Szerbia
ERNYŐN KÍVÜL: A szerb elnöknek egyelőre az ellenzéket sikerült egyesítenie
Sem a szerbiai baloldal, sem a jobboldal nem áll be a “szerb elnöki ernyő” alá. Aleksandar Vučić a hétvégén megkezdte az országjárást, amely során azt a népi mozgalmat szeretné népszerűsíteni, amely az elképzelései szerint a “normális Szerbiáért” küzdő pártok, csoportok és személyek ernyőszervezete, gyűjtőhelye lenne. Előző cikkünkben már rávilágítottunk arra, hogy a Vranjéban tartott első nagygyűlés nem ezt a szándékot szolgálta, Vučić ugyanis több olyan kijelentést is tett, amely inkább megoszthatja, mint egyesítheti a különböző politikai erőket és az ország lakosságát. A belgrádi Blic hírportál körkérdése szerint a szerb elnöknek viszont máris sikerült egyesítenie a jobboldali és baloldali ellenzéket, ha másban nem is, de az ernyőszervezet elutasításában mindenképpen.
Nem állnak be az ernyő alá
Aleksandar Vučić a nép közé ment, hogy az emberek támogatását kérje a Népi Mozgalom a Szerb Államért (Narodni pokret za državu Srbiju) nevű szervezet, illetve “szerbezet” megalakításához.
Az első jelek arra utalnak, hogy a “politikai turizmust” ugyan sikerült fellendítenie az őt támogató, vagy támogatni kényszerülő erők utaztatásával, viszont nem lesz képes jelentősen átrajzolni Szerbia politikai térképét, miután továbbra is csak azokra számíthat, akik eddig is mellette voltak, és legfeljebb azokkal bővítheti a támogatói kört, akiket lekenyerez vagy megfenyeget. Beleértve ebbe a kisebbségiek egy részét is.
Az első “népmozgalmi” nagygyűlés után a mérhető támogatással rendelkező ellenzéki pártok sorra elutasítóan nyilatkoztak a szerb elnök egységesítő törekvéseivel kapcsolatban, legyenek tőle balról, vagy éppen jobbról.
A legjelentősebbnek tartott Szabadság és Igazságosság Pártjának (Stranke slobode i pravde, SSP) vezetője, Dragan Đilas a Blicnek nyilatkozva természetesnek tartotta, hogy a szerbiai pártokat nem vezérelhetik mások országok érdekei, vagyis mindenki esetében “Szerbiának kellene az első helyen állnia”.
– Sajnos a kormány jelenlegi politikája nem ilyen. Ha ilyen lenne, akkor nem a szerbiai állampolgárok kárára eurómilliárdokat bezsebelő orosz és kínai cégek érdekei vezérelnék, amelyektől az állam nem hajlandó beszedni az adót a hatalmas nyereségek után
Politikai turizmus
POLITIKAI TURIZMUS: Autóbuszok hada vitte a “politikai szurkolókat” Vranjeba (Forrás: Twitter)
– fogalmazott az ellenzéki vezető, aki számára az sem kérdés, hogy Szerbiának az Európai Unióban a helye, merthogy az európai kontinensen fekszik, az országot fenyegető izoláció szerinte ugyanakkor katasztrofális következményekkel járhat.
Đilas bármiféle együttműködést elutasított a szerb elnök által megálmodott mozgalommal, akárcsak az erősen jobboldali ellenzékkel is, mint amilyen a Dveri (Ajtók) vagy a Zavetnici (Védelmezők), amelyek véleménye szerint esetleg csatlakozhatnak a mozgalomhoz.
Pavle Grbović, az általában liberális hangokat megpendítő Szabad Polgárok Mozgalmának (Pokret slobodnih građana, PSG) vezetője úgy nyilatkozott, hogy ők “nem csatlakoznak Vučić ernyőszervezetéhez, és koalícióra sem lépnek a jelenleg nem létező, és csak bejelentett mozgalommal, de bármilyen más együttműködési formát sem tudnak elképzelni vele.
Grbović úgy vélte, hogy a több évtizedes tévelygés után itt lenne az ideje, hogy Szerbia integrálódjon természetes életterébe, vagyis az Európai Unióba.
– Az életszínvonal, az emberi jogok, a média szabadsága, és a környezetvédelem, vagyis minden, amire törekszünk, nyugaton található, így a választás nagyon egyszerű
– jelentette ki a “szabad polgárok” vezetője.
Itt nem lehet szem elől téveszteni, hogy sem a Szabadság és Igazságosság Pártjának, sem a Szabad Polgárok Mozgalmának vezetője nem említette meg Koszovót, mint prioritást, amire a szerb elnök építi “politikai marketingjét”.
Zoran Lutovac, a Demokrata Párt (Demokratska stranka) elnöke szintén nem beszélt Koszovóról, szerinte ugyanis a szerbiai emberek érdeke és értékrendje alapján az országnak a Nyugathoz kell tartoznia.
– A “se nem Kelet, se nem Nyugat” elképzelés egyáltalán nincs összhangban az állam európai integrációt célzó külpolitikai prioritásával. Lehetetlen együttműködni olyan mozgalommal, amely minden eddigi tétlenségét új cégér és egy új vakolat alá kívánja rejteni
– utasította el Lutovac az esetleges együttműködést azzal a szervezettel, illetve “szerbezettel”, amelynek létrehozásáért a szerb elnök nagy erőket mozgósít, és amibe nagy pénzeket öl.
A haladók konszolidációs kísérlete
A Zavetnici elnöke, Milica Đurđević Stamenkovski a Blicnek nyilatkozva azt mondta, hogy az elnöki ötlet nem új, és a Szerb Haladó Párt pozícióinak megszilárdítását szolgálja.
– A Népi Mozgalom létrehozására tett kísérlet azt bizonyítja, hogy összeomlott és túlhaladottá vált az márka, amelyet Szerb Haladó Pártként ismertünk meg. De az ötlet nem új, korábban is szó volt már erről
– jelentette ki Đurđević Stamenkovski, aki szerint ez Vučić utolsó kísérlete a Szerb Haladó Párt helyzetének megszilárdítására.
Az erősen jobboldali politikus szerint ezzel a projekttel álcázzák a Szerb Haladó Párt politikáját, miután az “államalkotó ellenzék megerősödésével és az államalkotó tömbhöz tartozó pártok iránti bizalom növekedésével szembesülnek”.
Đurđević Stamenkovski tehát úgy látja, hogy Vučić éppen az ő megjelenésük és térhódításuk miatt kényszerül az új mozgalom megalakítására, amiben van némi igazság, függetlenül attól, hogy mekkora csapást jelent, illetve jelentene Szerbiára a Zavetnici és a köré tömörülő erők előretörése, ami a nacionalista opció megszilárdulását jelentené, ám ez általában egyetlen ország számára sem jelent igazi kiutat a kritikus helyzetekből.
– Szerbia legnagyobb politikai dilemmája nem az, hogy Kelet vagy Nyugat, hanem az hogy alkotmány vagy ultimátum. Nincs együttműködés azokkal, akik elfogadják a francia-német terv megvalósítását vagy végrehajtását, függetlenül attól, hogy azt Szerb Haladó Pártnak, Szabadság és Igazságosság Pártjának vagy Népi Mozgalomnak hívják
– jelentette ki Đurđević Stamenkovski, aki ezzel előhúzta a kalapból Koszóvó témáját, miután érzékelte, hogy a “népmozgalom” létrehozása erőteljesen ellenük irányul, tőlük igyekszik elvenni a levegőt.
Szerbia apraja és nagyja köszöntötte a szerb elnököt Vranjeban (Forrás: szerb elnöki Instagram)
A szintén nacionalista Miloš Jovanović, aki az Új Szerbiai Demokrata Pártot vezeti, úgy vélte, hogy Vučić a francia-német terv elfogadásával a balliberális blokkhoz csatlakozik, és elismeri Szerbia déli tartományának, vagyis Koszovónak a szecesszióját, vagyis egyáltalán nem Szerbiáért küzd.
Vladimir Gajić, a Vuk Jeremić nevével fémjelzett szintén nacionalista irányba elmozduló Néppárt alelnöke úgy vélte, hogy a Népi Mozgalom létrehozása “egyfajta szándékos provokáció”, és nem más, mit a Szerb Haladó Párttal szembeni politikai csődeljárás.
– Vučić tisztában van azzal, hogy őt politikai értelemben csak a jobboldali politikai irányzatok fenyegetik, és most egy újabb lépést tesz, amellyel megpróbálja félrevezetni a választókat
– fogalmazta meg a véleményét Gajić, aki szerint minden körülményt figyelembe véve ez akár sikerülhet is neki, miután a Nyugat üres csekket (carte blanche) állított ki neki.
Boško Obradović, a Dveri vezetője az új mozgalom megalakításával kapcsolatban feltette a kérdést, hogy Aleksandar Vučić miért törekedne valami újnak a létrehozására, ha a régi működne?
Az igencsak jobboldali Obradović szerint az új “Népi Mozgalom” létrehozására tett kísérlet a legjobb bizonyíték arra, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párt elvesztette népszerűségét és államellenes szervezetté vált.
– Egyúttal a legjobb bizonyíték arra, hogy a hazafias és államépítő ellenzék jelentős növekedésére tette szert, amit bármi áron meg kell állítani. A Dveri, a NADA Szerb Koalíció és a Zavetnici elképzelései jelentik a politika jövőt Szerbiában, és a népmozgalom az utolsó kísérlet annak megakadályozására, hogy az államalkotó blokk hatalomra kerüljön
– mondta Obradović, aki szintén érzékelte, hogy Vučić mozgalma leginkább a szélsőjobb, és a szélsőjobb felé konvergáló erők visszaszorítása érdekében jött létre, miközben maga sem sokkal jobb azoknál.
Szerbia
VUČIĆ: A koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen
A szerb elnök vasárnap esti sajtótájékoztatója alkalmával úgy fogalmazott, hogy a koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen, majd megjegyezte, hogy a történtekért kizárólag Albin Kurti koszovói miniszterelnök felelős, aki mindenáron bele akarja rángatni Szerbiát egy háborúba a NATO szemben, bár szerinte némi felelősség terheli azokat a külföldi erőket is, amelyek őt segítik. Aleksandar Vučić a Banjskában történteket arra használta fel, hogy ismételten felszólítsa a nemzetközi közösséget a Szerb Községek Közösségének (Zajednica Srpskih Opština, ZSO) létrehozására.
Koszovói szerbek voltak
Aleksandar Vučić szerb elnök úgy fogalmazott, hogy a Banjska melletti lázadásban résztvevő szerbek ellen brutális támadás indult, és ezért felmerült a kérdés, hogy a probléma megoldásába miért nem vonták be a KFOR-t, mert az szerinte kevesebb áldozattal járt volna, ami később úgy fogalmazódott meg, hogy hol volt a KFOR most, és hol volt korábban, például a barikádok eltávolításakor.
Vučić megjegyezte, hogy a rendelkezésére álló megerősített adatok szerint az akcióban megölt szerbek Koszovóból származnak, és szinte biztos, hogy közülük kettőt mesterlövész lőtt ki, vagyis a meggyilkolásukra nem volt feltétlenül szükség.
A rendelkezésre álló adatok szerint két szerb súlyosan megsebesült, és nem zárta ki, hogy van egy negyedik halálos áldozat is, egy ember ugyanis nem biztos, hogy életben marad, mert nem akartak neki segíteni.
Belgrádban állítólag rendelkeznek egy hangfelvétellel, amelyen az albán rendőrök nevetgélnek, miközben egyikük azt mondja, hogy hagyják meghalni a megsebesült szerb férfit, mert semmi okuk nincs arra, hogy segítsenek rajta.
Vučić szerint Albin Kurti az egyetlen, aki okolható azért, ami ma Koszovóban történik, és sajnálja, hogy a szerbek egy része felült a provokációknak. A szerb elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a nemzetközi közösségnek azt a részét is felelősség terheli, aki segít Kurtinak.
A szerb elnök mentegette a szerb egyházat is, amely szerinte semmilyen formában nem volt érintett, és a fegyveresek csak azért mentek oda, mert két sebesültjük is volt.
A spin-forradalom
Vučić arról is beszélt, hogy délelőtt beindult a spin-forradalom, mert egyesek, akik bevérezték a kezüket az 1999-es bombázások során, egyszer csak arra gondoltak, hogy ismét meg kellene vádolni, és megint bombázni kellene Szerbiát.
A szerb elnök ezzel kapcsolatban konkrét neveket nem említett, de mivel ezt az utóbbi időben gyakran felemlegeti, láthatóan nem felejtette el az akkor történteket.
Kapcsolódó cikk
LÁZADÁS: A szerb elnök lemondta minden külföldi útját, egész éjszaka a koszovói szerbekkel tárgyalt
A szerb elnök itt hívta fel a figyelmet azokra a hamisnak bizonyult hírekre, amelyek szerint Koszovóban életét vesztette Pavle Bihali, a Levijatan csoport vezetője, szerinte ugyanis koszovói részről ezáltal szerették volna összefüggésbe hozni Szerbiát a koszovói eseményekkel.
A szerb elnök szerint az az információ is hamisnak bizonyult, hogy Koszovóban meghalt Radomir Počuča, aki a szélsőséges Eskütartók, azaz a Zavetnici tagja, akit a kelet-ukrajnai harcokban való közreműködéséért Szerbiában már elítéltek.
Azt is szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy a harcokban részt vettek az Obraz mozgalom tagjai, ez egy szélsőjobboldali csoport, amelyet 2012-ben betiltottak, de más néven ma is létezik, a vezetőjük, Mladen Obradović maga is cáfolta a hírt.
A pristinai-tiranai Albanian Post arról számolt be, hogy a harcokban részt vettek az orosz Wagner Csoport és a szintén orosz titkos zsoldoshadsereg, a Szpecnaz tagjai, amit a szerb elnök szintén hazugságnak nevezett.
Vučić mindezt összefoglalva úgy fogalmazott, hogy egyáltalán nem az volt a fontos, hogy miként hazudnak, csak az volt a fontos, hogy az albán rendőr meggyilkolásáért a felelősséget Belgrádra hárítsák, miközben ők rendelkeznek a világ összes jogosítványával ahhoz, hogy a Koszovó északi részén élőket zaklassák.
A szerb elnök szerint különösen a szerb egyházat támadták Alicia Kearns brit külügyi bizottsági elnök szellemében. A brit politikus nemrégiben azt állította, hogy Szerbia mentőautókkal csempészi be a fegyvereket Koszovóba, ahol a szerb ortodox egyház raktározza azokat, amivel kapcsolatban Vučić megítélése szerint mindenki hazudik.
A banjskai szerb kolostor (Forrás: X-platform)
A szerb elnök arról is beszélt, hogy 2022 novembere – vagyis a szerb rendőrök kilépése óta – 62 alkalommal használták a koszovói rendőrséget a szerbek ellen, 56 etnikai indíttatású támadás volt velük szemben.
A nap folyamán egyébként ülésezett a szerbiai Nemzetbiztonsági Tanács, a testület Vučić szerint részletes és alapos döntéseket dolgoz ki, amelyeket a következő napokban hoznak nyilvánosságra.
A szerb elnök a következő mondatát a nemzetközi közösséghez intézte, amelyet ismételten felszólított a Szerb Községek Közösségének megalakítására, és követelte, hogy az északi területeken szerb rendőrök legyenek, ami körülbelül így is volt tavaly novemberig, amíg nem vetették le az egyenruhát.
Királyi többesben a szerb elnök egyúttal békére és visszafogottságra szólította fel a koszovói szerb népet, és arra kérte őket, hogy a higgyenek az államnak, bár azt nem mondta, hogy melyiknek, bár ez ebben az esetben szinte magától értetődik.
A szerb elnök üzent a koszovói albánoknak és azoknak is, akik nyomást gyakorolnak Belgrádra: velük az tudatta, hogy szerb részről soha nem ismerik el Koszovó függetlenségét, még akkor sem, ha az összes szerbet leölik, és a vasárnap történt események ebben nem csak őt, hanem az egész szerb népet megerősítették.
-
Koszovó13 óra telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia4 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?