Connect with us

Magyarország

MAGYAR KAPCSOLAT: A magyar diplomaták különös szerepet töltenek be Bosznia-Hercegovinában

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Magyar diplomaták Bosznia-Hercegovina érdekében
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Milorad Dodik és a bosznia-hercegovinai főképviselő hivatala közötti kapcsolat amplitúdója nagyon dinamikus és érdekes – írja a bosnyák liberális Klix.ba hírportál, amely szerint Magyarország és diplomatái ebben az összefüggésben különleges szerepet töltenek be. A cikket a portál főszerkesztője, Semir Hambo jegyzi, így ez az igencsak olvasott portál álláspontjának is tekinthető. Külön érdekesség, hogy a cikk – amelyet alább ismertetünk – mindössze néhány órával azt követően jelent meg, hogy Milorad Dodik nagygyűlést tartott Banja Lukában a “haza védelmében”.

Christian Schmidt főképviselői kinevezése óta Milorad Dodik (Független Szociáldemokraták Szövetsége, szerbül Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) folyamatosan azt üzeni, hogy nem támogatja, és nem ismeri el főképviselőként a német politikust. Dodik pedig hatalomnak számít a boszniai Szerb Köztársaságban, nemcsak most, hanem az elmúlt 16 évben. Schmidt több mint egy éve tölti be az említett tisztséget, Dodik azonban eddig hivatalosan nem találkozott vele. A cikk felvezetésében a Klix mindehhez hozzáteszi, hogy Dodik elutasítja a főképviselői hivatal (Office of the High Representative, OHR) vezetőjének minden döntését, amely a Szerb Köztársasággal kapcsolatos, miközben gyakran megalázza és különféle módon sértegeti Schmidtet.

Az Orbán-diplomácia az OHR Banja Luka-i foteljében

Ezzel összefüggésben a főképviselői hivatal tegnap egy érdekes információt közölt, miszerint Márkusz Lászlót, “Orbán Viktor diplomatáját” nevezték ki a Banja Luka-i OHR regionális iroda élére, amely a “leginkább figyel és tevékenykedik” a boszniai Szerb Köztársaságban.

– És aki tisztában van a Dodik és Orbán közötti igencsak szoros kapcsolatokkal, ha tud az RS-nek nyújtott magyar segélyekről és annak politikai támogatásáról, valamint Dodik védelméről az Európai Unió szankcióival szemben, akkor ez a legutóbbi kinevezés nagyon jelzésértékű

– állapítja meg a bosnyák hírportál, amely felteszi a kérdést, hogy a főképviselői hivatal netalán a magyarokon keresztül, akikkel Dodik nagyon jó kapcsolatot ápol, próbálja meg rábírni őt az együttműködésre és a kooperációra? Mert Dodik biztosan nem fordítja el a fejét Orbán egyik diplomatájától sem, és ezzel együtt nem csapja be a kaput az OHR előtt sem.

A Klix szerint ebben a lehetséges forgatókönyvben továbbra is Dodik a győztes. Mert a végsőkig kitartott Schmidt, és a főképviselő bosznia-hercegovinai tevékenységének elutasítása mellett, és az OHR az, aki keresi a módját, hogy Dodik kedvében járjon. Ez Dodik “leigázó taktikája”, amit másfél évtizede alkalmaz a nemzetközi közösséggel szemben/kapcsolatban. Lehetetlent követel, válságokat idéz elő, elszakadással fenyeget, külföldieket üldöz, hogy aztán egy ponton éppen a nemzetközi közösség tegyen lépést a “megbékélés” és a helyzet “amortizálása felé”.

– Érdekes módon ebben az amortizálásában sokszor a magyarok is szerepet kapnak. Ebből az alkalomból emlékeztetünk a 2007-es helyzetre

– jegyzi meg a Klix főszerkesztője, aki a következőképpen vázolja fel a 15 évvel ezelőtt történt eseményeket.

Akkor Miroslav Lajčák ült az OHR-ben, aki a Dodik pártjának (SNSD) káderei által állami szinten előidézett állandó (politikai) blokádok felszámolása érdekében módosította a Minisztertanácsról szóló törvényt, amelynek lényege a következő volt: a boszniai Szerb Köztársaság minisztereinek csak akkor van szavazati joguk, ha elmennek az ülésekre; ha nem mennek el, akkor nélkülük születnek a döntések. Lajčak módosító indítványaival radikális csapást mért a bojkott lehetőségére. Milorad Dodik akkor hevesen reagált, mondván, hogy a döntés csapást mért Daytonra.

És akkor megkezdődött a politikai helyzet “teljes elmérgesítése”. Dodik tüntetéseket szervezett Banja Lukában. A boszniai szerb nemzetgyűlés (parlament) nyilatkozatot fogadott el, amelyben felszólította a Béke-végrehajtási Tanácsot (Peace Implementation Council, PIC) a bonni hatáskörök megszüntetésére. A bosznia-hercegovinai minisztertanács akkori (szerb szerb származású) elnöke, Nikola Špirić lemondással fenyegetőzött, ami azt jelentette volna, hogy Bosznia- Hercegovina kormány nélkül marad. A történetbe belekeveredett Szerbia is, az akkori szerbiai miniszterelnök (Vojislav Koštunica) azzal vádolta meg Lajčákot, hogy megtámadta a szerb érdekeket. Koštunica a nemzetközi közösségnek azzal a szándékával hozta összefüggésbe Lajčák döntését, hogy elismeri Koszovót, ami aztán 2008-ban meg is történt.

A heves politikai reakciókat követően Lajčák beleegyezett: elmegy Banja Lukába, hogy találkozzon Dodikkal, ami a gyengeség első jele volt. Lajčák ugyanakkor azt mondta, hogy döntését félreértelmezték. Egyrészt Dodik erős üzenetet küldött, a helyzet eszkalálásával fenyegetett. Másrészt azonban azonnal “ajánlatot” tett Lajčáknak, hogy semmisítse meg az elfogadott módosításokat, ezt követően párbeszéd kezdődött az OHR jogi szakértői és a boszniai Szerb Köztársaság kormánya között.

A Béke-végrehajtási Tanács (PIC) – Oroszország kivételével – kiállt Lajčák mögött, de a főmegbízottra nehezedő nyomás egyre nőtt, és az OHR teljes defenzívába kényszerült.

Ismét a magyarok

A magyar diplomaták rendkívül fontos szerepet játszottak a válság megoldásának folyamatában, ahogyan azt Phillipe Leroux- Martin volt OHR-ügyvéd “Diplomatic Suppression of Rebellion” című könyvében leírta: Lajčák kabinetje egyre inkább elszigetelte magát az OHR többi tagjától, és a magyarok kerültek fölénybe. Leroux- Martint elmondása szerint egy este felhívta őt a magyar Pandur József, Lajčák tanácsadója – Orbán későbbi bosznia-hercegovinai nagykövete. Pandur az OHR “biztonságos szobájában” találkozott Leroux- Martinnal a szarajevói magyar nagykövetség egy másik diplomatájának társaságában. Aznap este tájékoztatták a válság megoldásának módjáról, amely szerint a ninisztertanácsban a végső döntéshez a testület kollégiumában mindhárom tag szavazatára szükség van, nekik pedig a három nemzetet képviselniük kell, vagyis kötelezően bosnyáknak, szerbnek és horvátnak kell lenniük. Ezzel a “megoldással” Lajčák módosító indítványait de facto megsemmisítették, mert továbbra is elegendő maradt, hogy a kollégium egyik tagja ne vegyen részt az ülésen, aki minden bizonnyal a boszniai Szerb Köztársaságból származik, hogy ne születhessen döntés.

Amikor Leroux- Martin ellenezte az említett “megoldást”, amely hasonló volt a szerb SNSD szakértőinek javaslataihoz, Pandur kizárta a témával kapcsolatos további megbeszélésekből, a végén pedig kiderült, hogy Lajčák pontosan azt a megoldást fogadta el, amit a magyarok javasoltak neki. Leroux- Martin emlékezte szerint Lajčak a következő megoldással érkezett a jogi osztályra november közepén.

– Először is, további garanciákat nyújtottak a minisztertanácsban történő leszavazás ellen azáltal, hogy minden döntésnek tartalmaznia kell a testület elnökének (a szerb Špirić) és helyetteseinek szavazatát. Ezek a további feltételek (Lajčák) véleménye szerint elfogadhatók voltak a boszniai Szerb Köztársaság számára. Össze voltam zavarodva. Ezt a megállapodást Pandur és a magyar nagykövetség képviselője ajánlotta fel nekem, és ez jelentette az OHR döntésének módosulását. Lajčák ragaszkodott hozzá, hogy ezt nem a módosítási határozat visszavonásaként kell érteni

– írta Leroux- Martin, akit a szarajevói Klix főszerkesztője idézett.

A portál első embere ezzel kapcsolatban megjegyezte: formális okokból rendkívül fontos volt, hogy az OHR ne változtassa meg döntését. Ezért választották az ún. “autentikus értelmezést”. Lajčák ugyan nem “szó szerint” változtatta meg módosító indítványait, de olyan “hiteles értelmezést” készített, amely megváltoztatta azok lényegét. Leroux- Martin szerint ez jogi abszurdum volt, amelyet a Dodiknak tett engedmények eltussolására használtak.

Ezzel Dodik de facto nyert, és rákényszerítette a nemzetközi közösséget követeléseinek teljesítésére anélkül, hogy az OHR-t politikai vesztesként tűnt volna fel, a kapcsolatot pedig Magyarország jelentette, amely megmentette Dodikot és mesterséges lélegeztetést adott az OHR-nek.

Semir Hambo, a szarajevoi Klix.ba főszerkesztője cikke végén megállapítja, hogy hasonló megközelítést láthatunk ma is. Dodik kitartó és politikailag erős, a nemzetközi közösség ugyanakkor bizonytalan és elvtelen.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava