Connect with us

Magyarország

MAGYAR KAPCSOLAT: A magyar diplomaták különös szerepet töltenek be Bosznia-Hercegovinában

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Magyar diplomaták Bosznia-Hercegovina érdekében
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 5 perc

Milorad Dodik és a bosznia-hercegovinai főképviselő hivatala közötti kapcsolat amplitúdója nagyon dinamikus és érdekes – írja a bosnyák liberális Klix.ba hírportál, amely szerint Magyarország és diplomatái ebben az összefüggésben különleges szerepet töltenek be. A cikket a portál főszerkesztője, Semir Hambo jegyzi, így ez az igencsak olvasott portál álláspontjának is tekinthető. Külön érdekesség, hogy a cikk – amelyet alább ismertetünk – mindössze néhány órával azt követően jelent meg, hogy Milorad Dodik nagygyűlést tartott Banja Lukában a „haza védelmében”.

Christian Schmidt főképviselői kinevezése óta Milorad Dodik (Független Szociáldemokraták Szövetsége, szerbül Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) folyamatosan azt üzeni, hogy nem támogatja, és nem ismeri el főképviselőként a német politikust. Dodik pedig hatalomnak számít a boszniai Szerb Köztársaságban, nemcsak most, hanem az elmúlt 16 évben. Schmidt több mint egy éve tölti be az említett tisztséget, Dodik azonban eddig hivatalosan nem találkozott vele. A cikk felvezetésében a Klix mindehhez hozzáteszi, hogy Dodik elutasítja a főképviselői hivatal (Office of the High Representative, OHR) vezetőjének minden döntését, amely a Szerb Köztársasággal kapcsolatos, miközben gyakran megalázza és különféle módon sértegeti Schmidtet.

Az Orbán-diplomácia az OHR Banja Luka-i foteljében

Ezzel összefüggésben a főképviselői hivatal tegnap egy érdekes információt közölt, miszerint Márkusz Lászlót, „Orbán Viktor diplomatáját” nevezték ki a Banja Luka-i OHR regionális iroda élére, amely a „leginkább figyel és tevékenykedik” a boszniai Szerb Köztársaságban.

És aki tisztában van a Dodik és Orbán közötti igencsak szoros kapcsolatokkal, ha tud az RS-nek nyújtott magyar segélyekről és annak politikai támogatásáról, valamint Dodik védelméről az Európai Unió szankcióival szemben, akkor ez a legutóbbi kinevezés nagyon jelzésértékű

– állapítja meg a bosnyák hírportál, amely felteszi a kérdést, hogy a főképviselői hivatal netalán a magyarokon keresztül, akikkel Dodik nagyon jó kapcsolatot ápol, próbálja meg rábírni őt az együttműködésre és a kooperációra? Mert Dodik biztosan nem fordítja el a fejét Orbán egyik diplomatájától sem, és ezzel együtt nem csapja be a kaput az OHR előtt sem.

A Klix szerint ebben a lehetséges forgatókönyvben továbbra is Dodik a győztes. Mert a végsőkig kitartott Schmidt, és a főképviselő bosznia-hercegovinai tevékenységének elutasítása mellett, és az OHR az, aki keresi a módját, hogy Dodik kedvében járjon. Ez Dodik „leigázó taktikája”, amit másfél évtizede alkalmaz a nemzetközi közösséggel szemben/kapcsolatban. Lehetetlent követel, válságokat idéz elő, elszakadással fenyeget, külföldieket üldöz, hogy aztán egy ponton éppen a nemzetközi közösség tegyen lépést a „megbékélés” és a helyzet „amortizálása felé”.

Érdekes módon ebben az amortizálásában sokszor a magyarok is szerepet kapnak. Ebből az alkalomból emlékeztetünk a 2007-es helyzetre

– jegyzi meg a Klix főszerkesztője, aki a következőképpen vázolja fel a 15 évvel ezelőtt történt eseményeket.

Akkor Miroslav Lajčák ült az OHR-ben, aki a Dodik pártjának (SNSD) káderei által állami szinten előidézett állandó (politikai) blokádok felszámolása érdekében módosította a Minisztertanácsról szóló törvényt, amelynek lényege a következő volt: a boszniai Szerb Köztársaság minisztereinek csak akkor van szavazati joguk, ha elmennek az ülésekre; ha nem mennek el, akkor nélkülük születnek a döntések. Lajčak módosító indítványaival radikális csapást mért a bojkott lehetőségére. Milorad Dodik akkor hevesen reagált, mondván, hogy a döntés csapást mért Daytonra.

És akkor megkezdődött a politikai helyzet „teljes elmérgesítése”. Dodik tüntetéseket szervezett Banja Lukában. A boszniai szerb nemzetgyűlés (parlament) nyilatkozatot fogadott el, amelyben felszólította a Béke-végrehajtási Tanácsot (Peace Implementation Council, PIC) a bonni hatáskörök megszüntetésére. A bosznia-hercegovinai minisztertanács akkori (szerb szerb származású) elnöke, Nikola Špirić lemondással fenyegetőzött, ami azt jelentette volna, hogy Bosznia-Hercegovina nélkül marad. A történetbe belekeveredett Szerbia is, az akkori szerbiai miniszterelnök (Vojislav Koštunica) azzal vádolta meg Lajčákot, hogy megtámadta a szerb érdekeket. Koštunica a nemzetközi közösségnek azzal a szándékával hozta összefüggésbe Lajčák döntését, hogy elismeri Koszovót, ami aztán 2008-ban meg is történt.

A heves politikai reakciókat követően Lajčák beleegyezett: elmegy Banja Lukába, hogy találkozzon Dodikkal, ami a gyengeség első jele volt. Lajčák ugyanakkor azt mondta, hogy döntését félreértelmezték. Egyrészt Dodik erős üzenetet küldött, a helyzet eszkalálásával fenyegetett. Másrészt azonban azonnal „ajánlatot” tett Lajčáknak, hogy semmisítse meg az elfogadott módosításokat, ezt követően párbeszéd kezdődött az OHR jogi szakértői és a boszniai Szerb Köztársaság kormánya között.

A Béke-végrehajtási Tanács (PIC) – Oroszország kivételével – kiállt Lajčák mögött, de a főmegbízottra nehezedő nyomás egyre nőtt, és az OHR teljes defenzívába kényszerült.

Ismét a magyarok

A magyar diplomaták rendkívül fontos szerepet játszottak a válság megoldásának folyamatában, ahogyan azt Phillipe Leroux-Martin volt OHR-ügyvéd „Diplomatic Suppression of Rebellion” című könyvében leírta: Lajčák kabinetje egyre inkább elszigetelte magát az OHR többi tagjától, és a magyarok kerültek fölénybe. Leroux-Martint elmondása szerint egy este felhívta őt a magyar Pandur József, Lajčák tanácsadója – Orbán későbbi bosznia-hercegovinai nagykövete. Pandur az OHR „biztonságos szobájában” találkozott Leroux-Martinnal a szarajevói magyar nagykövetség egy másik diplomatájának társaságában. Aznap este tájékoztatták a válság megoldásának módjáról, amely szerint a ninisztertanácsban a végső döntéshez a testület kollégiumában mindhárom tag szavazatára szükség van, nekik pedig a három nemzetet képviselniük kell, vagyis kötelezően bosnyáknak, szerbnek és horvátnak kell lenniük. Ezzel a „megoldással” Lajčák módosító indítványait de facto megsemmisítették, mert továbbra is elegendő maradt, hogy a kollégium egyik tagja ne vegyen részt az ülésen, aki minden bizonnyal a boszniai Szerb Köztársaságból származik, hogy ne születhessen döntés.

Amikor Leroux-Martin ellenezte az említett „megoldást”, amely hasonló volt a szerb SNSD szakértőinek javaslataihoz, Pandur kizárta a témával kapcsolatos további megbeszélésekből, a végén pedig kiderült, hogy Lajčák pontosan azt a megoldást fogadta el, amit a magyarok javasoltak neki. Leroux-Martin emlékezte szerint Lajčak a következő megoldással érkezett a jogi osztályra november közepén.

Először is, további garanciákat nyújtottak a minisztertanácsban történő leszavazás ellen azáltal, hogy minden döntésnek tartalmaznia kell a testület elnökének (a szerb Špirić) és helyetteseinek szavazatát. Ezek a további feltételek (Lajčák) véleménye szerint elfogadhatók voltak a boszniai Szerb Köztársaság számára. Össze voltam zavarodva. Ezt a megállapodást Pandur és a magyar nagykövetség képviselője ajánlotta fel nekem, és ez jelentette az OHR döntésének módosulását. Lajčák ragaszkodott hozzá, hogy ezt nem a módosítási határozat visszavonásaként kell érteni

– írta Leroux-Martin, akit a szarajevói Klix főszerkesztője idézett.

A portál első embere ezzel kapcsolatban megjegyezte: formális okokból rendkívül fontos volt, hogy az OHR ne változtassa meg döntését. Ezért választották az ún. „autentikus értelmezést”. Lajčák ugyan nem „szó szerint” változtatta meg módosító indítványait, de olyan „hiteles értelmezést” készített, amely megváltoztatta azok lényegét. Leroux-Martin szerint ez jogi abszurdum volt, amelyet a Dodiknak tett engedmények eltussolására használtak.

Ezzel Dodik de facto nyert, és rákényszerítette a nemzetközi közösséget követeléseinek teljesítésére anélkül, hogy az OHR-t politikai vesztesként tűnt volna fel, a kapcsolatot pedig Magyarország jelentette, amely megmentette Dodikot és mesterséges lélegeztetést adott az OHR-nek.

Semir Hambo, a szarajevoi Klix.ba főszerkesztője cikke végén megállapítja, hogy hasonló megközelítést láthatunk ma is. Dodik kitartó és politikailag erős, a nemzetközi közösség ugyanakkor bizonytalan és elvtelen.


grecso krisztian lanyos apa 728 nagy ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Bosznia

Egy bosnyák portál szerint Orbán „lemezt cserélt”, és nem várt kijelentést tett

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Egy bosnyák lap szerint
Egy bosnyák lap szerint Orbán lemezt cserélt, és újonnan azt állítja, hogy Oroszország nem nyerhet az Ukrajnával folytatott háborúban (Forrás: Klix)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

A liberális Klix portál röviden reagált Orbán Viktor Twitter-bejegyzésére, amelyben a magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy Oroszország nem győzhet a háborúban, mert az egész nyugati világ Ukrajna mögött sorakozott fel. A Klix át is vette Orbán „madárkás” bejegyzését, amelyben még az olvasható, hogy „Oroszország ugyanakkor nukleáris hatalom, amelyet nem lehet sarokba szorítani, mert atomháborút idézhet elő, ezért tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, minél előbb, annál jobb”.

A bosnyák portál álláspontja

A Klix azzal címkézte fel a cikket, hogy „nem várt kijelentésnek” minősítette a magyar miniszterelnök fent idézet bejegyzését.

Bosnyák portál

A bosnyák portál arra a korábbi orbáni álláspontra emlékeztetett, hogy a háború csakis Oroszország győzelmével érhet véget, és hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök eddig azt sugallta, hogy ez elkerülhetetlen, hacsak a NATO-erők nem vonulnak be Ukrajnába, ami viszont egész Európát megsemmisítő atomháborút idézhet elő.

Az írásban a továbbiakban az olvasható, hogy Orbán 13 éve tartó hivatali ideje alatt szoros kapcsolatban állt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, elutasította, hogy fegyvert küldjön Ukrajnának, és a széles körű európai tilalom ellenére továbbra is kapja az orosz olajat.

A bosnyák portál átvette Orbánt tweetjét

A bosnyák portál átvette Orbánt tweetjét (Forrás: Twitter)

A Klix arra is kitért, hogy Orbán a The American Conservative című amerikai kiadványnak nyilatkozva január végén Ukrajnát a „senki földjének” nevezte, és azt „szuggerálta”, hogy Ukrajna olyan háborús övezet, amely nem képes visszatérni a békéhez.

A bosnyák portál megítélése szerint Orbán ugyanazokat a frázisokat ismételgette, amelyeket a Kreml következetesen szajkóz, miszerint az ukrajnai konfliktus egy proxy háború Oroszország és a Nyugat között, amit Kijev sértőnek tart, miközben katonák és civilek százezrei halnak meg a Putyin hadseregének visszaszorítása történő kísérletek közben.

A szarajevói hírportál arra is emlékeztetett, hogy Orbán korábbi álláspontja szerint a „Nyugat áll háborúban Oroszországgal, és ez a valóság”, amihez még hozzátette, hogy „minden nap haladunk előre”.

A bosnyák portál úgy fogalmaz, hogy Orbán az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja miatt elszigetelődött az Európai Unió vezetői között, miközben ő ezt a pozícióját arra használta fel, hogy figyelmen kívül hagyja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetésére irányuló európai erőfeszítéseket.


grecso krisztian lanyos apa 728 kicsi ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Az olvasás folytatása

Horvátország

A MOL várhatóan Horvátországban finomítja a Somogyban kitermelt földgázt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Molnán finomítják a somogyi gázt
A CPS Molve telephelye: a horvátországi Molnán finomítják a somogyi gázt (Forrás: YouTube)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

A zágrábi Jutarnji list értesülései szerint már az év második felében megkezdődhet a horvátországi Molna (Molve) mellett lévő finomítóban a somogyi Vízvár és Görgeteg-Babócsa gázmezőkön termelt földgáz finomítása. Az eset hátterében kőkemény gazdasági érdekek állnak: csupán 20 kilométeres gázvezetéket kell építeni a gólai csatlakozóig, ami sokkal kedvezőbb, mint bármilyen egyéb megoldás, amely a magyarországi finomítókig szállítaná a gázt. Logikus és egyszerű, de nem is olyan régen, még minden másként volt.

Mit tett az EU értünk?

A közép-európai természetes gazdasági folyamatokat annak idején országhatárok közbeiktatásával szétverő alapos munkát végeztek: durván száz év kellett ahhoz, hogy ismét beinduljanak ezek a folyamatok, amelyek elsősorban a geográfián és a józan észen alapulnak.

Én jobbára Horvátországban kísérem a mozgolódást: a szlovákok Zágrábban gyártanak vasúti kocsikat, a csehek a szlavónbródi Đuro Đaković nehézipari konszernben érdekeltek némi hadiipari felhangokkal, a Duna-Dráva Cement még 2015-ben megkezdte terjeszkedését, az OTP az öt legnagyobb horvát bank egyike, az INA-MOL pedig egy saját világot képez.

Éledezik a vagy húsz évig tetszhalottként tengődő Eszék, a Drávaszög és úgy tűnik Szlavónország is elmozdult a holtpontról.

Ha tetszik, ha nem, mindezt az Európai Uniónak köszönhetjük, úgy ahogy Schumann és Monet megálmodta. A brüsszeli bürokratákról továbbra sem lehet semmi jót mondani, de majd csak megreformáljuk őket is valahogy.

Vissza a gázbizniszhez

Az INA-MOL Somogy nevű közös projektje, még 2008-ból származik. Ezt időközben a gazdasági válság miatt leállítottak, de most hogy Európa egyre nyilvánvalóbban teljesen lekapcsolódik az orosz gázszállítmányokról, tavaly úgy határoztak, hogy újraindítják.

Az INA tolmácsolása szerint, a magyar gáz molnai finomításának kezdetéhez szükséges beruházást a MOL-nak kell biztosítani – 20 kilométernyi rendszerösszekötőt (interkonnektort) kell építeni, és infrastruktúrát kell fejleszteni.

A horvátországi beruházások egy része a Gola-Duboka csatlakozó átalakítására, és egy mérővezeték telepítésére vonatkozik, amelyet az INA valósít meg.

Az INA szerint, naponta 170 ezer köbméter földgáz érkezik majd Magyarországról a molnai finomítóba. Ez az mennyiség, amint azt Dalibor Pudić, a Horvát Gázszövetség elnöke elmondta a Jutarnji listnek nyilatkozva, a horvátországi teljes éves gáztermelés körülbelül 10%-a, ami szerinte „se nem kevés, se nem elhanyagolható”.

Arra a kérdésre, hogy a két cég hogyan osztja meg a Vízvár és a Görgeteg-Babócsa lelőhelyekről származó gáz értékesítéséből származó bevételt, az INA azt válaszolta, hogy „a gázt a CPS Molve (Centralna plinska stanica Molve) dolgozza fel, és az INA díjat számít fel a MOL-nak érte”.

Mindenesetre, ahogy erre felhívta Pudić a figyelmet, amikor a gázt a gázvezetékbe vagy a szállítórendszerbe szivattyúzzák, az olyan árucikké válik, amely minden piaci szereplő számára elérhető, így akár exportálható is.

Gázkút a somogyi Vízváron

Gázkút a somogyi Vízváron (Forrás: YouTube)

Horvát források szerint a magyar fél azért döntött így, mert ez számukra jövedelmezőbb, mint ha Somogyból – ahol a vízvári és a görgeteg-babócsai telephely található – a magyarországi gázfeldolgozó üzemek felé építenének gázvezetéket.

A molnai feldolgozóüzemmel való összeköttetés lehetővé teszi a két gázmezőn lévő kutak állandó működését.

A MOL üzleti beszámolói szerint a Somogy-projekt a vállalat három legfontosabb magyarországi gázprojektjének egyike. A MOL szénhidrogén-kutatást végez többek között Norvégiában, Irakban (Kurdisztán), Pakisztánban, Ománban és Kazahsztánban.

A MOL teljes kutatási portfóliójában a magyarországi kutatókutak ennek mintegy 30 százalékát teszik ki.

Magyarország körülbelül 10 milliárd köbméter gázt használ fel évente, az ukrajnai háború előtt ennek 80 százaléka orosz importból származott, és csupán ennek 20 százaléka, mintegy 2 milliárd köbméter volt a hazai kitermelés.

A finomítót nem kell bővíteni

Az INA szerint a magyar gáz CPS Molve által történő feldolgozása nem igényel további beruházásokat, mivel az üzem napi feldolgozási kapacitása ötmillió köbméter gáz. Molnában egyébként a közeli drávamenti gázmezőkről származó gázt dolgozzák fel.

Máskülönben, mint erről annakidején már cikkeztünk a BALK-on, a horvátok meglehetősen jól állnak a gázzal.

Az Állami Szénhidrogén-ügynökség adatai szerint a hazai szárazföldi és tengeri mezőkről származó földgáztermelés 2022-ben elérte az egymilliárd köbmétert, kielégítve Horvátország 2,7 milliárdos földgázszükségletének mintegy 40%-át.

Ami az INA meglévő szárazföldi kutatási területekbe történő beruházásait illeti, a közelmúltban indult meg a termelés a Novszka (Novska) melletti Jamarica kitermelési területen.

A Somogy-projekt mindenképpen fontos az INA, az állam és a MOL részvényesi kapcsolatai szempontjából. Sőt belpolitikai vetületei is lehetnek, mert egy időben a Horvátországból származó nyersolaj a horvát média egy részének rémületére Magyarországra került feldolgozásra.

Ezt ellensúlyozhatja most a Magyarországról érkező gáz, ráadásul lesz mit a mindenfelé hazaárulást szimatoló horvát ellenzék orra alá dörgölni.


visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

Az olvasás folytatása

Migráció

Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, és annak művészeti élete

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A királyság bélyegzője
A királyság bélyegzői (Forrás: N1)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Szerbia és Magyarország határán működött Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, amelynek uralkodója egy marokkói férfi, bizonyos Mohammed Tetouani volt. Ez a királyság saját címerrel és pecséttel is rendelkezett, ráadásul saját „udvari művészei” is voltak, akik a királyukat dicsérték, és éltették. Erről a belgrádi N1 televízió készítette egy hosszú dokumentumfilmet, amelyet hétfőn este mutattak be annak örömére, hogy a film riporterét a Vajdasági Független Újságírók Szövetsége díjazta. Ez a cikk nem tartalmazza a filmben bemutatott makkhetesi és zombori eseményeket, azokról a BALK olvasói már korábban értesülhettek. Itt inkább arra törekedtünk, hogy azokat a háttértevékenységeket tárjuk fel, amelyeket az embercsempészek folytatnak.

Mohammed Tetouani Horgosi Királysága

Szerbia területén az utóbbi időben több csempészhálózat is működött, illetve működik ma is, amelyek közül az egyik annyira megerősödött, hogy Vajdaság területén létrehozta a maga „királyságát”, és azt az egyik vezető embercsempészről neveztek el Mohammed Tetouani Horgosi Királyságának.

Momammed – aki az egyik vajdasági csempészbanda vezetője volt – a Marokkó északi részén fekvő mediterrán kikötőből, Tetouan városából származik – és Horgos mellett hozta létre a maga „harabáját”, vagyis csempésztáborát, amelyet a szerbiai rendőrség 2022 novemberében számolt fel.

Ez a „haraba” több mint két éven át a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett menekültek ezreinek volt ideiglenes otthona, amíg azok arra vártak, hogy az embercsempészek átvigyék őket a magyar-szerb határon, amely mindössze „pár lépésre” volt az úgynevezett Horgosi ​​Királyságtól.

Hallottam a harabáról. Azt mondták, hogy egy jó hely, ahol meg lehet szállni, de amikor odamentem, láttam, hogy ez nem igaz, olyan, mint egy dzsungel

– nyilatkozta a belgrádi N1-es televíziónak egy bizonyos Magbul, aki Szíriából érkezett.

A „hamis állam hamis útleveleket” is állított ki, amelyekre a migránsoknak Európába érve lehet szükségük, miután Tetouani bandája bejutta őket az „ígéret földjére”.

A harabában az emberek, amikor kifizetik a 3000 eurós összeget, eltölthetnek egy-két, vagy esetleg három napot, amíg a főnökök mindent előkészítenek, és kiküldik az embereket (a migránsokat) a határra
Csak néhány videó a YouTube-ról, amelyek Mohammed Tetouani Horgosi Királyságáról szólnak

Csak néhány videó a YouTube-ról, amelyek Mohammed Tetouani Horgosi Királyságáról szólnak (Screenshot)

– tette hozzá Magbul, aki megjegyezte, hogy akinek nincs pénze, annak esélyei sincs arra, hogy haladjon előre, merthogy ez egyedül nagyon nehéz.

A helyzetismerők szerint a „királyságban” élt egy személy, aki arról gondoskodott, hogy az embereknek legyen elegendő élelmük és vízük, minden rendben menjen, és ne legyenek konfliktusok.

Egy szíriai migráns elmondta a dokumentumfil készítőinek, hogy „a főnököknek voltak beosztottjaik”, – olyan 18-20 éves fiatalok, akik a hivatalos táborokba is bejáratosak voltak.

Igen. Ott is vannak embereik, hivatalos személyek, vagy éppen mások. Mindenhol. Szerbiában mindenhol vannak embereik

– mondta egy meg nem nevezett migráns, aki arról is beszélt, hogy a „főnökök” a magyar rendőrökkel is kapcsolatban lehettek.

A főnököknek vannak kapcsolataik, nem tudom, hogy pontosan kikkel, de lehet, hogy a magyar rendőrökhöz is van kapcsolatuk, nem tudom pontosan. De meg vannak a módszereik. Minden patronnak (főnöknek) megvan a módszere, hogy mikén jusson át a határon

– tette még hozzá a migráns, aki szerint ezeket a módszereket a főnökök a tökélyre fejlesztették.

Mit tudunk Mohammed Tetouaniról?

Eltekintve attól, hogy marokkói származású, keveset, vagyis majdhogynem semmit – nem tudjuk, hogy Mohammed Tetouani hogy néz ki, és hogy valóban ez-e az igazi neve. De országának igazi pecsétje van/volt, igazi királyi címerrel.

Telefonszáma könnyen elérhető, az elküldött üzenetre viszont automatikus válasz érkezik, főleg ha szerbül ír neki a buzgó riporter.

Köszönjük az érdeklődést. Jelenleg nem vagyunk elérhetőek, de a lehető leghamarabb válaszolunk

– jött az automatikusan generált üzenet, igazi válasz azonban soha nem érkezett.

A közösségi oldalakon viszont találhatók olyan videók, amelyekkel egyes migránsok/menekültek köszönetet mondanak Tetouani országának, például így:

Azok, akik meg akarnak érkezni, akik Tetouaniban vannak, azok épségben megérkeznek. Köszönöm.

Vagy így:

Mohammed Tetouani országának, Yusefnek, Shinuinak és Bilalnek, Isten óvjon meg benneteket a szenvedéstől és a gyötrelemtől, minden tisztelet mindenkinek.
A királyság vidám alattvalói az alábbi videóból

A királyság vidám alattvalói az alábbi videóból (Screenshot)

Egy harmadik videó szerint a marokkóiak a „világ királyai”, így persze nem csoda, hogy Tetouaniát is ők uralják.

Azonban a több tucat profilon lévő több száz videó sem volt elegendő a szerb rendőrségnek ahhoz, hogy a „Horgosi ​​Királyságra” felfigyeljen. Ahhoz lövéseknek kellett eldördülniük, mert mint minden király, Mohammed Tetouani sem szereti, ha a területét, vagyis modern politikai kifejezéssel élve, „területi integritását” veszélyeztetik.

Hirtelen történt valami, amit nem értettünk, mert olyan emberek támadtak ránk, akiket nem ismertünk, ránk támadtak, kalasnyikovokkal, és pisztolyokkal lőttek ránk

– mesélte egy marokkói migráns, aki ezzel megerősítette, hogy egy darab földért indult a , merthogy a rivális csempésztábor mindössze néhány kilométerre volt Mohammed harabájától.

Az ezt követő razziában a szerb rendőri erők csak Horgos területéről 600 embert „szállítottak el”, és ezáltal Mohammed harabáját kiürítették.

A Vajdaságban nem a horgosi volt az egyetlen „királyság”, amelyen keresztül migránsok százai, vagy inkább ezrei haladtak át, és taposták le egymás sarkát az Európa felé vezető úton.

Bánátban, Ókeresztúr (Srpski Krstur) környékén, a Gyála és Tiszasziget közötti átkelő közelében szintén volt egy hasonló haraba, kommuna vagy nevezzük akárminek, amelyet szintén a marokkóiak hoztak létre, mert mint már fenn kiderült, ők a világ királyai.

A Horgosi Királyság művészeti élete

Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában szépen fejlődött a kulturális élet, aminek az egész világ a szemtanúja lehetett, és lehet még ma is.

A YouTube-n most is látható az a videó, amelyet Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában forgatott Dadlee tunéziai és Lady Miro algériai rapper, mindössze 50 méterre a magyar határtól.

A történet azzal indul, hogy Dadlee a telefonján nézi még odahaza, hogy valaki hogyan mássza meg a magyar kerítést, és ennek láttán kedve támad ahhoz, hogy maga is útra keljen.

Lady Miro és Daddle megénekelte Tetouaniát, forrás: YouTube. Az indításhoz kattints a videóra!

Közben Lady Miro is megérkezik Tetouaniába, útja során egy fekete pólót visel, amelyen az a szerb felirat volt olvasható, hogy „üdvözöljétek az anyátokat”, miközben a dalban név szerint is megemlítésre kerül a tetouani birodalom.

Még mondja valaki, hogy a magyar kerítésnek semmiféle hatása nem volt az arab művészetre!

A videóból az is kiderült, hogy a Horgosi Királyságban jutott bőven pénz a kultúrára, és fegyver is akadt szép számmal, miközben a migránsok csöppet sem szomorúak amiatt, hogy útra keltek.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

Végül előkerültek a létrák is, amelyekkel a dalos kedvű migránsemberek megrohamozzák a magyar kerítést.

Királyság

Lady Miro egy másik dalát ezzel a Szabadkán készült fotóval reklámozza az egyik zenei csatornán (Forrás: Spotify)

A videó akár propagandaanyagnak is tekinthető, amellyel a „horgosi birodalom” népszerűsítette magát. Hasonló „társadalmi hirdetésekkel” tele vannak a közösségi csatornák, ami azt jelzi, hogy az embercsempészek egy kis művészettel és „oktatófilmek” garmadával „tolják meg” az üzletet.

A népszerűsítésnek ez a módja arra utal, hogy a Szerbiában, illetve a Vajdaságban embercsempészettel foglalkozó bandák határokon átnyúló szervezetek, amelyek a Balkántól távol veszik rá későbbi áldozataikat – mondjuk egy videóval, mint Dadlee-t -, hogy minél többen keljenek útra, így aztán jól lenyúlhatják őket, amikor Tetouaniába, vagy egy hasonló, általuk ellenőrzött átmeneti táborba érkeznek.


ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

A BALK a világban

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: