Husein Kavazović bosnyák főmufti (reis-ul-ulema) március 5-én az Igman Televízió vendégeként körülbelül azt mondta, hogy Bosznia-Hercegovinának meg kell védenie magát az állami intézmények keretében, de ha ez nem megy, akkor készen kell állni akár a fegyveres harcra is. Milorad Dodik kapva az alkalmon a Twitteren azt írta, hogy a főmuftinak vallási vezetőként “a békét és a toleranciát” kellene hirdetnie. Az amerikai nagykövetség ehhez helyeselt, miközben megintette, de egyúttal meg is védte a főmuftit, ami viszont nem nyerte el Dodik tetszését. A helyzet átlátása érdekében ezt részletesebben is kifejtjük.

Főmufti a televízióban

Az egész azzal kezdődött, hogy Husein Kavazović megjelent egy helyi televízióban, amelynek székhelye a Szarajevó melletti Pazarićban található.

A főmufti az MTV Igman vendégeként úgy fogalmazott, hogy Bosznia-Hercegovinát meg kell védeni az állami intézmények keretében, és nem szabad hagyni, hogy ezeket az intézményeket tönkretegyék és meggyengítsék. Itt is megfigyelhető a “bujtatott alany”, de ennél nem ragadunk le!

– mondta a főmufti, és ez annak ellenlére is félelmetesen hangzik, hogy Kavazović ezt közvetően megjegyezte, hogy “most béke van, most az intézmények vannak lépésen, és hagyjuk, hogy tegyék a dolgukat”.

A boszniai szerbek két vezető politikusa, Milorad Dodik és Željka Cvijanović, azonnal megragadta az alkalmat annak bizonyítására, hogy “lám, lám, milyenek a bosnyákok”. A két szerb vezető nyilván nem hallotta, vagy nem akarta meghallani a kijelentés második felét.

– írta a Twitteren a boszniai szerbek Miléje, aki még hozzátette, hogy 30 évvel ezelőtt a fent említett Bakir Izetbegović apja, az “államalapító” Alija Izetbegović, “feláldozta a békét” Bosznia-Hercegovináért”, és most, három évtizeddel később, a főmufti ugyanezt a forgatókönyvet veszi elő.

– írta a boszniai szerb nacionalizmus tüzének élesztgetője a bosnyák nacionalizmust szító vallási vezetőnek, aki általában, a választások környékén pedig végképp Bakir Izetbegović támogatója a muszlim közösségen belül.

Željka Cvijanović, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja ez esettel kapcsolatban valami olyat mondott, hogy már mindenki kígyót-békát kiabálna rájuk, ha egy másik vallási közösség vezetője nyilatkozta volna el így magát.

Miután Cvijanović Dodik árnyéka, vagyis a boszniai szerb Mile dalárdájának a tagja, rá több szót nem érdemes vesztegeti, azt azonban még érdemes megjegyezni, hogy Porfirije szerb pátriárka gyakran fordul meg a boszniai szerb területeken, hogy élesztgesse a nemzettudatot és az összetartozás érzését.

A boszniai béke fő patrónusai

Amerikai reagálás a főmufti kijelentésére (Forrás: szarajevói amerikai ngykövetség)

Az amerikaiak a történtek láttán úgy érezték, hogy nekik is meg kell szólalniuk, mert ők a boszniai béke megalapozói és védelmezői, és végsősoron – amire ma már nem annyira büszkék – az boszniai Szerb Köztársaság megteremtői.

Az amerikai nagykövetség közölte, hogy “az Egyesült Államok eddig is elítélte, és továbbra is elítéli az ilyen szavakat – mármint a fegyverek emlegetését – függetlenül attól, hogy azok politikai, vagy vallási vezetőktől származnak-e”.

– olvasható a szarajevói amerikai nagykövetség honlapján, ahol helyeseltek Dodik megjegyzésével kapcsolatban, miszerint “békére és toleranciára” lenne szükség Bosznia-Hercegovinában.

Csakhogy!

Csakhogy ezzel ki is merült a boszniai főmufti megrovása, akinek az álláspontját az amerikai nagykövetségen nagyon jól ismerhetik.

A nagykövet és a főmufti (Twitter: szarajevói amerikai nagykövetség)

Michael Murphy amerikai nagykövet az inkriminált kijelentés előtt három nappal kereste fel Husein Kavazović főmuftit, és megtiszteltetésnek tartotta, hogy párbeszédet folytathatott vele arról, hogy az Egyesült Államok miként támogathatja a megbékélést, a jogállamiságot és a kulcsfontosságú bosznia-hercegovinai reformokat.

Az amerikai nagykövetség a honlapján azt is megjegyezte, hogy a fentebb kifejtett álláspont nem csak a vallási vezetőkre vonatkozik, hanem a bosznia-hercegovinai politikusokra, nem utolsósorban pedig a boszniai Szerb Köztársaság elnökére, Milorad Dodikra is.

A főmufti kijelentését elemezve az amerikai nagykövetség megállapította, hogy Husein Kavazovićnak igaza van, amikor azt állítja, hogy folyamatos kísérletek történnek Bosznia-Hercegovina intézményeinek aláásására.

– állapítja meg az amerikai közlemény, amely Dodiknak különösen azt a legutóbbi kijelentését kifogásolta, miszerint Bosznia-Hercegovina nem más, mint egy “muszlim hazugság”, ami miatt nem is csoda, hogy az ország lakosságának egy részében felmerül, hogy eljönnek az idők, amikor meg kell védeni a hazát tőle.

– állapította meg az amerikai nagykövetség, amely szerint a bosznia-hercegovinai politikai diskurzus során elhangzó kijelentések és reakciók mélyen romboló hatással vannak az országra és a társadalmi szerkezetére nézve.

Ezzel akár egyet is lehetne érteni, ugyanakkor a boszniai szerbek Miléje más véleményen van, két nótázgatás között ugyanis előkapta a Twittert, és kiosztotta az amerikai nagykövetet.

Dodik szerint Michael Murphy túllépte az “udvarias diplomáciai magatartás minden határát”, és világosan igyekszik mindenki számára egyértelművé tenni, hogy kinek az oldalán áll.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint az amerikai nagykövet mindent megtett annak érdekében, hogy megmutassa: a muszlimok és a muszlim érdekek szurkolója és zsoldosa Bosznia-Hercegovinában.

---

---

Sebija Izetbegović magiszteri címének megvonásától hangos Szarajevó. Nem elég, hogy a rossz választási eredmények miatt Bakir Izetbegović Demokratikus Akciópártja ellenzékbe kényszerült Bosznia-Hercegovinában, és hogy felbomlott egyetlen lányának a házassága, amelynek a megkötéséhez Recep Tayyip Erdoğan török szultán/elnök asszisztált, most itt van egy újabb botrány, a Szarajevói Egyetem szenátusa ugyanis az “elkövetett törvénytelenségek miatt” megvonta a feleségétől a tudományos fokozatot, ami miatt az asszony eddig betöltött pozíciói is veszélybe kerülnek. Itt jegyzendő meg, hogy Sebija Izetbegović “nemcsak feleség”, hanem a bosnyák nacionalista Demokratikus Akciópárt főbizottságának a tagja, tehát politikus is.

A háború és a magiszteri cím

A Szarajevói Egyetem szenátusa nagy többséggel úgy döntött, hogy megfosztja tudományos címétől Sebija Izetbegovićot. Erre a szenátus 48 tagja közül 30 igennel szavazott, öten viszont nemmel, hat tartózkodás mellett. A 48 úgy jön ki, hogy heten nem vettek részt a véleménynyilvánításban.

A szavazásra azt követően került sor, hogy a Sebija tudományos előmenetelét vizsgáló bizottság megállapítása szerint nincsenek hitelt érdemlő bizonyítékok arra, hogy az egyre inkább gyengülő “bosnyák fővezér” felesége minden vizsgát letett, ami a tudományos cím megszerzéséhez kellett.

– mondta Rifat Škrijelj, a Szarajevói Egyetem rektora, aki egy további problémát is megemlített, miszerint a Zágrábi Orvosi Egyetem nem erősítette meg, hogy Sebija Izetbegović ott tette le azokat a vizsgákat, amelyek alapján jóváhagyták számára a diploma utáni képzés megkezdését/folytatását a Szarajevói Egyetemen.

A bosnyák vezető felesége 1993-ban, vagyis a háborús időkben iratkozott be a Zágrábi Orvosi Egyetemre, ahol azonban nem találták meg az ott állítólag letett vizsgákra vonatkozó dokumentumokat, amelyekre hivatkozva engedélyt kapott arra, hogy Szarajevóban végezze el a magiszteri képzést.

Sebija Izetbegović 1998-ban szerezte meg a magiszteri fokozatot “A terhes nők táplálkozásának hatása az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek előfordulására a szarajevói háború alatt” címet viselő dolgozattal, amihez nyilván a bosznia-hercegovinai főváros szerb zárlata adta a témát, hiszen a körbezárt város lakossága akkortájt de facto éhezett.

Magiszteri címről döntött a szenátus (Forrás: Raport)

A magiszteri cím elvesztése azzal jár, hogy Sebija Izetbegovićot megfosztják a doktori fokozattól is, hiszen az a következő lépcső, amelynek megugrásához szükség van a magiszteri címre.

Ha a bosnyák vezető feleségétől “elkobozzák” a doktori címét is, akkor elbúcsúzhat a szarajevói orvosi karon betöltött professzori állásától, és veszélybe kerül a pozíciója a Szarajevói Klinikai Központ élén.

Az Amerika Hangja úgy értelmezi az egyetemi szenátus döntését, hogy miután a hétfőn megfogalmazott határozat megsemmisíti a magiszteri címet, Izetbegovićné automatikusan elveszíti a doktori fokozatot is, ami logikus következmény lenne, bár erre a dokumentum explicite nem tér ki, ráadásul a Balkánon logikából nem sokan vizsgáztak jelesre az utóbbi húsz-harminc évben.

A szenátusi határozat a meghozás napján, tehát azonnal életbe lép, ennek ellenére a harmadik pont kötelezi az egyetemi szakszolgálatot a dokumentum közzétételére Szarajevó Kanton hivatalos lapjában, aminek túl sok értelme nincs, mert a Bakir Izetbegović egyik ellenlábasának számító Fahrudin Radončićhoz közeli Avaz hírportál több cikkben is nyilvánosságra hozta a dokumentumot, ezért most ezen csámcsog az egész Bosznia.

Politikai ügynek tekinti

A boszniai közösségi médiában hétfőn sokan viccelődtek Sebija Izetbegović számlájára, egyik-másik kommentelő úgy vélekedett, hogy Sebija Izetbegovićnak újra kellene járnia az egyetemet, mások szerint pedig ezek után az sem kizárt, hogy a bosnyákok nagyasszonyának középiskolai diplomája sincs.

Fahrudin Radončić, politikus, vállalkozó és médiamágnás (is)

A magiszteri cím visszavonása nem váratlan fejlemény, miután az ügyet vizsgáló bizottság jelentését pénteken már megszellőztette az Izetbegović családdal szemben nem túl nagy tiszteletet tápláló Avaz, amely napok, sőt, talán hetek óta erre a témára hangol.

Az egyetemi döntést követően Sebije Izetbegović az egyik helyi televízió adásában bemutatta a leckekönyvét, de a vizsgákról szóló igazolás és a diplomája ezúttal sem került elő.

Az Avaz közben külön kommentárt is szentelt az ügynek, amelyben megjegyezte, hogy itt nemcsak okirat-hamisításról van szó, hanem társadalmi károkozásról is.

A bosnyák hírportál szerint a károkozás több százezer konvertibilis márkában (KM) mérhető, amit Sebija Izetbegović végzettség nélküli folytatott munkával szerzett az elmúlt időszakban, miközben potenciálisan veszélyeztette a szükséges képesítés hiányában általa kezelt betegek életét.

A Szarajevói Egyetem szenátusának döntésére reagált maga Sebija Izetbegović is, aki az ilyenkor szokásos mantrát vette elő, miszerint “ez egy kizárólag politikailag motivált döntés”.

Szerinte azok akarnak leszámolni vele, akik személyes ambícióik miatt kerültek konfliktusba kerültek a férje által irányított párt politikájával, ami természetesen utalás Rifat Škrijeljre, a Szarajevói Egyetem rektorára, aki 2020-ben lépett ki a Demokratikus Akciópártból, és aki állítólag jó kapcsolatokat ápol az Avaz itt már említett főszerkesztőjével.

– mondta a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA) vezetőjének felesége, aki saját állítása szerint csak azért nem adta oda az ügyét vizsgáló bizottságnak a leckekönyvét, mert elmondása szerint annak tevékenysége során bizonyos fontos dokumentumok eltűntek a hivatalos iratok és akták közül, pedig azok léteztek.

Magiszteri diploma helyett leckekönyvvel igyekszik igazolni magát (Forrás: Hayat)

Sebija Izetbegović tehát szó szerint attól tart, hogy a leckekönyve is elveszik vagy esetleg megsemmisül, ezért a szóban forgó “utolsó dokumentumot” a bíróságnak, illetve az ügyészségnek kívánja átadni, ami pedig azt jelenti, hogy pert indít az egyetem ellen.

A balkáni politikusok csavaros észjárását ismerve, az sem zárható ki, hogy a főbosnyák nagyasszony esetleg azzal a tézissel áll majd elő a bírósági eljárás során, hogy a magiszteri diploma és a vizsgákról szóló igazolás is létezett, csak az ügyével foglalkozó bizottság “eljátszotta”, vagyis elvesztette, eltüntette, stb.

Ezzel azonban legfeljebb időt nyer, de csatát nem, a Zágrábi Egyetem ugyanis elég komoly intézmény ahhoz, hogy vezesse a diákjai előrehaladását. Ha Sebija Izetbegović ott vizsgázott, vagy netalán diplomát szerzett, annak minden bizonnyal nyoma van, és ez fordítva is igaz: aligha szolgál bizonyítékokkal, ha nem történt “teljesítés”.

---

---

Hosszas tárgyalási szünet után határmódosításra és területcserére kerülhet sor Szerbia és Bosznia-Hercegovina között, miután a boszniai államelnökség elfogadta a Szerbiával közös határ megváltoztatásának lehetőségét vizsgáló szakbizottság javaslatát. A kezdeményezéssel a boszniai fél a határ egyszerűbb átjárhatóságát, míg Szerbia a Drina menti boszniai településekkel szemben felhalmozott tetemes adósságának elengedését szeretné elérni.

Majd harminc éve húzódik

A boszniai Államelnökség mindhárom tagja elfogadta a Szerbiával közös határmódosítása kérdésében állásfoglalásra nyolc éve kinevezett szakbizottság (Državna Komisija za Granicu BiH) végső jelentését.

Az Államelnökség tagjai által elfogadott határozat így a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanács (Vijeće Ministara) asztalára került, így megkezdődhet az illetékes szerbiai állami szervekkel a konkrét területcserére vonatkozó egyeztetés.

A Miniszterek Tanácsának épülete Szarajevóban (Forrás: Savamedia)

A boszniai civilügyi minisztériumhoz (Ministarstvo Civilnih Poslova) tartozó szakbizottság munkáját a korábbi évtizedekben nehezítette a Szerbia és Bosznia-Hercegovina között meglehetősen komoly dinamikával változó bilaterális viszony. Emiatt a testület legutóbb 2010-ben tudott a szerbiai fél képviselőinek jelenlétében ülést tartani.

A két ország közti területcsere több mint két évtizede húzódó történetének első momentuma a belgrádi és a szarajevói politikai vezetés között még 2002-ben megkötött területcsere megállapodás volt. Ebben a felek a „kilométerért kilométer” elvet fektették le a későbbi tárgyalások alapjául.

Aztán beállt a másfél évtizedes tárgyalási szünet, amit 2017-ben Aleksandar Vučić tört meg, amikor 2017-ben újra felkarolta a Drina menti határ módosítását, és szorgalmazta a „méterért méter” elv alkalmazását, ami lehetővé tette volna a kisebb mérvű határkorrekciót is a gyorsabb megállapodás érdekében.

Szerbia területcserével spórolna

A boszniai közvéleményt a honi terület kis szeletének átadása is komolyan megosztja, különös tekintettel arra, hogy pont a korábbi háborús ellenség Szerbia kormánya kezdeményezte egyes Drina parti területek átadását.

Az bosznia-hercegovinai államelnökség által a területcsere tárgyában elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy a határmódosítás a regionális békét és stabilitást kívánják előmozdítani. További szempont, hogy a határvonal igazodjon a helyben élő lakosság életviteléből származó igényekhez.

Vízierőművek Bajina Bašta térségében (Forrás: Google Maps)

A szerbiai kormány már vagy egy évtizede próbálja a boszniai partnerét rávenni négy Drina menti járásban egyes területek cseréjére. A Zvornik és Bajina Bašta melletti vízierőművek környéke, illetve a Belgrádot Barral összekötő vasútvonal Bosznia-Hercegovinába lévő 12 kilométeres szakasza a legfontosabbak Belgrád számára.

Az érintett területek összességében 45 négyzetkilométert tesznek ki, amiért cserébe a nemzetközi jogi gyakorlat alapján azzal egyenértékű és azonos kiterjedésű területet szokás felajánlani.

A szerbiai kormány javaslatának elfogadása amiatt jelentene igazi novumot a boszniai közéletben, mert a nyugat-balkáni Csodaország 1995. évi megalakulása óta még egyik szomszédjával sem kötött területkorrekciós megállapodást.

A belgrádi vezetést az érintett közlekedési és ipari objektumok működtetési igénye mellett a spórolási célzat is vezeti.

A területcserével érintett földdarabokra még a jugoszláv államiság éveiben építettek olyan ipari létesítményeket, illetve közlekedési létesítményeket, amelyek a boszniai háború lezárásakor a határ megvonását követően részben boszniai területre estek, azonban azok érdemi hasznosítását azóta is szerbiai cég végzi.

A történet lényegi eleme pedig a „hasznosítás”, jobban mondva a pénzbeli haszon, ami után Szerbiának éves használati díjat kell(ene) fizetnie a két állam között érvényben lévő megállapodás alapján. Jelenleg a határ boszniai oldalán lévő Bratunac, Rogatica, Višegrad és Zvornik részesül a szerb állam által évente kifizetett területhasználati díjból.

Az említett városokban a Szerbiai Elektromos Művek (Elektroprivreda Srbije) működtet vízi erőműveket, illetve azokhoz kapcsolódó rendszereket. Szerbia azonban rendre elmulasztja teljesíteni fizetési kötelezettségét.

Ennek eredményeként mostanra csak Zvornikkal szemben több mint egymillió euró, Višegraddal szemben pedig félmillió euró tartozást halmozott fel a szerbiai fél. A belgrádi kormány nem titkolt célja, hogy a területcserével elkerülje a tetemes adósság és a késedelmi kamatok Bosznia-Hercegovina felé történő teljesítését.

A boszniai szaksajtó azonban kellően maliciózus hangnemben felhívta az olvasók figyelmét, hogy egyelőre tartózkodjanak a Drina-parti telkek spekulatív célú felvásárlásától, mert pusztán az államelnökséget támogató szakbizottság javaslatára tizenkét esztendőt kellett várni, ráadásul a kérdés kiemelten érzékeny politikai jellege miatt a két érintett ország illetékes állami vezetői már két parlamenti ciklus óta nem egyeztettek ebben a tárgykörben.

Egyszerűsítenék a határátkelést is

A szerbiai kormány által szorgalmazott területcsere mellett a két ország közti határforgalom gyorsítása is már több mint tíz éve szerepel az illetékes minisztériumok közti bilaterális tárgyalásokon.

A most elfogadott szakbizottsági véleményhez kötődően Denis Bečirović, bosnyák elnökségi tag terjesztett be javaslatot a Szerbia és Bosznia-Hercegovina közti határátlépés egyszerűbbé tételére.

Belépés Szerbiába Bosznia-Hercegovina felől (Forrás: YouTube)

A boszniai közvélemény meglepetésére a horvát államelnökségi tag pozícióját betöltő Željko Komšić mellett a szerb nemzetet képviselő Željka Cvijanovićis fenntartás nélkül elfogadta Bečirović javaslatát.

Így az államelnökségi határozat alapján a boszniai Miniszterek Tanácsának meg kell kezdenie a vonatkozó jogszabály kidolgozását, és az egyeztetést az érintett szerbiai állami szereplőkkel.

Ennek ellenére még kellő óvatossággal kell kezelni a Drinán való egyszerűbb átjutás jövőbeli lehetőségét, mert a Miniszterek Tanácsában és a boszniai parlamenti patkóban is rekedt már meg jogalkotási eljárás hosszú évekre.

A végletesen megosztott boszniai politikai kurzus között könnyen kialakulhat olyan feszültségi pont, aminek a következtében akár a területcsere, akár a könnyített határátlépés kérdése politikai eszközzé válhat, illetve a bíztatóan lendületes kezdeti lépések ellenére lekerülhet a napirendről.

A határátlépés és a területek cseréje kapcsán a szerb Željka Cvijanović által képviselt nyitott álláspont amiatt volt meglepő a nem boszniai szerb politikai aktorok részére, mert a korábbi években a boszniai Szerb Köztársaságban egységes álláspont volt abban a kérdésben, hogy a Szerbia és Bosznia-Hercegovina közti határátlépés szabályainak újraszabályozására nem kerülhet sor, mert abban a két érintett államnak kellene megegyezésre jutnia a szerb entitás vezetésének közreműködése nélkül.

A két ország közti területcserét pedig a boszniai szerbek amiatt tartották megengedhetetlennek, mert abban a kérdésben is a boszniai állami szervek kötnének megállapodást a belgrádi kormánnyal.

Ráadásul a szerb entitás területének helyi vezetők jóváhagyása nélküli megváltoztatása ékes bizonyítéka lenne annak, hogy a Daytoni Egyezmény kusza rendszerében a boszniai Szerb Köztársaság nem önálló nemzetközi jogalany, még akkor sem, ha annak vezetői rendre úgy próbálnak eljárni.

---

---