Koszovó szigorítja a határőrizetet, miután a szerb erők „elraboltak” 3 koszovói rendőrt

Albin Kurti csütörtökön bejelentette, hogy megszigorítják a határbiztonságot, miután szerinte Szerbia szerepet játszott „három koszovói rendőr elrablásában”. A koszovói miniszterelnök egyúttal bírálta a NATO vezetése alatt álló nemzetközi békefenntartókat, amiért nem adtak hivatalos magyarázatot arra, hogy mi történt a koszovói határrendőrség három tagjával: Kurti szerint Koszovó területén belül rabolták el őket, Belgrád viszont azt állítja, hogy Szerbiában tartóztatták le őket.

„Nyílt nemzetközi agresszió”

Nem könnyű határvitának nevezni, ami most Szerbia és Koszovó között zajlik, miután Szerbia csak adminisztratív vonalnak tekinti azt, amit a koszovói albánok határként emlegetnek, de nem az egyetlen kibékíthetetlen eltérés a két ellenérdekelt fél között.

Albin Kurti egy sajtótájékoztatón térképeket mutatott be arról, hogy az ő értelmezése szerint az incidens hol történt, és azt mondta, hogy a szerbiai különleges rendőri és katonai egységek mélyen behatoltak Koszovó területére.

A pristinai kormány vezetője ezzel kapcsolatban az interneten megjegyezte, hogy mind a szerb erők behatolása, mind az emberrablás nyílt nemzetközi agressziónak minősül, ezért a szerbek kezére került rendőrök azonnali szabadon bocsátására szólított fel, a nemzetközi közösséget pedig arra kérte, hogy ítélje el a szerbeknek tulajdonított szóban forgó cselekményeket.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök térképet mutat az újságíróknak (Forrás: Screenshot, RTK)

A koszovói legfelsőbb biztonsági tanács ülése után Kurti azt mondta, hogy megszigorítják a határellenőrzéseket, és korlátozzák a Szerbiából érkező forgalmat, de hozzátette, hogy ezek nem kereskedelmi lépések, ami arra utal, hogy az áruk továbbra is szabadon mozoghatnak a határon.

Szerb részről korábban arról számoltak be, hogy leállt a kereskedelmi forgalom az adminisztratív vonalon, illetve a határon, nevezzük is bárminek.

– Ami meglep bennünket, az a nemzetközi szervek hallgatása és toleranciája Szerbia lépéseivel szemben. Szerbia folyamatosan ürügyeket keres az eszkalációra és a helyzet destabilizálására, és amikor nincs ürügy, akkor kész és képes ürügyeket kreálni

– mondta Kurti, aki éppen tizenkilenc, a másik meg egy híján húsz.

A koszovói miniszterelnök közben felvette a kapcsolatot az amerikai illetékesekkel is, és arra kérte őket, hogy gyakoroljanak nyomást Szerbiára az elfogott vagy elhurcolt rendőrök szabadon bocsátására.

A múlt héten az Associated Pressnek (AP) adott interjújában Kurti egyébként arra panaszkodott, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió negatívan elfogult hazájával szemben, és tolerálja a szerbiai önkényuralmi rendszert.

A „határincidens” egy nappal azt követően történt, hogy a koszovói rendőrség Mitrovicában, vagyis annak szerbek lakta részében letartóztatott egy szerb férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy az ország északi részén zajló szerb tüntetések állítólagos szervezője, és köze volt a zvečani eseményekhez is, amelyben a KFOR több magyar tagja sérült meg.

Talán gombát szedtek?

A szerb elnök a szlovén kollégájával tartott közös sajtóértekezleten ugyanakkor megismételte, hogy mélyen Szerbia belsejében tartóztatták le a koszovói rendőröket, és megkérdezte, hogy a géppisztolyokkal felfegyverzett rendőrök vajon mit kerestek az általa Közép-Szerbiának nevezett országrészben, talán gombászni indultak?

Aleksandar Vučić régi szokásához híven Szerbiát „komoly országnak” nevezte, amely ennek szellemében járt el, ugyanakkor Koszovót „kvázi államként” emlegette, amely a bujtatott alany, vagyis a Nyugat kölke.

A szerb elnök szerint a „komoly állam” mivoltát Szerbia azzal is bizonyította, hogy nem verték meg az elfogott koszovói albán rendőröket, a koszovói vezetés azonban aligha hisz ebben, mert máris kérte, hogy a szerb hatóságok tegyék lehetővé számukra a három elfogott, vagy talán elrabolt rendőr meglátogatását.

Vučić a szerb hozzáállással ellentétbe állította, hogy Koszovóban bántalmazták a tüntetéssel kapcsolatban őrizetbe vett szerbeket, köztük azt is, akit kedden vittek el a koszovói különleges alakulatok tagjai Észak-Mitrovicából.

A szerbiai illetékesek az első perctől fogva látványos egységes álláspontot képviselnek a koszovói rendőrök ügyében, legyen szó akár a szerb kormány koszovói irodavezetőjéről, vagy éppen a szerb elnökről.

Vučić tegnap esti ikszedik tévéinterjújában – ezúttal a szerb állami, értsd közszolgálati televízióban – azt hangsúlyozta, hogy a koszovói rendőrökkel kapcsolatos üggyel a szerb rendőrség és az ügyészség foglalkozik, miután nekik ez a dolguk.

– Ilyen fegyverekkel nem lehet behatolni egy szuverén ország területére. A nyomozás folyamatban van

– mondta Vučić, majd hozzátette, Szerbia kész „minden számára elérhető adatot és minden bizonyítékot” rendelkezésre bocsátani, azt viszont nem mondta, hogy ez valójában kire vonatkozik, és milyen csatornákon történhet meg.

Kapcsolódó cikk

VALAKI HAZUDIK: Egyetlen rendőr sem képes arra, hogy egyszerre két helyen legyen

A szerb elnök egyúttal cáfolta, hogy a koszovói rendőrök letartóztatásában a szerbiai hadsereg is részt vett, szerinte ugyanis közúton közel húsz kilométeres távolságban egyetlen szerb katona sem volt, ami légvonalban is több, mint öt kilométer.

Vučić ugyanakkor megjegyezte, hogy a történtek jól jellemzik a koszovói „kvázi államot”, merthogy „valaki mindenáron konfliktust akar kiprovokálni”, konkrét alanyt azonban ezúttal sem említett, ezt a szerb tömegek képzelőelejére bízta, miután ezek az üzenetek általában belpolitikai fogyasztásra fogalmazódnak meg.

Az egyelőre még nem került elő a szerb „verbális fegyvertárból”, hogy „mini Zelenszkijnek” nevezzék a koszovói miniszterelnököt, de ami késik, nem múlik, mivel korábban ez szófordulat már többször is megjelent Vučić elnök szótárában.