Connect with us

Koszovó

NORVÉG KAPCSOLAT: Jó az öreg a háznál, avagy norvégok a Balkánon

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

norvég, Stoltenberg Norwegian connection
Albin Kurti koszovói miniszterelnök az Önrendelkezés (Vetëvendosje) 2019-es választási győzelmét követően nyilvánosan köszönetet mondott az anyjának és norvég származású feleségének (Forrás: YouTube)
A cikk meghallgatása

Manapság már csak az ilyen vén bútordarabok emlékeznek bizonyos dolgokra. Így például kevesen tudják, hogy a Balkánon létezik egy Belgrád-Norvégia-Macedónia politikai háromszög, amely az 1960-as évek óta működik. Ezt a jugoszláviai norvég nagykövetség akkori első titkára, Thorvald Stoltenberg, Jens Stoltenberg, a NATO jelenlegi főtitkárának apja hozta össze. Az 1960-as években idősebb Stoltenberg a katasztrofális szkopjei földrengés következményeinek elhárításával is foglalkozott, amiért sokkal később, röviddel Macedónia NATO-csatlakozása előtt, utcát kapott a macedón fővárosban.

Stoltenberg papa

Stoltenberg papa az 1990-es években, az ENSZ békeközvetítőjeként volt ismert a volt Jugoszlávia területén, és társszerzője volt az utolsó sikertelen béketervnek, amellyel véget szándékoztak vetni a bosznia-hercegovinai háborúnak.

Az Owen-Stoltenberg megállapodás végül is sikertelenül záródott, mert a bosnyák fél amerikai sugallatra elutasította.

A terv kudarca ellenére Thorvaldot 2015-ben Belgrád díszpolgárává avatták, aki az ebből alkalomból kijelentette:

– Nagyra értékelem, hogy Belgrád díszpolgára lettem. Bevallom, hogy már e megtiszteltetés előtt is úgy éreztem magam, mint egy igazi belgrádi. Az első szolgálatom idején megtanultam a nyelvet, újságot olvastam, a feleségemmel a Kalemegdan (belgrádi vár) környékén sétáltunk a gyerekeinkkel, Camillával, Jensszel és Ninával

– mondta Stoltenberg papa.

norvég, Stoltenberg

KÉT MUNKÁSPÁRTI POLITIKUS: Apja és fia, vagyis Jens és Thorvald Stoltenberg (utóbbi 1931-2018)

A fent említett háromszög működését szemléltette Macedóniában az ún. “pržinai megállapodás” aláaknázása is.

A szóban forgó megállapodás volt az, amellyel az ország négy fő pártja, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – a Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), a Macedónia Szociáldemokrata Szövetsége (SDSM), a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) és az Albán Demokratikus Párt (DPA) 2016-ban előrehozott parlamenti választásokkal próbálta megoldani a politikai válságot.

Véletlenül vagy sem, a választások után a DUI az ohridi megállapodással ellentétben megszüntette hosszú távú partnerségét a többségi VMRO-DPNE-vel, és koalícióra lépett Zoran Zaev SDSM-jével.

Vasko Eftov macedón újságíró értesülései szerint a pártütést egy norvég diplomata szervezte, aki Belgrádból érkezett Mala Rečicába erre az alkalomra.

Kurtiné Rita Augestad Knudsen

Egy másik norvég-laburista szereplő a balkáni politikában Rita Augestad Knudsen, Albin Kurti koszovói miniszterelnök felesége. Knudsen asszony a Norvég Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (NUPI – Norsk Utenrikspolitisk Institutt) vezető kutatója.

Az intézet többek között régóta és aktívan foglalkozik Oroszországgal, ezért bizonyos norvég struktúrák eltávolodtak tőle, a Morgenbladet, Norvégia legrégebbi napilapja pedig azt állította, hogy az intézet a Munkáspárt kizárólagos ellenőrzése alatt áll.

Nem tudni, hogy Knudsen asszony melyik párt tagsági igazolványával rendelkezik, de azt tudjuk, hogy a biztonság és a védelem, különösen a terrorizmus és a balkáni radikalizálódás elleni küzdelem a szakterülete.

Kurtiné valószínűleg átadta elméleti tudásának egy részét a tehetséges “forradalmi” ügynöknek, Albin Kurtinak, aki manapság a miniszterelnöki székből kiválóan kezeli a válságot egy maroknyi szerb közreműködésével Észak-Koszovóban.

Kurtinak a Szerb Községek Közösségéhez (ZSO) történő hozzáállása annyira sikeres volt, hogy sikerült feldühítenie az Egyesült Államokat, amely kidobta Koszovót a NATO “Európa védelmezője ’23” (Defender Europe 23) gyakorlatából, miközben ezzel párhuzamosan a szerb hadsereggel közösen részt vesz a “Platina Farkas” gyakorlatban.

Ramush Haradinaj volt koszovói miniszterelnök a Facebookon a következőket írta:

– Voltak mások a történelmünkben, akik meg akarták semmisíteni ezeket a szövetségeket, de Koszovó nagyobb volt náluk, és győzött. Ezúttal nincs más lehetőség, mint a diadal. Koszovó népe, amely a leginkább nyugatbarát nép a kontinensen, tudni fogja, hogyan védje meg barátait és irányultságát. Albin Kurti nem változtathatja meg Koszovó és a koszovói nép irányultságát.

Adem Demaçi Moszkva embere?

Amikor egy másik irányultságról beszél, Haradinaj valószínűleg azokra a vonzódásokra és álláspontokra utal, amelyeket a koszovói albán ikon és Albin Kurti politikai atyja – Adem Demaçi hozott létre a huszadik században az albán nemzeti kérdésben.

Egyes elméletek szerint ezek az orientációk a szovjet Állambiztonsági Bizottságból (KGB) származnak azzal a céllal, hogy gyengítsék Jugoszláviát és Titót az albán nacionalizmus és szeparatizmus révén, amely az Informbüró 1948-as határozata után de facto a NATO oldalára állt.

norvég, Stoltenberg

Adem Demaçi, a javíthatatlan forradalmár (1936-2018)

Kevés bizonyíték van a KGB koszovói romboló szerepére vonatkozó tézisre, mivel a volt Jugoszlávia (JSZSZK) Albániát és a Sigurimi kémszolgálatot hibáztatta az albán szeparatizmusért, de nem a Szovjetuniót és a KGB-t.

Ennek ellenére sok nyilvánosan elérhető forrás azt állítja, hogy Moszkva szervezte az ügyet, és hogy fő kollaboránsuk Koszovóban Adem Demaçi volt.

A nyugati szocialisták, és köztük leginkább a norvégok, annyira nagyra tartották Demaçit, hogy szinte szabadságharcosnak tekintették.

Mindazonáltal ennek az embernek a befolyása döntő fontosságú volt Koszovó etnikai-nacionalista mítoszainak kialakulására, amelyekhez az 1990-es évek albán és koszovói napi politikai és katonai történései kapcsolódtak.

Demaçi támogatta a Koszovói Marxista-Leninisták Szervezetét és más baloldali szervezeteket is, amelyekből a “Koszovói Népi Mozgalom” jött létre, ez viszont a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (Ushtria Çlirimtare e Kosovës, UÇK) szervezeti és politikai magjaként működött, ennek tagjait főként a jugoszláv börtönökből toborozták.

Az egyéves koszovói háború alatt Jakup Krasniqi, a hadsereg alapítója és későbbi koszovói elnök, az UÇK szóvivője, Adem Demaçi pedig kohéziós faktor és politikai képviselő volt. Albin Kurti az ő segédjeként tanulta a “szakmát”, így nem meglepő a részéről tanúsított radikális magatartás.

Az olvasás folytatása

Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

KÖVETÉS A FACEBOOKON

HIRDETÉS

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava

Powered by atecplugins.com