A cikk meghallgatása

Vajdasági származású magyarként mindig féltem attól, hogy közeleg az év vége, mert alig múlt el esztendő, hogy ez idő tájt Szerbiában ne fasisztázták volna le a népet, amelyhez tartozom. Így volt ez, amíg a volt Jugoszláviában éltem, és így ment ez a 2000-es évek elején a demokratikus Szerbiában is, és ez ma ismét kezd divatba jönni. Ezért nézem most egyre szomorúbban, ami az újvidéki emlékmű körül történik. A BALK-on egyszer-kétszer már foglalkoztunk a témával, de az események abba a szakaszba jutottak, amikor lassan már fel kell tennünk a kérdést, hogy szerb részről miért nem történik meg annak a tudatosítása, hogy 1944/1945-ben vérengzés történt, amelynek áldozatai többnyire magyarok voltak, miközben magyar részről senki sem tagadja a Hideg napokat, és 2013-ban elhangzott a bocsánatkérés is a szerbiai parlamentben.

A belgrádi Politika szombati számában interjút közölt Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti csoportjának vezetőjével, a VMSZ alelnökével.

A nagy, de nem mindig fényes múltú belgrádi lap a cikk elején Pásztornak azokat a szavait emelte ki, amelyek szerint a VMSZ részéről büszkék arra, amit kilenc évvel ezelőtt tettek, mert az ilyen cselekedetek eddig csak a németeknek és a franciáknak, valamint a németeknek és a lengyeleknek sikerültek, ám most Szerbiában “szégyenteljes támadások érik a történelmi megbékélést”.

– Megértem, hogy a baloldali-liberális ellenzék szükségét érzi annak, hogy megtámadja a kormányzó többséget, és hogy mindent elkövet azért, hogy a hatalmon lévő pártokat összeveszítse, és nem is válogat az eszközökben

– jegyezte meg Pásztor, aki szerint a mostani támadásoknak az a céljuk, hogy megosszák Szerb Haladó Pártot és a Vajdasági Magyar Szövetséget.

– Az ellenzéknek az a dolga, hogy bírálja a kormányt, a probléma azonban az, hogy egyáltalán nem válogatnak az eszközökben, és minden, amit tesznek, egy bizonyos civilizációs szint alatt van

– fogalmazott Pásztor, aki ezt bővebben is kifejtette.

-2022-ben azt állítani, hogy az egyik parlamenti párt egy másik párttal, méghozzá a legerősebb parlamenti párttal közösen akar emlékművet akar állítani a fasisztáknak, egyszerűen szemtelenség

– jelentette ki Pásztor, majd hozzátette, több alkalommal felhívta a figyelmet arra, “hogy az ilyen megnyilvánulások kétségbe vonnak egy kilenc évvel ezelőtt indult folyamatot, amikor a szerb és a magyar nép történelmi megbékélése megkezdődött.

– Ez egyrészt Aleksandar Vučić, Tomislav Nikolić és a Szerb Haladó Párt, másrészt pedig a Vajdasági Magyar Szövetség bátorságának köszönhető

– mondta Pásztor, aki akkor úgy fogalmazott, hogy ezzel sikerült lezárni a múlt fájdalmas fejezeteit, az erre utaló jelek közül hármat is megemlített.

Ide sorolta Áder János magyar köztársasági elnök bocsánatkérését a szerb parlamentben az 1942-ben történt események miatt (Hidek napok), a szerb és a magyar származású ártatlan áldozatok emlékművének felállítását Csúrogon, valamint a magyarokkal szembeni kollektív bűnösség eltörlését Aleksandar Vučić kormánya részéről.

Pásztor kitért arra is, hogy más emlékművek felállítására is sor került ott, ahol ártatlan áldozatok voltak, például Szabadkán is. Hozzátette, hogy Újvidék Megyei Jogú Város Közgyűlése 2018-ban döntött arról, hogy ők is emlékművet állítanak az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak.

A Politika újságírója ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az újvidéki emlékmű felállítására vonatkozó döntés kavarta fel a legtöbb port, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a (Dragan Đilas vezette) Szabadság és Igazságosság Pártja pedig egyenesen azt állítja, hogy az emlékmű “kísérlet a bűnözők és az áldozatok kiegyenlítésére a történelem íly módon történő, felháborító összevasalásával”.

– Ezek a kijelentések szégyenletesek, és messze bizonyos civilizációs szint alatt maradnak. Az követelik, hogy tisztelegjek az újvidéki razzia áldozatai előtt…

– mondta Pásztor, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség évek óta lerója kegyeletét a Hideg napok áldozatainak irányában, hiszen az a normális, hogy mindenkinek tisztelegnie kell ezen áldozatok előtt.

– A Vajdasági Magyar Szövetség az elmúlt két évtizedes tevékenysége azt bizonyítja, hogy minden ártatlan áldozat fontos számunkra, függetlenül attól, hogy szerbek, magyarok, bunyevácok vagy horvátok

– jegyezte meg a VMSZ parlamenti frakciójának vezetője, aki szerint a bűnösök nem egyenlők és nem is lehetnek egyenlők az áldozatokkal, és a VMSZ-szel együtt Tomislav Nikolić (akkori szerb elnök) és Aleksandar Vučić is megértette, hogy el kell jönnie a két nemzet megbékélésének.

Pásztor arra emlékeztetett, hogy annak idején a parlamenti vitában elmondta: emberi oldalról egyértelmű számára, hogy az ellenzékiek sajnálják, hogy a megbékélésre vonatkozó döntéseket a Szerb Haladó Pártnak volt bátorsága megtenni, és nem a Demokrata Pártnak, amelynek tisztségviselői vagy képviselőik voltak.

Pásztor megjegyezte, hogy a demokraták 2010-ben csak egy vegyes bizottság létrehozására voltak készek, amely a szerb és a magyar tudományos akadémia tagjaiból állt, és amely az 1941-től 1948-ig tartó időszakkal foglalkozott.

Ez a bizottság elvégezte a feladatát, ennek eredményeként több ezer “igazolt áldozat” neve került fel a listára, de akkoriban nem volt politikai akarat a továbblépésre.

– Minden, ami később történt, a tudósokat is magában foglaló bizottság megállapításai alapján történt

– jegyezte meg a vajdasági magyar politikus, aki szerint tehát az nem igaz, ami a neveket illeti, és amiért a szerb parlamentben az utóbbi időben támadják őt, vagyis, hogy fasisztáknak akarnak emlékművet állítani Újvidéken. Itt még megjegyezte, hogy a lista azokat a neveket tartalmazza, amelyet a Demokrata Párt kormányzása alatt, az akkori köztársasági elnök, Boris Tadić által létrehozott bizottság tudósai állították össze, és szerinte a politikusoknak nem feladatuk, hogy értékeljék a tudósok munkáját.

-2017-ben, amikor az újvidéki közgyűlés elé terjesztettük az emlékmű felállítására irányuló kezdeményezést, azt kértük, és így is lesz, hogy az emlékműre három nyelven csak annyi legyen írva: “Minden ártatlan áldozat tiszteletére”, egyetlen név vagy vezetéknév nélkül

– mondta Pásztor, akire a Politika munkatársa megjegyezte, hogy az elmúlt hónapokban megszaporodtak a vajdasági magyarok elleni etnikai indíttatású támadások, és ezeket a kormánypártokon kívül senki sem ítélte el.

– Azoktól, akik nem reagáltak a támadásokra, nem is várom el, hogy megszólaljanak. Amikor volt egy Koszovónak szentelt ülés a parlamentben, nem is sejtettem, hogy etnikai indíttatású támadások lesznek. Akkor azt mondtam, amit kilenc évvel ezelőtt sikerült megtennünk, a történelmi megbékélés, arra európai viszonylatban csak a németek és a franciák, valamint a németek és a lengyelek voltak képesek. Ebben a harmadik helyen állunk, és büszkék vagyunk rá

– jelentette ki a vajdasági magyar politikus, aki szerint ez a megbékélés mindenki számára előnyös lehet, ebből a magyarországi szerbek és a szerbiai magyarok is profitálhatnak. Véleménye szerint nagy előny, hogy többé nem a két nép történelméről, és azokról a fejezetekről esik szó, amelyeket úgysem tudnak befolyásolni. Most a két ország közötti gazdasági együttműködés tartozik a témák közé, miután Magyarország ma a negyedik-ötödik Szerbia gazdasági együttműködésének tekintetében, míg az ő idejükben, vagyis az előző kormány idején a 27. helyen állt.

– Közös infrastrukturális projektekről és gázellátási segítségről beszélünk ebben a nagyon nehéz és válságos időszakban. Ehelyett politikai szinten a múltba rángatnak mindannyiunkat, és meg akarnak semmisíteni mindent, amit a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség bátorságának köszönhetően elértünk.

– állapította meg Pásztor, akit az interjú végén megkérdeztek a Vajdaság északi részén kialakult migrációs helyzetről is.

Pásztor úgy fogalmazott, hogy mostanában több a migráns, ezért várják a Belgrádban tartott háromoldalú szerb-magyar-osztrák hármastalálkozó eredményét, amelyen Vučić elnök, Orbán miniszterelnök és Nehammer kancellár is részt vett.

– Erről a problémáról néhány éve többször is beszéltünk, miszerint az állam feladata az állampolgárok védelme, ezért ugyanazok a képviselők, akik ma is támadnak, azzal vádoltak meg, hogy fasiszta és idegengyűlölő vagyok

– mondta Pásztor, aki szerint az ilyen kirekesztés/diszkvalifikáció úgy jön a szájukra, mintha azt mondanák, hogy “jó reggelt!”. A vajdasági magyar képviselő szerint azóta az állami hatóságokhoz és a rendőrséghez fordultak, hogy a karhatalmi szervek növeljék a létszámukat Szerbiának ezen a részén, és tartsák fenn a rendet.

– Hazánkban vannak nemzeti kisebbségek, amelyeket zavar a szerb hadsereg és a csendőrség jelenléte, ahol ők vannak többségben, mi magyarok viszont szeretnénk minél többet látni belőlük

– zárta a belgrádi Politikának adott interjúját Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti frakciójának a vezetője.