangulatot igyekeznek befolyásolni egyesek.

Egy a sok hozzászólás közül: Ennek a kollektív őrületnek az EU-ban nem lehet jó vége. Félek, hogy eljönnek az idők, amikor többé nem fogunk törődni Ukrajnával. Ez az egyoldalú gondolkodásmód az EU-ban az észak-koreai parlamentre emlékeztet. Jól nézzétek meg a gyengeelméjűeknek ezt a csapatát, ez a fejünkbe fog még kerülni. Min mosolyognak ezek a szegények/szerencsétlenek? Azon a bajon/rosszon, amit nekünk készítenek.

Például a horvát Index az elsők között sietett leadni a „botrányos viselkedésről” szóló jelentést, amit véletlenül 2 perccel a közlés ideje után vettem észre.

Maga a cikkecske semmiben sem volt figyelemreméltó, viszont a kommentek annál inkább.

Kivétel nélkül a magyar miniszterelnök oldalán álltak, a „Brávó Orbán!”-tól addig a javaslatig, hogy Guy Verhofstadtnak adjon már valaki egy puskát, és zavarja el a frontra.

Aztán csak előkerültek a kommentek, például ez is, amelynek a fordítása így hangzik: Ennek a belga kreténnek: kapd a puskát, és irány Ukrajna. Kedvelési arány 63 igen, 23 nem.

Mikor pár óra múlva ismét ellátogattam az Indexre, a jelzett cikk alatti kommentárok már „meg lettek szerkesztve”, és az eredeti időfolyamtól ellentétesen az első helyen egy Orbánt ócsárló komment állt.

Az esetről megemlékeztek a vezető napilapok, portálok, de érdekes mód sehol sem láttam viszont azt az információt, hogy az ukrán elnököt Klaus Iohannis román elnök és Karl Nehammer osztrák kancellár sem tapsolta meg. Erről ennyit.

A szlovákok rettegnek a JANAF áremelésétől

A zágrábi Jutarnji list a szlovák Dennik portál értesüléseire hivatkozva tudósított arról, hogy a horvát kőolajvezeték, a JANAF vezetősége drasztikusan meg fogja emelni a kőolajszállítás árát Szlovákia részére.

Állítólag kilátásba helyezték, hogy a jelenlegi 3 euró/tonna szállítási díjat 17 euróra növelik.

A szlovák értesülések szerint a szlovák fél nevében Karel Hirman gazdaságügyi miniszter tárgyalt informálisan horvát kollégájával, és hogy állítólag a szlovák kormány Ausztria közbenjárását fogja kérni az ügyben.

A horvát kollégák igyekeztek utánajárni az ügynek, de a gazdasági minisztérium átirányította őket a JANAF-ra, ahol körülményesen nem mondtak nekik semmit.

Ha csak azt nem tekintjük elfogadható válasznak, hogy „a szállítási árak meghatározására szolgáló módszer mindenki számára egyenlő bánásmódot biztosít, és nem jogi személyekhez, hanem az olajvezeték részvényeihez kapcsolódik”.

Hogy a szóban forgó Szlovákiába irányuló kőolaj esetleg orosz eredetű-e, arról nem volt szó.