Horvátország
EURÓÖVEZET: Plenković összevonta a szemöldökét, de később jobb kedvre derült
A cikk meghallgatásaAu euró bevezetést követően a horvát kormány és az árdrágítók között kialakult csörte továbbra sem nyerte el végkifejletét. Bár csütörtökön felreppentek olyan hírek is, hogy a kormány akár több száz termék árát is befagyaszthatja, végül a kormányülés azzal zárult, hogy a kormány elrendeli mindenki számára, hogy az árakat csökkentsék a 2022 szilveszterén érvényben lévő árak szintjére. Hogy a kormány szavainak némi súlyt is adjon, bejelentette, hogy mozgósítja az állam minden ellenőrzéssel megbízott szervét és szervezetét, a piaci ellenőröktől kezdve, az adóhivatalon át, egészen a parti őrségig.
Hol a logika?
Andrej Plenković miniszterelnök az állami beavatkozás szükségességét úgy indokolta meg – és ez nem nélkülöz minden rációt – hogy a kormány kiadós segélyeinek köszönhetően az euró bevezetésének pillanatában egyetlen paraméter sem módosult – energetika, egyebek – ami indokolttá tette volna az áremelést.
Emlékeztetőül, Horvátországban a gáz és az elektromos energia árát áprilisig befagyasztották, az üzemanyag ára pedig szintén ellenőrzés alatt van, a kőolaj piaci árának alakulásával összhangban a kormány állapítja meg.
Mindezt azért teszi, hogy megóvja a lakosságot és a gazdaságot a világválság legdurvább következményeitől, és erre a célra jelentős összegű költségvetési eszközöket fordít. Ennek tükrében a kormány elvárta a piaci játékosoktól, hogy úriemberek legyenek.
Az euró bevezetése azonban olyan helyzetet teremtett, aminek az üzleti élet egyes tagjai nem tudtak ellenállni, és fittyet hányva az ország kollektív felháborodására, jócskán megemelték az árakat. Mint szerdai cikkünkben is megírtuk, ez egyáltalán nem új jelenség, az euró bevezetésének szinte természetes velejárója.
Erre például Németországban még ma is élénken emlékeznek, nem egy esetben az ami előzőleg egy márka volt, a váltás után egy euróba, azaz ennek duplájába került.
A horvát lapokban, portálokon ugyanakkor szívesen példálóznak a szlovén példával, ahol a civil fogyasztóvédelmi szervezetek bevonásával ún. fekete listákat hoztak létre, ahol az ügyeskedőket állították pellengérre.
Átváltás Bauhaus módra
Egy Anton nevű horvát ember az interneten összehasonlította a Bauhaus horvátországi és szlovéniai árait. A képhez mindössze annyit fűzött hozzá, hogy most már tudják, hol nem fognak vásárolni. A BALK előző cikkében, és most is arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy igazából a vásárlók fogják megbünteti a “felfelé kerekítőket”. A baloldali a horvátországi, a jobboldali a szlovéniai szórólap, a kettő összehasonlításából kiderül, hogy az az utánfutó, amelyet Szlovéniában 498 eurórért kínálnak, Horvátországban a közös pénzre történő áttérést követően 663 euróba kerül.
Bár sokan az ellenkezőjét állítják, erre ma már nincs szükség, mert a közösségi média sokkal gyorsabban ad hírt a különböző pimaszságokról, a pénztárcánk ellen elkövettet gaztettetekről, mint amire egy hivatalosan megszervezett akció képes lenne.
S lényegében csak ez a fontos, mert a fogyasztó mindig a pénztárcájával szavaz, végül ő állapítja meg, milyen árat hajlandó, illetve nem hajlandó megfizetni.
Valami hasonlót emlegetett a Horvát Televízió első műsorán szerepelve Slobodan Školnik, az Emezetta kereskedőház horvátországi igazgatóságának volt ügyvezetője, aki elmondta, hogy az áremelkedéseknek kisebb közük van az euró bevezetéséhez, és sajnálatos körülmény, hogy az eurót a magas infláció idején vezetjük be.
Azt mondta, a kereskedőknek nem kell félniük, mert törvényesen emelik az árakat.
– Nincs tilalom az áremelésre. Holnap, ha valaki úgy akarja, akár 150 euróra is emelheti a kenyér árát, nincs határ. Az egyetlen korlátozás a szabad piac. Ezért ez, ami most folyik politikai hajsza és tiszta PR
– mondta Školnik.
Plenković ezzel nem ért egyet, és mint hangsúlyozta, az államnak jelentős eszköztár áll rendelkezésére, hogy érvényesítse akaratát. Szóval, még semmi sincs készen, folytatása következik.
Plenković nyert egy eurót
A Szerb Nemzeti Tanács szervezésében az idén is megtartották a hagyományos karácsonyi fogadást az ortodox karácsony tiszteltére. Ezen Ivica Dačić, Szerbia első miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere is részt vett.
A horvát miniszterelnök a zágrábi Westin szállóban köszöntötte a szerbeket az ortodox karácsony alkalmából
Horvát részről a vendéglátó Milorad Pupovac mellett jelen volt Andrej Plenković miniszterelnök és Luka Korlaet zágrábi alpolgármester is.
Dačić mellett a szerb küldöttség tagjaként Tanja Miščević európai integrációs miniszter, Tomislav Žigmanov kisebbségi és emberi jogi miniszter, az első horvát nemzetiségű szerb miniszter és Porfirije, a szerb ortodox egyház feje érkezett Zágrábba.
Az ilyenkor szokásos beszédek veleje az volt, hogy szerb részről Dačić az együttműködés szükségességére hívta fel a figyelmet, még ha a két fél nem is ért mindenben egyet, míg Plenković úgy fogalmazott, hogy az együttműködés eddig sem Horvátországon múlott, s hogy az együttműködési készség most is adott.
A hangulatot végül a hagyományos “česnica”, azaz karácsonyi kalács törése oldotta fel. A szerb/ortodox szokás szerint a jelzett süteménybe egy pénzdarabot rejtenek el – ha az ember ragaszkodik a hagyományokhoz, akkor aranypénzt – és akihez ez eljut, annak a következő évben folyamatosan szerencséje lesz.
Az idén stílusosan egy eurós pénzérmét sütöttek a česnicába, és láss csodát: az ezt rejtegető darab Plenkovićhoz került! A horvát kormányfő őszintén megörült és széles mosollyal nyugtázta a kedvező fordulatot.
Reméljük, nemcsak a miniszterelnöknek lesz szerencséje, hanem ebből egy kicsi ránk is átragad!
A cikk meghallgatásaA Horvát Újságíró Egyesület (Hrvatsko novinarsko društvo, HND) november 23-án, szombaton nyilatkozatot kért a horvát Gazdasági Versenyhivataltól (Agencija za zaštitu tržišnog natjecanja, AZTN) a Glas Slavonije, a Novi list, a Glas Istre és a Zadarski List tulajdonjogának koncentrációjával kapcsolatban. Az újságírószövetség közlésének értelmében a versenyhivatal válaszolt az Istra24 portál megkeresésére, miszerint augusztus 4-én értesítést kaptak a vállalkozások összefonódásának megvalósítására irányuló szándékról, és felkérték a Media Solutionst, hogy egészítse ki a bejelentést, amelyet még nem nyújtottak be az AZTN-hez szeptember 18-án, amikor a regionális napilapok tulajdonjogának konszolidációjáról szóló szöveget közzétették”.
Mi itt a gond voltaképpen?
A Horvát Újságíró Egyesületet egyrészt a Media Solutions tulajdonosi szerkezete aggasztja – a tulajdonosok egyértelműen a kormánypárthoz kötődnek – másrészt az a tény, hogy annak ellenére, hogy a vállalat pénzügyi nehézségekkel küzd, ezért a Glas Slavonije dolgozóinak fizetése hónapokat késik, és a számlájuk blokkolva van -, most hirtelen terjeszkedésbe kezd.
Ez a horvát kollégák szerint politikai konnotációt kölcsönöz ennek az üzleti tranzakciónak. Arról nem is beszélve, hogy a fúziót a 2024-es szuperválasztási év előtt hajtják végre, amikor megválasztják a kormányt, a köztársasági elnököt és az európai parlamenti képviselőket.
Az eszéki Media Solutions többségi tulajdonosa, Oleg Uskoković kifejezetten erős HDZ-s kapcsolatairól ismert (Forrás: LiderMedia)
Gyors vizsgálódásunk eredményeként kiderítettük, hogy az eszéki Media Solutions többségi tulajdonosai Oleg Uskoković kifejezetten erős HDZ-s kapcsolatairól ismert dubrovniki ügyvéd/üzletember és Bojan Divjak, aki annyit tett az emberiségért, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik alapító tagjának, Vladimir Šeksnek az unokaöccseként látta meg a világot.
A képet – nyilván szándékosan -, még egy kicsit homályosabbá teszi, hogy az üzletben társként rész vesz a szlovák JOJ Media House médiaholding is.
Persze, amíg a Horvát Újságíró egyesület sötét ármányt és cselszövést lát a dologban, Oleg Uskoković a Media Solutions vezérigazgatója egészen másként vélekedik.
Szerinte, a Media Solutions csupa szívjóságból és a polgárok minőségibb tájékoztatását szem előtt tartva vállalkozott a fúzióra.
Oleg Uskoković szerint az akvizíció és a Glas Slavonijevel való jövőbeli egyesülés célja, hogy konszolidálja a regionális napilapokat, miután az elmúlt években számos olyan válsághelyzeten mentek keresztül, amelyek erősen befolyásolták üzleti tevékenységüket, mint például a 2020-as Covid-válság, a papír árának 2021-es rendkívüli emelkedése, és végül az energiaárak 2022-es erőteljes növekedése kétségessé tette fennmaradásukat.
A Media Solutions vezetője valahol július végén, amikor a tranzakcióra sor került, és azt bejelentették a horvát Gazdasági Versenyhivatalnál, hangsúlyozta, hogy a fúzió lehetővé teszi a napilapok számára a gazdasági jövőt egy rendkívül versenyképes környezetben.
Bojan Divjak, aki annyit tett az emberiségért, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik alapító tagjának az unokaöccseként látta meg a világot
Spekuláljunk egy kicsit horvát fejjel!
Minden esetleges félreértés elkerülése végett, a következőket nem tudjuk semmilyen dokumentummal vagy egyéb bizonyítékkal alátámasztani, így akár népmesének is felfogható, amit most mondunk, viszont egyike a valószínű forgatókönyveknek, amelyek szerint az egész lejátszódott.
Az írott sajtót sújtó válságok miatt a regionális lapok igencsak lerongyolódott állapotban voltak, így a választások előtt remek ötletnek tűnt ezek aprópénzért történő felvásárlása.
Erre bármely politikai párt szívesen vállalkozott volna, de Horvátországban az ilyesmit kizárólag csak a kormánypárt tudja végrehajtani.
Kapcsolódó cikk
SAJTÓSZABADSÁG: Határon innen, határon túl, avagy hogyan bontsuk kívülről a rendszert?
Természetesen az ügylethez szükséges tőke semmiképpen sem követhető vissza a HDZ-hez, kis millió módja van annak, hogyan lehet pénzt juttatni valakinek akár az állami költségvetésből is, nem beszélve a szövevényes kompenzációkról, ahol valaki megelőlegezi a szükséges pénzt saját számlájáról, hogy máshol igen kedvező feltételek mellett kössön üzletet.
Meg aztán létezik burkolt, vagy szimpla zsarolás, donorhálózat, ígérgetés, fenyegetés, hogy ne soroljuk már tovább a politika eszköztárát.
Akárhogy is volt, az anyagi nehézségekkel küszködő Media Solutions egy pillanat alatt megtáltosodott, és elindult megmenteni – külföldi (szlovák) partnerével közösen :o) – a tönk szélén álló horvát regionális lapokat.
A kérdés most csak az, és lényegében ez áll a Horvát Újságíró Egyesület aggodalmának hátterében, hogy milyen sors vár a most “kézhez vett” regionális sajtóra.
A legjobb esetben hasznos kis fogaskeréknek bizonyulnak, ha a kormánypárt továbbélteti őket némi állami segéllyel, viszont az is előfordulhat, hogy a választások után a felszámolás vár rájuk, bár ez nem lenne bölcs dolog, lévén, hogy ezúton olyan területekre sikerült a kormánypártnak betörnie a Glas Istre és a Novi list révén, mint Fiume, vagy Isztria, ahol az ellenzék volt és van hatalmon.
VUČIĆ: A koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen
TIMELINE: Egy koszovói rendőr és három támadó meghalt Koszovó északi részén
Hogyan számolt be a Pink Televízió az éjszakai koszovói fegyveres incidensről?
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
Turkish companies bypass the Western sanctions, USA tappes their head
Szerbia Oroszországgal és Kínával tárgyal Koszovóról, a hadsereg fokozta a felkészülést
-
Koszovó14 óra telt el azótaLelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia4 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?
