ENSZ
Az oroszok elleni újabb ENSZ-határozatot az összes nyugat-balkáni ország megszavazta
A nyugat-balkáni országok, beleértve Szerbiát és Bosznia- Hercegovinát is, megszavazták azt az ENSZ-határozatot, amely az orosz erők Ukrajnából történő azonnali kivonását követeli. Az ENSZ Közgyűlés egy nappal az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulója előtt tartotta rendkívüli ülését, ezen 141 ENSZ-tagország szavazott a nem kötelező erejű határozat mellett, hét ország szavazott a határozat ellen (Oroszország, Fehéroroszország, Szíria, Észak- Korea, Mali, Nicaragua, Eritrea), tovább 32 ország pedig tartózkodott, köztük Kína és India, lást a fenti képet!
Szerbia ismét Oroszország ellen szavazott
A szerb magatartást lehet úgy értelmezni, hogy Belgrád Ukrajna mellett szavazott, de egy másik narratíva lehet, hogy Szerbia ismét Oroszország ellen szavazott, aminek belpolitikai következményei is lehetnek.
A lényeget tekintve nincs jelentős eltérés, viszont az ukrán-szerb, de még inkább az orosz-szerb bilaterális kapcsolatokat befolyásolhatja a szerb igen.
EREDMÉNYHIRDETÉS: Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el az igazságos és tartós békéről Ukrajnában (Forrás: UN News)
Ukrajna és szövetségesei abban reménykedtek, hogy a határozatot legalább 143 ország támogatja, akárcsak tavaly októberben, amikor az ENSZ Közgyűlése elítélte négy kelet-ukrajnai régió orosz annektálását.
A döntés megerősíti az “elkötelezettséget Ukrajna területi integritása mellett”, és követeli, hogy Oroszország “azonnal, teljesen és feltétel nélkül vonja ki az összes katonai erejét Ukrajna területéről”.
Még nem szavaztak Moszkva mellett
Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Szerbia négy közgyűlési határozatot szavazott meg az ENSZ-ben a háborúval kapcsolatban, és csak egyszer tartózkodott.
Szerbia tavaly márciusban kettőt is támogatott, amelyek közül az első elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, a másik pedig arra szólította fel Oroszországot, hogy azonnal fejezze be az Ukrajna elleni háborút.
Szerbia tavaly áprilisban megszavazta Oroszország kizárását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, októberben pedig annak az elítélését is támogatta, hogy az ENSZ Közgyűlése elítélte négy ukrán régió Oroszország által történt annektálását.
Szerbia novemberben viszont tartózkodott annak a határozatnak a megszavazásától, amely Oroszország felelősségre vonását helyezte kilátásba Ukrajna megtámadásáért, és arra kötelezte Moszkvát, hogy fizessen kártérítést Kijevnek.
Az ENSZ Közgyűlésének eddigi hat határozata közül az áprilisi kapta a legkevesebb szavazatot, amellyel Oroszországot kizárták az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából – 93 igen szavazat -, valamint a novemberi, amely a Kijevnek fizetendő kártérítésről szólt, ezt 94 ország támogatta.
Bosznia is támogatta
Sven Alkalaj, Bosznia- Hercegovina ENSZ-képviselője is a határozat mellett foglalt állást, aminek Bosznia- Hercegovina esetében is lehetnek belpolitikai következményei.
A szavazás előtt Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke azzal fenyegetődzött, hogy széteshet a bosznia-hercegovinai kormánykoalíció az ukrajnai háborúhoz történő hozzáállással kapcsolatos nézeteltérések miatt.
Dodik azt kifogásolta, hogy a bosznia-hercegovinai külügyminisztérium az Ukrajna által benyújtott határozati javaslat elfogadására utasította az ország ENSZ-nagykövetét.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a bosznia-hercegovinai alkotmány szerint a háromtagú elnökség felelős az ország külpolitikájáért, és Željka Cvijanović, a testület szerb tagja ellenezte a határozati javaslat megszavazását.
Az ENSZ Közgyűlése a szavazás előtt elutasított két fehérorosz módosítási javaslatot, az egyik annak a követelésnek a törlését sugallta, hogy Oroszország vonja ki erőit Ukrajnából, a másik pedig béketárgyalásokra szólított fel, és megtiltotta volna a külföldi fegyverek szállítását a konfliktussal sújtott övezetbe.
Oroszország közben azokra a károkra igyekzett rámutatni, amelyeket a Nyugat okoz azzal, hogy fegyvereket ömleszt a térségbe, és arra is kitért, hogy a nyugati szankciók miatt fokozódik az éhínség a világban.
Az “eredményhirdetés után” taps tört ki, Dmitrij Kuleba, Ukrajna külügyminisztere pedig kijelentette, hogy a határozatot megszavazó 141 ENSZ-tagállam egyértelművé tette, hogy Oroszországnak le kell állítania az illegális agressziót.
Szerbia
POLITIKAI KORREKCIÓ: Szerbia az oroszok ellen szavazott az ENSZ-ben
Az ENSZ Közgyűlése elutasította Oroszország kezdeményezését, hogy a testület titkos szavazást tartson arról, hogy miként vélekedik a négy ukrajnai megszállt régió Oroszországhoz csatolásáról, vagyis a Moszkvát elítélő határozatról. A titkos szavazásra vonatkozó orosz kérést 107 ország utasította el, köztük Szerbia is. Diplomáciai források szerint a közgyűlés szerdán vagy csütörtökön foglal állást a kérdésről – és mint a fentiekből következik – nyilvános szavazáson. Vajon miért szavazott Szerbia ismét Oroszországgal szemben, és megteszi-e ezt negyedik alkalommal is?
Háromszor szavaztak az oroszok ellen
Az ENSZ-ben verbális háború folyt/folyik Ukrajna és Oroszország között, a közgyűlésben Ukrajna ENSZ-nagykövete “terrorista államnak” nevezte Oroszországot. Szerhij Kiszlicja szerint ezt Moszkva hétfőn ismét bizonyított az otthonukban alvó ukrán civilek és iskolába tartó gyerekek ellen intézett rakétatámadásokkal.
Oroszország ENSZ-nagykövete ugyanakkor egyoldalúnak és átpolitizáltnak nevezte a vitát. Vaszilij Nyebenzja szerint ilyen cinizmusra, konfrontációra és veszélyes megosztottságra az ENSZ történetében még soha nem volt példa.
Közben az Európai Unió vezetésével határozati javaslat fogalmazódott meg, amely azt követeli Oroszországtól, hogy azonnal és feltétel nélkül álljon el a négy ukrajnai régió elcsatolásától, és egyúttal kezdje meg a teljes körű és feltétel nélküli csapatkivonást az ukrán területekről.
A határozati javaslatról szerdán vagy esetleg csütörtökön szavazhat az ENSZ Közgyűlése nyílt voksolással, miután a testület hétfőn elutasította Oroszország javaslatát arról, mint már említettük, hogy a szokásoktól eltérően titkos legyen a szóban forgó szavazás.
Az ENSZ-ben csak 13 ország ellenezte a határozattervezetről tartandó nyilvános szavazást, köztük Oroszország és Kína is ezen az állásponton volt, további 39 ország pedig tartózkodott, Szerbia ugyanakkor a nyilvános szavazás mellett foglalt állást.
Szerbia harmadik alkalommal szavazott az ENSZ-ben Oroszország, illetve a Kreml érdekeivel szemben, ami a balközép/liberális Blic szerint annak a jele lehet, hogy Belgrád hamarosan bevezetheti, amit a Nyugat olyannyira kér & vár tőle – az Oroszország elleni szankciókat.
Szerbia először a közgyűlés március 2-i, rendkívüli ülésén szavazott együtt azokkal, akik elítélték az Ukrajna területe elleni agressziót, másodszor pedig április 7-én ment szembe a Kremllel, amikor a közgyűlés elfogadta a követelést, hogy Oroszországot zárják ki az ENSZ emberi jogi tanácsából az Ukrajnával szembeni invázió miatt.
Területi integritás
Szerbia az ukrajnai háború kezdete óta ellenáll a nyugati nyomásnak, hogy szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, az idő előrehaladtával azonban úgy tűnik, hogy egyre nagyobb a nyomás, és egyre gyakrabban merül fel, hogy ha Szerbia nem vezet be valamilyen szankciót Oroszországgal szemben, akkor az európai befektetések és adományok veszélybe kerülnek, ami miatt több tízezer ember veszítheti el az állását.
Az Oroszország elleni szankciók bevezetését nem zárta ki Milovan Drecun sem, aki szintén a kilencvenes évekből visszamaradt figura, újságíróként elfogult háborús tudósításaival vált hírhedté, koszovói tudósításaiban minden másodi-harmadik mondatából egy-két szkipetár terrorista ugrott elő.
Meg is kapta érte a “méltó elismeréséket”, most például a Koszovóval foglalkozó parlamenti bizottság elnöke a Szerb Haladó Párt képviseletében. Drecun ebből a pozícióból bírálja Oroszországot, illetve az orosz tisztségviselőket, akiknek szerinte “nagyobb megértést kellene tanúsítaniuk Szerbia helyzete iránt”, és nem zárta ki, hogy “Belgrádnak egyszer csak úgy kell döntenie, hogy valamilyen szankcióhoz folyamodik Oroszország ellen”.
A véresszájú újságíróból politikussá avanzsált kormánypárti képviselő & bizottsági vezető egyelőre belső zavargásoktól tart az Oroszország elleni “valamilyen” szankciók meghozása esetén, amit akár kívülről is szíthatnának, bár ezzel kapcsolatban országot nem nevezett meg.
– Ha ez megtörténne, senki ne ösztönözze a belső instabilitást Szerbiában, ez nem lehet sem a Nyugat, sem a baráti országok érdeke
– mondta Drecun, akinek a nyilatkozatából az is kiderül, hogy a körülmények ellenére agyban még mindig kétpólusú világban él: az egyik oldalon a Nyugat, a másik oldalon a baráti országok osztoznak a fejében a két félteke között.
– Szükségünk van Oroszország támogatására az ENSZ-ben Koszovóval kapcsolatban, és az energia tekintetében is függünk tőle. Talán egy ponton enyhíthetnénk a Koszovó ENSZ-tagságára vonatkozó álláspontunkon, ha követni kezdenénk az Oroszországgal szembeni uniós politikát
– vélte Drecun, aki szerint Oroszország nem ismeri fel az általa és a szerb vezetés által elvárt módon azokat a nehézségeket, amelyekkel Szerbia küzd.
– Az oroszok a saját problémáikkal vannak elfoglalva, viszont ezzel minekt új problémákba taszítanak. Meg kell néznünk, meddig vagyunk képesek elviselni azt a kárt, amely az esetünkben keletkezik azzal, hogy nem követjük az EU Oroszországgal kapcsolatos politikáját
– jelentette ki a kormánypárti politikus, aki szerint ha nagyobb lesz a kár, mint a haszon, akkor Szerbiának “korrigálni kell eddigi politikáját”, hogy tovább küzdhessen a maga érdekeikért, ami pedig a szerb & drecuni világképben nem más, mint Koszovó “valamilyen módon” történő megtartása.
Párhuzamok
A szerbek egyébként ügyes taktikai érzékkel választják meg a pillanatot, amikor a oroszok ellen szavazhatnak.
Szerbia eddig mindhárom alkalommal inkább belpolitikai, és nem külpolitikai elvek mentén szavazott Oroszország ellen, vagyis a külpolitikai döntések erős belpolitikai motivációval rendelkeztek. Szerbia az említett ugyanis tartotta magát ahhoz az elvhez, hogy nem ismeri el Ukrajna területi integritásának megsértést, miután korábban Ukrajna sem ismerte el Koszovó elszakadását Szerbiától. Belgrádot ezáltal elsősorban nem az egyik vagy a másik ország iráni szimpátia, hűség és egyéb blabla vezérli, hanem kizárólag a Koszovóval kapcsolatos érdekei, és az egymással hadakozó oroszágok, tehát Ukrajna és Oroszország hozzáállása a koszovói kérdéshez.
Mindebből logikusan levezethető, hogy Szerbia miért szavazott úgy, ahogy szavazott, és aligha tévedünk a következő szavazást illetően, ha azt feltételezzük, hogy Szerbia megszavazza a Moszkva elítélésére vonatkozó uniós vezetéssel készült határozattervezetet, főleg azt követően, hogy Oroszország folyamatosan Koszovóval példálódzik az ukrajnai területek kiválásával és elcsatolásával kapcsolatban, amivel az eddiginél jóval nehezebb helyzetbe hozza Szerbiát.
Ráadásul, ha a szerbek ismét együtt szavaznak az uniós tagországokkal az ENSZ-ben, akkor Brüsszel előtt is villoghatnak, hogy lám-lám, elindultak az uniós álláspontok felé a számukra rögös és göröngyös úton, amivel egy ideig enyhíthetik a rájuk nehezedő európai & egyéb nyugati nyomást, de hogy valóban mikor hoznak “valamilyen” szankciókat Oroszországgal szemben, az nem csak Brüsszeltől, hanem Moszkvától is függ.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is