Dodik visszaszólt az USA-nak az entitási vagyon okán, és listázná a külföldi ügynököket

A cikk meghallgatása

Milorad Dodik többnapos szóváltásba keveredett az USA Bosznia- Hercegovinában tevékenykedő intézményeinek vezetőivel. A szerb entitást szerinte megillető vagyon elvonását olyan vörös vonalnak minősítette, aminek átlépése kapcsán kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását, immár nem először. Majd jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság életbe kívánja léptetni az USA-ban érvényben lévő szabályozást a külföldi ügynöki tevékenységet végzők nyilvántartásba vételéről.

Az amerikaiak kritizálták Dodikot

A 2022 februárjában vele szemben életbe léptetett amerikai szankciós csomag után Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ismét az USA Bosznia- Hercegovinában tevékenykedő szervezeteinek célkeresztjébe került.

A legfőbb boszniai szerb vezető ezúttal az általa vezetett országrész vagyonának kezelése kapcsán újfent életbe léptetni tervezett törvénnyel vívta ki az amerikai diplomácia haragját.

Dodik az USA nagykövetével bizonyára nem egyeztetett a vagyonjogi törvényről, az orosz nagykövettel viszont igen. A képen balról Igor Kalabuhov orosz nagykövet (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

Dodik a szerb entitás autonómiájának egyik pillérjeként tekint az entitást megillető vagyonra, aminek a körébe olyan természeti erőforrásokat is besorol, amelyek a boszniai alkotmánybíróság 2022 nyarán meghozott döntése alapján összállami tulajdonba tartoznak, vagyis azokról a Szerb Köztársaság vezetése nem rendelkezhet.

Bár a boszniai alkotmánybíróság a boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által az entitási vagyonról elfogadott törvényt hatályon kívül helyezte, a 2022 őszi választások után a Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) Dodikkal az élén kilátásba helyezte a jogszabály újbóli elfogadását.

Mindezt az USA szarajevói nagykövetségét vezető Michael J. Murphy nagykövet és Samantha Power, a boszniai fejlesztési projektekben élharcos szerepet betöltő USAID vezetője komoly kritikával illette.

Nyilatkozataikban Dodikot a Kreml érdekei mentén tevékenykedő, anti-demokratikus vezetőnek minősítették, aki veszélyt jelent a régió más országainak stabilitására is.

Dodik meghúzta a vörös vonalat

Dodik az amerikai bírálatokra válaszul a koalíciós partnerekkel folytatott egyeztetés után kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kormánya készen áll az entitási vagyonról szóló törvény újbóli elfogadására. A szerb entitást vezető hatpárti koalíció minden lépést meg fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy megakadályozzák a Szarajevóban erőltetett centralizációs törekvéseket.

– Nincs az az ultimátum, ami habozásra késztetne minket a Szerb Köztársaság érdekeinek megvédése terén, így készen állunk arra, hogy elhagyjuk Bosznia- Hercegovinát, ha megkísérlik elvenni tőlünk az entitási vagyonunkat

– fogalmazott a boszniai szerbek legfőbb vezetője, aki alig két és fél hónappal a boszniai kormány megalakulása után újból elővette a szerb entitás kiválásával való fenyegetést. A korábbi években erre rendre azokban az esetekben került sor, amikor valamilyen módon a nyugati hatalmak vagy a szarajevói vezetés kísérletet tett volna az RS (Republika Srpska) autonómiájának csökkentésére.

Dodik szempontjából a világ legszerencsésebb országa az Egyesült Államok, mert ott nincs amerikai nagykövet, viszont van orosz. (Forrás: Twitter)

Dodik a mondandója nyomatékosítása érdekében kijelentette, hogy az entitási vagyon kérdése olyan vörös vonal, amelynek kapcsán a boszniai szerb vezetés nem hajlandó engedményeket tenni.

Az SNSD vezetője a kialakult helyzetért az USA szarajevói nagykövetségét tette felelőssé, amiért szerinte nyíltan háborús uszító retorikát alkalmaznak, és ebben még a boszniai Iszlám Közösség (Islamska Zajednica Bosne i Hercegovine) vezetőjét, Husein ef. Kavazović főmuftit is támogatják.

A boszniai szerbek Miléje ezzel a kijelentésével összekötötte az RS vagyonával kapcsolatos álláspontját, és a bosnyákok “önvédelmi kényszere” kapcsán az Igman tv-nek múlt héten adott Kavazović-nyilatkozatot.

Jelenleg ez a két téma az, ami a boszniai közvéleményt nemzetiségi alapon a legjobban megosztja. Kavazović komoly visszhangot kiváltó kijelentéseiről korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.

Az SNSD vezetője azzal folytatta, hogy az ő ismeretei szerint a boszniai Szerb Köztársaság nincs Bosznia- Hercegovinának alárendelve, még akkor sem, ha az amerikai fél ezt akarja elérni. Majd közölte, hogy “Bosznia- Hercegovina nem is állam, és nem is lesz az soha, így nem is fog soha rendelkezni ezzel a vagyonnal”.

Szerinte ezek a vagyonelemek a boszniai Szerb Köztársaságot illetik, és ezt az USA külügyi adminisztrációja sem akadályozhatja meg.

Dodik amerikai szabályozást vezetne be

Az USA igazságügyi minisztériumának “logója”

Dodik külön üzent a nyilatkozatában Michael J. Murphy Szarajevóba akkreditált amerikai nagykövetnek, amikor kijelentette, hogy nem akadályozhatja meg, hogy a boszniai Szerb Köztársaság amerikai mintára szabályozást vezessen be a külföldről finanszírozott szervezetek külföldi ügynökké nyilvánításáról.

Dodik a tervezett szabályozás kapcsán mindössze annyit árult el, hogy az megfelelne az uniós tagállamokban és az USA-ban érvényben lévő rendelkezéseknek, így azzal kapcsolatban az amerikai külügyi vezetés sem vádolhatná meg a boszniai szerb entitást antidemokratikus szabályozás bevezetésével.

Dodik bár nem nevezte meg a konkrét amerikai jogszabályt, a boszniai sajtóban ehhez kötődően a külföldi ügynökök regisztrációját szabályozó (Foreign Agent Registration Act, FARA) törvényre hivatkoznak, ami alapján az idegen államok érdekei mentén lobbi tevékenységet végző személyeket és külföldről finanszírozott nem-kormányzati szervezeteket az USA-ban nyilvántartásba veszik, és azok tevékenységét ellenőrzik.