Bosznia
A bosnyák vezér szerint a Nyugat Belgrádnak és Zágrábnak kedvez a bosnyákok kárára

Bakir Izetbegović Travnikban tartott gyújtó hangvételű beszédet, amelyben a nyugati diplomácia által támogatott Christian Schmidt nemzetközi főképviselőt tette felelőssé azért, hogy pártja kiszorult a hatalomból. A legnagyobb bosnyák pártnak számító Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) elnöke Travnikba utazott, hogy az SDA közép-boszniai bástyájának számító városban fogalmazzon meg kritikát a választási rendszerbe két alkalommal is módosításokat eszközölő Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével szemben. Az SDA egyre szorultabb helyzetben lévő elnöke a boszniai horvát és szerb pártok vezetőit szecessziós törekvésekkel, míg a boszniai baloldalt a másik két nemzetiséggel való kollaborációval vádolta meg.
A vezér a Vezírvárosba ment
Május 15-én került sor a közép-boszniai Travnikban a helyi SDA szokásos nyár eleji összetartó (modern fogalmakkal élve csapatépítő) rendezvényére. Az esemény amiatt kapott ebben az évben kiemelt figyelmet, mert rendhagyó módon azon részt vett Bakir Izetbegović, a párt elnöke is.
A látogatásnak a boszniai politikai boszorkánykonyhában jártas elemzők komoly jelentőséget tulajdonítottak.
Azon túlmenően, hogy a boszniai politikai palettán egyre jobban elszigetelődő SDA elnöke megkísérelte beszédében felrázni a sorozatos kudarcok miatt egyre enerváltabb párttagságot, maga a helyszínválasztás is komoly szimbolikával bírt.

Elçi İbrahim pasa medreszéje, 1705-ben nyitották meg, 1994-újranyitották, miután a kommunista uralom 53 éve alatt nem működött, egy régi fotó, háttérben a „török város”
A bosnyákok által csak „vezírváros” néven emlegetett kantonális székhely 1850-ig az ottomán vilajet központja volt. Ma viszont az SDA egyik vidéki bástyájának számít.
A Nobel-díjas Ivo Andrić Travnička hronika (magyarul Vezírek és konzulok) című regényének helyszínéül szolgáló, ma megközelítőleg ötvenezer lakosú város a jugoszláv konfliktus lezárása óta is komoly nemzetiségi ellentétek színtere.
A 2013-as népszámlálás adatai szerint a város 65%-ban bosnyákok, míg 33%-ban horvátok által lakott. Nagyjából ez az arány igaz a település körül elterülő Közép-Boszniai Kanton egészére is, azzal, hogy a helyi horvátság még a hercegovinai nemzettársaknál is határozottabban lép fel a politikai jogai védelmében.
A nemzetiségi feszültségek szó szerinti „iskolapéldája” volt 2016-ig a travniki gimnázium, amelynek az épületében egyidejűleg működött a boszniai katolikus érseki hivatal középiskolája és a helyi világi gimnázium. Előbbit a helyi horvátok, míg utóbbi intézményt jórészt a bosnyákok látogatták.

A travniki gimnázium „kettéosztott” látképe, a jobboldali részben a bosnyák, a baloldaliban a horvát diákok tanultak 2016-ig (Forrás: slobodnaevropa.org)
A lényegében egy fedél alatt, de nem egy légtérben működő két iskola teljes mértékben el volt fizikailag szeparálva egymástól, mert az épület folyosóit fallal választották el, és a közös udvaron egy impozánsnak nehezen minősíthető drótkerítés haladt keresztül.
2016-ban a boszniai ombudsman és az EU nyomására a horvát katolikus egyház és a travniki önkormányzat felszámolta a szegregációt vallási alapon biztosító fizikai akadályokat, a diákok közti nemzetiségi feszültség azóta is tovább él.
Az SDA kiszorult a hatalomból
A vezír város bosnyák lakosságának felkeresése amiatt bírt komoly politikai szimbolikával, mert 1993-ban ebben a városban kezdődtek a harcok az Alija Izetbegović vezette bosznia-hercegovinai hadsereg többségében bosnyák csapatai és a helyi horvátok védelmi erői között.
A helyszínválasztással az elemzői vélemények szerint Bakir Izetbegović üzenetet küldött a boszniai horvát politikai kurzus tagjainak, akiket a legnagyobb bosnyák párt elnöke rendre azzal gyanúsít meg, hogy a zágbrábi Plenković-kabinet diplomáciai erőfeszítéseinek eredményeként maguk mögött tudják Christian Schmidtet, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjét.
Izetbegović meglehetősen szorult politikai helyzetbe manőverezte magát azzal, hogy az SDA jobbközép gyűjtőpártként a bosnyák szavazatok többségét ugyan megszerezte, a baloldali bosnyák szervezetek ugyanakkor elfordultak tőle, és a boszniai horvát és szerb politikai szervezetek között sem talált koalíciós partnert.
Ennek következtében az országos kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsában és a bosnyák-horvát Föderáció kormányában sem kapott szerepet az SDA.

A travniki hallgatóság (Forrás: Facebook, Bakir Izetbegović)
Utóbbi különösen amiatt volt fájó Izetbegovićnak, mert a koalícióból való kihagyása esetére burkoltan politikai blokáddal fenyegette meg a nemzetközi közösséget, amire válaszul a horvát irányú elfogultsággal rendre megvádolt Schmidt főképviselő megváltoztatta a boszniai föderáció alkotmányát bizonyos pontokban, élve a nemzetközi közösség által ráruházott jogkörrel.
Bár Schmidt ezzel a lépéssel megelőzte, hogy újfent négy évig működésképtelen legyen a Föderáció parlamentje, a bosnyák szavazók jelentős része azonban a belügyekbe való beavatkozásnak minősítette a főképviselő fellépését.
A kedves olvasót indokoltnak tartjuk emlékeztetni, hogy az Izetbegović-családra, és az általuk vezetett SDA-ra a 2022 októberi boszniai választások óta finoman fogalmazva is „rá jár a rúd.”
Schmidt főképviselő mostani beavatkozása mellett az újonnan felállt Miniszterek Tanácsa ipari lendülettel kezdte el leváltani a lassan tíz éve ugyanazon közhivatalt betöltő SDA-funkcionáriusokat.
Emellett korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy Izetbegović legmegbízhatóbb támogatói, mint a korábbi föderációs elnök Fadil Novalić és a boszniai titkosszolgálatot idén februárig vezető Osman Mehmedagić ellen is több büntetőeljárás indult.
A hab a tortán Izetbegović számára, hogy a felesége diplomaszerzése kapcsán feltárt visszaélések miatt hosszas bírósági és egyetemi vizsgálatot követően mára a bosnyák nemzet Sebijája (nagyasszonya) elvesztette a kórház-igazgatói posztját, a felsőfokú orvosi végzettségét és a tudományos életben betöltött pozícióit.
Izetbegović megnevezte a felelősöket
Mindezek után nem meglepő, hogy a korábbi években a boszniai hatalmi struktúra centrumában elhelyezkedő SDA vezetése harsány üzenet megfogalmazására volt kénytelen a politikai ellenfelekkel szemben.
– Az ellenzék mindenféléről beszélt, és sokat ígért. Beszéltek az elvekről, a meritokráciáról. A szemünk láttára néhány hónapon belül feladták az egészet, hogy a – vezetői – fotelekbe beüljenek. Az emberi méltóságot is feladták azzal, hogy folyamatosan Dodik és Čović lábához kuporodtak. Ez kezdte nagyon feldühíteni az embereket. Nincs olyan politikuscsapat, amely ilyen sebességgel veszítette volna el a hírnevét. Kaptak egy esélyt, és most meglátjuk, mit csinálnak
– kezdte a bosnyák baloldalt célkeresztbe vevő beszédét Izetbegović.

Milorad Dodik a boszniai szerbek és Dragan Čović az ottani horvátok vezetője szerdán (május 17-én) együtt ebédelt, miután Dodik néhány órával korábban tárgyalt az orosz nagykövettel. Az ebédnél ott volt Borjana Krišto, Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának elnöke is, a jobbfelső sarokban pedig Ana Trišić Babić, Dodik külpolitikai tanácsadója látható, aki egyengeti a boszniai szerb elnök moszkvai kapcsolatait, egyébként helyettes külügyminiszterként fungál a szarajevói kormányban (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
A továbbiakban az SDA elnöke nem volt rest kiosztani az USA és az EU támogatásával tevékenykedő Christian Schmidt főképviselőt, amiért az megváltoztatta a 2022. októberi országos választást követően a választási törvényt, majd alig egy hónapja a bosnyák-horvát Föderáció alkotmányába is belenyúlt, megelőzve ezzel egy SDA-vezette politikai blokádot.
Izetbegović szerint a nyugati vezetők „ragaszkodtak ahhoz, hogy a hazai – értsd boszniai – politikusoknak meg kell állapodniuk, majd megtiltották ezek közül egyeseknek, hogy megegyezzenek – értsd koalíciót kössenek a pártjával. Dodik szemtelensége miatt meghátráltak, majd segítettek Čovićnak. Az SDA-val szembeni ilyen hozzáállás valódi oka az, hogy a nagyok, elsősorban Belgrád és Zágráb érdekeit kívánják kielégíteni a kisebbek, vagyis a bosnyákok, montenegróiak és koszovóiak rovására.”
Az SDA partvonalra szorulása kapcsán Izetbegović a továbbiakban kifejezetten Schmidt főképviselő felelősségét emelte ki. Szerinte bizonyos dolgokat a bosnyákok kárára akartak megtenni a stabilitás biztosítása érdekében. Ennek az árát nekik kell most megfizetniük.
A „bosnyák vezér” kifejtette, hogy Christian Schmidt a Föderáció (FBiH) alkotmányát kétszer, sebészi pontossággal változtatta meg a boszniai horvátokat tömörítő Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH), vagyis a horvátországi kormánypárt boszniai fiókszervezetének védelme érdekében.
Izetbegović kifejezetten sérelmezte, hogy csak egy nap kellett ahhoz, hogy Schmidt megkerülje az FBiH bosnyák alelnökének, Refik Lendonak (SDA-alelnök)a helyzet megoldására tett javaslatát.
Az SDA elnöke a nyugati diplomácia felelősségét firtató beszédét azzal zárta, hogy szerinte a nyugati beavatkozás miatt a jelenlegi boszniai kormányzati struktúrában sérült a választói akarat. Mint mondta, „a nép megválasztja a képviselőit, majd minden szintről kidobják azokat, akiket a nép akart.”
Az egész folyamat kapcsán azt a jóslatot fogalmazta meg, hogy a boszniai szerb SNSD (Dodik pártja) és a horvát HDZ BiH (Čović pártja) az egységes Boszniáért küzdő politikai blokk felosztását akarja elérni. Ennek a blokknak a gyengébb részét (bosnyák kispártok) tekintik partnernek, mert ezek a szervezetek bármi áron hatalomra akarnak jutni.
Kijelentésével Izetbegović azzal vádolta meg a HDZ BiH-el és az SNSD-vel szövetségre lépett bosnyák baloldali és multietnikus pártok által alkotott „hatok” pártszövetséget, hogy a kormányzati pozíciók érdekében alkut kötöttek a Bosznia-Hercegovina egységét gyengítő szerb és horvát erőkkel.
A továbbiakban Izetbegović az SDA terhére szavazatot gyűjtő hatokat „alkalmatlannak” minősítette, majd a bosnyák hallgatóság további bőszítése érdekében bedobta az erre minden körülmények között alkalmasnak mutatkozó Milorad Dodik SNSD elnök egyik „elmés megjegyzését”, miszerint „a boszniai szerbek és horvátok tömbje dönti el, hogy ki lesz hatalmon Boszniában, és nem a szarajevói muszlimok, akik mára csak egy rozzant szerkezetet jelentenek” – Dodik szerint.
Izetbegović a Dodiktól származó korábbi gondolat alátámasztására felidézte, hogy a Daytoni Egyezmény minden intézményben jelen lévő 33%-os megosztottságot előíró rendszerével szemben a bosnyákok mára csak a miniszteri posztok 25%-t birtokolják a Miniszterek Tanácsában.
Zárszóként Izetbegović röviden, de annál határozottabban kiállt az elsőfokon nemrég elítélt, Fadil Novalić korábbi föderációs miniszterelnök mellett, amikor kifejtette, hogy nevezett nyolcéves miniszterelnöksége alatt emelte a nyugdíjakat, stabilizálta a nyugdíjrendszert és közben nőtt a GDP.
Ezt még azzal toldotta meg, hogy az SDA arra kívánja kényszeríteni ellenzékben a föderációs kormányt, hogy dolgozzon, azt viszont megakadályozza, hogy eközben átlépjen bizonyos vörös vonalakat, az utóbbiak kapcsán azonban nem bonyolódott mélyebb fejtegetésbe, amit sokféleképpen lehet értelmezni.

English
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.
In Brussels, they loosened their grip
Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.
The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.
Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.
It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.
In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.
While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.
According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.
However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.
One may ask, why did Brussels yield?
The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.
Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.
Troubles within the coalition arise
The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion
Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.
Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”
Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.
His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.
Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.
When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.
The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.
Dodik needs to pay (or should pay)
Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.
The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.
The numbers speak for themselves.
This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.
A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).
To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.
We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.
According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.
Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt