Horvátország

Az a fránya demográfia! A horvát kormány hatodszor is nekirugaszkodik a stratégiának

Közzétéve:

4 hét telt el azóta

A megjelenés dátuma

2023.05.11.

Írta

Kalapis Rókus

De ki fog itt családot alapítani és gyereket szülni, ha a fiatalok többsége elmegy? (A kép illusztráció, forrás: Freepik)

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

Az egyre inkább „uborkásodó” horvát médiatérben legkomolyabb hírnek az tűnik, hogy a Plenković-kormány megkísérli, ha nem is megfordítani, de legalább némiképpen lelassítani Horvátország lakosságának fogyatkozását. A legfrissebb demográfiai stratégiát – hivatalosan „A Horvát Köztársaság demográfiai újjáélesztésének stratégiáját” – július 15-én kellene közvitára bocsátani, hogy ezután a parlament elé kerüljön. Ez összhangban van Andrej Plenković miniszterelnök, választások előtti tevékenységét megnyitó áprilisi nyilatkozatával, hogy az elkövetkező időszakban a kormány három témára összpontosít. Az első az energia és az éghajlatváltozás, a második a digitális átalakulás, a harmadik pedig „a horvát nép túlélésének legfontosabb témája – a demográfiai újjáéledés”.

Hatodszorra sikerül?

A fent említett stratégiai dokumentum sorrendben a demográfiai politika hatodik dokumentuma lesz, és remélhetőleg nem jut a korábbiak sorsára, az összes előző javaslatban ugyanis annyi közös vonás volt, hogy egyiket sem valósították meg a gyakorlatban.

Az elsőt 1996-ban fogadták el Stjepan Šterac demográfus irányításával, és arról maradt emlékezetes, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő családok számára fizetett „szülői nevelő” státust helyezett kilátásba. Ez, számos más intézkedéssel együtt: a fokozatosan növekvő családi pótlék, a kedvező hitelek a fiatal házaspároknak, valamint az ingyenes óvodák a többgyermekes családok számára – soha nem lépett hatályba.

Hét évvel később a Račan-féle SDP-kormány ígéretes nemzeti családpolitikát fogadott el, de néhány hónappal később kormányváltás történt, és a dokumentum a fiókban lapul azóta is.

Egy nemzet fennmaradása a születendő gyerekek számától és az otthon maradási szándéktól függ. Az utóbbi azonban az elfogadható otthoni életkörülmények megteremtése esetében számít racionális választásnak, de ha a fiatalok elmennek, akkor gyerekek sem születnek ide (Forrás: Freepik)

2006-ban a Sanader-kormány elfogadta a Nemzeti Népesedési Politikát: a legtöbb intézkedés papíron maradt, de két nagyon fontosat végrehajtottak: a szülési szabadság első hat hónapjára járó juttatás megegyezett az anya teljes fizetésével, és a családi pótlékkal együtt 500 HRK összegű szülési támogatást vezettek be a harmadik és negyedik gyermek esetében.

2015-ben a Milanović-kormány elrendelte a családpolitikai javaslat kidolgozását, ám ez a javaslat hivatalosan soha nem látott napvilágot, mert a kormány arra a következtetésre jutott, hogy túl drága.

Nada Murganić volt családügyi miniszter 2018-ban kezdte meg az ötödik dokumentum megfogalmazását, miután asszisztense, Marin Štrmota demográfus lemondott: mondván, hogy addig nem lesz új dokumentum, amíg az eddigi terveket nem hajtják végre. Murganić egy tucat szakértőből álló csapatot terelt össze, akik viszonylag gyorsan 110 konkrét intézkedést tartalmazó strukturált stratégiát készítettek. Murganićot azonban még a dokumentum elfogadása előtt menesztették. (A Murganić-affér emlékezetem szerint arról szólt, hogy a szegény sorsú gyermekek számára szánt karácsonyi csomagok valahogy egy zágrábi katolikus magánóvodában kerültek kiosztásra.)

Plenković új mandátumában létrehozták a Központi Demográfiai Hivatalt, amely úgy döntött, hogy némileg finomítja a Murganić-féle dokumentumot. A finomítás kissé elhúzódott, az első változatot 2021-ben kellett volna befejezni, így a stratégiát 2031-ig tartó demográfiai revitalizációs stratégiának hívták. Miután a két év nem bizonyult elegendőnek a dokumentumot időközben átnevezték 2033-ig előirányzott stratégiára. (Ennek tükrében talán érthetőbbé válik a horvát polgárok zömének szimpátiája a magyar családtámogatási politika iránt.)

És most mi lesz?

Ergo, bő húszéves totojázás után, úgy tetszik Plenx (Plenković miniszterelnök) most a sarkára állt, és ha választási szempontokból is, de némely fülek közé csördített, aminek eredményeképpen valahol őszre, vagy a jövő év elején a parlament elfogadja a 2033-ig terjedő „demográfiai újjáéledést” taglaló stratégiai dokumentumot.

Kapcsolódó cikk

EXODUS ÚJRATÖLTVE: Egy egész ország tűnt el a Balkánról

A Jutarnji list értesülései szerint az új demográfiai stratégia költségei megközelítőleg 270 millió euróra rúgnak, a legfontosabb újdonsága pedig az, hogy az anyának vagy apának a gyermek születését követő szabadság második hat hónapjában járó maximális juttatás a jelenlegi kb. 1000 euróról legalább két átlagbérre, de valószínűleg 3000 euróra ugrik, ráadásul a családi pótlék megduplázódik, a család jövedelmétől függően gyerekenként 60 és 80 euró között lesz.

A kormány ezekkel az új intézkedésekkel azt szeretné elérni, hogy a születési ráta a 2018-as 1,47-ről 1,8-ra emelkedjen. Ha valaki valamit nem ért: a számok azt jelzik, hogy a kérdéses időszakban a gyermeket vállaló anyák száma megnövekszik, illetve a családok több gyermek vállalása mellett döntenek.

Ha valaki továbbra sem ért valamit: ez azért nagyon-nagyon fontos, mert Horvátország lakossága rohamosan fogyatkozik, 2022 első kilenc hónapjában jegyezték a legkevesebb élve születést a statisztikák első bejegyzései, azaz 1872 óta.

A horvát demográfiai tendenciák annyira rosszak, hogy a jelenlegi helyzetben intenzív bevándorlás nélkül már nincs mód a népességnövekedés elérésére. Csak ez év januárjában 2 608-cal többen haltak meg az országban, mint ahányan születtek.

Felcímkéztük:család családi pótlék családpolitika családügyi miniszter demográfia demográfiai hivatal gyermek gyermek születése Horvátország Jutarnji list

Horvátország

Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

Közzététel:

14 óra telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.07.

Írta

Kalapis Rókus

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a 4. Európai RoboCup Junior versenyt

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, Izrael és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.

RoboCup Junior

A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.

– Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk

– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.

A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.

A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.

A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.

Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.

A jéghegy csúcsa

Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)

Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.

Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, Technológia, Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.

Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.

Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.

Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.

Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.

Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.

Mi ennek az értelme?

Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.

Kapcsolódó cikk

NEM ÖSSZESZERELNEK: Erőteljesen növekszenek a befektetések a térség tech cégeibe

Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.

Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.

Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.

Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.

Az olvasás folytatása