Az a fránya demográfia! A horvát kormány hatodszor is nekirugaszkodik a stratégiának

Az egyre inkább “uborkásodó” horvát médiatérben legkomolyabb hírnek az tűnik, hogy a Plenković-kormány megkísérli, ha nem is megfordítani, de legalább némiképpen lelassítani Horvátország lakosságának fogyatkozását. A legfrissebb demográfiai stratégiát – hivatalosan “A Horvát Köztársaság demográfiai újjáélesztésének stratégiáját” – július 15-én kellene közvitára bocsátani, hogy ezután a parlament elé kerüljön. Ez összhangban van Andrej Plenković miniszterelnök, választások előtti tevékenységét megnyitó áprilisi nyilatkozatával, hogy az elkövetkező időszakban a kormány három témára összpontosít. Az első az energia és az éghajlatváltozás, a második a digitális átalakulás, a harmadik pedig “a horvát nép túlélésének legfontosabb témája – a demográfiai újjáéledés”.

Hatodszorra sikerül?

A fent említett stratégiai dokumentum sorrendben a demográfiai politika hatodik dokumentuma lesz, és remélhetőleg nem jut a korábbiak sorsára, az összes előző javaslatban ugyanis annyi közös vonás volt, hogy egyiket sem valósították meg a gyakorlatban.

Az elsőt 1996-ban fogadták el Stjepan Šterac demográfus irányításával, és arról maradt emlékezetes, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő családok számára fizetett “szülői nevelő” státust helyezett kilátásba. Ez, számos más intézkedéssel együtt: a fokozatosan növekvő családi pótlék, a kedvező hitelek a fiatal házaspároknak, valamint az ingyenes óvodák a többgyermekes családok számára – soha nem lépett hatályba.

Hét évvel később a Račan-féle SDP-kormány ígéretes nemzeti családpolitikát fogadott el, de néhány hónappal később kormányváltás történt, és a dokumentum a fiókban lapul azóta is.

Egy nemzet fennmaradása a születendő gyerekek számától és az otthon maradási szándéktól függ. Az utóbbi azonban az elfogadható otthoni életkörülmények megteremtése esetében számít racionális választásnak, de ha a fiatalok elmennek, akkor gyerekek sem születnek ide (Forrás: Freepik)

2006-ban a Sanader-kormány elfogadta a Nemzeti Népesedési Politikát: a legtöbb intézkedés papíron maradt, de két nagyon fontosat végrehajtottak: a szülési szabadság első hat hónapjára járó juttatás megegyezett az anya teljes fizetésével, és a családi pótlékkal együtt 500 HRK összegű szülési támogatást vezettek be a harmadik és negyedik gyermek esetében.

2015-ben a Milanović-kormány elrendelte a családpolitikai javaslat kidolgozását, ám ez a javaslat hivatalosan soha nem látott napvilágot, mert a kormány arra a következtetésre jutott, hogy túl drága.

Nada Murganić volt családügyi miniszter 2018-ban kezdte meg az ötödik dokumentum megfogalmazását, miután asszisztense, Marin Štrmota demográfus lemondott: mondván, hogy addig nem lesz új dokumentum, amíg az eddigi terveket nem hajtják végre. Murganić egy tucat szakértőből álló csapatot terelt össze, akik viszonylag gyorsan 110 konkrét intézkedést tartalmazó strukturált stratégiát készítettek. Murganićot azonban még a dokumentum elfogadása előtt menesztették. (A Murganić-affér emlékezetem szerint arról szólt, hogy a szegény sorsú gyermekek számára szánt karácsonyi csomagok valahogy egy zágrábi katolikus magánóvodában kerültek kiosztásra.)

Plenković új mandátumában létrehozták a Központi Demográfiai Hivatalt, amely úgy döntött, hogy némileg finomítja a Murganić-féle dokumentumot. A finomítás kissé elhúzódott, az első változatot 2021-ben kellett volna befejezni, így a stratégiát 2031-ig tartó demográfiai revitalizációs stratégiának hívták. Miután a két év nem bizonyult elegendőnek a dokumentumot időközben átnevezték 2033-ig előirányzott stratégiára. (Ennek tükrében talán érthetőbbé válik a horvát polgárok zömének szimpátiája a magyar családtámogatási politika iránt.)

És most mi lesz?

Ergo, bő húszéves totojázás után, úgy tetszik Plenx (Plenković miniszterelnök) most a sarkára állt, és ha választási szempontokból is, de némely fülek közé csördített, aminek eredményeképpen valahol őszre, vagy a jövő év elején a parlament elfogadja a 2033-ig terjedő “demográfiai újjáéledést” taglaló stratégiai dokumentumot.

Kapcsolódó cikk

EXODUS ÚJRATÖLTVE: Egy egész ország tűnt el a Balkánról

A Jutarnji list értesülései szerint az új demográfiai stratégia költségei megközelítőleg 270 millió euróra rúgnak, a legfontosabb újdonsága pedig az, hogy az anyának vagy apának a gyermek születését követő szabadság második hat hónapjában járó maximális juttatás a jelenlegi kb. 1000 euróról legalább két átlagbérre, de valószínűleg 3000 euróra ugrik, ráadásul a családi pótlék megduplázódik, a család jövedelmétől függően gyerekenként 60 és 80 euró között lesz.

A kormány ezekkel az új intézkedésekkel azt szeretné elérni, hogy a születési ráta a 2018-as 1,47-ről 1,8-ra emelkedjen. Ha valaki valamit nem ért: a számok azt jelzik, hogy a kérdéses időszakban a gyermeket vállaló anyák száma megnövekszik, illetve a családok több gyermek vállalása mellett döntenek.

Ha valaki továbbra sem ért valamit: ez azért nagyon-nagyon fontos, mert Horvátország lakossága rohamosan fogyatkozik, 2022 első kilenc hónapjában jegyezték a legkevesebb élve születést a statisztikák első bejegyzései, azaz 1872 óta.

A horvát demográfiai tendenciák annyira rosszak, hogy a jelenlegi helyzetben intenzív bevándorlás nélkül már nincs mód a népességnövekedés elérésére. Csak ez év januárjában 2 608-cal többen haltak meg az országban, mint ahányan születtek.