SZERBIA OROSZ SZEMMEL: Akkor is megmentik, ha nem akarja

A cikk meghallgatása

Oroszországban megint úgy néznek Szerbiára, Moszkva fő európai szövetségesére, mint egy kistestvérre: az egyik elemzés szerint a nagy ortodox állam akkor is megmenti a kis ortodox országot, ha az nem akarja.

A Vučić-beszéd után

Moszkvában is élénk figyelmet és aggodalmat váltott ki Aleksandar Vučić szerb államfő hétfői szózata, amelyben bejelentette, hogy a Nyugat ultimátum elé állította őt: ha Belgrád nem rendezi kapcsolatait Koszovóval – a Szerbiából 2008-ban kivált albán többségű déli tartománnyal – akkor leáll a volt jugoszláv tagköztársaság EU-integrációja és Szerbiát súlyos gazdasági és politikai büntetéssel sújtják.

Az oroszok félelme részben érthető: attól tartanak, hogy a nyugati “zsarolásokkal” a Kreml legjobb európai szövetségesét belekényszerítik az Ukrajna elleni agresszió miatt összekovácsolódott Oroszország-ellenes koalícióba.

Moszkvában azt is észrevették, hogy Vučić az ukrán válságot is beleszőtte beszédébe, amikor azt mondta, hogy a Nyugatnak is megvan a maga célja: Oroszország legyőzése, és az ehhez vezető úton készek minden akadályt eltakarítani.

Orosz értékelések szerint a Nyugat fő célja, hogy egy kompromisszumnak nevezett javaslattal elvegyék Szerbiától utolsó aduját: azt, hogy a nemzetközi szervezetekbe való koszovói belépés akadályozásával teszi lehetetlenné a “koszovói kváziállam” valódi független országgá válását.

Az érvélésben van némi igazság: a német-francia terv ugyan nem követeli Szerbiától Koszovó államiságának az elismerését, “csak” azt kéri, hogy a szerbek ne akadályozzák Koszovó belépését a nemzetközi szervezetekbe, például az ENSZ-be és a többi “hasonló formációba, s arra is felszólítja a két országot, hogy támogassák a másik európai integrációját.

Ez pedig valóban azt jelenti, hogy Szerbia a gyakorlatban elismeri a szerb egyház és kultúra bölcsőjeként számon tartott egykori tartomány függetlenné válását, és lemond arról is, hogy valamilyen formában visszaszerezze az ellenőrzést a tartomány északi, többségében szerbek lakta területei fölött.

Segítség, ha kell, ha nem

Moszkvai elemzők szerint az EU kis lépésekben akarja megtörni Szerbiát: az unió eddig azt követelte, hogy Belgrád csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz, és rendezze viszonyát Koszovóval, ám most Brüsszelben úgy döntöttek, apránként haladnak előre, és egyelőre csak a koszovói válság rendezéséhez ragaszkodnak.

Dmitrij Bavirin, az orosz kormányzati médiumok ügyeletes Koszovó-szakértője, aki korábban a RIA hírügynökség oldalán, most pedig a Vzgljad (Nézőpont) internetes portálon osztotta meg véleményét, ügyesen ki is fordította Szerbia Koszovóval és Ukrajnával kapcsolatos álláspontját.

– Meg akarjátok büntetni szövetségesünket Ukrajna területi integritásának a megsértése miatt, miközben törvényesnek ismeritek el az ellenünk elkövetett erőszakot és területi integritásunk megsértését

– adta az elemző a szerbek szájába.

OROSZ SZAKÉRTŐ: Szerbiának a gondjai a valóságban a nyugatiak hegemóniájával vannak

Ezzel csak az a baj, hogy Belgrádban éppen fordítva látják: felróják Moszkvának és személy szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy ő volt az, aki Koszovóval példálózott, és azt mondta, ha Koszovó függetlenné válhatott, akkor erre az oroszok által elszakított ukrajnai megyéknek is joguk van.

Orosz értékelések szerint Szerbia az azonnali válaszolás helyett húzni fogja az időt, és a társadalmi konzultációval és Vučić esetleges lemondásával az ország értékes hónapokat nyerhet.

– A szerbek már 15 éve húzzák az időt. Meg kell érteni, hogy Belgrádban úgy tekintenek az ukrajnai konfliktusra, mint a harmadik világháború nyitányára. Bár lehet vitatkozni ezzel a nézettel, logika mindenképpen van benne. A szerbek álláspontja szerint ez a világháború is úgy fog befejeződni, mint a korábbiak: a befolyási övezetek megszabásával, új játékszabályok elfogadásával és a határok átszabásával. Azaz, egy olyan új politikai realitás kialakulásával, amely esetleg kedvezőbb lehet Szerbia számára, mint a jelenlegi. Természetesen ez csak akkor lehet így, ha Oroszország diadalmaskodik. Bár Belgrádnak és Moszkvának formálisan más a célja, az egyiknek a határok megváltoztathatatlansága, a másiknak pedig éppen az új határok elismerése, Szerbiának gondjai a valóságban a nyugatiak hegemóniájával vannak. Ha ez megszűnik, Szerbia élete könnyebbé válik

– álltja Bavirin.

Szerinte az új világrendszer nem holnap fog kialakulni, ám Szerbia gondjait a jelenlegi rendben is meg lehet oldani, a valóságban ugyanis nem Szerbia dönt arról, hogy Koszovó az ENSZ tagjává válhat, hanem a Biztonsági Tanács tagjai, s ebben a testületben Oroszországnak vétójoga van.

Az elemző szerint Oroszországnak akkor is kötelessége megvétózni Koszovó ENSZ-taggá válását, ha ebbe Szerbia belegyezne.

– Hogy miért? Azért, mert Koszovó, ahogy Ukrajna is, része az Oroszország és a Nyugat szembenállásának, és azért, mert látjuk, hogy ez milyen csapdahelyzetet jelent, s mihez vezethet, ha megvalósul a nyugatiak akarata. Nem lesz semmiféle ENSZ-tagság. Semmit sem kaptok, kedves egykori partnerek

– jósolta Moszkva politikáját az elemző, majd megfenyegette az egész nyugati világot:

– Koszovó Szerbia, a Krím pedig Oroszország. Ez a földrajzi helyzet, s ennek valamiféle alternatívája sokkal többe fog kerülni Brüsszelnek, mint azt most gondolja.

Nincs hova hátrálni

Jelena Guszkova Belgrádban (Forrás: Orosz Tudományos Akadémia)

Egy másik elemző, Jelena Guszkova szerint Vučićnak nem szabad elfogadnia a nyugatiak ultimátumát. Szerinte most nincs olyan veszély, mint 1999-ben, amikor az akkori szerb vezető, Slobodan Milošević arra kényszerült, hogy a hónapokig tartó NATO-bombázás után teljesítse a NATO követeléseit s kivonja fegyverese erőit Koszovóból.

– Vučić csak most kezdett el beszélni arról, hogy elvesztette az Európába vetett bizalmat. Sokáig úgy gondolta, hogy Szerbia fő célja az EU-tagság és a szerbek mindenre hajlandók, csak hogy beléphessenek az unióba. De most, amikor úgy tűnik, hogy néhány év múlva már nem is lesz EU, a fő cél az ország és annak területének megőrzése. Szerbia nem fog blokád alá kerülni és a NATO nem fog bevonulni az országba. Az viszont lehetséges, hogy az EU elzárja a pénzcsapokat és szankciókat vezet be Belgrád ellen. De mivel Szerbia és Oroszország között nincsenek szankciók, Moszkva kétségtelenül támogatni fogja Szerbiát. Míg 1999-ben a Nyugat Oroszország részvételével büntette meg Szerbiát – e miatt most is komoly szégyent érzünk – most törekednünk kell arra, hogy Moszkva politikája a szerbek és az oroszok érdekeit képviselje

– vélekedett Guszkova.