Connect with us

Szerbia

POLITIKAI IDŐJÁRÁS: Most éppen felmelegedés várható a szerb-horvát viszonyban

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Szerb-horvát párbeszéd a felmelegedés jegyében
Szerb-horvát párbeszéd a felmelegedés jegyében: Milorad Pupovac, Tomislav Žigmanov és Ivica Dačić (Forrás: RTS)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 4 perc

Most éppen “lokális felmelegedés” fenyeget a Balkánon, ahol a szerb-horvát viszony olyan mint az adriai kikötőkben az apály és a dagály, merthogy a politikai tenger folyamatosan mozgásban van. A BALK-on rendszeresen hírt adunk a két ország közötti kapcsolatok alakulásáról, feltételezve közben, hogy ezt csak az olvassa, akit érdekel a térség, és ebből kifolyólag némi előtudással is rendelkezik. A halovány miniszteri fogalom itt nem lesz elég, de sajnos nem kezdhetjük minden írásunkat a két nemzet viszonyainak történelmi genezisével, ezért a trollkodás helyett melegen ajánljuk az előzetes tájékozódás egyszerű, ám nemes művészetét. Hogy ne szaporítsuk a szót, térjünk a lényegre, mivelhogy pár hónap “szorgalmas usztasázás” után a belgrádi politika vezetés ismét vetett egy nagy ívű bukfencet, és Ivica Dačić külügyminiszter valahol az új év előtt a “felmelegedés” szellemében megkezdte kiolvasztani a kifejezetten fagyos viszonyokat.

A dačići détente

Ennek nyitánya az ortodox karácsony reggelén volt, amikor a horvátországi Szerb Nemzeti Tanács meghívására erős szerb küldöttség érkezett Zágrábba az említett szerb miniszter vezetésével, és a szerb pátriárkával súlyosbítva. A zágrábi Westin szállóban tartott karácsonyi fogadáson a házigazda, Milroad Pupovac mellett, jelen volt Andrej Plenković horvát miniszterelnök is.

Ivica Dačić, a felmelegedés első hírnöke

Ivica Dačić, a felmelegedés első hírnöke

A felmelegedés első hírnökét megtestesítő Dačić úgy fogalmazott, hogy “sok kérdésben nem értenek egyet, de beszélnünk és tárgyalnunk kell. A szerb külügyminiszter a détente-mutatványt a szerb közszolgálati televízió “Takovska 10” című műsorában folytatta, ahol másodmagával vendégszerepelt, a két mellékszereplőt is hamarosan bemutatjuk.

A problémánk az, hogy azon a nyelven, amelyet beszélünk, túl jól megértjük egymást. Ez a szindróma a túl nagy közelség, a nagy hasonlóságok, de egyben a hatalmas különbségek, komplexusok és a hiúság szindrómája is. Ezt kell meghaladnunk

– mondta a szerb külügyminiszter, aki a műsor folyamán a Szerbia és Horvátország közötti kapcsolatok bejelentett felmelegedésének jegyében Milorad Pupovaccal, a horvátországi Szerb Nemzeti Tanács (SNV) elnökével, valamint a szerb kormány társadalmi párbeszéddel is foglalkozó emberi jogi és kisebbségi miniszterével, a vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének vezetőjével, Tomislav Žigmanovval együtt foglalta el a stúdiót.

Felmelegedés a javából

Nyilvánosan kijelenhetjük, hogy a hivatalos kapcsolatok eltérő körülményei ellenére a közösségi vezetők a kultúra, a politikaformálás, a sport számos szegmensében együttműködést akarnak, és érnek is el eredményeket, ezzel tanúskodva saját elkötelezettségükről az együttműködés, a párbeszéd, a kölcsönös támogatás iránt
A felmelegedés másik résztvevője, Tomislav Žigmanov, szerbiai emberi jogi és kisebbségi miniszter

A felmelegedés másik résztvevője, Tomislav Žigmanov, horvát nemzetiségű szerbiai emberi jogi és kisebbségi miniszter

– jelentette ki Žigmanov, kommentálva a zágrábi tárgyalásokat. Milorad Pupovac szintén azt domborította ki, hogy “hosszú idő után a dolgok most pozitívabbnak tűnnek, mint sok évvel ezelőtt”.

Voltak olyan események, amelyek negatív hatással bírtak a bilaterális viszonyokra, de ez a szerb kezdeményezés hirtelen eseményként jött, ami némi perspektívát nyitott a kapcsolatok javítására

– mondta Pupovac, amivel beismerte, hogy a felmelegedés számára is váratlanul jött. Ugyanakkor rámutatott a január 6-i zágrábi találkozó “két pozitív dimenziójára” – a tárgyalásra való kifejezett készségre és a párbeszéd megkezdésére a két külügyminiszter – Ivica Dačić és Goran Grlić Radman – között, kijelentve, hogy egy ilyen összetételű párbeszéd volt a “reálisan lehetséges ez idő tájt”.

Ha csak rámutatunk arra, amiben nem értünk egyet, akkor nem jutunk túl messzire

– fejtette ki a szerb külügyminiszter, ahogy némi szünet után ismét hallatta a szavát. Dačić a közeljövőben megoldható problémák között az eltűnt személyek, a szolgálati idő, az öröklés, a nyugdíjak, valamint a gazdasági és társadalmi státusz kérdését látja.

Žigmanov ugyanakkor úgy vélte, hogy a kapcsolatok “felmelegedésének” folyamatában szükség van a “csendes munkára”, és a meglévő munkacsoportok és államközi bizottságok technikai együttműködésére.

Szeretném, ha a szakbizottságok ágazatonkénti találkozókat tartanának, hogy meghatározhassuk nekik a prioritásokat. Számomra a legérzékenyebb kérdések a háborúval kapcsolatosak, az eltűntnek nyilvánított személyek sorsának felderítése és az örökség kérdésköre, valamint a technikai együttműködés és az adatcsere megoldása
Horvát-szerb felmelegedés: Milorad  Pupovac, a horvátországi szerbek vezetője

Horvát-szerb felmelegedés: Milorad Pupovac, a horvátországi vezetője

– mondta Žigmanov. Ugyanakkor azt javasolta, hogy minderről kizárná a sajtót, mert ezt “nagy médiajelenlét nélkül” kell megtenni.

Pupovac szerint a Szerbiát és Horvátországot képviselő vezető emberek közötti bizalom “csak párbeszéd útján” állítható helyre.

A horvátországi szerbek vezetője rámutatott, hogy “sok olyan üzenet volt és van a médiatérben, amely elmélyíti a bizalmatlanságot”, “a közéletben használt politikai nyelv” pedig nem járul hozzá a bizalom építéséhez, amivel nyilván azokra az időkre utalt, amelyek megelőzték a mostani felmelegedést.

Sok minden történt ami eltávolította egymástól a vezetőket, ahogy a két ország is eltávolodott egymástól, ezért igen kedvezőnek tartjuk ezt a kezdeményezést, ahogy azt is, hogy Plenković miniszterelnök úr is elfogadta

– jelentette Pupovac a belgrádi stúdióban, ahol a szerb külügyminiszter még morgolódott egy kicsit amiatt, hogy a horvát miniszterelnök a zágrábi találkozó során “némi ünneprontásként” megemlítette Horvátországgal szemben történt szerb agressziót a kilencvenes évekből, de ennél nem ment tovább.

És így tovább

Nincs szándékunkban átmesélni az egy órás műsort, az viszont feltűnő volt, hogy senki sem akarta feltárni, hogy miért éppen most kerítenek sort a felemelegedésre a két ország között.

Annyit biztosan tudunk, hogy az akciót a szerb elnök rendelte el, viszont azt csak találgathatjuk, hogy miért most, és egyáltalán miért, mi célból?

Az ok valószínűleg az oroszpárti politika miatt Szerbiára nehezedő nyugati nyomás, amit ideig-óráig semlegesített a Koszovó körüli felfordulás, ám ezt az amerikai diplomácia kezeli, bár nem könnyű páciensekkel van dolga egyik oldalon sem.

Ez a kezdeti szakaszában lévő szerb-horvát felmelegedés, valószínűleg az EU-nak szól, legalábbis a szerb fél valami ilyesmit remélhet a szomszéddal való parolázástól, ami felmelegedést hozhat Szerbia és az EU viszonyában is.

Hogy a szerb radikálisokat is kordában lehessen tartani, arról pedig a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik gondoskodott, harcias nyilatkozataival, és a Vlagyimir Putyinnak odaítélt kitüntetéssel, ezzel ők is megkapták a magukét.

Az embernek néha az az érzése, hogy esetenként maguk a szerbek is belevesznek a saját politikai útvesztőikbe, de aztán korrigálják magukat, amikor valaki lámpást nyom a kezükbe.

Kérdés, hogy a mostani felmelegedés meddig tart, merthogy a balkáni politikai időjárás eléggé változékony. És az sem mindegy, hogy a lámpásban mennyi a petróleum.

i.trackmytarget

Szerbia

FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Fegyveres összecsapás volt Zomborban két migránscsoport között, egyes információk szerint egy, más információk alapján két vagy három személy sebesült meg (Forrás: Soinfo)
Lövöldözés volt Zomborban két migránscsoport között, egyes információk szerint egy, más információk alapján két vagy három személy sebesült meg (Forrás: Soinfo)
i.trackmytarget
Olvasási idő: 5 perc

Csütörtökön este fegyveres összecsapás volt Zombor belterületén, az apatini úton. Szerbiai médiajelentések szerint a lövöldözésben legalább egy migráns súlyosan megsebesült, vannak azonban portálok, amelyek több sebesültről tudnak. Egy szemanú a helyszínen egy férfit látott, aki ott feküdt lőtt sebbel a fején.

Zombor, a migránsváros

A szerbiai migránshelyzetet valamelyest is ismerők számára egyáltalán nem hat a meglepetés erejével, hogy Zomborban lövöldözés tört ki a migránsok között, egyébként is, ami a migránskérdést illetően eljut a sajtóba, az csak az “információs jéghegy csúcsa”, amelynek kilencven százaléka a felszín alatt van.

Nemcsak Szabadka és Horgos, hanem Zombor is tele van migránsokkal, bár a UNHCR decemberi jelentése szerint ötszáz alá apadt a valamikor közkedvelt kirándulóhelynek számító šikarai erdőbe telepített befogadó központ lakóinak a száma.

A december végén közzétett jelentés szerint novemberben mindössze 453 személy tartózkodott a táborban, vagyis az előző hónaphoz, azaz októberhez képes mintegy 40%-kal csökkent az ott lévő migránsok száma.

A negyedéves jelentés szerint tavaly nyáron a befogadókapacitás növelése sem volt elegendő a menekültek (értsd: migránsok) jelentős részének elszállásolására, mivel a táborban és környékén gyakran csaknem ezer ember tartózkodott.

Ezt a BALK részéről is megerősíthetjük, tavaly nyári látogatásunk alkalmával láthattuk, hogy a zombori befogadó központ udvarán a szerbiai menekültügyi hatóságok hatalmas sátrakat állítottak fel, de migránsok laktak az embercsempészek által birtokba vett szomszédos épületekben és a tábort övező erdőben felvert kisebb sátrakban is.

A legtöbben a tábor környékén, sátrakban szálltak meg, kisebb részük más helyszíneken, elhagyatott épületekben, létesítményekben próbált átmenetileg ingyenes szállást találni

– olvasható a UNHCR-jelentésben, amely többnyire megfelel a valóságnak, bár a számok tekintetében “visszafogottnak tekinthető”.

Ezt nem elmarasztalásnak szántuk, miután állandóan változó folyamatról van szó, és valójában sehol sincs felállítva egy számláló, amely mutatná, hogy hány migráns parkol egy adott pillanatban Zomborban, és hány szabad hely van még.


Mi az a “game”?

Gyakran emlegetjük a migrációval kapcsolatban a „game” fogalmát. Mit is jelent ez? Egyrészt kereseti lehetőséget a szegényebb migránsok számára, másrészt pedig a pénzesebb migránsok bejutását Magyarországra.

Amikor azt látjuk a televízióban, hogy “milyen otrombák a migránsok a magyar határon, mert már megint magyar rendőrökre támadtak”, stb., akkor annak vagyunk a szemtanúi, hogy a migránsok éppen a magyar rendőrök kijátszásán fáradoznak.

A „game” lényege ugyanis, hogy lefizetett migránsok „tobzódnak” a kerítés bizonyos pontján vagy pontjain, amivel elvonják a magyar rendőrök fegyelmét a drótakadály más szakaszairól. Vagyis a szegényebb migránsok pénzt kapnak azért, hogy a magyar kerítésnél “játszák az eszüket”, így reménykedhetnek abban, hogy egyszer sikerül megkeresniük a “nagy nyugati utazás” árát.

Tehát öt-hat migráns lefoglalja le a magyar rendőröket, hogy a határ másik szakaszán ötven-hatvan migráns zavartalanul juthasson be Magyarországra.

Azt halljuk, hogy a migránsok egyre erőszakosabbá válnak, amit igazából azért tesznek, hogy a rendőrök erősítést hívjanak, így viszont egy újabb határszakasz marad őrizetlenül, ahol más migránsok könnyen átjuthatnak.


A létszám gyors csökkenésének több oka is lehet, előfordulhat, hogy “dinamikusabbá vált az illegális határforgalom”, de az is előfordulhat, hogy megtörtént a migránspopuláció kiszervezése a motelekbe és a vadtáborokba, amelyeket a különböző bandák ellenőriznek.

Itt kell emlékeztetnünk arra, hogy szerbiai tényfeltáró újságírók szerint a zombori befogadó központ az embercsempészet egyik centruma, miután az állítólag ott dolgozó egyik tolmács embercsempész bandát létesített, amelynek a csápjai, megint csak állítólag, a szerbiai belügyminisztérium és rendőrség legfelsőbb köreiig érnek/értek fel.

Egyelőre nehezen megítélhető, hogy a kormányalakítást követően a belügyminisztérium élén bekövetkezett változás miként befolyásolja ezt a helyzetet.

Vajdaság északi részén számtalan vadtábor található régi, elhagyatott épületekben és erdőkben, ahol a migránsok szívesebben tartózkodnak, mint a hivatalos központokban, mert azok viszonylag messze vannak a határtól, így nem lehet gyorsan reagálni, ha a kerítésen rés keletkezik bármilyen okból kifolyólag.

És a “game” is csak úgy játszható, ha az adott időben és az adott helyen ott tartózkodik a szerencsétlen migráns, vagyis személy jelenlét szükségeltetik hozzá.

Ezzel magyarázható a migránsok jelenléte a határmenti Horgoson, a Szabadka környéki erdőkben és magában a városban, valamint végig a határmenti településeken egészen a magyar-román-szerb hármashatárig.

A hosszúra nyúlt bevezető után nézzük, hogy mi történt csütörtökön (január 26-án) este Zomborban.

Vértócsában feküdt

Csütörtökön este tehát fegyveres összecsapás, vagyis lövöldözés volt Zomborban két migránscsoport, egyes információk szerint egy, más információk alapján két vagy három személy sebesült meg a városból kivezető apatini út mentén, a Beli Dvor nevet viselő motel közelében, ahol egy vadtábor is van.

A fegyveres összetűzésről hírt adó zombori portál

A fegyveres összetűzésről hírt adó zombori portál

A BIRN oknyomozó portál korábbi kutatásai szerint a motel a csempészbandák által ellenőrzött helyszínek egyike, ahova a migránsokat kiszervezik. Ilyen hely például a ócskapiac közelében lévő “Kod Simketa” nevű motel is, de maradjunk Zombornál.

A Soinfo portál beszámolója szerint a sebesült személy állapota súlyos, a zombori kórház sürgősségi sebészeti osztályára szállították.

Súlyosan megsérült? Ott mentem el, amikor a rendőrök éppen kiérkeztek, egy férfi feküdt egy vértócsában, lőtt sebbel a fején… Az utca túloldalán egy 30 fős migránscsoport ment a város felé, mintha mi sem történt volna

– írta egy hozzászóló az egyik híroldalon. A már említett Soinfo úgy tudja, hogy két személy is megsebesült, és mindketten a zombori korházban kötöttek ki, az állami televízió pedig három sebesültről adott hírt.

Az utólag rendelkezésünkre bocsátott információk alapján feltételezhető, hogy nem tűzfegyveres, hanem hidegfegyverekkel történő összetűzésre került sor Afganisztánból és Szíriából érkezett menekültcsoportok között. Fennáll annak a lehetősége, hogy az egyik személynél puska van

– közölte a Soinfo zombori híroldal, azt viszont nem árulta el, hogy honnan származik az információ, amely gyakorlatilag cáfolja a lövöldözés tényét.

Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy “hivatalos részről” némileg kozmetikázták a hírt. Tavaly, amikor Zomborban jártam, a helyiek arról számolta be, hogy az embercsempész bandák “befolyással bírnak” a városvezetésre is, amit ellenőrizetlen/ellenőrizhetetlen információnak tekintek, bár a forrás hitelesnek tűnt.

A lövöldözést, amely az összetűzés helyszínén történt, egy közeli cég munkása jelentette

– írta még a Soinfo önmagának vagy a hivatalos közlésnek is ellentmondva, de ezzel kapcsolatban sem közölt további információt, annyit viszont még elárult, hogy az esti lövöldözést megelőzően, egy délelőtt végrehajtott akció során mintegy hetven menekültet (migránst) telepítettek ki a város területéről a helyi önkormányzat, a rendőrség és a menekültügyi főbiztosság rendes, vagyis rendszeres akciója során.

Az esetről beszámolt a belgrádi Novosti hírportál is, amely szerint a Šid szomszédságában lévő Adaševci befogadó központba helyezték át a migránsokat.

Kézzel festett farmerek

Ha a sorok között olvasunk, akkor megállapíthatjuk, hogy Zomborban a migránsok begyűjtése a rendőrök és egyéb hatóságok rendszeres feladatának számít, és hogy az így lekapcsolt migránsokat – valamilyen oknál fogva -, már nem viszik vissza egészen a déli határnál lévő Preševóig. Arról nem is beszélve, hogy mi értelme van annak, hogy hetven vagy száz migránst kiemelnek az ezerből, ha – feltételezzük – csak annyi van Zomborban.

Mire kíváncsiak az emberek?

A kormányközeli Novosti, amely már régen “bulvárportállá küzdötte le magát”, mindössze hatvan szavas hírét (amelyben már benne van a tíz szavas cím is) azzal fejelte meg, hogy a migránsok vérengzést/vérontás hajtottak végre Zomborban.

A szerbiai portálok – akár a baráti Novosti, akár az ellenzéki N1 – olvasói két dologra kíváncsiak: először, hogy honnan van a migránsoknak fegyverük, másodszor meg, hogy hol van ilyenkor a rendőrség?

Ők (a migrásnok) szabadon járkálnak, és fel vannak felfegyverkezve. Mit csinálnak a közben a biztonsági szerbek tagjai?!

– érdeklődött az egyik kedves olvasó a Novostiban.

A CNN partnertelevíziójának számító ellenzéki N1 egyik olvasója a zombori esetettel kapcsolatan rövid azt állapította meg, hogy “a felfegyverzett migráns valójában terrorista”, egy másik pedig azt állapította meg, hogy bárhonnan is jött, bozótvágó kés volt nála.

Az elől szöktek el, amit most a mi hazánkban tesznek? Nincs rendőrségünk, hadseregünk és határőrségünk? Nem küldhetjük vissza őket oda, ahonnan jöttek? Létezik egyáltalán Szerbia, mint állam?

– kérdezte az egy másik olvasó ellenzéki olvasó, akitől főleg az utolsó kérdés teljesen kézenfekvő, egy mésik pedig gúnyosan úgy vélekedett, hogy “ezek a közel-keleti orvosok és mérnökök a jelek szerint szeretnek lövöldözni”.

i.trackmytarget
Az olvasás folytatása

Szerbia

Az Australian Opennek megint meggyűlt a baja Novak Đoković szerb teniszezővel

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Đoković szerb teniszező édesapja és egy farkas
Đoković szerb teniszező édesapja és egy farkas (Forrás: Twitter, screenshot)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 4 perc

Az Australian Open tavaly a Covid-19 miatt hadakozott Novak Đoković szerb teniszezővel, most viszont Vlagyimir Putyin miatt intették meg Đokovićot, akinek az Andrej Rubljov orosz kollégája fölötti sima győzelmét az ausztrál nyílt teniszbajnokság negyeddöntőjében (6:1, 6:2, 6:4) beárnyékolta, ami a lelátókon és a teniszaréna környékén történt. Az Australian Open figyelmeztette Đokovićot, hogy a továbbiakban kerülje az ehhez hasonló helyzeteket!

Đoković és az arnyékok

Nemcsak tenisz volt Melbourne-ben, hanem balhé is a Đoković-Rubljov összecsapást követően, miután a sportot ismét háttérbe szorította a politika, miután a szerb és az orosz tábor egymásra talált.

Az már tavaly kiderült, hogy a nemzeti/nacionalista allűröktől sem mentes Đoković komoly szurkolótáborral rendelkezik Ausztráliában, a szerb kivándorlók népes tömege tavaly fesztivál-jellegű demonstrációkkal támogatta a szerb teniszezőt, miközben az ausztrál hatóságokkal küzdött, miután állítólag a vírust már előzőleg legyűrte.

A szerb szurkolók most jelentős támogatást kaptak Rubljov híveitől, miután nem halálos ellenségekről van szó, ez legfeljebb az oroszokról és az ukránokról mondható el, ami újabb bizonyíték arra, hogy a sport és a politika között létezik némi összefüggés. Ennek következtében a teniszaréna környékén szólamokat voltak halhatók, hogy Rusija, Srbija”, vagyis hogy Oroszország, Szerbia.

A helyzetet súlyosbította, hogy ennek során feltűnt a szerb teniszező édesapja is, aki nemigen türtőzteti magát, amikor a szerb nemzeti ügyről van szó.

Srđan Đoković ezúttal orosz & oroszbarát szerb szurkolók társaságában jelent meg, akik közül az egyik Vlagyim Putyin arcképével díszitett zászlót mutatott a kamerának, ráadásul az Ukrajna elleni jelképének tekinthető Z-betővel díszített pólót viselt.

Vlagyimir Putyint éltető emberek a Rod Laver Arena lépcsőin

Az ukrán Kateryna Baindl és az orosz Kamilla Rahimova összecsapásakor történt incidens miatt, amelyen egy orosz zászló is előkerült, az ausztrálok betiltották az orosz és fehérorosz zászlók és szimbólumok használatát a Melbourne Parkban.

A BBC beszámolója szerint a Putyin képével kidekorált orosz zászlóval egy szerb & orosz színekben felvonuló csoport érkezett a Rod Laver Arena elé, az ezzel kapcsolatos videót Ben Rothenberg, közismert amerikai teniszújságíró tette közzé a Twitteren, ahol megjegyezte, hogy a szerb ász édesapja, Srđan Đoković egy Putyin-párti tüntetésen pózolt a Rod Laver Aréna előtt.

A Vezérfarkas is szurkolt Đokovićnak, vagy éppen Đoković ellen?

A Vezérfarkas is szurkolt Đokovićnak, vagy éppen Đoković ellen?

Rothenberg egyúttal bírálta a szervezőket, szerinte ugyanis megdöbbentő azoknak a biztonsági intézkedéseknek a szintje, amelyek az ilyesmit lehetővé teszik.

Novak Đoković édesapja a Moszkvába küldött “képes üzenettel” Alekszandr Zaldasztanovot (az orosz Hulkot), az Éjszaka Farkasai Putyin-barát motoros társaság vezetőjét szólította meg, hozzá intézte a szavait, és általa az orosz testvéreket üdvözölte a messzi Moszkvában: ebből is látszik, hogy az oroszok ukrajnai háborúja még Ausztráliában is “hullámokat ver”.

A szerb-orosz barátság megnyilvánulása Melbourne-ben

A nyugati kollégák csak a szerb teniszező édesapjára koncentráltak, és nem foglalkoztak a zászlót tartó férfival, az “orosz Hulkkal”.

A BALK digitális eszközökkel feljavította a Melbourne-ben készült videóból kicsípett képkockát, amely mellé odatettük a “teljes szerelésben” látható “vezérfakast”. Nem állítjuk, hogy egy és ugyanaz a személyről van szó, de látunk “némi hasonlóságot”, és ezt támasztja alá az is, ahogy a szerb teniszező édesapja megszólítja Alekszandr Zaldasztanovot.

A felvételt közzétevő Rothenberg azonban nem az egyedüli volt, aki a helyszínről posztolt, ott volt Tumaini Carayol, a The Guardian riportere is, aki saját állítása szerint csak arrafelé sétált, és egy csoport emberbe botlott a Rod Laver Arena lépcsőjén, egyikük egy Vlagyimir Putyin arcával díszített zászlót mutogatott, miközben a tömeg azt skandálta, hogy “Rusija, Srbija”, vagyis, hogy “Oroszország, Szerbia”.

Miután a fenti két felvétel valószínűleg mobiltelefonnal készült, a videók minősége enyhén szólva csapnivaló, de Rejtő Jenőt parafrazálva nem lehet minden pofon és újságíró mellé operatőrt állítani! Ám ha alaposabban megnézzük a felvételek, az mindenképpen kiderül, hogy mindkét nyugati újságírónak ugyanazt a személyt sikerólt lencsevégre kapnia – aki lehet, hogy éppenséggel a fő farkas.

Ezt a véleményünket alátámasztja egy Ausztráliában tartózkodó emberjogi aktivista “twitteres” bejegyzése is. Sophie Mak csodálkozva állapította meg, hogy a szervezők engedélyezték az Éjszaka Farkasai nevet viselő motoros banda tagjainak, hogy Putyint ábrázoló zászlókat és transzparenseket vigyenek be az ausztráliai nyílt teniszbajnokságra, miközben az ukrán jelépekkel vagy ukrán zászlókkal érkezőket alaposan átvizsgálják.

Az oroszok a demokráciát kérik számon

A történet foglalkoztatta az orosz állami hírügynökséget, a RIA Novosztyit is, amely arról számolt be, hogy Ausztráliában letartóztattak “egy fanatikust” egy Putyint ábrázoló orosz zászló miatt. Az orosz hírügynökség már a címben felteszi a kérdést, hogy hol marad a “demokrácia?”

A RIA Novosztyi a cikk alcímében megjegyezte, hogy a Putyin arcképével “súlyosbított” orosz zászlót szerb szurkolók feszítették ki az ausztráliai nyílt teniszbajnokságon, vagyis az orosz média “eme jeles képviselője” a szerb kisöcsire keni a dolgot.

A Ria Novosztyi cikke a szerb teniszezővel kapcsolatban

A Ria Novosztyi cikke a szerb teniszezővel kapcsolatban

Az orosz hírügynökség ugyanakkor képekkel nem támasztja alá az állítását, csak semleges illusztrációkat csatol a cikkéhez, miközben arról számol be, hogy “botránnyal végződött” Rubljov-Đoković összecsapás az Australian Openen. Az ausztrál rendőrség letartóztatta a rajongók egy csoportját a Putyin-zászló, illetve egy másik lobogó miatt, amelyen a “Donyecki Népköztársaság” neve szerepelt.

Az orosz hírügynökség ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Andrej Rubljov előző pályára lépésekor a közönség soraiban ukrán zászlók voltak, amivel kapcsolatban az orosz hírügynökség szerint Rubljov azt mondta, hogy azok nem zavarják őt, de a sértegetések igen.

A RIA Novosztyi ehhez még hozzátette, hogy az Australian Open vezetése elkente ezt a dolgot, mert “Ukrajnát megbántani ma már politikai öngyilkosságnak számít”.

Itt már nagyon eltávolodunk attól, amivel a cikkünket kezdtük, az ausztráliai teniszbajnokságra reagálva csak annyit szerettünk volna elmondani, hogy tavaly a Covid-19 miatt akadtak problémák az ott indulni szándékozó Đoković körül, most viszont egy sokkal veszélyesebb vírus terjed a világban, a háború vírusa, amely a sportpályákon jól látható szimptómákat idéző elő, főleg ha az Éjszaka Farkasai is besegítenek.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Szerbia

SZERBIA OROSZ SZEMMEL: Akkor is megmentik, ha nem akarja

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

TÖRTÉNELMI TÁVLATOK: Szerb plakát 1921-ből: Ha segítünk az oroszoknak, azzal magunknak segítünk (Forrás: Twitter)
TÖRTÉNELMI TÁVLATOK: Szerb plakát 1921-ből: Ha segítünk az oroszoknak, azzal magunknak segítünk (Forrás: Twitter)
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Oroszországban megint úgy néznek Szerbiára, Moszkva fő európai szövetségesére, mint egy kistestvérre: az egyik elemzés szerint a nagy ortodox állam akkor is megmenti a kis ortodox országot, ha az nem akarja.

A Vučić-beszéd után

Moszkvában is élénk figyelmet és aggodalmat váltott ki Aleksandar Vučić szerb államfő hétfői szózata, amelyben bejelentette, hogy a Nyugat ultimátum elé állította őt: ha Belgrád nem rendezi kapcsolatait Koszovóval – a Szerbiából 2008-ban kivált albán többségű déli tartománnyal – akkor leáll a volt jugoszláv tagköztársaság EU-integrációja és Szerbiát súlyos gazdasági és politikai büntetéssel sújtják.

Az oroszok félelme részben érthető: attól tartanak, hogy a nyugati “zsarolásokkal” a Kreml legjobb európai szövetségesét belekényszerítik az Ukrajna elleni agresszió miatt összekovácsolódott Oroszország-ellenes koalícióba.

Moszkvában azt is észrevették, hogy Vučić az ukrán válságot is beleszőtte beszédébe, amikor azt mondta, hogy a Nyugatnak is megvan a maga célja: Oroszország legyőzése, és az ehhez vezető úton készek minden akadályt eltakarítani.

Orosz értékelések szerint a Nyugat fő célja, hogy egy kompromisszumnak nevezett javaslattal elvegyék Szerbiától utolsó aduját: azt, hogy a nemzetközi szervezetekbe való koszovói belépés akadályozásával teszi lehetetlenné a „koszovói kváziállam” valódi független országgá válását.

Az érvélésben van némi igazság: a német-francia terv ugyan nem követeli Szerbiától Koszovó államiságának az elismerését, “csak” azt kéri, hogy a szerbek ne akadályozzák Koszovó belépését a nemzetközi szervezetekbe, például az ENSZ-be és a többi „hasonló formációba, s arra is felszólítja a két országot, hogy támogassák a másik európai integrációját.

Ez pedig valóban azt jelenti, hogy Szerbia a gyakorlatban elismeri a szerb egyház és kultúra bölcsőjeként számon tartott egykori tartomány függetlenné válását, és lemond arról is, hogy valamilyen formában visszaszerezze az ellenőrzést a tartomány északi, többségében szerbek lakta területei fölött.

Segítség, ha kell, ha nem

Moszkvai elemzők szerint az EU kis lépésekben akarja megtörni Szerbiát: az unió eddig azt követelte, hogy Belgrád csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz, és rendezze viszonyát Koszovóval, ám most Brüsszelben úgy döntöttek, apránként haladnak előre, és egyelőre csak a koszovói válság rendezéséhez ragaszkodnak.

Dmitrij Bavirin, az orosz kormányzati médiumok ügyeletes Koszovó-szakértője, aki korábban a RIA hírügynökség oldalán, most pedig a Vzgljad (Nézőpont) internetes portálon osztotta meg véleményét, ügyesen ki is fordította Szerbia Koszovóval és Ukrajnával kapcsolatos álláspontját.

Meg akarjátok büntetni szövetségesünket Ukrajna területi integritásának a megsértése miatt, miközben törvényesnek ismeritek el az ellenünk elkövetett erőszakot és területi integritásunk megsértését

– adta az elemző a szerbek szájába.

OROSZ SZAKÉRTŐ: Szerbiának a gondjai a valóságban a nyugatiak hegemóniájával vannak

OROSZ SZAKÉRTŐ: Szerbiának a gondjai a valóságban a nyugatiak hegemóniájával vannak

Ezzel csak az a baj, hogy Belgrádban éppen fordítva látják: felróják Moszkvának és személy szerint Vlagyimir orosz elnöknek, hogy ő volt az, aki Koszovóval példálózott, és azt mondta, ha Koszovó függetlenné válhatott, akkor erre az oroszok által elszakított ukrajnai megyéknek is joguk van.

Orosz értékelések szerint Szerbia az azonnali válaszolás helyett húzni fogja az időt, és a társadalmi konzultációval és Vučić esetleges lemondásával az ország értékes hónapokat nyerhet.

A szerbek már 15 éve húzzák az időt. Meg kell érteni, hogy Belgrádban úgy tekintenek az ukrajnai konfliktusra, mint a harmadik világháború nyitányára. Bár lehet vitatkozni ezzel a nézettel, logika mindenképpen van benne. A szerbek álláspontja szerint ez a világháború is úgy fog befejeződni, mint a korábbiak: a befolyási övezetek megszabásával, új játékszabályok elfogadásával és a határok átszabásával. Azaz, egy olyan új politikai realitás kialakulásával, amely esetleg kedvezőbb lehet Szerbia számára, mint a jelenlegi. Természetesen ez csak akkor lehet így, ha Oroszország diadalmaskodik. Bár Belgrádnak és Moszkvának formálisan más a célja, az egyiknek a határok megváltoztathatatlansága, a másiknak pedig éppen az új határok elismerése, Szerbiának gondjai a valóságban a nyugatiak hegemóniájával vannak. Ha ez megszűnik, Szerbia élete könnyebbé válik

– álltja Bavirin.

Szerinte az új világrendszer nem holnap fog kialakulni, ám Szerbia gondjait a jelenlegi rendben is meg lehet oldani, a valóságban ugyanis nem Szerbia dönt arról, hogy Koszovó az ENSZ tagjává válhat, hanem a Biztonsági Tanács tagjai, s ebben a testületben Oroszországnak vétójoga van.

Az elemző szerint Oroszországnak akkor is kötelessége megvétózni Koszovó ENSZ-taggá válását, ha ebbe Szerbia belegyezne.

Hogy miért? Azért, mert Koszovó, ahogy Ukrajna is, része az Oroszország és a Nyugat szembenállásának, és azért, mert látjuk, hogy ez milyen csapdahelyzetet jelent, s mihez vezethet, ha megvalósul a nyugatiak akarata. Nem lesz semmiféle ENSZ-tagság. Semmit sem kaptok, kedves egykori partnerek

– jósolta Moszkva politikáját az elemző, majd megfenyegette az egész nyugati világot:

Koszovó Szerbia, a Krím pedig Oroszország. Ez a földrajzi helyzet, s ennek valamiféle alternatívája sokkal többe fog kerülni Brüsszelnek, mint azt most gondolja.

Nincs hova hátrálni

Jelena Guszkova Belgrádban (Forrás: Orosz Tudományos Akadémia)

Jelena Guszkova Belgrádban (Forrás: Orosz Tudományos Akadémia)

Egy másik elemző, Jelena Guszkova szerint Vučićnak nem szabad elfogadnia a nyugatiak ultimátumát. Szerinte most nincs olyan veszély, mint 1999-ben, amikor az akkori szerb vezető, Slobodan Milošević arra kényszerült, hogy a hónapokig tartó NATO-bombázás után teljesítse a NATO követeléseit s kivonja fegyverese erőit Koszovóból.

Vučić csak most kezdett el beszélni arról, hogy elvesztette az Európába vetett bizalmat. Sokáig úgy gondolta, hogy Szerbia fő célja az EU-tagság és a szerbek mindenre hajlandók, csak hogy beléphessenek az unióba. De most, amikor úgy tűnik, hogy néhány év múlva már nem is lesz EU, a fő cél az ország és annak területének megőrzése. Szerbia nem fog blokád alá kerülni és a NATO nem fog bevonulni az országba. Az viszont lehetséges, hogy az EU elzárja a pénzcsapokat és szankciókat vezet be Belgrád ellen. De mivel Szerbia és Oroszország között nincsenek szankciók, Moszkva kétségtelenül támogatni fogja Szerbiát. Míg 1999-ben a Nyugat Oroszország részvételével büntette meg Szerbiát – e miatt most is komoly szégyent érzünk – most törekednünk kell arra, hogy Moszkva politikája a szerbek és az oroszok érdekeit képviselje

– vélekedett Guszkova.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: