Sem a szerbiai baloldal, sem a jobboldal nem áll be a „szerb elnöki ernyő” alá. Aleksandar Vučić a hétvégén megkezdte az országjárást, amely során azt a népi mozgalmat szeretné népszerűsíteni, amely az elképzelései szerint a „normális Szerbiáért” küzdő pártok, csoportok és személyek ernyőszervezete, gyűjtőhelye lenne. Előző cikkünkben már rávilágítottunk arra, hogy a Vranjéban tartott első nagygyűlés nem ezt a szándékot szolgálta, Vučić ugyanis több olyan kijelentést is tett, amely inkább megoszthatja, mint egyesítheti a különböző politikai erőket és az ország lakosságát. A belgrádi Blic hírportál körkérdése szerint a szerb elnöknek viszont máris sikerült egyesítenie a jobboldali és baloldali ellenzéket, ha másban nem is, de az ernyőszervezet elutasításában mindenképpen.

Nem állnak be az ernyő alá

Aleksandar Vučić a nép közé ment, hogy az emberek támogatását kérje a Népi Mozgalom a Szerb Államért (Narodni pokret za državu Srbiju) nevű szervezet, illetve „szerbezet” megalakításához.

Az első jelek arra utalnak, hogy a „politikai turizmust” ugyan sikerült fellendítenie az őt támogató, vagy támogatni kényszerülő erők utaztatásával, viszont nem lesz képes jelentősen átrajzolni Szerbia politikai térképét, miután továbbra is csak azokra számíthat, akik eddig is mellette voltak, és legfeljebb azokkal bővítheti a támogatói kört, akiket lekenyerez vagy megfenyeget. Beleértve ebbe a kisebbségiek egy részét is.

Az első „népmozgalmi” nagygyűlés után a mérhető támogatással rendelkező ellenzéki pártok sorra elutasítóan nyilatkoztak a szerb elnök egységesítő törekvéseivel kapcsolatban, legyenek tőle balról, vagy éppen jobbról.

A legjelentősebbnek tartott Szabadság és Igazságosság Pártjának (Stranke slobode i pravde, SSP) vezetője, Dragan Đilas a Blicnek nyilatkozva természetesnek tartotta, hogy a szerbiai pártokat nem vezérelhetik mások országok érdekei, vagyis mindenki esetében „Szerbiának kellene az első helyen állnia”.

– fogalmazott az ellenzéki vezető, aki számára az sem kérdés, hogy Szerbiának az Európai Unióban a helye, merthogy az európai kontinensen fekszik, az országot fenyegető izoláció szerinte ugyanakkor katasztrofális következményekkel járhat.

Đilas bármiféle együttműködést elutasított a szerb elnök által megálmodott mozgalommal, akárcsak az erősen jobboldali ellenzékkel is, mint amilyen a Dveri (Ajtók) vagy a Zavetnici (Védelmezők), amelyek véleménye szerint esetleg csatlakozhatnak a mozgalomhoz.

Pavle Grbović, az általában liberális hangokat megpendítő Szabad Polgárok Mozgalmának (Pokret slobodnih građana, PSG) vezetője úgy nyilatkozott, hogy ők „nem csatlakoznak Vučić ernyőszervezetéhez, és koalícióra sem lépnek a jelenleg nem létező, és csak bejelentett mozgalommal, de bármilyen más együttműködési formát sem tudnak elképzelni vele.

Grbović úgy vélte, hogy a több évtizedes tévelygés után itt lenne az ideje, hogy Szerbia integrálódjon természetes életterébe, vagyis az Európai Unióba.

– jelentette ki a „szabad polgárok” vezetője.

Itt nem lehet szem elől téveszteni, hogy sem a Szabadság és Igazságosság Pártjának, sem a Szabad Polgárok Mozgalmának vezetője nem említette meg Koszovót, mint prioritást, amire a szerb elnök építi „politikai marketingjét”.

Zoran Lutovac, a Demokrata Párt (Demokratska stranka) elnöke szintén nem beszélt Koszovóról, szerinte ugyanis a szerbiai emberek érdeke és értékrendje alapján az országnak a Nyugathoz kell tartoznia.

– utasította el Lutovac az esetleges együttműködést azzal a szervezettel, illetve „szerbezettel”, amelynek létrehozásáért a szerb elnök nagy erőket mozgósít, és amibe nagy pénzeket öl.

A haladók konszolidációs kísérlete

A Zavetnici elnöke, Milica Đurđević Stamenkovski a Blicnek nyilatkozva azt mondta, hogy az elnöki ötlet nem új, és a Szerb Haladó Párt pozícióinak megszilárdítását szolgálja.

– jelentette ki Đurđević Stamenkovski, aki szerint ez Vučić utolsó kísérlete a Szerb Haladó Párt helyzetének megszilárdítására.

Az erősen jobboldali politikus szerint ezzel a projekttel álcázzák a Szerb Haladó Párt politikáját, miután az „államalkotó ellenzék megerősödésével és az államalkotó tömbhöz tartozó pártok iránti bizalom növekedésével szembesülnek”.

Đurđević Stamenkovski tehát úgy látja, hogy Vučić éppen az ő megjelenésük és térhódításuk miatt kényszerül az új mozgalom megalakítására, amiben van némi igazság, függetlenül attól, hogy mekkora csapást jelent, illetve jelentene Szerbiára a Zavetnici és a köré tömörülő erők előretörése, ami a nacionalista opció megszilárdulását jelentené, ám ez általában egyetlen ország számára sem jelent igazi kiutat a kritikus helyzetekből.

– jelentette ki Đurđević Stamenkovski, aki ezzel előhúzta a kalapból Koszóvó témáját, miután érzékelte, hogy a „népmozgalom” létrehozása erőteljesen ellenük irányul, tőlük igyekszik elvenni a levegőt.

Szerbia apraja és nagyja köszöntötte a szerb elnököt Vranjeban (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A szintén nacionalista Miloš Jovanović, aki az Új Szerbiai Demokrata Pártot vezeti, úgy vélte, hogy Vučić a francia-német terv elfogadásával a balliberális blokkhoz csatlakozik, és elismeri Szerbia déli tartományának, vagyis Koszovónak a szecesszióját, vagyis egyáltalán nem Szerbiáért küzd.

Vladimir Gajić, a Vuk Jeremić nevével fémjelzett szintén nacionalista irányba elmozduló Néppárt alelnöke úgy vélte, hogy a Népi Mozgalom létrehozása „egyfajta szándékos provokáció”, és nem más, mit a Szerb Haladó Párttal szembeni politikai csődeljárás.

– fogalmazta meg a véleményét Gajić, aki szerint minden körülményt figyelembe véve ez akár sikerülhet is neki, miután a Nyugat üres csekket (carte blanche) állított ki neki.

Boško Obradović, a Dveri vezetője az új mozgalom megalakításával kapcsolatban feltette a kérdést, hogy Aleksandar Vučić miért törekedne valami újnak a létrehozására, ha a régi működne?

Az igencsak jobboldali Obradović szerint az új „Népi Mozgalom” létrehozására tett kísérlet a legjobb bizonyíték arra, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párt elvesztette népszerűségét és államellenes szervezetté vált.

– mondta Obradović, aki szintén érzékelte, hogy Vučić mozgalma leginkább a szélsőjobb, és a szélsőjobb felé konvergáló erők visszaszorítása érdekében jött létre, miközben maga sem sokkal jobb azoknál.