A cikk meghallgatása

Az INA közlése szerint megkezdődött az Ivana D tengeri gázfurat szanálása, amelynek fúrótornya 2020 decemberében egy erős vihar következtében süllyedt el. Az INA a munkálatok elvégzését egy tapasztalt olasz cégre, a mélytengeri merülésekre szakosodott CNS-re bízta, amelynek GSP Falcon hajója hétfőn megérkezett a pólai kikötőbe. A GSP Falcon egy norvég szabványú, impozáns, többcélú hajó, amely képes nehéz terheket emelni, miközben lehetővé teszi a búvárok tevékenységét.

Hogy néz ki ez a gyakorlatban?

Nikola Mišetić, az INA olaj- és gázkutatásért, valamint kitermelésért felelős operatív igazgatója szerint a hajó a tervek szerint körülbelül két hónapig lesz a horvát vizeken, ennek során 28 búvár végez “telítettségi (szaturációs) merülést”, ami általában több napig tartó és nagy mélységben végzett tevékenységet jelez.

– Ez egy speciális merülési módszer, amely szerint a búvárok még a fedélzeten nyomás alá kerülnek, ezért merülés közben nem kell használniuk a dekompressziós kamrát. Ez időt biztosít számukra a hosszabb víz alatti tevékenységre, miután egy speciális búvárharanggal leereszkednek a mélybe

Kapcsolódó cikk

ELTÖRT A LÁBA: Megtalálták az INA adriai-tengeri fúrótornyát

– jelentette ki Mišetić a pólai sajtókonferencián. Az ágazati igazgató még hozzátette, hogy a legénység és a hajó elsődleges feladata az Ivana D-1 Dir gázfurat lezárása, illetve tartós biztonságos állapotba helyezése lesz.

Mišetić hangsúlyozta, hogy Az INA folyamatosan figyelemmel kísérte a kutat és a katasztrófa helyszínét, tiszteletben tartotta az ilyen helyzeteket szabályozó valamennyi előírást és törvényt, és az illetékes hatóságok határozatainak megfelelően járt el. Az ágazati igazgató szerint ez a jövőben is így lesz.

A hivatalos közlés szerint a munkálatok 41 méteres mélységben zajlanak, és minden tervbe vett munkát a horvát törvényeknek és szabályoknak, valamint a legjobb ipari gyakorlatnak megfelelően hajtanak végre, amiből egyébiránt az is kiderül, hogy az illetékesek szerint az INA egy “igazán törvénytisztelő” cég.

Mit csinálnak a tengerfenéken?

Az Ivana D-1 Dir kút véglegesen három cementtorlasz telepítésével szűnik meg.

A munkálatokat végzők feladata a kúttorkolat sérült részeinek cseréje, a kútcsatorna épségének ellenőrzése, a védőcsövek sérült oszlopainak levágása, az új kútfej felszerelése, valamint a termelési ágy és a kútcsatorna tartós szigetelése cementtorlaszok beépítésével.

– Ily módon a kút tartósan biztonságos állapotba kerül

– mondta Berislav Jakovac, az Ivana D rehabilitációs projektmenedzsere, aki szerint a munkálatok befejezése után a kút véglegesen lezárttá válik, és nem jelent veszélyt az emberekre és a környezetre.

A környezetvédők nem lelkendeznek

A Greenpeace szerint az Ivana D gázkút rehabilitációjának megkezdése “kozmetikai megoldás”, amivel az INA igyekszik kibújni a kötelezettségek alól.

A nemzetközi környezetvédő szervezet úgy véli, hogy ez a kút teljes rehabilitációja és a platform teljes szerkezetének eltávolítása lenne a tengerfenékről.

Az észak-adriai gázkutak (Forrás: INA, Zvono)

A jelek szerint nem a Greenpeace az egyedüli, amely a gázkút eltávolítását követeli, mivel a törvény is erre kötelezi, illetve kötelezte volna az INÁ-t, méghozzá egy éven belül, legalábbis a környezetvédő szervezet szerint, amely úgy tudja, hogy az ügyben folyt is levelezés a különböző állami szervek között.

Mindebből az sejlik fel, hogy a törvények betartására fentebb gyakran hivatkozó INA eleve már azzal is törvényt sértett, hogy több, mint egy évet csúszott a szanálási munkálatok megkezdésével.

A Greenpeace szerint a horvát gazdasági és fenntartható fejlődési minisztérium 2021 januárjában hivatalos vizsgálatot indított, 2021 szeptemberében pedig az Állami Főfelügyelőség (Državni inspektorat) határozatban rendelte el a kút és a kapcsolódó infrastruktúra rehabilitációját, valamint az Ivana D tengerfenékről történő eltávolítását, szintén egy éven belül.

Az INA ehhez a határidőhöz képest is késésben van, miközben igyekszik a törvényesség leple alá bújni.

– Nem világos, hogy az Állami Főfelügyelőség döntését miért nem hajtotta végre az INA, és hogy milyen szabályozás alapján tervezi a konstrukciót (a gázkút maradványait) az Adria fenekén hagyni mesterséges zátonyként

– tette fel a kérdést a Greenpeace, amely attól tart, hogy a többi gázplatform is egy idő után a tengerfenéken végzi.

Az ángliusok felfedezik Szlavóniát

Most egy erős kanyarral eltávolodunk a horvát tengerpartól, hogy a horvát tengeri hazájába látogassunk.

A Horvát Idegenforgalmi Közösség (HTZ) jelentése értelmében, a brit Telegraph riportot közölt Szlavóniáról, amelyet Jane Foster író “a legcsodálatosabb titkos régiónak” nevezett, és amelyet a beszámolója szerint a természeti, kulturális és etno-gasztronómiai látnivalók miatt érdemes meglátogatni.

Miután a Ryanair júniustól heti 4 alkalommal repül az új London- Eszék vonalon, elképzelhető, hogy a nyápic szigetországiak a továbbiakban az eddiginél nagyobb számban sertepertélnek majd Szlavónországban.

Ez azért nem jó, mert egy részük nem akar majd hazamenni, mivelhogy a ködös Albionhoz képest Szlavónia maga a mennyország.

Ha viszont valamilyen pozitívumot keresünk, az biztosan jó lesz, hogy az ánglusok eszeveszett költekezésbe kezdenek, mint mindenhol, ahol az árak az angliaiak körülbelül 30-40 százalékát teszik ki.

Szerencsére Foster kisasszonynak csak közhelyekre futotta az idejéből, Szlavóniáról szóló jelentésében a borászat mellett olyan kulturális gazdagságot mutatott be, mint Eszék és Újlak (Ilok) óvárosa, valamint Vukovár sajátosságai, valamint a Kopácsi-rét növény- és állatvilágának gazdagsága.

Az ütős dolog persze nem maradt ki, így a buzgó angolok ismét olvashattak az újlaki traminiről, ami mára már bekerült az angol királyi család standard koronázási borainak sorába, így III. Károly koronázás ünnepségén is felszolgálják.

A Szlavóniába elcsámborgó magyar turisták megnyugtatására mondom, hogy a koronázási tramini nem ugyanaz, mint amit a boltban lehet kapni, de azért az sem kell megvetni.