Connect with us

Magyarország

Szijjártó szerint Magyarország nem akarja kivezetni az orosz irányból érkező gázszállítást

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Gázszállítás
Akcióban a boszniai különítmény: tárgyalássorozatot "adott le" a magyar külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter)
A cikk meghallgatása

Szijjártó Péter Magyarország külgazdasági és külügyminisztere egynapos bosznia-hercegovinai tárgyalássorozaton vett részt. Ennek során egyeztetett Elmedin Konaković januárban hivatalba lépett boszniai külügyminiszterrel, Christian Schmidttel a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével, majd Trebinjében részt vett az idei energetikai fórumon, ahol Milorad Dodikkal, a boszniai-szerb köztársaság elnökével közös előadást tartott a két ország energetikai helyzetéről.

Két nagy ember találkozója

Szijjártó Péter külügyminiszter a bosznia-hercegovinai látogatását Elmedin Konaković boszniai külügyminiszternél kezdte, aki alig három hónapja vette át a miniszteri posztot Bisera Turkovićtól.

A miniszterei egyeztetést követően a felek rövid sajtótájékoztatót terveztek, aminek a formális részén 10 perc alatt túl is lendültek. Ezt követően azonban a helyszínen jelenlévő boszniai média munkások bekiabálással vegyített értetlenkedéssel adtak hangot az iráni szándékuknak, hogy kérdéseket intéznének a két miniszterhez.

Konaković a helyzetet azzal kívánta rendezni, hogy egy kérdésre engedélyt adott a boszniai állami BHRT riporterének, amit a boszniai vehemencia miatt további három kérdés követett.

Röviden összefoglalva a sajtóeseményen az alábbiak voltak a felek legfontosabb megállapításai:

  • Magyarország és Bosznia- Hercegovina között nincs vitás kérdés, sem nyitott kérdés,
  • Mindkét miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország elismeri Bosznia- Hercegovina szuverenitását és területi integritását,
  • Konaković elutasító az Open Balkan kezdeményezéssel kapcsolatban, ahelyett az uniós csatlakozást tekinti irányadónak,
  • A magyar kormány továbbra is támogatja Bosznia- Hercegovina uniós csatlakozását, a nyugat-balkáni államok uniós tagfelvételét Magyarország fel akarja gyorsítani,
  • A két ország közti kereskedelmi forgalom további növelése a felek célja, ezen a téren vannak szabad kapacitások.
Gázszállítás

EGYIK NAGYOBB, MINT A MÁSIK: A magyar és a bosznia-hercegovinai külügyminiszter (Forrás: Twitter, Elmedin Konaković)

A fentieken túl Konaković köszönetet mondott a magyar kormánynak a koronavírus járvány idején Boszniának átadott 200.000 db vakcináért, és üdvözölte, hogy a magyar kormány továbbra is 50 helyet biztosít boszniai diákoknak a Stipendium Hungaricum program keretében a magyar egyetemen való tanuláshoz.

A gazdasági együttműködés kapcsán Konaković megjegyezte, hogy az energetikai szektorban vannak a meglátása szerint olyan tartalékai Boszniának, amit a jövőben ki kell használnia. Ennek kapcsán azonban a magyar részvételre a felek nem tettek utalást.

Idén júliusban pedig Konaković Budapestre érkezik további kétoldalú tárgyalások végett.

Szijjártó kifejezte reményét, hogy Konakovićnak kellemes emlékei vannak Magyarországról, amelyeket még a kosárlabda karrierje alatt szerzett, amikor magyar csapatban játszott.

Magyarország kettős nyomás alatt

A továbbiakban a magyar miniszter sokadik alkalommal elismételte, hogy a középkelet-európai régión belül Magyarország kettős nyomás alatt ál, mert keletről háborús veszély fenyegeti, míg délről egyre erősödik a migrációs nyomás.

Ehhez kötődően hibásnak minősítette az Európai Unió bővítési politikájának lelassítását. Értékelése szerint a nyugat-balkáni államokat már az ukrajnai konfliktus előtt fel kellett volna venni az unióba, és akkor most az EU is nagyobb, erősebb szervezetként nézne szembe a konfliktus hatásaival.

Gázszállítás

Tekintettel vannak egymásra, jobbról Elmedin Konaković bosznia-hercegovinai külügyminiszter (Facebook: Szijjártó Péter)

Szerinte ezzel a nyugat-balkáni régió államai is nagyobb védelmet szereztek volna az illegális migráció elleni küzdelemben.

A migrációs helyzet súlyának érzékeltetése végett Szijjártó elmondta, hogy 2022-ben Magyarország déli határán 256.000 illegális határátlépést elkövető személyt tartóztattak fel a magyar hatóságok. Üdvözölte, hogy ezen a téren jó a magyar belügyminisztérium és a boszniai biztonsági minisztérium között az együttműködés.

A továbbiakban Szijjártó elmondta, hogy a magyar kormány fel akarja gyorsítani a nyugat-balkáni államok uniós csatlakozását.

A brüsszeli szankciós politikát tévesnek minősítette, amik nem értékel a korábbi években sem a várt eredményt, így a magyar kormány a továbbiakban sem fogja támogatni, hogy a nyugat-balkáni régióhoz köthető politikai szereplőkkel vagy államokkal szemben az EU szankciót alkalmazzon.

A magyar és boszniai gazdasági együttműködés fejlesztése továbbra is célja mindkét félnek. Jelenleg az éves külkereskedelmi forgalom 600 millió euró, ami 20%-altöbb, mint 2021-ben. Így ebbe a relációban kimagasló volt a magyar export-import növekmény.

Konaković a migrációs helyzetre reagálva megjegyezte, hogy az ő megítélése szerint is ez az egyik legkomolyabb biztonsági probléma Boszniában. Ennek kezelése érdekében pedig a közelmúltban levélben fordult az EU vezetőihez, hogy országa további támogatást kapjon az uniótól.

Ezt követően megköszönte a magyar kormánynak, hogy a szarajevói magyar nagykövetség ellátta 2019. és 2022. között a NATO kontaktpont feladatai, és érdemben járult hozzá Bosznia NATO-csatlakozás iránti lépéseihez.

Erősen bírálta az Egyesült Államokat

A fent leírtakat követően jelentette be a rendezvény moderátora, hogy nincs idő újságírói kérdésekre, amit a népharagnak engedő Konaković utólag felülírt.

A mindenki által várt kérdés az volt Konakovićhoz, hogy mi a véleménye az USA State Department által a boszniai média helyzete kapcsán kiadott negatív állásfoglalásról, illetve mennyiben támogatja a nyitott balkáni kezdeményezést (Open Balkan)?

A Nyitott Balkán kapcsán Konaković röviden és tömören kijelentette, hogy nem támogatja, helyette a berlini folyamatot (Berlinski proces) tekinti követendőnek, aminek a dokumentumát Bosznia- Hercegovinának ratifikálnia kell. Konaković az uniós tagságot tekinti elérendő célnak.

Az amerikai külügyminisztérium által kiadott állásfoglalás kapcsán elmondta, hogy neki a média finanszírozási viszonyokkal van problémája, mert nem tartja normálisnak, hogy párttagok által vezetett állami cégek magán médiaszolgáltatókkal kötnek szerződéseket, amíg a boszniai állami tartalomszolgáltatók adósságokkal küzdenek. Ezt az állapotot akarja felszámolni.

Szijjártó ehhez kapcsolódva kifejtette: tudja, hogy nincs Konakovićnak szüksége az ő támogatására ebben a témában, de már sok éve tapasztalja, hogy az amerikai külügyminisztérium önkényesen minősít országokat és azok médiaviszonyait, beavatkozva ezzel más államok belügyeibe.

Szijjártó a boszniai újságíróktól a boszniai Szerb Köztársaság agárvállalkozóinak indított támogatás rendszer helyzetével és a Milorad Dodik megítélésével kapcsolatos kérdéseket kapott.

Ezek kapcsán kifejtette, hogy a pályázatok befogadása lezárult, és 805 boszniai szerb vállalkozással sikerült támogatási megállapodást kötni.

Milorad Dodik és a magyar kormány közti kapcsolat tekintetében pedig közölte, hogy ebben a tekintetben az ő véleménye indifferens, mert Dodikot boszniai választók választották meg, így a magyar kormánynak tiszteletben kell tartania a boszniai választók akaratát.

Egyébként meg jónak minősítette a Dodikkal meglévő együttműködést.

A boszniai főképviselővel is egyeztetett

A boszniai kormányzati szereplőkkel való találkozókat követően a magyar külügyminiszter Christian Schmidttel a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.

A megbeszélést sajtótájékoztató nem követte, így az ott elhangzottakról a Kilx.ba hírportált az OHR tájékoztatta rövid közleményben.

Eszerint a találkozón a felek az aktuális boszniai politikai események mellett az ország EU- és NATO-csatlakozás érdekében megtett lépéseit tekintették át.

Ennek kapcsán Schmidt kihasználta az alkalmat, hogy immár sokadszor felszólítsa az ország egymás ellen feszülő politikai vezetőit, hogy a tavaly decemberben elnyert uniós tagjelölti státusz által biztosított lehetőségeket használják ki, és tegyenek érdemi lépéseket azért, hogy Bosznia- Hercegovina minél hamarabb az EU tagja legyen.

Gázszállítás

A magyar külügyminiszter Christian Schmidttel, alias “Jó Emberrel” is találkozott

Schmidt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösség nagy figyelmet fordít azokra a kihívásokra, amelyek veszélyeztetik Bosznia- Hercegovinában a békét és a biztonságot.

Ezek közül pedig jelenleg a legfontosabb az állami és entitási vagyon elhatárolásának a kérdése, amire mindenki számára elfogadható megoldást kell találni a boszniai politikai szereplőknek.

Schmidt megköszönte Szijjártónak Magyarország támogatását a saját munkája és a boszniai folyamatok terén.

Szijjártó Trebinjében, párosinterjú Dodikkal

A délelőtti szarajevói programok után a magyar külügyminiszter a délutánt a boszniai Szerb Köztársaság déli részében lévő Trebinjében töltötte, ahol részt vett az idei éveben is megrendezett energetikai fórumon.

Szijjártó az eseményen az előbb emlegetett Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével közösen lépett a színpadra, és együtt válaszoltak az boszniai szerb köztársaság hivatalos tv csatornájánál dolgozó Darko Savić kérdéseire.

A páros interjú kezdetén Szijjártó kapta az első kérdést.

Savić: Az EU 2030-ra célul tűzte ki, hogy független lesz az orosz energiahordozóktól. Magyarország az orosz energiafüggősége és az uniós tagsága miatt speciális geopolitikai helyzetben van. Arról szóltak a hírek korábban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdoğan török elnök megállapodtak abban, hogy Törökország felől újabb utakon érkeznek energiahordozók Magyarországra. Mi ezzel kapcsolatban a magyar álláspont?

Szijjártó: Magyarország egy olyan ország, amely a háború szomszédságában van. A konfliktus hatásai Magyarországon közvetlenek, így a magyarok azt szeretnék, hogy az minél előbb véget érjen a háború. Magyarország energia ellátása kapcsán figyelembe kell venni, hogy szárazföldi ország, az energiaszükséglete jelentős részét importból fedezi. Így a magyar kormány az energetikai kérdésére, mint fizikai kérdésre tekint. Ezt a kérdést kommunikációs panellekkel nem lehet megoldani politikai ideológiai alapon. Ahhoz pedig, hogy egy ország földgázt tudjon importálni, két dolog kell: forrás és csővezeték. Ha az egyik ezek közül hiányzik, akkor a gázvásárlás illúzió.

Gázszállítás

Szijjártó a kék fényben beszélt a boszniai energiáról (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter)

A magyar energetikai stratégia lényege, hogy a realitás talaján állunk, aminek egyik eleme, hogy az ország gázellátása az orosz forrás nélkül lehetetlen. Ez nem politikai szempontból, hanem fizikai szempontból van így. A magyar kormány a korábbi időszakban komoly erőfeszítést tett az energiaimport diverzifikálására, ehhez azonban időre van szükség. Lehet, hogy 5 vagy 8 év múlva orosz forrás nélkül lehet is biztonságos lehet Magyarország földgáz ellátása.

A kormány nem hajlandó semmilyen politikai okból feladni Magyarország ellátásbiztonságát. A diverzifikáció pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy több forrást tudunk igénybe venni, vagyis nem azt jelenti, hogy források kizárásával megváltoztatjuk a függőség földrajzi irányát. Ennek megfelelően nem akarjuk kivezetni az orosz földgáz igénybevételét. Különös tekintettel arra, hogy a Gazprom megbízható partner volt a korábbi években, így nincs ok arra, hogy kivezessük az orosz irányú gázszállítást.

Savić: Magyarország álláspontja az energiafüggőség kezelésével kapcsolatban világos. A kérdés az, hogy ki jár jól, és ki nem jár jól az unióban az energetikai terén kialakult vitás kérdések megoldása során?

Szijjártó:Maradjunk a tényeknél. Amikor Brüsszelben viták folytak az első szankciós csomag elfogadása előtt, akkor az uniós vezetők közül többen azzal érveltek a szankciók mellett, hogy azok megroppantják az orosz gazdaságot, és Oroszország elveszti a háborút. A szankciók ebből a célból nézve teljesen sikertelenek. Ezek lényegesen több kárt okoztak az uniós tagállamoknak, ahol megnőtt az infláció, és megnövekedtek az energia árak, vagyis az EU-ban nagyobb károkat okoztak a szankciók, mint Oroszországban.

Dodik nem a lottón nyerte az elnöki tisztséget

A nyugat-balkáni államok egyes szereplői ellen bevezetett szankciók kapcsán Szijjártó kifejtette, hogy azok a politikai szereplők tesznek ilyen lépésre javaslatot, akik nem ismerik a nyugat-balkáni régiót. Ezek a személyek nem képesek tisztelni a nyugat-balkáni népeket.

Dodik sem a lottón nyerte az elnöki tisztségét, hanem a választók választották meg. Ez volt a választók döntése, amit a nyugati hatalmak vezetőinek tiszteletben kell tartaniuk. Majd hozzátette, hogy amíg a jelenlegi kormány van hatalmon Magyarországon, addig Milorad Dodik biztosan nem fog semmilyen uniós szankciós listára felkerülni.

Gázszállítás

Nyilvános párosinterjú Dodikkal (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter)

A továbbiakban Miloard Dodik erre úgy reagált, hogy a magyar álláspontot tekinti racionálisnak és világosnak. Az ő kötelezettsége pedig a boszniai Szerb Köztársaság érdekeinek védelme.

Az EU kapcsán kijelentette, hogy az már az orosz-ukrán háború előtt is tett olyan lépéseket, amivel nehéz helyzetbe hozta magát energetika terén.

Dodik csatlakozott Szijjártó álláspontjához, amikor megismételte, hogy a diverzifikáció helyett az uniós tagállamok jó része egyoldalú függésbe sodorta magát, csak másik földrajzi irányban.

A továbbiakban Dodik közölte, hogy az EU-nak ma nincs erős vezetője. Orbán Viktor magyar miniszterelnök erős vezető szerinte, azonban neki az uniós ügyekben együtt kell működnie más tagállami vezetőkkel.

Dodik szerint a nehéz gazdasági helyzetben a régiós államok integrációjának fokozása jelenthet megoldást. Ennek nem csak az energetika terén kell megtörténnie. A régió államai a földrajzi helyzetük miatt kelet és nyugat között fekszenek.

Dodik az EU jövője kapcsán sötét képet vizionál, mert a mostani gazdasági helyzetben a lakosság a megtakarításait, míg a tagállamok a monetáris tartalékjaikat élik fel.

A Bosznia- Hercegovina és az unió viszonya kapcsán Dodik megjegyezte, hogy nyugatról állandóan csak követeléseket kap a hazája, ami hozzájárul az országban uralkodó állandó feszültséghez.

Példaként megemlítette a korábbi hetekben újfent a boszniai politikai viták központi témáját adó entitási és állami vagyon elhatárolásának kérdését. Ezt a kérdést Dodik szerint a Daytoni Egyezmény és az abban szereplő boszniai alkotmány világosan rendezi. Ezért az ehhez kötődő egyes nyugati hatalmak által tanúsított arroganciát nem érti.

Ehhez kötődően megjegyezte, hogy a nyugati hatalmaknak nem lenne szabad megkísérelni egy olyan megállapodást ráerőltetni Bosznia- Hercegovina politikai vezetőire, ami ellentétes az alkotmánnyal. Dodik a kérdéses tárgykörben általa érzékelt nyugati reakciókkal azonos lépéseket lát a Pristina és Belgrád közti tárgyalások befolyásolása során is.

Dodik és az energia

A boszniai Szerb Köztársaság energetikai helyzete kapcsán Dodik kifejtette, hogy a szerb entitás kifejezetten jól áll a villamosenergia-termelés terén. A források diverzifikálását ő is irányadónak minősítette. Ennek értelmében a megújuló energiahordozókra fognak a jövőben koncentrálni. Ezek közül a szél, a nap, és a vízerőműveket említette Dodik.

Üzemanyagból a szerb entitás teljes egészében behozatalra szorul. Az RS energia biztonsága szempontjából irányadónak minősítette a jövőben a magyar partnerekkel való szorosabb együttműködést.

A folyamatban lévő projektek kapcsán Dodik a Srbijagas és a Gazprom közreműködésével megvalósuló Keleti-összeköttetés (Istočna Interkonekcija) programot említette, aminek a célja, hogy a Drinán keresztül Szerbiával egy újabb gázátadó ponton tudjon a boszniai Szerb Köztársaság földgázhoz jutni. Innen pedig egy újonnan tervezett csővezetéken juttatnák el a gáz Banja Lukáig.

Dodik a projekt megrekedéséért a szarajevói vezetést tette felelőssé, amikor kijelentette, hogy az építkezés amiatt nem halad, mert a szarajevói politikusok nem adták meg a hozzájárulást az interkonnektor határon átívelő kivitelezéséhez. Utóbbi ugyanis országos hatáskörbe tartozik.

Dodik elmondta, hogy neki személy szerint azért kellemetlen az említett helyzet, mert a korábbiakban tett oroszországi útjai során az orosz fél képviselői rendre rákérdeztek a projekt helyzetére, aminek kapcsán minden alkalommal el kellett mondania, hogy a szarajevói döntéshozókra vár.

A magyarországi befektetések kapcsán a moderátor felsorolta, hogy a korábbiakban egy 30 millió euró értékű befektetés valósult meg a boszniai szerb entitásban a mezőgazdaságban, 100 millió euró összeget ér el egy magyar befektetés, aminek keretében Trebinjében napelempark létesül. Savić ezt követően rákérdezett, hogy a magyar kormány részt vesz-e a szerb entitás hőerőműveinek rekonstrukciójában?

Szijjártó és a boszniai energia

Szijjártó kiemelte, hogy Magyarország számára a Nyugat- Balkán békéje és biztonsága kiemelten fontos, mert a régiós negatív folyamatok magyarországi hatással is bírnak. Hangsúlyozta, hogy az említett projektek közül az RS kis és középvállalkozóinak nyújtott pályázati támogatás első pályázati köre nemrég lezárult.

Ennek keretében 805 pályázatot fogadtak be. Ennyi boszniai szerb gazdálkodó kap pénzügyi támogatást ahhoz, hogy magyarországi gyártóktól vásároljon mezőgazdasági felszerelést. Ennek a támogatásnak az összege 11 millió euró. A miniszter közölte, hogy kidolgozás alatt áll az említett támogatási rendszer második körös változata.

Megjegyezte, továbbá, hogy a magyar kormány támogatja a Trebinjében létesülő napelem park beruházást is. A hőerőművek fejlesztésében való jövőbeli részvétel kapcsán pedig nyitva hagyta a kérdést, amikor közölte, hogy ebben a tárgyban még jövőbeli egyeztetésre van szükség az esetleges magyar szerepvállalásról.

Szijjártó a technikai fejlesztések kapcsán közölte, hogy a magyar kormány támogatja az alternatív megoldásokat. A paksi projekt kapcsán megemlítette, hogy a magyar fél vizsgálja az atomerőmű kapcsán ún. szárazhűtéses technológia az igénybe vételét, amihez nincs szükség folyóvízre.

Gázszállítás

MUNKAMEGOSZTÁS: A miniszter telefonál, a biztonsági emberek figyelnek, a tolmács háttérbe vonult (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter)

Dodik a Szijjártó által elmondottakhoz kapcsolódva közölte, hogy Magyarország képes átadni a “know how”-t, és beszállni a projektek finanszírozásába is indokolt esetben.

Ő maga a víz- és hőerőművek felújítása, és újak építése kapcsán látja reálisnak a magyar szerepvállalást. Dodik kifejezetten a Mrsovoba tervezett vízi erőművet és az Ugljevik 3. hőerőmű fejlesztési projektet emelte ki, amiben kifejezetten üdvözölné a magyar fél részvételét a finanszírozásban is.

Ezekben a projektekben elképzelhetőnek minősítette a magyar részvételért cserébe a társtulajdonosi szerep biztosításáért a magyar fél részére.

Zárszóként Dragan Savić rákérdezett, hogy a korábbi szerbiai és horvátországi hírek után nincs-e tervben az RS vezetésénél, hogy beszálljanak a paksi atomerőmű projekt finanszírozásába?

Dodik a kérdést el nem utasította ugyan, de erős utalást tett arra, hogy az energetikai fejlesztésekben való részvétel Radovan Višković boszniai szerb miniszterelnöknek és kormányának a hatáskörébe tartozik, aki nincs jelen, így erről máskor lehet majd őt megkérdezni.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Öt nap legjava