Connect with us

Szerbia

NORVÉG KAPCSOLAT: Jó az öreg a háznál, avagy norvégok a Balkánon

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

norvég, Stoltenberg Norwegian connection
Albin Kurti koszovói miniszterelnök az Önrendelkezés (Vetëvendosje) 2019-es választási győzelmét követően nyilvánosan köszönetet mondott az anyjának és norvég származású feleségének (Forrás: YouTube)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Manapság már csak az ilyen vén bútordarabok emlékeznek bizonyos dolgokra. Így például kevesen tudják, hogy a Balkánon létezik egy Belgrád-Norvégia-Macedónia politikai háromszög, amely az 1960-as évek óta működik. Ezt a jugoszláviai norvég nagykövetség akkori első titkára, Thorvald Stoltenberg, Jens Stoltenberg, a NATO jelenlegi főtitkárának apja hozta össze. Az 1960-as években idősebb Stoltenberg a katasztrofális szkopjei földrengés következményeinek elhárításával is foglalkozott, amiért sokkal később, röviddel Macedónia NATO-csatlakozása előtt, utcát kapott a macedón fővárosban.

Stoltenberg papa

Stoltenberg papa az 1990-es években, az ENSZ békeközvetítőjeként volt ismert a volt Jugoszlávia területén, és társszerzője volt az utolsó sikertelen béketervnek, amellyel véget szándékoztak vetni a bosznia-hercegovinai háborúnak.

Az Owen-Stoltenberg megállapodás végül is sikertelenül záródott, mert a bosnyák fél amerikai sugallatra elutasította.

A terv kudarca ellenére Thorvaldot 2015-ben Belgrád díszpolgárává avatták, aki az ebből alkalomból kijelentette:

– Nagyra értékelem, hogy Belgrád díszpolgára lettem. Bevallom, hogy már e megtiszteltetés előtt is úgy éreztem magam, mint egy igazi belgrádi. Az első szolgálatom idején megtanultam a nyelvet, újságot olvastam, a feleségemmel a Kalemegdan (belgrádi vár) környékén sétáltunk a gyerekeinkkel, Camillával, Jensszel és Ninával

– mondta Stoltenberg papa.

norvég, Stoltenberg

KÉT MUNKÁSPÁRTI POLITIKUS: Apja és fia, vagyis Jens és Thorvald Stoltenberg (utóbbi 1931-2018)

A fent említett háromszög működését szemléltette Macedóniában az ún. “pržinai megállapodás” aláaknázása is.

A szóban forgó megállapodás volt az, amellyel az ország négy fő pártja, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – a Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), a Macedónia Szociáldemokrata Szövetsége (SDSM), a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) és az Albán Demokratikus Párt (DPA) 2016-ban előrehozott parlamenti választásokkal próbálta megoldani a politikai válságot.

Véletlenül vagy sem, a választások után a DUI az ohridi megállapodással ellentétben megszüntette hosszú távú partnerségét a többségi VMRO-DPNE-vel, és koalícióra lépett Zoran Zaev SDSM-jével.

Vasko Eftov macedón újságíró értesülései szerint a pártütést egy norvég diplomata szervezte, aki Belgrádból érkezett Mala Rečicába erre az alkalomra.

Kurtiné Rita Augestad Knudsen

Egy másik norvég-laburista szereplő a balkáni politikában Rita Augestad Knudsen, Albin Kurti koszovói miniszterelnök felesége. Knudsen asszony a Norvég Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (NUPI – Norsk Utenrikspolitisk Institutt) vezető kutatója.

Az intézet többek között régóta és aktívan foglalkozik Oroszországgal, ezért bizonyos norvég struktúrák eltávolodtak tőle, a Morgenbladet, Norvégia legrégebbi napilapja pedig azt állította, hogy az intézet a Munkáspárt kizárólagos ellenőrzése alatt áll.

Nem tudni, hogy Knudsen asszony melyik párt tagsági igazolványával rendelkezik, de azt tudjuk, hogy a biztonság és a védelem, különösen a terrorizmus és a balkáni radikalizálódás elleni küzdelem a szakterülete.

Kurtiné valószínűleg átadta elméleti tudásának egy részét a tehetséges “forradalmi” ügynöknek, Albin Kurtinak, aki manapság a miniszterelnöki székből kiválóan kezeli a válságot egy maroknyi szerb közreműködésével Észak-Koszovóban.

Kurtinak a Szerb Községek Közösségéhez (ZSO) történő hozzáállása annyira sikeres volt, hogy sikerült feldühítenie az Egyesült Államokat, amely kidobta Koszovót a NATO “Európa védelmezője ’23” (Defender Europe 23) gyakorlatából, miközben ezzel párhuzamosan a szerb hadsereggel közösen részt vesz a “Platina Farkas” gyakorlatban.

Ramush Haradinaj volt koszovói miniszterelnök a Facebookon a következőket írta:

– Voltak mások a történelmünkben, akik meg akarták semmisíteni ezeket a szövetségeket, de Koszovó nagyobb volt náluk, és győzött. Ezúttal nincs más lehetőség, mint a diadal. Koszovó népe, amely a leginkább nyugatbarát nép a kontinensen, tudni fogja, hogyan védje meg barátait és irányultságát. Albin Kurti nem változtathatja meg Koszovó és a koszovói nép irányultságát.

Adem Demaçi Moszkva embere?

Amikor egy másik irányultságról beszél, Haradinaj valószínűleg azokra a vonzódásokra és álláspontokra utal, amelyeket a koszovói albán ikon és Albin Kurti politikai atyja – Adem Demaçi hozott létre a huszadik században az albán nemzeti kérdésben.

Egyes elméletek szerint ezek az orientációk a szovjet Állambiztonsági Bizottságból (KGB) származnak azzal a céllal, hogy gyengítsék Jugoszláviát és Titót az albán nacionalizmus és szeparatizmus révén, amely az Informbüró 1948-as határozata után de facto a NATO oldalára állt.

norvég, Stoltenberg

Adem Demaçi, a javíthatatlan forradalmár (1936-2018)

Kevés bizonyíték van a KGB koszovói romboló szerepére vonatkozó tézisre, mivel a volt Jugoszlávia (JSZSZK) Albániát és a Sigurimi kémszolgálatot hibáztatta az albán szeparatizmusért, de nem a Szovjetuniót és a KGB-t.

Ennek ellenére sok nyilvánosan elérhető forrás azt állítja, hogy Moszkva szervezte az ügyet, és hogy fő kollaboránsuk Koszovóban Adem Demaçi volt.

A nyugati szocialisták, és köztük leginkább a norvégok, annyira nagyra tartották Demaçit, hogy szinte szabadságharcosnak tekintették.

Mindazonáltal ennek az embernek a befolyása döntő fontosságú volt Koszovó etnikai-nacionalista mítoszainak kialakulására, amelyekhez az 1990-es évek albán és koszovói napi politikai és katonai történései kapcsolódtak.

Demaçi támogatta a Koszovói Marxista-Leninisták Szervezetét és más baloldali szervezeteket is, amelyekből a “Koszovói Népi Mozgalom” jött létre, ez viszont a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (Ushtria Çlirimtare e Kosovës, UÇK) szervezeti és politikai magjaként működött, ennek tagjait főként a jugoszláv börtönökből toborozták.

Az egyéves koszovói háború alatt Jakup Krasniqi, a hadsereg alapítója és későbbi koszovói elnök, az UÇK szóvivője, Adem Demaçi pedig kohéziós faktor és politikai képviselő volt. Albin Kurti az ő segédjeként tanulta a “szakmát”, így nem meglepő a részéről tanúsított radikális magatartás.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás az a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava