Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma külügyi bizottságának alelnöke szerint itt az ideje annak, hogy Szerbia és Oroszország egy államban egyesüljön. Alekszej Csepa egy szerbiai népszavazással erősítené meg az egymástól sok száz kilométerre fekvő két ortodox keresztény szláv állam frigyét, és ha azok szerveznék a referendumot, akik az Ukrajnától elcsatolt négy megye Oroszországhoz való csatlakozásáról döntő népszavazást bonyolították le, alighanem száz százalékosnál is magasabb lenne az igen voksok aránya.

Lelkes oroszok

Csepa szerint a mostani válságos helyzet – Koszovó és Szerbia a háború szelén táncol – különösen alkalmas lenne az egyesülésre, s Moszkvát, legalábbis a politikus szerint, kizárólag a segítőszándék vezérli.

– Nem tudom, mennyire reális Szerbia Oroszországhoz való csatlakozása, erről ugyanis nem Aleksandar Vucic szerb államfőnek kell döntenie, hanem a nemzetnek. A népnek kell döntenie, egy referendummal. Az kell, hogy a szerb nép kinyilatkoztassa akaratát, így utána később senki se mondhatja azt, hogy az oroszok megszállták Szerbiát, vagy megdöntötték volna a törvényes kormány hatalmát

– mondta a külügyekkel foglalkozó orosz politikus, aki szerint nagyon sok ellenfele lenne ennek a döntésnek, ezért „nagyon szabályosan kell eljárni”.

– Akárhogyan is legyen Oroszország mindig is támogatni fogja Szerbiát, igaz barátunkat. Nagyon bízunk abban, hogy képesek lesznek kezelni az országot érő provokációkat

– magyarázta Csepa a Govorit Moszkva nevű rádiónak adott nyilatkozatában.

Csepa egyáltalán nem ismeretlen és szürke politikus: milliárdos vagyonra tett szert, s egy időben azzal is vádolták, hogy az orosz mellett izraeli és francia állampolgárságot is szerzett oligarchával, Arkagyij Gajdamakkal együtt szállított illegálisan fegyvert Angolába.

Míg Gajdamakot távollétében Franciaországban többéves börtönre ítélték, az Oroszországban tartózkodó Csepát hazájában nem vették elő az angolai ügyek miatt. Ahogy annak sem lett következménye, hogy 2013-ban kifelejtett egy „kisebb” ingatlant és néhány más „apróságot” a vagyonbevallásából. Egyebek mellett egy szerény, 330 négyzetméteres, Miamiban lévő lakásról volt szó, amelyet a parlamenti képviselő 2,45 millió dollárért vásárolt meg azokból az offshore és ciprusi bankokban lévő számlákról, amelyeket ugyancsak elfelejtett megemlíteni bevallásában.

A 67 éves Csepa – akit kora miatt már nem fenyeget a frontszolgálati behívás veszélye – az ukrajnai orosz agresszió elkötelezett híve, a napokban azt is javasolta, hogy izraeli mintára a nőket is hívják be a hadseregbe.

A felzúdulás láttán a politikus helyesbített, és azt mondta, arra gondolt, hogy a nők, ha akarnak, önkéntesként beléphetnek a seregbe. (Ezzel viszont nyitott kapukat döngetett, az orosz hadseregben jelenleg is szolgálnak önkéntes nők.)

Míg Szerbiában a lakosság többsége valószínűleg annak ellenére sem csatlakozna Vlagyimir Putyin Oroszországához, hogy a közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek nem az EU-t, hanem inkább Oroszországot érzik barátnak és Ukrajnát tartják felelősnek a február óta tartó háborúért, akadnak, akik valamilyen formában hivatalossá tennék a két ország közötti szövetséget.

Szerb álmok

Egyikük Vojislav Šešelj a szélsőséges nacionalista Szerbiai Radikális Párt (SRS) alapítója és „szellemi vezére”. Šešelj, akit az ukrajnai orosz háború sem tántorított el az oroszbarátságtól, azt szorgalmazza, hogy hazája lépjen be a Moszkva vezetése alatt álló Eurázsiai Gazdasági Unióba – ennek Oroszország mellett még egyebek mellett Aljakszandr Lukasenka Fehéroroszországa is a tagja – és csatlakozzon a több volt szovjet tagállamot tömörítő védelmi szervezethez, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (ODKB) is.

Egy 2019-ben adott nyilatkozatában azt javasolta, hogy Szerbia és Oroszország között legyen még annál is szorosabb szövetség, mint ami a szövetségi államban együttműködő Oroszország és Fehéroroszország között alakult ki.

– Természetesen, megtartanánk az államunkat és az azt irányító kormányt. De a hadsereg közös lehetne, a szerb katonák viszont saját címerüket viselnék egyenruhájukon. Szerbia megőrizné a helyét az ENSZ-ben, viszont minden más integrált lenne a két ország között

– javasolta „bölcs előrelátással” a radikális vezér a TASZSZ orosz hírügynökségnek, s ha mára már megvalósult volna az álma, talán most szerb katonák is harcolhatnának az ukrajnai sárban a kijevi kormányhadsereg ellen.

Šešelj azt is szorgalmazta, hogy Moszkva nyisson több támaszpontot Szerbiában, és ha valaki megtámadná a balkáni országot, az egyben Oroszország elleni hadüzenetet is jelentene. Šešelj szerint a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím jogszerűen vált Oroszország részévé.

– A Szerb Radikális Párt funkcionáriusai, köztük az egyik fiam többször is járt a Krímben. Én is szívesen ellátogatnék a félszigetre, de már 65 éves elmúltam, és inkább Moszkvába utaznék. Nagyon szeretném, ha fogadna Putyin elnök

– mondta Šešelj, akinek talán szólnia kellene Milorad Dodik, boszniai szerb vezetőnek, hogy vigye egyszer magával, amikor a Šešeljhez hasonlóan „szintén időske” Putyinhoz megy.