A bosnyák vezér szerint a Nyugat Belgrádnak és Zágrábnak kedvez a bosnyákok kárára

Bakir Izetbegović Travnikban tartott gyújtó hangvételű beszédet, amelyben a nyugati diplomácia által támogatott Christian Schmidt nemzetközi főképviselőt tette felelőssé azért, hogy pártja kiszorult a hatalomból. A legnagyobb bosnyák pártnak számító Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) elnöke Travnikba utazott, hogy az SDA közép-boszniai bástyájának számító városban fogalmazzon meg kritikát a választási rendszerbe két alkalommal is módosításokat eszközölő Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével szemben. Az SDA egyre szorultabb helyzetben lévő elnöke a boszniai horvát és szerb pártok vezetőit szecessziós törekvésekkel, míg a boszniai baloldalt a másik két nemzetiséggel való kollaborációval vádolta meg.

A vezér a Vezírvárosba ment

Május 15-én került sor a közép-boszniai Travnikban a helyi SDA szokásos nyár eleji összetartó (modern fogalmakkal élve csapatépítő) rendezvényére. Az esemény amiatt kapott ebben az évben kiemelt figyelmet, mert rendhagyó módon azon részt vett Bakir Izetbegović, a párt elnöke is.

A látogatásnak a boszniai politikai boszorkánykonyhában jártas elemzők komoly jelentőséget tulajdonítottak.

Azon túlmenően, hogy a boszniai politikai palettán egyre jobban elszigetelődő SDA elnöke megkísérelte beszédében felrázni a sorozatos kudarcok miatt egyre enerváltabb párttagságot, maga a helyszínválasztás is komoly szimbolikával bírt.

Elçi İbrahim pasa medreszéje, 1705-ben nyitották meg, 1994-újranyitották, miután a kommunista uralom 53 éve alatt nem működött, egy régi fotó, háttérben a „török város”

A bosnyákok által csak „vezírváros” néven emlegetett kantonális székhely 1850-ig az ottomán vilajet központja volt. Ma viszont az SDA egyik vidéki bástyájának számít.

A Nobel-díjas Ivo Andrić Travnička hronika (magyarul Vezírek és konzulok) című regényének helyszínéül szolgáló, ma megközelítőleg ötvenezer lakosú város a jugoszláv konfliktus lezárása óta is komoly nemzetiségi ellentétek színtere.

A 2013-as népszámlálás adatai szerint a város 65%-ban bosnyákok, míg 33%-ban horvátok által lakott. Nagyjából ez az arány igaz a település körül elterülő Közép-Boszniai Kanton egészére is, azzal, hogy a helyi horvátság még a hercegovinai nemzettársaknál is határozottabban lép fel a politikai jogai védelmében.

A nemzetiségi feszültségek szó szerinti „iskolapéldája” volt 2016-ig a travniki gimnázium, amelynek az épületében egyidejűleg működött a boszniai katolikus érseki hivatal középiskolája és a helyi világi gimnázium. Előbbit a helyi horvátok, míg utóbbi intézményt jórészt a bosnyákok látogatták.

A travniki gimnázium „kettéosztott” látképe, a jobboldali részben a bosnyák, a baloldaliban a horvát diákok tanultak 2016-ig (Forrás: slobodnaevropa.org)

A lényegében egy fedél alatt, de nem egy légtérben működő két iskola teljes mértékben el volt fizikailag szeparálva egymástól, mert az épület folyosóit fallal választották el, és a közös udvaron egy impozánsnak nehezen minősíthető drótkerítés haladt keresztül.

2016-ban a boszniai ombudsman és az EU nyomására a horvát katolikus egyház és a travniki önkormányzat felszámolta a szegregációt vallási alapon biztosító fizikai akadályokat, a diákok közti nemzetiségi feszültség azóta is tovább él.

Az SDA kiszorult a hatalomból

A vezír város bosnyák lakosságának felkeresése amiatt bírt komoly politikai szimbolikával, mert 1993-ban ebben a városban kezdődtek a harcok az Alija Izetbegović vezette bosznia-hercegovinai hadsereg többségében bosnyák csapatai és a helyi horvátok védelmi erői között.

A helyszínválasztással az elemzői vélemények szerint Bakir Izetbegović üzenetet küldött a boszniai horvát politikai kurzus tagjainak, akiket a legnagyobb bosnyák párt elnöke rendre azzal gyanúsít meg, hogy a zágbrábi Plenković-kabinet diplomáciai erőfeszítéseinek eredményeként maguk mögött tudják Christian Schmidtet, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjét.

Izetbegović meglehetősen szorult politikai helyzetbe manőverezte magát azzal, hogy az SDA jobbközép gyűjtőpártként a bosnyák szavazatok többségét ugyan megszerezte, a baloldali bosnyák szervezetek ugyanakkor elfordultak tőle, és a boszniai horvát és szerb politikai szervezetek között sem talált koalíciós partnert.

Ennek következtében az országos kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsában és a bosnyák-horvát Föderáció kormányában sem kapott szerepet az SDA.

A travniki hallgatóság (Forrás: Facebook, Bakir Izetbegović)

Utóbbi különösen amiatt volt fájó Izetbegovićnak, mert a koalícióból való kihagyása esetére burkoltan politikai blokáddal fenyegette meg a nemzetközi közösséget, amire válaszul a horvát irányú elfogultsággal rendre megvádolt Schmidt főképviselő megváltoztatta a boszniai föderáció alkotmányát bizonyos pontokban, élve a nemzetközi közösség által ráruházott jogkörrel.

Bár Schmidt ezzel a lépéssel megelőzte, hogy újfent négy évig működésképtelen legyen a Föderáció parlamentje, a bosnyák szavazók jelentős része azonban a belügyekbe való beavatkozásnak minősítette a főképviselő fellépését.

A kedves olvasót indokoltnak tartjuk emlékeztetni, hogy az Izetbegović-családra, és az általuk vezetett SDA-ra a 2022 októberi boszniai választások óta finoman fogalmazva is „rá jár a rúd.”

Schmidt főképviselő mostani beavatkozása mellett az újonnan felállt Miniszterek Tanácsa ipari lendülettel kezdte el leváltani a lassan tíz éve ugyanazon közhivatalt betöltő SDA-funkcionáriusokat.

Emellett korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy Izetbegović legmegbízhatóbb támogatói, mint a korábbi föderációs elnök Fadil Novalić és a boszniai titkosszolgálatot idén februárig vezető Osman Mehmedagić ellen is több büntetőeljárás indult.

A hab a tortán Izetbegović számára, hogy a felesége diplomaszerzése kapcsán feltárt visszaélések miatt hosszas bírósági és egyetemi vizsgálatot követően mára a bosnyák nemzet Sebijája (nagyasszonya) elvesztette a kórház-igazgatói posztját, a felsőfokú orvosi végzettségét és a tudományos életben betöltött pozícióit.

Izetbegović megnevezte a felelősöket

Mindezek után nem meglepő, hogy a korábbi években a boszniai hatalmi struktúra centrumában elhelyezkedő SDA vezetése harsány üzenet megfogalmazására volt kénytelen a politikai ellenfelekkel szemben.

– Az ellenzék mindenféléről beszélt, és sokat ígért. Beszéltek az elvekről, a meritokráciáról. A szemünk láttára néhány hónapon belül feladták az egészet, hogy a – vezetői – fotelekbe beüljenek. Az emberi méltóságot is feladták azzal, hogy folyamatosan Dodik és Čović lábához kuporodtak. Ez kezdte nagyon feldühíteni az embereket. Nincs olyan politikuscsapat, amely ilyen sebességgel veszítette volna el a hírnevét. Kaptak egy esélyt, és most meglátjuk, mit csinálnak

– kezdte a bosnyák baloldalt célkeresztbe vevő beszédét Izetbegović.

Milorad Dodik a boszniai szerbek és Dragan Čović az ottani horvátok vezetője szerdán (május 17-én) együtt ebédelt, miután Dodik néhány órával korábban tárgyalt az orosz nagykövettel. Az ebédnél ott volt Borjana Krišto, Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának elnöke is, a jobbfelső sarokban pedig Ana Trišić Babić, Dodik külpolitikai tanácsadója látható, aki egyengeti a boszniai szerb elnök moszkvai kapcsolatait, egyébként helyettes külügyminiszterként fungál a szarajevói kormányban (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

A továbbiakban az SDA elnöke nem volt rest kiosztani az USA és az EU támogatásával tevékenykedő Christian Schmidt főképviselőt, amiért az megváltoztatta a 2022. októberi országos választást követően a választási törvényt, majd alig egy hónapja a bosnyák-horvát Föderáció alkotmányába is belenyúlt, megelőzve ezzel egy SDA-vezette politikai blokádot.

Izetbegović szerint a nyugati vezetők „ragaszkodtak ahhoz, hogy a hazai – értsd boszniai – politikusoknak meg kell állapodniuk, majd megtiltották ezek közül egyeseknek, hogy megegyezzenek – értsd koalíciót kössenek a pártjával. Dodik szemtelensége miatt meghátráltak, majd segítettek Čovićnak. Az SDA-val szembeni ilyen hozzáállás valódi oka az, hogy a nagyok, elsősorban Belgrád és Zágráb érdekeit kívánják kielégíteni a kisebbek, vagyis a bosnyákok, montenegróiak és koszovóiak rovására.”

Az SDA partvonalra szorulása kapcsán Izetbegović a továbbiakban kifejezetten Schmidt főképviselő felelősségét emelte ki. Szerinte bizonyos dolgokat a bosnyákok kárára akartak megtenni a stabilitás biztosítása érdekében. Ennek az árát nekik kell most megfizetniük.

A „bosnyák vezér” kifejtette, hogy Christian Schmidt a Föderáció (FBiH) alkotmányát kétszer, sebészi pontossággal változtatta meg a boszniai horvátokat tömörítő Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH), vagyis a horvátországi kormánypárt boszniai fiókszervezetének védelme érdekében.

Izetbegović kifejezetten sérelmezte, hogy csak egy nap kellett ahhoz, hogy Schmidt megkerülje az FBiH bosnyák alelnökének, Refik Lendonak (SDA-alelnök)a helyzet megoldására tett javaslatát.

Az SDA elnöke a nyugati diplomácia felelősségét firtató beszédét azzal zárta, hogy szerinte a nyugati beavatkozás miatt a jelenlegi boszniai kormányzati struktúrában sérült a választói akarat. Mint mondta, „a nép megválasztja a képviselőit, majd minden szintről kidobják azokat, akiket a nép akart.”

Az egész folyamat kapcsán azt a jóslatot fogalmazta meg, hogy a boszniai szerb SNSD (Dodik pártja) és a horvát HDZ BiH (Čović pártja) az egységes Boszniáért küzdő politikai blokk felosztását akarja elérni. Ennek a blokknak a gyengébb részét (bosnyák kispártok) tekintik partnernek, mert ezek a szervezetek bármi áron hatalomra akarnak jutni.

Kijelentésével Izetbegović azzal vádolta meg a HDZ BiH-el és az SNSD-vel szövetségre lépett bosnyák baloldali és multietnikus pártok által alkotott „hatok” pártszövetséget, hogy a kormányzati pozíciók érdekében alkut kötöttek a Bosznia-Hercegovina egységét gyengítő szerb és horvát erőkkel.

Kapcsolódó cikk

EZÜST MÁLNA: Elítélték a boszniai Föderáció miniszterelnökét, de marad a posztján

A továbbiakban Izetbegović az SDA terhére szavazatot gyűjtő hatokat „alkalmatlannak” minősítette, majd a bosnyák hallgatóság további bőszítése érdekében bedobta az erre minden körülmények között alkalmasnak mutatkozó Milorad Dodik SNSD elnök egyik „elmés megjegyzését”, miszerint „a boszniai szerbek és horvátok tömbje dönti el, hogy ki lesz hatalmon Boszniában, és nem a szarajevói muszlimok, akik mára csak egy rozzant szerkezetet jelentenek” – Dodik szerint.

Izetbegović a Dodiktól származó korábbi gondolat alátámasztására felidézte, hogy a Daytoni Egyezmény minden intézményben jelen lévő 33%-os megosztottságot előíró rendszerével szemben a bosnyákok mára csak a miniszteri posztok 25%-t birtokolják a Miniszterek Tanácsában.

Zárszóként Izetbegović röviden, de annál határozottabban kiállt az elsőfokon nemrég elítélt, Fadil Novalić korábbi föderációs miniszterelnök mellett, amikor kifejtette, hogy nevezett nyolcéves miniszterelnöksége alatt emelte a nyugdíjakat, stabilizálta a nyugdíjrendszert és közben nőtt a GDP.

Ezt még azzal toldotta meg, hogy az SDA arra kívánja kényszeríteni ellenzékben a föderációs kormányt, hogy dolgozzon, azt viszont megakadályozza, hogy eközben átlépjen bizonyos vörös vonalakat, az utóbbiak kapcsán azonban nem bonyolódott mélyebb fejtegetésbe, amit sokféleképpen lehet értelmezni.