Connect with us

Szerbia

POLITIKAI IDŐJÁRÁS: Most éppen felmelegedés várható a szerb-horvát viszonyban

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Szerb-horvát párbeszéd a felmelegedés jegyében
Szerb-horvát párbeszéd a felmelegedés jegyében: Milorad Pupovac, Tomislav Žigmanov és Ivica Dačić (Forrás: RTS)
A cikk meghallgatása

Most éppen “lokális felmelegedés” fenyeget a Balkánon, ahol a szerb-horvát viszony olyan mint az adriai kikötőkben az apály és a dagály, merthogy a politikai tenger folyamatosan mozgásban van. A BALK-on rendszeresen hírt adunk a két ország közötti kapcsolatok alakulásáról, feltételezve közben, hogy ezt csak az olvassa, akit érdekel a térség, és ebből kifolyólag némi előtudással is rendelkezik. A halovány miniszteri fogalom itt nem lesz elég, de sajnos nem kezdhetjük minden írásunkat a két nemzet viszonyainak történelmi genezisével, ezért a trollkodás helyett melegen ajánljuk az előzetes tájékozódás egyszerű, ám nemes művészetét. Hogy ne szaporítsuk a szót, térjünk a lényegre, mivelhogy pár hónap “szorgalmas usztasázás” után a belgrádi politika vezetés ismét vetett egy nagy ívű bukfencet, és Ivica Dačić külügyminiszter valahol az új év előtt a “felmelegedés” szellemében megkezdte kiolvasztani a kifejezetten fagyos viszonyokat.

A dačići détente

Ennek nyitánya az ortodox karácsony reggelén volt, amikor a horvátországi Szerb Nemzeti Tanács meghívására erős szerb küldöttség érkezett Zágrábba az említett szerb miniszter vezetésével, és a szerb pátriárkával súlyosbítva. A zágrábi Westin szállóban tartott karácsonyi fogadáson a házigazda, Milroad Pupovac mellett, jelen volt Andrej Plenković horvát miniszterelnök is.

Ivica Dačić, a felmelegedés első hírnöke

Ivica Dačić, a felmelegedés első hírnöke

A felmelegedés első hírnökét megtestesítő Dačić úgy fogalmazott, hogy “sok kérdésben nem értenek egyet, de beszélnünk és tárgyalnunk kell. A szerb külügyminiszter a détente-mutatványt a szerb közszolgálati televízió “Takovska 10” című műsorában folytatta, ahol másodmagával vendégszerepelt, a két mellékszereplőt is hamarosan bemutatjuk.

– A problémánk az, hogy azon a nyelven, amelyet beszélünk, túl jól megértjük egymást. Ez a szindróma a túl nagy közelség, a nagy hasonlóságok, de egyben a hatalmas különbségek, komplexusok és a hiúság szindrómája is. Ezt kell meghaladnunk

– mondta a szerb külügyminiszter, aki a műsor folyamán a Szerbia és Horvátország közötti kapcsolatok bejelentett felmelegedésének jegyében Milorad Pupovaccal, a horvátországi Szerb Nemzeti Tanács (SNV) elnökével, valamint a szerb kormány társadalmi párbeszéddel is foglalkozó emberi jogi és kisebbségi miniszterével, a vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének vezetőjével, Tomislav Žigmanovval együtt foglalta el a stúdiót.

Felmelegedés a javából

– Nyilvánosan kijelenhetjük, hogy a hivatalos kapcsolatok eltérő körülményei ellenére a közösségi vezetők a kultúra, a politikaformálás, a sport számos szegmensében együttműködést akarnak, és érnek is el eredményeket, ezzel tanúskodva saját elkötelezettségükről az együttműködés, a párbeszéd, a kölcsönös támogatás iránt

A felmelegedés másik résztvevője, Tomislav Žigmanov, szerbiai emberi jogi és kisebbségi miniszter

A felmelegedés másik résztvevője, Tomislav Žigmanov, horvát nemzetiségű szerbiai emberi jogi és kisebbségi miniszter

– jelentette ki Žigmanov, kommentálva a zágrábi tárgyalásokat. Milorad Pupovac szintén azt domborította ki, hogy “hosszú idő után a dolgok most pozitívabbnak tűnnek, mint sok évvel ezelőtt”.

– Voltak olyan események, amelyek negatív hatással bírtak a bilaterális viszonyokra, de ez a szerb kezdeményezés hirtelen eseményként jött, ami némi perspektívát nyitott a kapcsolatok javítására

– mondta Pupovac, amivel beismerte, hogy a felmelegedés számára is váratlanul jött. Ugyanakkor rámutatott a január 6-i zágrábi találkozó “két pozitív dimenziójára” – a tárgyalásra való kifejezett készségre és a párbeszéd megkezdésére a két külügyminiszter – Ivica Dačić és Goran Grlić Radman – között, kijelentve, hogy egy ilyen összetételű párbeszéd volt a “reálisan lehetséges ez idő tájt”.

– Ha csak rámutatunk arra, amiben nem értünk egyet, akkor nem jutunk túl messzire

– fejtette ki a szerb külügyminiszter, ahogy némi szünet után ismét hallatta a szavát. Dačić a közeljövőben megoldható problémák között az eltűnt személyek, a szolgálati idő, az öröklés, a nyugdíjak, valamint a gazdasági és társadalmi státusz kérdését látja.

Žigmanov ugyanakkor úgy vélte, hogy a kapcsolatok “felmelegedésének” folyamatában szükség van a “csendes munkára”, és a meglévő munkacsoportok és államközi bizottságok technikai együttműködésére.

– Szeretném, ha a szakbizottságok ágazatonkénti találkozókat tartanának, hogy meghatározhassuk nekik a prioritásokat. Számomra a legérzékenyebb kérdések a háborúval kapcsolatosak, az eltűntnek nyilvánított személyek sorsának felderítése és az örökség kérdésköre, valamint a technikai együttműködés és az adatcsere megoldása

Horvát-szerb felmelegedés: Milorad  Pupovac, a horvátországi szerbek vezetője

Horvát-szerb felmelegedés: Milorad Pupovac, a horvátországi szerbek vezetője

– mondta Žigmanov. Ugyanakkor azt javasolta, hogy minderről kizárná a sajtót, mert ezt “nagy médiajelenlét nélkül” kell megtenni.

Pupovac szerint a Szerbiát és Horvátországot képviselő vezető emberek közötti bizalom “csak párbeszéd útján” állítható helyre.

A horvátországi szerbek vezetője rámutatott, hogy “sok olyan üzenet volt és van a médiatérben, amely elmélyíti a bizalmatlanságot”, “a közéletben használt politikai nyelv” pedig nem járul hozzá a bizalom építéséhez, amivel nyilván azokra az időkre utalt, amelyek megelőzték a mostani felmelegedést.

– Sok minden történt ami eltávolította egymástól a vezetőket, ahogy a két ország is eltávolodott egymástól, ezért igen kedvezőnek tartjuk ezt a kezdeményezést, ahogy azt is, hogy Plenković miniszterelnök úr is elfogadta

– jelentette Pupovac a belgrádi stúdióban, ahol a szerb külügyminiszter még morgolódott egy kicsit amiatt, hogy a horvát miniszterelnök a zágrábi találkozó során “némi ünneprontásként” megemlítette Horvátországgal szemben történt szerb agressziót a kilencvenes évekből, de ennél nem ment tovább.

És így tovább

Nincs szándékunkban átmesélni az egy órás műsort, az viszont feltűnő volt, hogy senki sem akarta feltárni, hogy miért éppen most kerítenek sort a felemelegedésre a két ország között.

Annyit biztosan tudunk, hogy az akciót a szerb elnök rendelte el, viszont azt csak találgathatjuk, hogy miért most, és egyáltalán miért, mi célból?

Az ok valószínűleg az oroszpárti politika miatt Szerbiára nehezedő nyugati nyomás, amit ideig-óráig semlegesített a Koszovó körüli felfordulás, ám ezt az amerikai diplomácia kezeli, bár nem könnyű páciensekkel van dolga egyik oldalon sem.

Ez a kezdeti szakaszában lévő szerb-horvát felmelegedés, valószínűleg az EU-nak szól, legalábbis a szerb fél valami ilyesmit remélhet a szomszéddal való parolázástól, ami felmelegedést hozhat Szerbia és az EU viszonyában is.

Hogy a szerb radikálisokat is kordában lehessen tartani, arról pedig a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik gondoskodott, harcias nyilatkozataival, és a Vlagyimir Putyinnak odaítélt kitüntetéssel, ezzel ők is megkapták a magukét.

Az embernek néha az az érzése, hogy esetenként maguk a szerbek is belevesznek a saját politikai útvesztőikbe, de aztán korrigálják magukat, amikor valaki lámpást nyom a kezükbe.

Kérdés, hogy a mostani felmelegedés meddig tart, merthogy a balkáni politikai időjárás eléggé változékony. És az sem mindegy, hogy a lámpásban mennyi a petróleum.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava