Románia és Bulgária a Schengen-övezet teljes jogú tagja lett január 1-jétől

Románia és Bulgária január 1-től a Schengen-övezethez tartozik. Románia ezzel nemcsak a légi és tengeri határaival csatlakozott a szabad mozgás térségéhez, hanem szerdától a szárazföldi határaival is. Bulgária szintén hivatalosan csatlakozott a schengeni övezethez a szárazföldi utazások terén, ami jelentős mérföldkő az ország európai integrációjában.

Megszűnnek a határellenőrzések Magyarország és Bulgária felé

A Román Határrendészet Főfelügyelőségének tájékoztatása szerint 2025. január 1-től megszűnnek az ellenőrzések Románia belső határain, vagyis a Magyarországgal és Bulgáriával közös határszakaszokon. Ez azt jelenti, hogy mindenki szabadon utazhat a többi schengeni tagállam és Románia között, megállás és útlevél-ellenőrzés nélkül.

A gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy a Románia és más schengeni tagállamok közötti utazás ugyanolyan lesz, mintha az országon belül történne.

Ez minden személyre vonatkozik, függetlenül az állampolgárságtól, és minden közlekedési eszközre, legyen az autó, busz, mikrobusz, teherautó, hajó vagy vonat.

Immár Románia is a Schengen tagja

A schengeni övezet több tagállamának gyakorlatát követve, a román határrendészet véletlenszerű, nem rendszerszerű ellenőrzéseket végez majd a belső határ mentén, legfeljebb 30 km-es távolságban. Ezek az ellenőrzések a rendőrség, a csendőrség, a bevándorlási hivatal vagy más hatóságok munkatársaival együttműködve zajlanak.

Az ellenőrzéseket kockázatelemzés alapján vagy olyan információk birtokában végzik, amelyek szerint jogellenes cselekmények elkövetésére kerülhet sor. Az intézkedések célja az illegális tevékenységek megelőzése és visszaszorítása. A vegyes járőröket mobil ellenőrző eszközökkel szerelik fel, amelyekre az eDAC alkalmazást telepítik.

A schengeni övezeten kívüli államokba történő utazás szabályai nem változnak.

Határátkelők megszüntetése, személyzeti átcsoportosítás

A 2024-es év utolsó kormányülésén elfogadott döntés értelmében a románok felszámolták a belső határátkelőhelyek közlekedési akadályait Magyarország és Bulgária irányában.

Az intézkedés részeként január 1-től bezárták a román–magyar és a román–bolgár határátkelőhelyeket, az ott dolgozó személyzetet pedig más területekre csoportosították át, az adott személyzeti kategóriára vonatkozó szabályoknak megfelelően.

Az Európai Unió belügyminiszterei 2024. december 12-én, az Igazságügyi és Belügyi Tanács ülésén döntöttek a személyek belső szárazföldi határellenőrzésének megszüntetéséről Románia és Bulgária, valamint ezen országok és más schengeni tagállamok között. A döntést az Európai Tanács ratifikálta a magyar EU-elnökség idején.

A Schengen-övezet a világ legnagyobb szabad mozgást biztosító térsége, amely jelenleg 29 országot foglal magában (az EU 27 tagállama közül 25-öt, valamint Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot), összesen 420 millió ember számára biztosítva szabad utazást.

Az övezetben továbbra sem szűntek meg a belső határellenőrzések Ciprus irányában, míg Írország nem tagja a Schengen-övezetnek.

Schengen övezet: megtörtént a fizikai összeköttetés, most már az északi sarktól Athénig elvben megállás nélkül lehet autózni

Bulgária is csatlakozott a Schengeni övezethez

Január 1-jén, éjfélkor Bulgária hivatalosan is csatlakozott a Schengen-övezethez a szárazföldi utazások terén, ami jelentős mérföldkő az ország európai integrációjában.

A csatlakozás értelmében a Bulgária és a Görögország közötti szárazföldi határellenőrzéseket teljesen megszüntették. Az olyan határátkelőhelyek, mint Kulata, Ilinden, Zlagograd, Makaza, Ivajlovgrad és Kapitan Petko Vojvoda, immár nem végeznek rutinellenőrzéseket.

A bolgár-román határon is megszűnt a határellenőrzés

A hatóságok leszerelték a táblákat, és lezárták a határállomások épületeit, lehetővé téve a szabad utazást. A Rudozemi határátkelőhely – amely még nem készült el teljesen – továbbra is félkész állapotban marad, és csak a Görögországba vezető bekötőút működik.

Eltérő a helyzet Bulgária és Románia között, ahol a határellenőrzéseket csak 2025. június 30-ig szüntetik meg fokozatosan. Egy Budapesten aláírt megállapodás értelmében – amelyben Magyarország, Ausztria, Bulgária és Románia vett részt – a határellenőrzések csökkentett formában ugyan, de egyelőre fennmaradnak.

A Ruse, Vidin, Oryahovo, Somovit-Nikopol, Svishtov, Silistra, Kardam, Krushari és Durankulak határátkelőkön az ellenőrzések szelektívek lesznek, elsősorban az illegális migráció megelőzésére összpontosítva. Az utazók többsége akadálytalanul haladhat át, de bizonyos járműveket – különösen a kockázatelemzés alapján kiválasztottakat – ellenőrizik majd.

Ezenkívül a személygépkocsik és tehergépjárművek továbbra is kötelesek híddíjat fizetni a bolgár oldalon, mielőtt Romániába lépnek, ahol szintén ellenőrzések várhatók.

Fokozott biztonság a bolgár-török határon

Bulgária új schengeni határai mentén, Görögországgal és Romániával, a hatóságok „kompenzációs intézkedéseket” vezetnek be a biztonság fenntartása érdekében.

A 30 kilométeres határsávban különös figyelmet fordítanak az emberkereskedelemmel és illegális migrációval összefüggő útvonalakon közlekedő járművekre. Ezek az intézkedések megfelelnek a schengeni övezet más tagállamaiban alkalmazott gyakorlatoknak.

Kapcsolódó cikk

Szerbia mégis bevásárolná magát Paksba, 2026-ban lesz vasút Budapest és Belgrád között

A bolgár-török határ, amely most már a Schengen-övezet külső határa, megerősített biztonsági intézkedések alá került. Az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex, 100 fős kontingenst telepít a térségbe, amely osztrák, bolgár, magyar és román alkalmazottakból áll. Görögország is jelezte szándékát, hogy hozzájárul a határvédelemhez.

Ez a lépés válasz a Közel-Keletről és Afrikából érkező migrációs nyomásra, mivel sok bevándorló Törökországon keresztül próbál Bulgáriába belépni.

Bulgária Szerbiával és Észak-Macedóniával közös határain nem változik semmi, mivel ezek az országok nem tagjai a Schengen-övezetnek.

Bulgária csatlakozása a Schengen-övezethez fontos lépés az európai integráció szempontjából, és lehetővé teszi a szabadabb mozgást a térségben élők számára. A fokozott határbiztonság pedig biztosítja, hogy az övezet stabilitása fennmaradjon a változó migrációs helyzet közepette is.