ERNYŐN KÍVÜL: A szerb elnöknek egyelőre az ellenzéket sikerült egyesítenie

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Sem a szerbiai baloldal, sem a jobboldal nem áll be a „szerb elnöki ernyő” alá. Aleksandar Vučić a hétvégén megkezdte az országjárást, amely során azt a népi mozgalmat szeretné népszerűsíteni, amely az elképzelései szerint a „normális Szerbiáért” küzdő pártok, csoportok és személyek ernyőszervezete, gyűjtőhelye lenne. Előző cikkünkben már rávilágítottunk arra, hogy a Vranjéban tartott első nagygyűlés nem ezt a szándékot szolgálta, Vučić ugyanis több olyan kijelentést is tett, amely inkább megoszthatja, mint egyesítheti a különböző politikai erőket és az ország lakosságát. A belgrádi Blic hírportál körkérdése szerint a szerb elnöknek viszont máris sikerült egyesítenie a jobboldali és baloldali ellenzéket, ha másban nem is, de az ernyőszervezet elutasításában mindenképpen.

Nem állnak be az ernyő alá

Aleksandar Vučić a nép közé ment, hogy az emberek támogatását kérje a Népi Mozgalom a Szerb Államért (Narodni pokret za državu Srbiju) nevű szervezet, illetve „szerbezet” megalakításához.

Az első jelek arra utalnak, hogy a „politikai turizmust” ugyan sikerült fellendítenie az őt támogató, vagy támogatni kényszerülő erők utaztatásával, viszont nem lesz képes jelentősen átrajzolni Szerbia politikai térképét, miután továbbra is csak azokra számíthat, akik eddig is mellette voltak, és legfeljebb azokkal bővítheti a támogatói kört, akiket lekenyerez vagy megfenyeget. Beleértve ebbe a kisebbségiek egy részét is.

Az első „népmozgalmi” nagygyűlés után a mérhető támogatással rendelkező ellenzéki pártok sorra elutasítóan nyilatkoztak a szerb elnök egységesítő törekvéseivel kapcsolatban, legyenek tőle balról, vagy éppen jobbról.

A legjelentősebbnek tartott Szabadság és Igazságosság Pártjának (Stranke slobode i pravde, SSP) vezetője, Dragan Đilas a Blicnek nyilatkozva természetesnek tartotta, hogy a szerbiai pártokat nem vezérelhetik mások országok érdekei, vagyis mindenki esetében „Szerbiának kellene az első helyen állnia”.

– Sajnos a kormány jelenlegi politikája nem ilyen. Ha ilyen lenne, akkor nem a szerbiai állampolgárok kárára eurómilliárdokat bezsebelő orosz és kínai cégek érdekei vezérelnék, amelyektől az állam nem hajlandó beszedni az adót a hatalmas nyereségek után

– fogalmazott az ellenzéki vezető, aki számára az sem kérdés, hogy Szerbiának az Európai Unióban a helye, merthogy az európai kontinensen fekszik, az országot fenyegető izoláció szerinte ugyanakkor katasztrofális következményekkel járhat.

Đilas bármiféle együttműködést elutasított a szerb elnök által megálmodott mozgalommal, akárcsak az erősen jobboldali ellenzékkel is, mint amilyen a Dveri (Ajtók) vagy a Zavetnici (Védelmezők), amelyek véleménye szerint esetleg csatlakozhatnak a mozgalomhoz.

Pavle Grbović, az általában liberális hangokat megpendítő Szabad Polgárok Mozgalmának (Pokret slobodnih građana, PSG) vezetője úgy nyilatkozott, hogy ők „nem csatlakoznak Vučić ernyőszervezetéhez, és koalícióra sem lépnek a jelenleg nem létező, és csak bejelentett mozgalommal, de bármilyen más együttműködési formát sem tudnak elképzelni vele.

Grbović úgy vélte, hogy a több évtizedes tévelygés után itt lenne az ideje, hogy Szerbia integrálódjon természetes életterébe, vagyis az Európai Unióba.

– Az életszínvonal, az emberi jogok, a média szabadsága, és a környezetvédelem, vagyis minden, amire törekszünk, nyugaton található, így a választás nagyon egyszerű

– jelentette ki a „szabad polgárok” vezetője.

Itt nem lehet szem elől téveszteni, hogy sem a Szabadság és Igazságosság Pártjának, sem a Szabad Polgárok Mozgalmának vezetője nem említette meg Koszovót, mint prioritást, amire a szerb elnök építi „politikai marketingjét”.

Zoran Lutovac, a Demokrata Párt (Demokratska stranka) elnöke szintén nem beszélt Koszovóról, szerinte ugyanis a szerbiai emberek érdeke és értékrendje alapján az országnak a Nyugathoz kell tartoznia.

– A „se nem Kelet, se nem Nyugat” elképzelés egyáltalán nincs összhangban az állam európai integrációt célzó külpolitikai prioritásával. Lehetetlen együttműködni olyan mozgalommal, amely minden eddigi tétlenségét új cégér és egy új vakolat alá kívánja rejteni

– utasította el Lutovac az esetleges együttműködést azzal a szervezettel, illetve „szerbezettel”, amelynek létrehozásáért a szerb elnök nagy erőket mozgósít, és amibe nagy pénzeket öl.

A haladók konszolidációs kísérlete

A Zavetnici elnöke, Milica Đurđević Stamenkovski a Blicnek nyilatkozva azt mondta, hogy az elnöki ötlet nem új, és a Szerb Haladó Párt pozícióinak megszilárdítását szolgálja.

– A Népi Mozgalom létrehozására tett kísérlet azt bizonyítja, hogy összeomlott és túlhaladottá vált az márka, amelyet Szerb Haladó Pártként ismertünk meg. De az ötlet nem új, korábban is szó volt már erről

– jelentette ki Đurđević Stamenkovski, aki szerint ez Vučić utolsó kísérlete a Szerb Haladó Párt helyzetének megszilárdítására.

Az erősen jobboldali politikus szerint ezzel a projekttel álcázzák a Szerb Haladó Párt politikáját, miután az „államalkotó ellenzék megerősödésével és az államalkotó tömbhöz tartozó pártok iránti bizalom növekedésével szembesülnek”.

Đurđević Stamenkovski tehát úgy látja, hogy Vučić éppen az ő megjelenésük és térhódításuk miatt kényszerül az új mozgalom megalakítására, amiben van némi igazság, függetlenül attól, hogy mekkora csapást jelent, illetve jelentene Szerbiára a Zavetnici és a köré tömörülő erők előretörése, ami a nacionalista opció megszilárdulását jelentené, ám ez általában egyetlen ország számára sem jelent igazi kiutat a kritikus helyzetekből.

– Szerbia legnagyobb politikai dilemmája nem az, hogy Kelet vagy Nyugat, hanem az hogy alkotmány vagy ultimátum. Nincs együttműködés azokkal, akik elfogadják a francia-német terv megvalósítását vagy végrehajtását, függetlenül attól, hogy azt Szerb Haladó Pártnak, Szabadság és Igazságosság Pártjának vagy Népi Mozgalomnak hívják

– jelentette ki Đurđević Stamenkovski, aki ezzel előhúzta a kalapból Koszóvó témáját, miután érzékelte, hogy a „népmozgalom” létrehozása erőteljesen ellenük irányul, tőlük igyekszik elvenni a levegőt.

Szerbia apraja és nagyja köszöntötte a szerb elnököt Vranjeban (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A szintén nacionalista Miloš Jovanović, aki az Új Szerbiai Demokrata Pártot vezeti, úgy vélte, hogy Vučić a francia-német terv elfogadásával a balliberális blokkhoz csatlakozik, és elismeri Szerbia déli tartományának, vagyis Koszovónak a szecesszióját, vagyis egyáltalán nem Szerbiáért küzd.

Vladimir Gajić, a Vuk Jeremić nevével fémjelzett szintén nacionalista irányba elmozduló Néppárt alelnöke úgy vélte, hogy a Népi Mozgalom létrehozása „egyfajta szándékos provokáció”, és nem más, mit a Szerb Haladó Párttal szembeni politikai csődeljárás.

– Vučić tisztában van azzal, hogy őt politikai értelemben csak a jobboldali politikai irányzatok fenyegetik, és most egy újabb lépést tesz, amellyel megpróbálja félrevezetni a választókat

– fogalmazta meg a véleményét Gajić, aki szerint minden körülményt figyelembe véve ez akár sikerülhet is neki, miután a Nyugat üres csekket (carte blanche) állított ki neki.

Boško Obradović, a Dveri vezetője az új mozgalom megalakításával kapcsolatban feltette a kérdést, hogy Aleksandar Vučić miért törekedne valami újnak a létrehozására, ha a régi működne?

Az igencsak jobboldali Obradović szerint az új „Népi Mozgalom” létrehozására tett kísérlet a legjobb bizonyíték arra, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párt elvesztette népszerűségét és államellenes szervezetté vált.

– Egyúttal a legjobb bizonyíték arra, hogy a hazafias és államépítő ellenzék jelentős növekedésére tette szert, amit bármi áron meg kell állítani. A Dveri, a NADA Szerb Koalíció és a Zavetnici elképzelései jelentik a politika jövőt Szerbiában, és a népmozgalom az utolsó kísérlet annak megakadályozására, hogy az államalkotó blokk hatalomra kerüljön

– mondta Obradović, aki szintén érzékelte, hogy Vučić mozgalma leginkább a szélsőjobb, és a szélsőjobb felé konvergáló erők visszaszorítása érdekében jött létre, miközben maga sem sokkal jobb azoknál.