Oroszországban megint úgy néznek Szerbiára, Moszkva fő európai szövetségesére, mint egy kistestvérre: az egyik elemzés szerint a nagy ortodox állam akkor is megmenti a kis ortodox országot, ha az nem akarja.

A Vučić-beszéd után

Moszkvában is élénk figyelmet és aggodalmat váltott ki Aleksandar Vučić szerb államfő hétfői szózata, amelyben bejelentette, hogy a Nyugat ultimátum elé állította őt: ha Belgrád nem rendezi kapcsolatait Koszovóval – a Szerbiából 2008-ban kivált albán többségű déli tartománnyal – akkor leáll a volt jugoszláv tagköztársaság EU-integrációja és Szerbiát súlyos gazdasági és politikai büntetéssel sújtják.

Az oroszok félelme részben érthető: attól tartanak, hogy a nyugati „zsarolásokkal” a Kreml legjobb európai szövetségesét belekényszerítik az Ukrajna elleni agresszió miatt összekovácsolódott Oroszország-ellenes koalícióba.

Moszkvában azt is észrevették, hogy Vučić az ukrán válságot is beleszőtte beszédébe, amikor azt mondta, hogy a Nyugatnak is megvan a maga célja: Oroszország legyőzése, és az ehhez vezető úton készek minden akadályt eltakarítani.

Orosz értékelések szerint a Nyugat fő célja, hogy egy kompromisszumnak nevezett javaslattal elvegyék Szerbiától utolsó aduját: azt, hogy a nemzetközi szervezetekbe való koszovói belépés akadályozásával teszi lehetetlenné a „koszovói kváziállam” valódi független országgá válását.

Az érvélésben van némi igazság: a német-francia terv ugyan nem követeli Szerbiától Koszovó államiságának az elismerését, „csak” azt kéri, hogy a szerbek ne akadályozzák Koszovó belépését a nemzetközi szervezetekbe, például az ENSZ-be és a többi „hasonló formációba, s arra is felszólítja a két országot, hogy támogassák a másik európai integrációját.

Ez pedig valóban azt jelenti, hogy Szerbia a gyakorlatban elismeri a szerb egyház és kultúra bölcsőjeként számon tartott egykori tartomány függetlenné válását, és lemond arról is, hogy valamilyen formában visszaszerezze az ellenőrzést a tartomány északi, többségében szerbek lakta területei fölött.

Segítség, ha kell, ha nem

Moszkvai elemzők szerint az EU kis lépésekben akarja megtörni Szerbiát: az unió eddig azt követelte, hogy Belgrád csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz, és rendezze viszonyát Koszovóval, ám most Brüsszelben úgy döntöttek, apránként haladnak előre, és egyelőre csak a koszovói válság rendezéséhez ragaszkodnak.

Dmitrij Bavirin, az orosz kormányzati médiumok ügyeletes Koszovó-szakértője, aki korábban a RIA hírügynökség oldalán, most pedig a Vzgljad (Nézőpont) internetes portálon osztotta meg véleményét, ügyesen ki is fordította Szerbia Koszovóval és Ukrajnával kapcsolatos álláspontját.

– adta az elemző a szerbek szájába.

OROSZ SZAKÉRTŐ: Szerbiának a gondjai a valóságban a nyugatiak hegemóniájával vannak

Ezzel csak az a baj, hogy Belgrádban éppen fordítva látják: felróják Moszkvának és személy szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy ő volt az, aki Koszovóval példálózott, és azt mondta, ha Koszovó függetlenné válhatott, akkor erre az oroszok által elszakított ukrajnai megyéknek is joguk van.

Orosz értékelések szerint Szerbia az azonnali válaszolás helyett húzni fogja az időt, és a társadalmi konzultációval és Vučić esetleges lemondásával az ország értékes hónapokat nyerhet.

– álltja Bavirin.

Szerinte az új világrendszer nem holnap fog kialakulni, ám Szerbia gondjait a jelenlegi rendben is meg lehet oldani, a valóságban ugyanis nem Szerbia dönt arról, hogy Koszovó az ENSZ tagjává válhat, hanem a Biztonsági Tanács tagjai, s ebben a testületben Oroszországnak vétójoga van.

Az elemző szerint Oroszországnak akkor is kötelessége megvétózni Koszovó ENSZ-taggá válását, ha ebbe Szerbia belegyezne.

– jósolta Moszkva politikáját az elemző, majd megfenyegette az egész nyugati világot:

Nincs hova hátrálni

Jelena Guszkova Belgrádban (Forrás: Orosz Tudományos Akadémia)

Egy másik elemző, Jelena Guszkova szerint Vučićnak nem szabad elfogadnia a nyugatiak ultimátumát. Szerinte most nincs olyan veszély, mint 1999-ben, amikor az akkori szerb vezető, Slobodan Milošević arra kényszerült, hogy a hónapokig tartó NATO-bombázás után teljesítse a NATO követeléseit s kivonja fegyverese erőit Koszovóból.

– vélekedett Guszkova.