Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A Bihács melletti „Lipa” befogadó központban „migrásbörtön” létrehozása van folyamatban, ebben a „fogvatartási egységben” a tervek szerint azokat a migránsokat helyezik el, akiknek a mozgását korlátozzák Bosznia- Hercegovinában. Az említett egység körül egyelőre elég sok a bizonytalanság, egyes vélemények szerint a háttérben egy osztrák kormányközeli szervezetet kell keresni. A lipai központban uralkodó állapotok emberi mércével mérve mindig is elfogadhatatlanok voltak, bár egy migránstábor sehol sem élményfürdő. A Sana- Una Kanton, amelynek Bihács a központja, a Balkánon áthaladó migráció legnyugatibb kapuja Európa, azon belül pedig Horvátország felé, ennek folytán horvát oldalon hatalmas a rendőri jelenlét.

A lipai tábor

A migránsok növekvő száma miatt ismét a középpontba került Bosznia- Hercegovinában az Európai Unióból, azaz a Horvátországból kiutasított migránsok visszafogadásról szóló államközi egyezmény kérdése, miután horvát oldalról nem mindig tartják be a hivatalos kitoloncolási eljárásokat.

A migránsok emiatt az Una- Sana kantonban torlódnak fel, ahol elhelyezésük sok fejtörést okozott, mivel a migránsokkal kezdetben szimpatizáló lakosság egyre inkább ellenezte a messziről jött emberek elszállásolását a városban, így végül Bihácson kívül létesült egy befogadó központ, amelyben most a „fogvatartási egység” épül azoknak a migránsoknak a számára, akikkel szemben mozgási tilalmat vezettek be.

A lipai befogadó központ, ahol állítólag migránsbörtön épül (Forrás: Screenshot)

A Krajina.ba hírportál szerint a Bihácstól egyébként elég messze eső központ leginkább egy fogolytáborra hasonlít, ahol embertelen körülmények között helyezik el a migránsokat, de ebben nincs semmi újdonság, ez jellemző szinte az egész Balkánra, ahol a migránsokkal kapcsolatos uniós támogatás az enyves kezek miatt nem mindig ér célba.

Az Una- Sana Kanton hatósága és személyesen Mustafa Ružnić kantonális miniszterelnök most azért aggódik, mert a boszniai biztonsági (belügy-) minisztérium, valamint a külügyminisztérium és a külföldiekkel foglalkozó szolgálat sem tájékoztatta a kantonális hatóságokat a „fogvatartási egység” létrehozására vonatkozó lépésről.

Bihács ebben a kérdésben azért is érintett, mert a lipai tábor ugyan elég messze van a várostól, de olyan földterületen fekszik, amely Bihács városának a tulajdona.

A lipai tábor azt követően, illetve azzal párhuzamosan létesült, hogy a városi hatóságok felszámolták a vučjaki „vadtábort”, amely előfutára volt azoknak a folyamatoknak, amelyek a hasonló táborok kialakulásához vezettek a Vajdaságban, a magyar határ mentén.

Fegyveres őrségre lesz szükség(?)

A Krajina.ba portál a migránsok tervezett fogvatartásával kapcsolatban a bosznia-hercegovinai emberi jogi és menekültügyi miniszterhez, Sevlid Hurtićhoz fordult, aki nemrégiben járt a táborban, és a saját szemével látta az ott uralkodó viszonyokat.

– A múlt héten meglátogattam a tábort, és a helyszínen azt láttam, hogy a központban egy klasszikus börtönhöz hasonló egység épült. Az emberi jogok szempontjából undorító, hogy egyáltalán ilyesmi létezik az ember környezetében

– mondta Hurtić, aki arról számolt be, hogy a „központ” köré kerítést húztak, és ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a táborban minden bizonnyal fegyveres őrök fognak dolgozni.

– Aki ott dolgozik majd, annak puskát adnak a kezébe, legalább 50 ember fog ott dolgozni. Az emberi jogok szempontjából semmi logika nincs abban, hogy puskákkal felszerelt emberek állnak a nők, a gyerekek vagy az anyák mellett

– tette hozzá a bosnyák származású miniszter, miközben már régen nem az a jellemző, hogy a keleti és déli irányból érkező migránsok esetében leginkább nőkről, gyerekekről és anyákról lenne szó.

Hurtić elmondta azt is, hogy a bosznia-hercegovinai minisztertanács ülésén tájékoztatta a horvát származású Borjana Krišto miniszterelnököt a „lipai” tábor körüli problémákról, akivel szemben viszont aligha merülhet fel az az elvárás, hogy gyakori zágrábi látogatásainak közepette szembe menne a horvátországi kitoloncolási politikával.

A bosnyák származású Hurtić most arra vár, hogy találkozzon a szerb nemzetiségű Nenad Nešić biztonsági miniszterrel, hogy megvitassa vele a probléma megoldása érdekében teendő lépéseket.

Az osztrákok vannak a háttérben(?)

Az emberi jogi és menekültügyi miniszter azt reméli, hogy a hét folyamán Nešićtyével közösen keresheti fel a lipai tábort és annak a „fogvatartási egységét”, amellyel kapcsolatban egyelőre eléggé homályos kép alakult ki, még az sem világos, hogy kit kell keresni mindennek a hátterében, pedig valakinek jóvá kellett hagynia, valakinek finanszíroznia kellett, és megint valakinek el kellett végeznie a munkálatokat, most azonban mindenki hallgat.

– Senki sem mondja meg, hogy ez kinek a műve, és ez szerintem nincs rendjén

– tette hozzá Hurtić, aki szerint még egyetlen migránst sem szállásoltak el ebben az egységben, mert még az építési munkálatok nem fejeződtek be.

Közben az N1 televízióban elhangzott, hogy a projekt mögött az osztrák kormányhoz közeli Nemzetközi Migrációs Politikai Fejlesztési Központ (International centre for Migration Policy Development, IMPCD) nevet viselő szervezet áll, amely három millió eurós támogatást kap az osztrák belügyminisztériumtól.

– Az IMPCD már régóta foglalkozik ezzel az elképzeléssel, amit az is bizonyít, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár erről már Selmo Cikotić volt boszniai biztonsági miniszterrel is tárgyalt, egy héttel ezelőtt pedig a boszniai idegenrendészeti (bevándorlási) hivatal delegációja járt Bécsben, tehát Bécs ennek az egésznek a központja, és itt születtek meg a migránsbörtönnel kapcsolatos tervek

Állítólag az Osztrák Néppárthoz (ÖVP) kötődő, és az osztrák belügyminisztérium által hárommillió euróval megtámogatott ICMPD áll a boszniai migránsbörtön létesítése mögött

– nyilatkozta az N1 televízió boszniai csatornájának Petar Rosandić, az SOS Balkanroute osztrák civilszervezet vezetője, aki szerint Ausztria nem csak finanszírozta, hanem politikai nyomással ki is kényszeríti a migránsbörtön megépítését a lipai táborban. A projekt finanszírozásából állítólag az Európai Unió is kiveszi a részét.

Az SOS Balkanroute a Facebookon közzétett bejegyzésében azt állítja, hogy az ICMPD, amelyet Michael Spindelegger volt alkancellár vezet, annyira biztos volt a dolgában, hogy nem is kért építési engedélyt a helyi hatóságoktól.

A migráció állami hatáskörbe megy át

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) bosznia-hercegovinai kirendeltsége arról tájékoztatta a Krajina.ba hírportált, hogy „Bosznia- Hercegovina biztonsági minisztériuma (BiH) és a bosznia-hercegovinai hatóságok tavaly egyértelmű elkötelezettséget mutattak a menekültekkel és a migránsokkal szembeni vészhelyzeti reagálás koordinációjának és irányításának átvétele iránt az ENSZ-ügynökségektől és a humanitárius szereplőktől”.

Bosznia- Hercegovina lassan átveszi a migránskérdés kezelését a nemzetközi szervezetektől (Forrás, Screenshot)

Bosznia- Hercegovinában a befogadó központokat a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) felügyelte/felügyeli, és a nemzetközi, főleg uniós támogatás is a nemzetközi szervezeteken keresztül érkezik, mert jogosan merült fel a félelem, hogy a beérkező pénzeket a helyi vezetők elsíbolják.

A migránskérdés kezelése azonban hamarosan átkerül állami hatáskörbe, ami azt jelenti, hogy a bosznia-hercegovinai ideiglenes befogadó központok irányítását 2025-ig teljes mértékben a bosznia-hercegovinai állami szervek veszik át, ami a bosznia-hercegovinai állapotokat ismerve túl sok jót nem jelent, ami miatt félő, hogy még inkább nem fog működni az, ami eddig sem működött.

– A folyamat fokozatos lesz, és már el is kezdődött, miután az idegenrendészeti hivatal (Služba za poslove sa strancima) hatáskörébe megy át a migránskérdés koordinálása, valamint a lipai új ideiglenes befogadó központ irányítása is oda tartozik már 2021 óta

– közölte az IOM egy másik boszniai hírportállal. Ennek tudatában érthetőnek tűnik, hogy a lipai migránsbörtönről az osztrákok nem a nemzetközi szervezetekkel, hanem a bosnyák hatóságokkal tárgyaltak, mondjuk úgy, hogy a „fű alatt”.

A Krajina.ba ebből arra következtetésre jutott, hogy a „fogvatartási egység” létrehozásáért a Nenad Nešić vezette biztonsági minisztériumnak és a szintén szerb kádernek számító Žarko Laketa vezette idegenrendészeti hivatalnak kell viselnie a felelősséget, de az is lehet, hogy ők csak azon az úton haladnak tovább, amelyen az elődök már elindultak.

Horvátország mindenkit visszaküld

Nem sokkal a cikk keletkezése előtt fejeződött be Bihácsban a migránskérdéssel foglalkozó helyi bizottság ülése, amelyen megállapították, hogy sem a kantoniális hatóságok, sem a városi szervek mindezidáig nem kaptak hivatalos válaszokat az illetékes állami intézményektől a „fogvatartási egység” létesítéséről.

A boszniai központi szervek és a bosnyák többségű Una- Sana Kanton között akkor is akadozott a kommunikáció, amikor a biztonsági minisztériumot a nagyon bosnyák Selmo Cikotić vezette, és ezen a téren aligha várható javulás azt követően, hogy a tárca vezetése Nenad Nešić által szerb kezekbe került át.

A boszniai szerbek egyébként is azt a politikát folytatják, hogy a saját területükről minél előbb „pusholják”, vagyis eltávolítják a migránsokat, ami általában a szomszédos bosnyák (föderációs) kantonok felé történik, beleértve ebbe Bihácsot is.

Egyelőre arra sincs magyarázat, hogy milyen kritériumok alapján lehet bekerülni a migránsbörtönbe, hogy melyik ajtón jönnek ki azok a migránsok, akik a „fogvatartási egységben” vannak, vagyis hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy szabaduljanak.

A helyzetet súlyosbítja, hogy jelentősen megnövekedett a Horvátországból visszaküldött migránsok száma: a boszniai biztonsági minisztérium és az Una- Sana Kanton adatai szerint ez az utóbbi két hétben 559 migránst jelent, ami körülbelül kétszer annyi, mint tavaly egész évben.

Arról már nem is szólva, hogy a tavasz érkezésével várhatóan ismét megnövekszik a Balkánon keresztül Európa felé igyekvő migránsok száma, aminek a következményeit Bosznia- Hercegovinában leginkább két város: Bihács és Velika Kladuša issza meg.