Ausztria
IDÉN MINDENT MEGNYERNEK: Horvátország a schengeni övezetben és az elődöntőben
Végül is, a Plenković-kormánynak sikerült megvalósítani minden külpolitikai stratégiai célkitűzését, az ország a jövő évet az eurozóna és a schengeni övezet új tagjaként kezdi. Ezzel egyetemben, a napokban az Egyesült Államokkal is sikerült aláírni a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, amire egy szintén hosszantartó, tíz éves folyamat után került sor.
Évvégi összesítés
A nap embere Andrej Plenković miniszterelnök – legalábbis 16 óráig az volt, amíg a labdarúgó válogatott nem lépett pályára Katarban, és nem verte ki a brazilokat -, aki a pénteki kormányülésen szólt pár szót az örömteli eseményről, mármint a schengeni övezetről, mert „legyen bármekkora is” a horvát miniszterelnök, a délutáni mérkőzés eredményét ő sem tudta volna megjósolni.
– Horvátország újabb egyhangú támogatást kapott EU-n belüli partnereitől, hogy Schengen tagjává váljunk, és ez azt jelenti, hogy az a 420 millió ember között vagyunk, akik élvezik a szabad mozgást a kontinensen. Szeretnék köszönetet mondani az EU-n belüli valamennyi partnernek a támogatásukért, azoknak a schengeni övezet tagoknak, akik nem tagjai az EU-nak, és még egyszer köszönetet mondok az Európai Bizottságnak
– jelentette ki bevezető felszólalásában, és köszönetet mondott mindenkinek Horvátországban, aki ezen a folyamaton dolgozott.
– Ebben az évben valósítottuk meg a horvát terület összekapcsolását a Pelješaci híddal -, beléptünk az euróövezetbe, Schengennel lehetővé tesszük a szabad mozgást, ellenőrzés nélkül, többórás várakozás nélkül a határokon
– nyilatkozta Plenković, hozzátéve, hogy Schengeni övezet tagjaként lehetőség nyílik az áruk és személyek gyorsabb, könnyebb és olcsóbb mozgására, valamint a turisztikai forgalom erőteljes ösztönzésére, tekintettel arra, hogy a Horvátországba látogatók nagy része gépkocsival érkezik.
Plenx megemlítette Marko Primorac pénzügyminiszter amerikai tartózkodását is, mondván, hogy a kettős adóztatás eltörlése Amerikával „hatalmas előrelépés”. A miniszterelnök emlékeztetett a vízumok eltörlésére és Horvátország belépésére az amerikai globális beutazási programba.
– Ez azt jelzi, hogy tovább mélyítjük a kapcsolatokat Washingtonnal, ami nagyon fontos mind globális szinten, mind a kétoldalú kapcsolatok összefüggésében. Január 1-je a horvátországi nemzetközi pozíció jelentős változásának pillanata
Dominik Livakovic.
That’s the Tweet.
— FIFA World Cup (@FIFAWorldCup) December 9, 2022
– állapította meg Plenković délelőtt, délután pedig a FIFA és a BBC helyezkedett arra az álláspontra, amiről a BALK már korábban írt Gary Linekert parafrazálva, miszerint a futball egyszerű játék. Huszonkét ember 120 percig kergeti a labdát, és a végén mindig a horvátok nyernek”.
Ettől kezdve már aligha kétséges, hogy valójában ki a nap embere Horvátországban, és nem csak Horvátországban. De térjünk vissza Schengenre, amire a fenti román mém is utal.
Nem mindenki elégedett
Plenković miniszterelnökkel ellentétben a román és a bolgár fél csalódottan fogadta a döntést melynek értelmében országaik továbbra is a schengeni övezet várótermében maradnak. Így például Vasile Blaga román európai parlamenti képviselő és volt belügyminiszter üzenetet küldött Karl Nehammer osztrák kancellárnak amiatt, hogy Románia nem lépett be a schengeni térségbe.
A Digi24 híradása értelmében Blaga azt mondta, hogy Ausztria belügyminisztere és kancellárja az oroszok kezére játszott.
– Ha valaki nyer ebből a pozícióból, az Putyin
– kommentálta Blaga, aki szerint Nehammer kancellár létére hazudik. A Frontex szerint Románia ragyogóan végzi a dolgát a határon. Ausztria és Magyarország ezt nem teszi meg, és Horvátország sem.
– Csak politikailag kis emberek folyamodnak ilyen hazugságokhoz
– mondta Blaga, és hozzátette, hogy ez a döntés frusztrációt fog okozni Romániában és Bulgáriában, és ha valaki nyer, az Oroszország lesz.
A dúlást-fúlást megtetézte azzal a kijelentéssel, miszerint itt lenne az ideje, hogy Románia felhagyjon a térdepeléssel, amikor a schengeni térségbe való belépésről van szó, egyúttal annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az uniós belügyminiszteri döntéstől függetlenül Románia 2023-ban csatlakozik a schengeni térséghez.
Blaga szerint a valódi okok, amelyek miatt Románia nem kapott zöld utat a schengeni övezetve, a belpolitikában, a gazdasági nyomásban és az orosz befolyásban rejlenek. Az interjú során ismét megtámadta Ausztriát és az ország politikusait.
– Szinte minden osztrák politikus, ritka kivételektől eltekintve, az elmúlt 30 évben, kancellári vagy miniszteri megbízatásának lejárta után, különböző orosz vállalatok alkalmazottjává vált. Ez nem véletlen
– kommentálta a román politikus, akinek ez a kijelentése aligha nyeri el az osztrákok tetszését.
