Connect with us

Bosznia

Migránsbörtön épül a boszniai Lipa befogadó központban, osztrákok a háttérben(?)

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

migránsbörtön, fogvatartási egység, Bihács
A Boszniában lévő lipai tábor, ahol egy osztrák civilszervezet szerint Ausztria és az Európai Unió támogatásával "migránsbörtön" épül (Forrás: Screenshot)

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 6 perc

A Bihács melletti „Lipa” befogadó központban „migrásbörtön” létrehozása van folyamatban, ebben a „fogvatartási egységben” a tervek szerint azokat a migránsokat helyezik el, akiknek a mozgását korlátozzák Bosznia- Hercegovinában. Az említett egység körül egyelőre elég sok a bizonytalanság, egyes vélemények szerint a háttérben egy osztrák kormányközeli szervezetet kell keresni. A lipai központban uralkodó állapotok emberi mércével mérve mindig is elfogadhatatlanok voltak, bár egy migránstábor sehol sem élményfürdő. A Sana- Una Kanton, amelynek Bihács a központja, a Balkánon áthaladó legnyugatibb kapuja Európa, azon belül pedig Horvátország felé, ennek folytán horvát oldalon hatalmas a rendőri jelenlét.

A lipai tábor

A migránsok növekvő száma miatt ismét a középpontba került Bosznia- Hercegovinában az Európai Unióból, azaz a Horvátországból kiutasított migránsok visszafogadásról szóló államközi egyezmény kérdése, miután horvát oldalról nem mindig tartják be a hivatalos kitoloncolási eljárásokat.

A migránsok emiatt az Una- Sana kantonban torlódnak fel, ahol elhelyezésük sok fejtörést okozott, mivel a migránsokkal kezdetben szimpatizáló lakosság egyre inkább ellenezte a messziről jött emberek elszállásolását a városban, így végül Bihácson kívül létesült egy befogadó központ, amelyben most a „fogvatartási egység” épül azoknak a migránsoknak a számára, akikkel szemben mozgási tilalmat vezettek be.

lipa, migránsbörtön, fogvatartási egység, Bihács

A lipai befogadó központ, ahol állítólag migránsbörtön épül (Forrás: Screenshot)

A Krajina.ba hírportál szerint a Bihácstól egyébként elég messze eső központ leginkább egy fogolytáborra hasonlít, ahol embertelen körülmények között helyezik el a migránsokat, de ebben nincs semmi újdonság, ez jellemző szinte az egész Balkánra, ahol a migránsokkal kapcsolatos uniós támogatás az enyves kezek miatt nem mindig ér célba.

Az Una- Sana Kanton hatósága és személyesen Mustafa Ružnić kantonális miniszterelnök most azért aggódik, mert a boszniai biztonsági (belügy-) minisztérium, valamint a külügyminisztérium és a külföldiekkel foglalkozó szolgálat sem tájékoztatta a kantonális hatóságokat a „fogvatartási egység” létrehozására vonatkozó lépésről.

Bihács ebben a kérdésben azért is érintett, mert a lipai tábor ugyan elég messze van a várostól, de olyan földterületen fekszik, amely Bihács városának a tulajdona.

A lipai tábor azt követően, illetve azzal párhuzamosan létesült, hogy a városi hatóságok felszámolták a vučjaki „vadtábort”, amely előfutára volt azoknak a folyamatoknak, amelyek a hasonló táborok kialakulásához vezettek a Vajdaságban, a magyar határ mentén.

Fegyveres őrségre lesz szükség(?)

A Krajina.ba portál a migránsok tervezett fogvatartásával kapcsolatban a bosznia-hercegovinai emberi jogi és menekültügyi miniszterhez, Sevlid Hurtićhoz fordult, aki nemrégiben járt a táborban, és a saját szemével látta az ott uralkodó viszonyokat.

– A múlt héten meglátogattam a tábort, és a helyszínen azt láttam, hogy a központban egy klasszikus börtönhöz hasonló egység épült. Az emberi jogok szempontjából undorító, hogy egyáltalán ilyesmi létezik az ember környezetében

– mondta Hurtić, aki arról számolt be, hogy a „központ” köré kerítést húztak, és ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a táborban minden bizonnyal fegyveres őrök fognak dolgozni.

– Aki ott dolgozik majd, annak puskát adnak a kezébe, legalább 50 ember fog ott dolgozni. Az emberi jogok szempontjából semmi logika nincs abban, hogy puskákkal felszerelt emberek állnak a nők, a gyerekek vagy az anyák mellett

– tette hozzá a bosnyák származású miniszter, miközben már régen nem az a jellemző, hogy a keleti és déli irányból érkező migránsok esetében leginkább nőkről, gyerekekről és anyákról lenne szó.

Hurtić elmondta azt is, hogy a bosznia-hercegovinai minisztertanács ülésén tájékoztatta a horvát származású Borjana Krišto miniszterelnököt a „lipai” tábor körüli problémákról, akivel szemben viszont aligha merülhet fel az az elvárás, hogy gyakori zágrábi látogatásainak közepette szembe menne a horvátországi kitoloncolási politikával.

A bosnyák származású Hurtić most arra vár, hogy találkozzon a szerb nemzetiségű Nenad Nešić biztonsági miniszterrel, hogy megvitassa vele a probléma megoldása érdekében teendő lépéseket.

Az osztrákok vannak a háttérben(?)

Az emberi jogi és menekültügyi miniszter azt reméli, hogy a hét folyamán Nešićtyével közösen keresheti fel a lipai tábort és annak a „fogvatartási egységét”, amellyel kapcsolatban egyelőre eléggé homályos kép alakult ki, még az sem világos, hogy kit kell keresni mindennek a hátterében, pedig valakinek jóvá kellett hagynia, valakinek finanszíroznia kellett, és megint valakinek el kellett végeznie a munkálatokat, most azonban mindenki hallgat.

– Senki sem mondja meg, hogy ez kinek a műve, és ez szerintem nincs rendjén

– tette hozzá Hurtić, aki szerint még egyetlen migránst sem szállásoltak el ebben az egységben, mert még az építési munkálatok nem fejeződtek be.

Közben az N1 televízióban elhangzott, hogy a projekt mögött az osztrák kormányhoz közeli Nemzetközi Migrációs Politikai Fejlesztési Központ (International centre for Migration Policy Development, IMPCD) nevet viselő szervezet áll, amely három millió eurós támogatást kap az osztrák belügyminisztériumtól.

– Az IMPCD már régóta foglalkozik ezzel az elképzeléssel, amit az is bizonyít, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár erről már Selmo Cikotić volt boszniai biztonsági miniszterrel is tárgyalt, egy héttel ezelőtt pedig a boszniai idegenrendészeti (bevándorlási) hivatal delegációja járt Bécsben, tehát Bécs ennek az egésznek a központja, és itt születtek meg a migránsbörtönnel kapcsolatos tervek

lipa, bihács, migránsbörtön, fogvatartási egység

Állítólag az Osztrák Néppárthoz (ÖVP) kötődő, és az osztrák belügyminisztérium által hárommillió euróval megtámogatott ICMPD áll a boszniai migránsbörtön létesítése mögött

– nyilatkozta az N1 televízió boszniai csatornájának Petar Rosandić, az SOS Balkanroute osztrák civilszervezet vezetője, aki szerint Ausztria nem csak finanszírozta, hanem politikai nyomással ki is kényszeríti a migránsbörtön megépítését a lipai táborban. A projekt finanszírozásából állítólag az Európai Unió is kiveszi a részét.

Az SOS Balkanroute a Facebookon közzétett bejegyzésében azt állítja, hogy az ICMPD, amelyet Michael Spindelegger volt alkancellár vezet, annyira biztos volt a dolgában, hogy nem is kért építési engedélyt a helyi hatóságoktól.

A migráció állami hatáskörbe megy át

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) bosznia-hercegovinai kirendeltsége arról tájékoztatta a Krajina.ba hírportált, hogy „Bosznia- Hercegovina biztonsági minisztériuma (BiH) és a bosznia-hercegovinai hatóságok tavaly egyértelmű elkötelezettséget mutattak a menekültekkel és a migránsokkal szembeni vészhelyzeti reagálás koordinációjának és irányításának átvétele iránt az ENSZ-ügynökségektől és a humanitárius szereplőktől”.

lipa, bihács, migránsbörtön

Bosznia- Hercegovina lassan átveszi a migránskérdés kezelését a nemzetközi szervezetektől (Forrás, Screenshot)

Bosznia- Hercegovinában a befogadó központokat a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) felügyelte/felügyeli, és a nemzetközi, főleg uniós támogatás is a nemzetközi szervezeteken keresztül érkezik, mert jogosan merült fel a félelem, hogy a beérkező pénzeket a helyi vezetők elsíbolják.

A migránskérdés kezelése azonban hamarosan átkerül állami hatáskörbe, ami azt jelenti, hogy a bosznia-hercegovinai ideiglenes befogadó központok irányítását 2025-ig teljes mértékben a bosznia-hercegovinai állami szervek veszik át, ami a bosznia-hercegovinai állapotokat ismerve túl sok jót nem jelent, ami miatt félő, hogy még inkább nem fog működni az, ami eddig sem működött.

– A folyamat fokozatos lesz, és már el is kezdődött, miután az idegenrendészeti hivatal (Služba za poslove sa strancima) hatáskörébe megy át a migránskérdés koordinálása, valamint a lipai új ideiglenes befogadó központ irányítása is oda tartozik már 2021 óta

– közölte az IOM egy másik boszniai hírportállal. Ennek tudatában érthetőnek tűnik, hogy a lipai migránsbörtönről az osztrákok nem a nemzetközi szervezetekkel, hanem a bosnyák hatóságokkal tárgyaltak, mondjuk úgy, hogy a „fű alatt”.

A Krajina.ba ebből arra következtetésre jutott, hogy a „fogvatartási egység” létrehozásáért a Nenad Nešić vezette biztonsági minisztériumnak és a szintén szerb kádernek számító Žarko Laketa vezette idegenrendészeti hivatalnak kell viselnie a felelősséget, de az is lehet, hogy ők csak azon az úton haladnak tovább, amelyen az elődök már elindultak.

Horvátország mindenkit visszaküld

Nem sokkal a cikk keletkezése előtt fejeződött be Bihácsban a migránskérdéssel foglalkozó helyi bizottság ülése, amelyen megállapították, hogy sem a kantoniális hatóságok, sem a városi szervek mindezidáig nem kaptak hivatalos válaszokat az illetékes állami intézményektől a „fogvatartási egység” létesítéséről.

A boszniai központi szervek és a bosnyák többségű Una- Sana Kanton között akkor is akadozott a kommunikáció, amikor a biztonsági minisztériumot a nagyon bosnyák Selmo Cikotić vezette, és ezen a téren aligha várható javulás azt követően, hogy a tárca vezetése Nenad Nešić által szerb kezekbe került át.

A boszniai szerbek egyébként is azt a politikát folytatják, hogy a saját területükről minél előbb „pusholják”, vagyis eltávolítják a migránsokat, ami általában a szomszédos bosnyák (föderációs) kantonok felé történik, beleértve ebbe Bihácsot is.

Egyelőre arra sincs magyarázat, hogy milyen kritériumok alapján lehet bekerülni a migránsbörtönbe, hogy melyik ajtón jönnek ki azok a migránsok, akik a „fogvatartási egységben” vannak, vagyis hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy szabaduljanak.

A helyzetet súlyosbítja, hogy jelentősen megnövekedett a Horvátországból visszaküldött migránsok száma: a boszniai biztonsági minisztérium és az Una- Sana Kanton adatai szerint ez az utóbbi két hétben 559 migránst jelent, ami körülbelül kétszer annyi, mint tavaly egész évben.

Arról már nem is szólva, hogy a tavasz érkezésével várhatóan ismét megnövekszik a Balkánon keresztül Európa felé igyekvő migránsok száma, aminek a következményeit Bosznia- Hercegovinában leginkább két város: Bihács és Velika Kladuša issza meg.

English

Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Dodik pénzt kap az EU-tól / Dodik travels to Moscow and receives money from the EU

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.

In Brussels, they loosened their grip

Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.

The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.

Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.

It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.

In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.

While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.

According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb .

However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.

One may ask, why did Brussels yield?

The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.

Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.

Troubles within the coalition arise

The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

elmedin konakovic milorad dodik 1

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion

Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.

Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”

Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.

His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.

Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.

When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.

The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.

Dodik needs to pay (or should pay)

Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.

The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.

The numbers speak for themselves.

This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.

A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).

To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.

We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.

According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.

Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava