Koszovó
Az európai parlamenti képviselők jóváhagyták a vízummentességet Koszovó számára
Az Európai Parlament jóváhagyta a Koszovóval kötött vízummentességi megállapodást, ami kölcsönösen három hónapos tartózkodásra jogosít fel. Ennek alapján a koszovói állampolgárok hamarosan vízum nélkül utazhatnak az EU-ba, az uniós állampolgárok pedig vízum nélkül léphetnek be Koszovóba.
Szavazás nélkül fogadták el
A törvény hatályba lépését követően a koszovói állampolgárok a többi nyugat-balkáni országból származó társaikhoz hasonlóan bármely 180 napos időszakon belül 90 napig tartózkodhatnak az Európai Unióban, illetve a schengeni térségben.
Kapcsolódó cikk
ALKU: A jövő év végétől a koszovói állampolgárok is vízum nélkül utazhatnak az EU-ba
A vízummentesség akkor lép életbe, amikor az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) működni kezd, de legkésőbb 2024-ig mindenképpen.
Thijs Reuten, az Európai Parlament külügyi bizottságának tagja a döntéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: ez végre lehetővé teszi a koszovóiak számára, hogy könnyedén felkereshessék az Európai Uniót, meglátogathassák rokonaikat és üzleteket kössenek az unió területén.
– Több éves várakozás után Koszovó a nyugat-balkáni régióból utolsóként csatlakozott a vízummentességi rendszerünkhöz. Ez mérföldkő az Európai Unió és a Koszovó közötti kapcsolatokban, ami lehetővé teszi az egyre szorosabb együttműködést
– jelentette ki a holland szociáldemokrata politikus az Európai Parlament honlapja szerint.
A döntés szavazás nélkül született meg, miután senki sem emelt ellene kifogást.
A Koszovóval kapcsolatos jogszabályt április 19-én, szerdán Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke és a svéd elnökség képviselője írja alá Strasbourgban, az aláíráson Koszovót Besnik Bislimi miniszterelnök-helyettes képviseli.
Koszovó üdvözölte a döntést
Albin Kurti koszovói miniszterelnök az Európai Parlament döntésére reagálva a Twitteren azt írta, hogy nagyszerű hírek érkeztek Koszovó számára.
– Az Európai Parlament jóváhagyta a vízummentes utazást állampolgáraink számára 2024. január 1-jétől
Vjosa Osmani koszovói elnök szerint a vízummentesség bevezetéséve a Koszovói nép, a demokrácia és az európai egység győzelme. (Forrás: Twitter, Vjosa Osmani)
– közölte a koszovói miniszterelnök, aki szerint hazája egy fontos lépéssel közelebb került az Európai Unióhoz.
Vjosa Osmani koszovói elnök szintén a Twittert ragadta magához az Európai Parlament döntését követően, hogy gratuláljon a Koszovói Köztársaság állampolgárainak!
– Az Európai Parlament vízumliberalizációról szóló döntése a koszovói nép, a demokrácia és az európai egység győzelme
– szögezte le Osmani, aki hozzátette, hogy a koszovóiak hálásak az uniós parlamenti képviselők és az európai szövetségesek következetes támogatásáért.
Egy kis történelem
Az Európai Parlament honlapján megjegyzi, hogy Koszovó az Európai Unió potenciális tagjelöltje, amely 2008 februárjában egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét (Szerbiától).
Koszovó függetlenségét jelenleg öt uniós tagállam (Ciprus, Görögország, Románia, Szlovákia, Spanyolország és Görögország) nem ismeri el.
Az Európai Parlament 2016 óta támogatja a vízumliberalizációt Koszovóval, miután a brüsszeli bizottság kijelentette, hogy Koszovó teljesítette az erre vonatkozó ütemtervben foglalt kritériumokat.
Koszovó jelenleg a nyugat-balkáni régió egyetlen olyan része, amely nem élvez vízummentességet a schengeni térségben való rövid tartózkodások esetén.
Ursula és Vjosa a bizottsági elnök koszovói látogatása alkalmával (Forrás: Screenshot)
Az Európai Parlament ezzel gyakorlatilag azt a megállapodást hagyta jóvá, amelyet Koszovó még a cseh elnökség alatt, december közepén kötött az Európai Unióval.
Ez azzal összefüggésben történt, hogy Pristinában a három legfőbb közjogi méltóság aláírta Koszovó csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavaly, vagyis 2020 októberének végén járt Koszovóban, ahol látogatása alkalmával bejelentette, hogy újrakezdődnek a tárgyalások a koszovói vízummenteségről, és arról biztosította a vendéglátókat, hogy a bizottság „minden eszközzel támogatja” a erre vonatkozó kérésüket.
A brüsszeli vendég egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió a vízumliberalizációt követően is aktívan nyomon követi a vízummentesség fenntartásához szükséges követelmények végrehajtását, illetve betartását.
Szerbia
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
Aleksandar Vučić szerb elnök szerda este adott tévéinterjújában azt mondta, hogy a banjskai hadműveletben a koszovói hivatásos rendőrökön kívül Presevóból származó bűnözők is részt vettek. A Presevo-völgyben élő albánok attól tartanak, hogy ez a kijelentés megtorláshoz vezet a Szerbiához tartozó, de többségében albán lakosságú területeken, miközben a Völgyben élő albánok hazafiakra és árulókra oszlanak!
Felhívás megtorlásra
A szerb elnök kijelentésére a szerbiai parlament egyetlen albán képviselője, Shaip Kamberi reagált, aki az iránt érdeklődött a szerb elnöknél, hogy miért mondta azt, hogy “Presevóból származó bűnözők is voltak a koszovói különleges alakulatok tagjai között, akik részt vettek a banjskai terrorakció semlegesítésében”?
Mire figyelmeztetett Vučić?
– Még valami történt. Ott (Banjskánál) nem csak olyan személyek voltak, akik Koszovóból származnak, és részt vettek az üldözésben. Azért nem lehetett ott az EULEX. A szerbek elleni harcra specializálódott személy is voltak ott, egyebek között a presevói községből, akik többszörös bűncselekményeket követtek el. Közülük egyesek ellen 2021-ben elfogató parancsot adott ki Szerbia.
Kamberi arra volt kíváncsi, hogy ez talán egy felhívás az albánok elleni megtorlásra a Presevo-völgyben?
A szerbiai albán képviselő szerint nem ez lenne az első eset, hogy Szerbia a Völgyön töltené ki haragját Koszovóval összefüggésben.
Kamberi ezért felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyen lépéseket, és akadályozza meg a szerb autokrata vezető minden kísérletét, hogy a Presevo-völgyi albánokon álljon bosszút.
A helyi önkormányzat jelenlegi elnöke, Shqiprim Arifi szerint “a koszovói rendőrség által a Koszovó északi részén lévő terrorista bandák megsemmisítése bosszúálló indítékokat váltott ki a Völgyben élő, veszélyeztetett albán lakossággal szemben”.
Arifi aggodalmát fejezte ki a helyzettel kapcsolatban, és azt mondta, hogy “mélyen aggasztják az elmúlt napok belgrádi nyilatkozatai az észak-koszovói eseményekkel összefüggésben, mert azok nem szolgálják a Szerbiában élő albánok biztonságát és általános jólétét”.
Arifi hivatalában fogadta az EBESZ presevói megbízottját, Andrea Oriciót, akitől sürgős és fokozott figyelmet kért a Völgyben kialakult helyzet szem előtt tartása, valamint az ott élő albánok maximális biztonságának garantálása érdekében.
– A völgyben élő albánok biztonságérzetének megőrzése elengedhetetlen a béke, a stabilitás és a biztonság fenntartásához a régióban
– mondta Shqiprim Arifi, Presevo község elnöke.
Gyászolnak vagy nem gyászolnak?
A jelenlegi politikai és biztonsági helyzet következtében a Völgy három községében, Bujanovacban, Medvedjában és magában Presevóban is feszült a helyzet, miután a Koszovó északi részén zajló események nemcsak a szerbek által lakott koszovói területeket érintették, hanem az egész régiót, beleértve az albán többségű szerbiai területeket is.
Ezt a helyzetet még kényesebbé teszik a belgrádi hatóságok képviselőinek különféle nyilatkozatai, miközben magában a Völgyben az albánok hazafiakra és árulókra oszlanak!
Presevo község ellenzéki képviselői Szerbia iránti hűséggel vádolták meg a helyi önkormányzat már említett elnökét, Shqiprim Arifit, aki a szerdai gyásznapon szerintük félárbócra engedte a szerb zászlót a presevói önkormányzat épületén, amivel a “szolidaritás jelét” mutatta az Aleksandar Vučić, illetve a szerb kormányzat által meghirdetett nemzeti gyásszal “a szerb terroristák” észak-koszovói meggyilkolásával kapcsolatban
Ardita Sinani, Albin Kurti koszovói miniszterelnök Presevo-völgyi politikai tanácsadója, valamint a Demokratikus Akciópárt presevói szervezetének vezetője a közösségi médiában közzétett egy fotót, amelyen a szerb nemzeti zászló látható az önkormányzat épületén.
Arifi cáfolta, hogy félárbócra engedték a zászlót, és hogy szolidaritás vállalva az önkormányzat betartotta a Szerbiában meghirdetett nemzeti gyászt, ezért minden kételkedőt meghívott, hogy keressék őt fel.
Hazafiak és árulók Presevóban
Miközben az ellenzéki kritika miatt egymás leárulózása folyik, az Albán Nemzeti Tanács elnöke, Nevzad Lutfiu önmérsékletre szólította fel a politikai tényezőket.
– Amikor a koszovói politikai pártok összetartanak a nemzeti érdekek mentén az előállt helyzettel kapcsolatban, a Völgyben érthetetlenek és nagyon károsak a politikai tényezők közötti viták
– jelentette ki Lutfiu, aki szerint a mostani helyzetben megfontoltságra és önmérsékletre van szükség.
– Van egy problémánk, a diszkrimináció és az elnyomás, amit Szerbia gyakorol velünk szemben, és a hangsúlyt ennek a kérdésnek a megoldására kell helyeznünk. Ezért kivétel nélkül felszólítom a Völgy összes politikai pártját, hogy egyesüljön, és vonuljon ki ebből a felesleges kommunikációs diskurzusból, amely nem vezet sehova!
– zárta a gondolatát Lutfiu.
A Presevo-völgyben élő albánok politikai és intézményi képviselői a pluralizmus szerbiai kialakulása óta aktív részesei az ország közéletének, és a kölcsönösség elve alapján folyamatosan ugyanazokat a jogokat kérik a maguk számára, amit Szerbia követel a koszovói szerbek vonatkozásában. Azt is szeretnék elérni, hogy vonják be őket a Koszovóval kapcsolatos rendezési folyamatba, de ezzel a kérésükkel egyelőre süket fülekre találtak.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Horvátország6 nap telt el azóta
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?