Az EU Horvátország bevonásával készül egy esetleges atomtámadásra, és ez a cikkecske is rávilágít arra, hogy milyen világban élünk. Nem mintha nagy kedvvel álltam volna neki a körmölésnek, mondjuk sokkal jobban szeretnék a szlavón fekete disznóról értekezni, de hát ez van, választani kellett: disznó vagy atomháború! Szóval, az Európai Bizottság nemrégiben tett bejelentése értelmében Horvátország egyike lesz annak a négy országnak, ahova vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések esetére az Európai Unió stratégiai anyag- és felszereléstartalékait telepítik. Az embert kissé kileli a hideg az ilyesfajta atomtámadásos hírektől, de aztán megnyugszik egy kicsit, mert az egésznek inkább bizniszszaga van, meg különben is, ráérős brüsszeli tempóban folyik a stratégiai tartalékok telepítése: Horvátország esetében a határidő négy év, azaz 48 hónap, hogy akkurátusabbnak hangozzék.

Hogyan készülünk az atomtámadásra?

Horvátország mellett az uniós lakosok biztonságát és egészségét szolgáló rendkívül fontos tartalékokat Franciaországban, Lengyelországban és Finnországban is őrizni fogják, de mi itt most csak a horvátok bevonásáról szólunk.

Egyébként ezek olyan tartalékok, amelyek ellenmérgeket, detektorokat, védőfelszereléseket, dekontaminációs készleteket, antibiotikumokat, vakcinákat, nyugtatókat, profilaktikus (betegség megelőzésére szolgáló) kezeléseket és speciális berendezéseket tartalmaznak a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekre való reagáláshoz.

A kép illusztráció (Screenshot)

A stratégiai tartalékok összértéke 545,6 millió euró, a horvátországi készletek pénzben kifejezve mintegy 50 millió euróra tehetők.

A belügyminisztériumból származó információk szerint Horvátország a rescEU program részeként kérelmezte, hogy a stratégiai tartalékok egy részét a területén tarthassa.

Egy nagyobbacska raktárról van szó, ahol védőöltözeteket, maszkokat és egyéb védőfelszerelést tárolnának. A projektet 48 hónapon belül kell meg valósítani, ezzel a feladattal a Belügyminisztérium Polgári Védelmi Igazgatóságát bízzák meg.

Mi ebben a biznisz?

A projekt jelentős lehetőséget kínál a horvát vállalatok számára is, a stratégiai készletek beszerzésére kiírt pályázatokat ugyanis a horvát belügyminisztérium hirdeti meg, ami lehetőséget ad a horvát cégeknek (is) új üzletek kötésére.

A stratégiai tartalékok beszerzését teljes mértékben az Európai Bizottság finanszírozza, amely egyben kezelni is fogja azokat.

Ettől függetlenül további előny Horvátország számára, hogy szükség esetén, mondjuk egy atomtámadás alkalmával, ezek a védőeszközök a saját területén lesznek: ezáltal gyorsan és könnyen hozzáférhetővé válnak az ország lakossága számára.

Máskülönben meg akar a fene gyorsan és könnyen hozzáférni ezekhez az izékhez, mert ez azt jelentené, hogy nagy mennyiségű égéstermék vágódott a ventilátorba, és záporozik alá, vastagon. A leginkább kedvező fejlemény az lenne, ha az egész hóbelevanc elrohad szépen a raktárban, vagy szétrágják az egerek.

Akárhogy is, jelenleg még nem ismert, hogy új raktárakat építenek-e a tartalékok tárolására, vagy a polgári védelem meglévő raktárait használják-e fel erre a célra.

Věra Jourová nyilván elégedett

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke nyilván roppant elégedett lehet Horvátország eredményeivel, amelyeket az általa ellenőrzött területen – tehát az értékek és átláthatóság vonatkozásában produkált, mert ez nem az egyetlen olyan raktár az EU stratégiai tartalékaival összefüggésben, amelyeket Horvátországba telepítenek.

Tavaly április 6-án az Európai Bizottság tájékoztatást tett közzé az emberek, az infrastruktúra, a járművek és a kritikus berendezések fertőtlenítésére szolgáló berendezések raktárának létrehozásáról.

Ezeket Németországban, Spanyolországban és „természetesen” Horvátországban helyezik el az egész EU számára. Ezt a projektet is teljes mértékben az EU finanszírozza 66,7 millió euróval.

De ez még nem minden!

Amellett, hogy Horvátország a vegyi és nukleáris fenyegetések esetére stratégiai tartalékokat és felszereléseket halmoz fel az unió számára, részt vesz a tűzvédelmi készenlét megerősítését célzó mechanizmusokban is.

Tavaly az Európai Bizottság finanszírozta a rescEU közös tűzoltóflottájának létrehozását, amely nagyobb tüzek esetén állna a tagországok rendelkezésre.

Az EU nem csak atomtámadás esetén segít (Forrás: rescEU)

Talán mondani sem kell, a tervek szerint idén Franciaországgal, Görögországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és Svédországgal együtt, Horvátország új légiflottát állít fel, amely valamennyi tagállam rendelkezésére áll majd tűzoltásra és erdővédelemre.

A közös flottában összesen 12 tűzoltó repülőgép és egy helikopter lesz. Ezeknek a kapacitásoknak a bevetésére vonatkozó döntést az Európai Bizottság és a tagállamok közösen hozzák meg, remélhetőleg az Európai Parlament észkombájnjainak beavatkozása nélkül.

Az Európai Bizottság ezzel az uniós polgári védelmi mechanizmust korszerűsítést célozta meg. Az elképzelések szerint szükség esetén a rescEU programon keresztül az Európai Unió így képes lesz arra, hogy segítséget nyújtson az uniós polgároknak.

A megosztott készletekkel az EU el akarja kerülni azokat a forgatókönyveket, amelyek szerint a felszerelések és gyógyszerek egyesek számára rendelkezésre álljanak rendelkezésre, miközben mások nem tudnak hozzájutni.

A koronavírus megjelenése óta az EU számos erőfeszítést tett annak biztosítása érdekében, hogy ne legyenek első- és másodrangú polgárok az EU-ban, amikor a sürgősen szükséges gyógyszerekhez, oltóanyagokhoz vagy felszerelésekhez való hozzáférésről van szó.

Magyarország számára mindez azért előnyös, mert Horvátország a szomszédja, és ez így rendjén is lenne, ám továbbra is az a kérdés motoszkál a fejemben, hogy akkor is jogállamisági kérdéseket fogunk-e felvetni, ha kigyullad a Bakony?

---

---

Dalmáciát leteperte a keleti szörny, illetve a Beast from East, ahogy ezt a legszabadabb, angolszász világban mondanák, vagyis az ilyenkor már évek óta menetrendszerűen beköszöntő hideghullám. Ezt időjóskodó kedvemben annak idején már megírtam, és ez eddig nagyon szépen bejött. A szörnyecske az idén nem hozott éles hideget, viszont a Horvátországot átszelő hegyvidéken majd hetven centis hó esett, és ennek köszönhetően Dalmácia gyakorlatilag el van vágva a hátországtól.

Azt mondták, el lehet menni

Bár a horvát téli szolgálat általában az alpesi országokat megszégyenítő hatékonysággal működik, ez egyszer túl soknak bizonyult az égről aláhulló áldás, le kellett zárni az autópályákat a forgalom elől.

Sokan az úton ragadtak, de meglepően nagy volt azoknak a meggondolatlan autósoknak a száma, akik nem vették figyelembe a vörösen világító jeleket, és folytatták útjukat. Ennek eredményeként a téli szolgálat, a hegyi mentőszolgálat és a tűzoltók éjt nappallá téve küzdöttek, hogy a hóba ragadt utasokat kimentsék a hótorlaszok közül.

Gospićban és Korenicában átmeneti befogadóhelyeket nyitottak, ahol a hóban ragadt utasokat meleg itallal, étellel várják, illetve szállásról is gondoskodnak számukra.

A havazás elvágta Dalmáciát a külvilágtól. Horvátországban volt szépen hó Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is. (Forrás: Twitter)

A legtöbb beavatkozás az Otrić közelében lévő Gračac-Obrovac és Gračac-Knin szakaszon történt, ahol több jármű is elakadt. A Szt. Rókus (sv. Rok) alagút mindkét oldalán körülbelül tizenöt jármű maradt a hóban.

Hétfőn hajnali 5 óra körül szabadították ki őket a horvát autópályák hókotrói, valamint a déli oldalról érkező hegyi mentőszolgálat tagjai.

Amikor megkérdezték őket, hogy azért mégis, mit gondoltak, szinte kivétel nélkül az volt a válasz, hogy „azt mondták, el lehet menni”. Arra már nem derült fény, hogy ki volt ez az nyilván imaginárius valaki aki az életveszélyes hülyeséget tanácsolta.

Bűnbakra vadászva

Mindenhol, így Horvátországban is, szép számban akadnak trollok, akik képtelenek felfogni, hogy a szakadó hóesésben nem lehet úgy spacírozni, mint a tavaszi verőfényben, és ezért vehemensen összehordanak mindenfélét, első sorban a téli szolgálatot okolva minden bajukért.

Ahogy mi, délvidékiek fogalmaznánk, a „ki a hibás?” játék folyik ilyenkor, és mindenki a vétkesek között találhatja magát, a kormány, mert ellopták a mittudomént, az időjósok, hogy nem szóltak előbb, a kereskedők, hogy nem adtak jobb gumit, és természetesen a téli szolgálat, mert nem teszi a dolgát.

A Horvát Autópályák (Hrvatske autoceste. HAC), amelyhez a téli szolgálat tartozik, kissé ingerült hangú nyilatkozatban hívta fel a nagyközönséget, hogy térjen már észhez.

Az ezer kilométernyi autópályát az utóbbi két napban alatt majdnem kétszáz járművel tisztították, és több mint 3300 tonna szóróanyagot használtak fel. A a havazással sújtott szakaszokon a hókotrók 30 órán keresztül megállás nélkül dolgoztak.

Két nap alatt a HAC hókotrói eltávolították a havat az úttestről, és eközben 75 000 km-t tettek meg. Csak összehasonlításképpen, a földgömb kerülete 40 075 km. Azaz, a hókotrók szinte másfélszer megkerülhették a Földet.

Havazáskor a téli szolgálat dolga az utak járhatóvá tétele, ami erős havazás esetén akár 10 centis hó eltakarítását jelenti. Ebből természetesen nem azt a következtetést kell levonni, hogy a havat nem távolítják el azonnal a havazás kezdetével, viszont a következtében új hótakaró keletkezhet, amelyet a következő alkalommal távolítanak el.

A sofőrök gyakran panaszkodnak, hogy nem találkoztak hókotrókkal az úton – ami valójában arra utal, hogy minden sofőr hókotrót szeretne látni, hogy megbizonyosodjon arról, hogy minden rendben van-e.

Az autópályaigazgatóság mindenkit arról biztosíthatott, hogy elegendő működő gép van az autópályák tisztítására.

Ha a hókotró minden sofőr számára látható lenne teljes tárgyi valójában, akkor annyi lenne belőlük, hogy leállna a forgalom – ami persze az abszurditás határát súrolja.

– jegyezték meg a horvát Horvát Autópályák téli szolgálatának illetékesei.

Tél Dalmáciában

És végülis tél van, valószínűleg mindannyian elfelejtettük már, hogy errefelé az a normális, ha februárban havazik, és hogy nincs a világon olyan szolgálat, amelynek kiadós havazás esetén, amikor fél óra alatt több mint 10 cm hó esik, sikerülne megtisztítani és felszárítani az utat.

Heves hózáporok esetén a járművezetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy csak a pihenőhelyek megközelítését lehetővé tevő vezetési sávot tisztítják.

– hőbörögtek még egyszer a téli szolgálat illetékesei

Az egész helyzet érdekessége, hogy váratlanul a siralmas állapotban lévő Horvát Vasutak kerültek a nevető harmadik szerepébe: a vasúti forgalom ugyanis akadálymentesen zajlott/zajlik, a tengerpart irányába is.

---

---

És akkor jött Leatherface, és berántotta a fűrészt… No, jó – ez nem éppen így volt, a zágrábi láncfűrészes mészárlásnak ugyanis semmi köze a Texas államban elkövetett vérfürdőhöz. Viszont eléggé bizarr ez is: valaki, vagy valakik láncfűrésszel járják a horvát fővárost, és kivágják a fákat. Jakuševac városnegyedben, a volt Waldorf-iskola udvarán, a tettesek 27 fát irtottak ki, míg a jankomiri ipari zóna szomszédságában 84 hárs „lelte a halálát”. A cikk végén természetesen kitérünk arra is, hogy a szerelemhez és az AIDS-hez legalább két emberre van szükség.

A láncfűrészes gyilkost senki sem látta

A kivágott hársáfák szőrén-szálán eltűntek, így megalapozott a gyanú, hogy valaki ily módon oldotta meg a fűtés kérdését, de a jakuševaci eset kissé bonyolultabb, mert a megközelítőleg 4000 euró értékű faanyag/tüzelő ott maradt a helyszínen.

A rendőrök és az egyéb illetékesek vakarják a fejüket, mert ez idáig nem jelentkezett senki, aki szemtanúja lett volna a gazemberségnek.

Nem láncfűrésszel vágja a fát, a kép illusztráció (Forrás: YouTube)

Ez annyiban meglepő, hogy a motorfűrész nem kifejezetten halk jószág, és hangtompítót sem lehet rászerelni, ráadásul a „faírtó szorgoskodás” is eltarthat egy ideig, a jankomiri hársak esetében akár néhány napig is.

Meg aztán azt sem érti senki, hogy miként végezték az elkövetők a berakodást, mert ahhoz célszerű markolót használni, kevéssé valószínű, hogy a láncfűrészes gyilkosok kézzel rakosgatták fel a rönköket a teherautóra.

Akárhogy is van, a kár nem csak anyagi, mert az egykori Waldorf-iskola udvarán zöldellő fákat a most odajáró gyermekek szülei, nagyszülei ültették még valamikor a hatvanas években, s lehet hogy a nagymama, nagypapakort megért emberek közül már sokan eltávoztak az élők sorából.

Parlamenti bohózat

Bár nyilván az ellenzéki képviselők is legszívesebben láncfűrésszel vonultak volna be a horvát parlament csütörtöki ülésére, az Andrej Plenković miniszterelnök visszahívását célzó akció azonban kudarcba fulladt, vagy úgy is mondhatnák, hogy csütörtököt mondott. Nemcsak a láncfűrész hiánya miatt.

Ez természetesen nem túlzottan meglepő, mert az ellenzéknek alig sikerült annyi szavazatot összekalapoznia – a Domovinski pokret, azaz a Hazafias Mozgalom javaslatára -, hogy ez a kérdés egyáltalán napirendre kerüljön.

A stabil parlamenti többséggel rendelkező kormánypárt így jobbára arra ügyelt, hogy az ellenzékiek ne gyűjthessenek be jó pontokat a választópolgároknál. Jövőre választások lesznek Horvátországban, és a kampány, ha nem is hivatalosan, de máris elkezdődött.

A pillanatokra heves vita elhúzódott a hajnali órákig, de Plenković ezt már 22 óra tájt megelégelte, és faképnél hagyta a nép választott képviselőit.

Hajnali két óra körül már nem volt túl nagy az érdeklődés AP, azaz Andrej Plenković miniszterelnök megbuktatása iránt (Forrás: Twitter)

Az ágáló ellenzék erre természetesen hülyét kapott, hogy micsoda dolog ez, elhagyni az ülést, amikor a visszahívásáról tárgyalnak a honatyák, de Plenx a füle bojtját sem mozdította, és elment haza.

Mint ezt a különféle belpolitikai elemzők szívesek voltak elmagyarázni, a már eleve kudarcra ítélt visszahívósdi nem hogy nem ártott a miniszterelnöknek és a kormánypártnak, hanem inkább ismét az ellenzék tehetetlenségét domborította ki, az általános korrupcióról szóló minden szóvirág ellenére.

Hacsak nem sikerül valahogy bebizonyítani, hogy a kormányfő közvetlenül részt vett valamilyen „lenyúlásban”, Plenković helyzete olyan stabil, mint Gibraltár sziklája.

Az elkövetkező időszakban elegendő lesz újra és újra felsorolni a kormány által elért eredményeket, és ezt a választások előtt megfejelni némi, ilyenkor szokásos pénzosztással – nyugdíjnövelés, stb. – és kész is a kocsi, Plenković zsinórban megszerzi harmadik megbízatási idejét is.

Sőt, némi szerencsével, akár a kétharmad is összejöhet, hacsak az ellenzék addig nem talál ki valamilyen igazán frappáns ellenszert.

Ukrajnából, szeretettel

A Zadarski.hr portál tudósítása szerint, amelyet időközben átvettek a napilapok és egyéb portálok is, Marko Pupić Bakrač, az Ifjúsági Akció képviselője a Zára (Zadar) megyei közgyűlés csütörtöki ülésén tömeges HIV-fertőzésre hívta fel a figyelmet a zárai rendőrök körében „a prostitúciós szolgáltatások igénybevételének következtében”.

A fotó illusztráció (Forrás: YouTube, screenshot)

A helyi hírportál szerint Bakrač ezt a bizarr ügyet a zárai rendőrkapitányság vezetőjének, Anton Dražinának a munkájával kapcsolatos számos bírálat kontextusába „ágyazta be”.

A tudósítás szerint lényegében arról van szó, hogy a zárai és a korenicai emberek körében már hetek óta terjedő pletykák szerint a zárai rendőrség, de más karhatalmi személyek közül, akik egymást váltották a Bosznia-Hercegovinával közös államhatár őrzésében, 27-en megfertőződtek egy ukrán „művésznő” szolgáltatásait élvezve.

A politikai korrektség nevében később a szóban forgó hölgy nemzetisége/állampolgársága eltűnt a tudósításokból – utána lehet járni, még mindig nyomon lehet követni az eredeti hírt, amelyet többek között az Index.hr és a Maxportal is lehozott -, viszont a zárai firkász kollégák nem tudtak semmilyen bizonyítékot felmutatni.

Legalábbis egyelőre.

A rendőrség kiadott egy közleményt, amelynek értelmében semmit sem tud az esetről, és most itt tartunk. De azt mi is tudjuk, hogy a régi közhely szerint „nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja”. Meg hogy az szerelemhez és az AIDS-hez is legalább kettőre van szükség.

---

---