...
Connect with us

Szerbia

ÉV VÉGE: Ismét fasisztákat emlegetnek a magyarokkal kapcsolatban Szerbiában

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

pasztor politka
Olvasási idő: 5 perc

Vajdasági származású magyarként mindig féltem attól, hogy közeleg az év vége, mert alig múlt el esztendő, hogy ez idő tájt Szerbiában ne fasisztázták volna le a népet, amelyhez tartozom. Így volt ez, amíg a volt Jugoszláviában éltem, és így ment ez a 2000-es évek elején a demokratikus Szerbiában is, és ez ma ismét kezd divatba jönni. Ezért nézem most egyre szomorúbban, ami az újvidéki emlékmű körül történik. A BALK-on egyszer-kétszer már foglalkoztunk a témával, de az események abba a szakaszba jutottak, amikor lassan már fel kell tennünk a kérdést, hogy szerb részről miért nem történik meg annak a tudatosítása, hogy 1944/1945-ben vérengzés történt, amelynek áldozatai többnyire magyarok voltak, miközben magyar részről senki sem tagadja a Hideg napokat, és 2013-ban elhangzott a bocsánatkérés is a szerbiai parlamentben.

A belgrádi Politika szombati számában interjút közölt Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti csoportjának vezetőjével, a VMSZ alelnökével.

A nagy, de nem mindig fényes múltú belgrádi lap a cikk elején Pásztornak azokat a szavait emelte ki, amelyek szerint a VMSZ részéről büszkék arra, amit kilenc évvel ezelőtt tettek, mert az ilyen cselekedetek eddig csak a németeknek és a franciáknak, valamint a németeknek és a lengyeleknek sikerültek, ám most Szerbiában „szégyenteljes támadások érik a történelmi megbékélést”.

Megértem, hogy a baloldali-liberális ellenzék szükségét érzi annak, hogy megtámadja a kormányzó többséget, és hogy mindent elkövet azért, hogy a hatalmon lévő pártokat összeveszítse, és nem is válogat az eszközökben

– jegyezte meg Pásztor, aki szerint a mostani támadásoknak az a céljuk, hogy megosszák Szerb Haladó Pártot és a Vajdasági Magyar Szövetséget.

Az ellenzéknek az a dolga, hogy bírálja a kormányt, a probléma azonban az, hogy egyáltalán nem válogatnak az eszközökben, és minden, amit tesznek, egy bizonyos civilizációs szint alatt van

– fogalmazott Pásztor, aki ezt bővebben is kifejtette.

2022-ben azt állítani, hogy az egyik parlamenti párt egy másik párttal, méghozzá a legerősebb parlamenti párttal közösen akar emlékművet akar állítani a fasisztáknak, egyszerűen szemtelenség

– jelentette ki Pásztor, majd hozzátette, több alkalommal felhívta a figyelmet arra, „hogy az ilyen megnyilvánulások kétségbe vonnak egy kilenc évvel ezelőtt indult folyamatot, amikor a szerb és a magyar nép történelmi megbékélése megkezdődött.

Ez egyrészt Aleksandar Vučić, Tomislav Nikolić és a Szerb Haladó Párt, másrészt pedig a Vajdasági Magyar Szövetség bátorságának köszönhető

– mondta Pásztor, aki akkor úgy fogalmazott, hogy ezzel sikerült lezárni a múlt fájdalmas fejezeteit, az erre utaló jelek közül hármat is megemlített.

Ide sorolta Áder János magyar köztársasági elnök bocsánatkérését a szerb parlamentben az 1942-ben történt események miatt (Hidek napok), a szerb és a magyar származású ártatlan áldozatok emlékművének felállítását Csúrogon, valamint a magyarokkal szembeni kollektív bűnösség eltörlését Aleksandar Vučić kormánya részéről.

Pásztor kitért arra is, hogy más emlékművek felállítására is sor került ott, ahol ártatlan áldozatok voltak, például Szabadkán is. Hozzátette, hogy Újvidék Megyei Jogú Város Közgyűlése 2018-ban döntött arról, hogy ők is emlékművet állítanak az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak.

A Politika újságírója ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az újvidéki emlékmű felállítására vonatkozó döntés kavarta fel a legtöbb port, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a (Dragan Đilas vezette) Szabadság és Igazságosság Pártja pedig egyenesen azt állítja, hogy az emlékmű „kísérlet a bűnözők és az áldozatok kiegyenlítésére a történelem íly módon történő, felháborító összevasalásával”.

Ezek a kijelentések szégyenletesek, és messze bizonyos civilizációs szint alatt maradnak. Az követelik, hogy tisztelegjek az újvidéki razzia áldozatai előtt…

– mondta Pásztor, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség évek óta lerója kegyeletét a Hideg napok áldozatainak irányában, hiszen az a normális, hogy mindenkinek tisztelegnie kell ezen áldozatok előtt.

A Vajdasági Magyar Szövetség az elmúlt két évtizedes tevékenysége azt bizonyítja, hogy minden ártatlan áldozat fontos számunkra, függetlenül attól, hogy szerbek, magyarok, bunyevácok vagy horvátok

– jegyezte meg a VMSZ parlamenti frakciójának vezetője, aki szerint a bűnösök nem egyenlők és nem is lehetnek egyenlők az áldozatokkal, és a VMSZ-szel együtt Tomislav Nikolić (akkori szerb elnök) és Aleksandar Vučić is megértette, hogy el kell jönnie a két nemzet megbékélésének.

Pásztor arra emlékeztetett, hogy annak idején a parlamenti vitában elmondta: emberi oldalról egyértelmű számára, hogy az ellenzékiek sajnálják, hogy a megbékélésre vonatkozó döntéseket a Szerb Haladó Pártnak volt bátorsága megtenni, és nem a Demokrata Pártnak, amelynek tisztségviselői vagy képviselőik voltak.

Pásztor megjegyezte, hogy a demokraták 2010-ben csak egy vegyes bizottság létrehozására voltak készek, amely a szerb és a magyar tudományos akadémia tagjaiból állt, és amely az 1941-től 1948-ig tartó időszakkal foglalkozott.

Ez a bizottság elvégezte a feladatát, ennek eredményeként több ezer „igazolt áldozat” neve került fel a listára, de akkoriban nem volt politikai akarat a továbblépésre.

Minden, ami később történt, a tudósokat is magában foglaló bizottság megállapításai alapján történt

– jegyezte meg a vajdasági magyar politikus, aki szerint tehát az nem igaz, ami a neveket illeti, és amiért a szerb parlamentben az utóbbi időben támadják őt, vagyis, hogy fasisztáknak akarnak emlékművet állítani Újvidéken. Itt még megjegyezte, hogy a lista azokat a neveket tartalmazza, amelyet a Demokrata Párt kormányzása alatt, az akkori köztársasági elnök, Boris Tadić által létrehozott bizottság tudósai állították össze, és szerinte a politikusoknak nem feladatuk, hogy értékeljék a tudósok munkáját.

2017-ben, amikor az újvidéki közgyűlés elé terjesztettük az emlékmű felállítására irányuló kezdeményezést, azt kértük, és így is lesz, hogy az emlékműre három nyelven csak annyi legyen írva: „Minden ártatlan áldozat tiszteletére”, egyetlen név vagy vezetéknév nélkül

– mondta Pásztor, akire a Politika munkatársa megjegyezte, hogy az elmúlt hónapokban megszaporodtak a vajdasági magyarok elleni etnikai indíttatású támadások, és ezeket a kormánypártokon kívül senki sem ítélte el.

Azoktól, akik nem reagáltak a támadásokra, nem is várom el, hogy megszólaljanak. Amikor volt egy Koszovónak szentelt ülés a parlamentben, nem is sejtettem, hogy etnikai indíttatású támadások lesznek. Akkor azt mondtam, amit kilenc évvel ezelőtt sikerült megtennünk, a történelmi megbékélés, arra európai viszonylatban csak a németek és a franciák, valamint a németek és a lengyelek voltak képesek. Ebben a harmadik helyen állunk, és büszkék vagyunk rá

– jelentette ki a vajdasági magyar politikus, aki szerint ez a megbékélés mindenki számára előnyös lehet, ebből a magyarországi szerbek és a szerbiai magyarok is profitálhatnak. Véleménye szerint nagy előny, hogy többé nem a két nép történelméről, és azokról a fejezetekről esik szó, amelyeket úgysem tudnak befolyásolni. Most a két ország közötti gazdasági együttműködés tartozik a témák közé, miután Magyarország ma a negyedik-ötödik Szerbia gazdasági együttműködésének tekintetében, míg az ő idejükben, vagyis az előző kormány idején a 27. helyen állt.

Közös infrastrukturális projektekről és gázellátási segítségről beszélünk ebben a nagyon nehéz és válságos időszakban. Ehelyett politikai szinten a múltba rángatnak mindannyiunkat, és meg akarnak semmisíteni mindent, amit a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség bátorságának köszönhetően elértünk.

– állapította meg Pásztor, akit az interjú végén megkérdeztek a Vajdaság északi részén kialakult migrációs helyzetről is.

Pásztor úgy fogalmazott, hogy mostanában több a migráns, ezért várják a Belgrádban tartott háromoldalú szerb-magyar-osztrák hármastalálkozó eredményét, amelyen Vučić elnök, Orbán miniszterelnök és Nehammer kancellár is részt vett.

Erről a problémáról néhány éve többször is beszéltünk, miszerint az állam feladata az állampolgárok védelme, ezért ugyanazok a képviselők, akik ma is támadnak, azzal vádoltak meg, hogy fasiszta és idegengyűlölő vagyok

– mondta Pásztor, aki szerint az ilyen kirekesztés/diszkvalifikáció úgy jön a szájukra, mintha azt mondanák, hogy „jó reggelt!”. A vajdasági magyar képviselő szerint azóta az állami hatóságokhoz és a rendőrséghez fordultak, hogy a karhatalmi szervek növeljék a létszámukat Szerbiának ezen a részén, és tartsák fenn a rendet.

Hazánkban vannak nemzeti kisebbségek, amelyeket zavar a szerb hadsereg és a csendőrség jelenléte, ahol ők vannak többségben, mi magyarok viszont szeretnénk minél többet látni belőlük

– zárta a belgrádi Politikának adott interjúját Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti frakciójának a vezetője.



Játékpercek (zsákbamacska)



Szerbia

Második világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

A negrišori emlékmű
Így nézett a negrišori emlékmű, amíg nem jöttek a kínai építő hadak (Forrás: Wikipédia)
Olvasási idő: 2 perc

Útban volt egy emlékmű. A kínaiak Szerbia több részén is kivitelezőként jelennek a különböző vasúti és közúti építkezéseken, velük kapcsolatban sokféle vélemény elhangzott már, az ellenzéki sajtó rendszeresen támadja őket. A szerbiai média most egy vidéki hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy a Montenegróba vezető dél-szerbiai autópálya építésén dolgozó kínaiak leromboltak egy második világháborús emlékművet, amely Negrišori falunál állított emléket az elesett szerb harcosoknak.

Az emlékműnek annyi

A čačaki Ozonpress képes riportban számolt be arról, hogy az emlékmű teljesen megsemmisült, maradványai szerteszét hevernek.

Tudjuk, hogy az autópályákat építő vállalkozásokra nem vonatkoznak ennek az országnak a törvényei, hogy a törvényeket nem tartják be, és hogy mindenki azt csinál, amit akar. De az már barbárság: a második világháborúban elesett harcosoknak szentelt emlékmű lerombolása mindenen túltesz

– állapították meg a hírportál szerint a falú elkeseredett lakói, akik állítólag nagyon megdöbbentek, mert nem hiszik el, hogy valaki is képes ekkora galádságra.

Nem tudjuk, hogy aki ezt tette, részeg volt vagy bedrogozott
Emlékmű

– méltatlankodtak a meg nem nevezett lakók, akik a rendőrséghez fordultak.

A tudósításokból az nem derült ki, hogy a rendőrök kimentek-e helyszínre, megpróbálták-e megállapítani bárkinek is a felelősségét, vagy netalán felfedni az elkövetők kilétét, és esetleg megpróbálták-e felelősségre vonni az elkövetőket.

A helyiek amiatt is méltatlankodnak, hogy nem szólalt meg sem az önkormányzat, sem a felügyeleti szerv, pedig mindkettőnek ellenőriznie kellene, hogy hol, és milyen munkálatok folynak.

A mellékelt képen az látható, hogy mennyi maradt a másodikvilágháborús emlékműből.

Mindenfelé építenek

Emékmű

A Szerbia és Montenegró között épülő autópálya. Miután ez egy szerb térkép, Koszovót Szerbia részeként tünteti fel (Forrás: Srbija Danas)

Számontartani sem könnyű, hogy a kínaiak hány szerbiai projektekben vesznek részt, de ott vannak szinte mindenütt, legyen szó például a Belgrád és Budapest között kimondottan lassan épülő gyorsvasútról, vagy más vasutak, főutak és mellékutak építéséről, hogy a bánya- vagy nehézipari beruházásokról ne is beszéljünk.

A szerb kormány 2021. decemberében két szerződést írt alá a kínaiakkal, az egyik vonatkozott ezek közül a Požega, Užice és Loznica közötti pályaszakasz, valamint egy alagút megépítésére annak a most épülő autópályának a részeként, amely Szerbiát köti majd össze Montenegróval.

A szerződést szerb részről Tomislav Momirović volt építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter írta alá Aleksandar Vučić szerb elnök és Csen Po kínai nagykövet jelenlétében.

Az aláírást követően a szerb elnök természetesen menetrendszerűen „elnyilatkozta magát”, és megállapította, hogy az állam először szán ekkora összeget a térségben élők közlekedési problémáik megoldására, ami „jól jelzi”, hogy nemcsak a belgrádiakra és az újvidékiekre gondolnak, mert ezek az utak nem csak azt szolgálják, hogy az említett két város lakossága könnyebben megközelíthesse a montenegrói tengerpartot.



Játékpercek (zsákbamacska)



Az olvasás folytatása

Koszovó

Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Aláírási impotencia
NEM SZAKADT LE A CSILLÁR: Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte, hogy Koszovó és Szerbia megállapodott a korábban elfogadott francia-német, vagy inkább EU-javaslat végrehajtási mellékletében a kapcsolatok normalizálása felé vezető úton (Forrás: Twitter, Josep Borrell)
Olvasási idő: 6 perc

A legutóbbi ohridi találkozó a politikai impotencia újabb bizonyítékának tekinthető, az amerikai diplomácia hathatós közbenjárásával ugyanis Josep Borrell egy alá nem írt szerződés alá nem írt mellékletéről tárgyalt Ohridban két úriembernek kinéző alakkal, akik az aláírt megállapodásokat sem tartják be. Magyarán ez azt jelenti, hogy egy hetes nemzetközi, amerikai és európai győzködés és gyomrozás után az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ismét találkozott a szerb elnökkel és a koszovói miniszterelnökkel, aminek során szóbeli elfogadásra került a szintén csak szóban elfogadott francia-német non paper végrehajtási melléklete. Ne feledjük, az említett francia-német javaslatot az Európai Unió „magáévá tette”, mert annál – mint a közvetítők fogalmaztak – a világon jobb megállapodás nincs. A helyzet a balkáni viszonyokhoz illő módon „megfelelően abszurd”.

Aláírási impotencia

Ohridban 12 órás maratoni megbeszélés után állt fel az asztaltól a két „úriembernek látszó alak” a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd újabb fordulóját követően.

A találkozó középpontjában a koszovói rendezésre felkínált európai javaslat végrehajtásáról szóló megállapodás volt.

A találkozót követően Aleksandar Vučić szinte diadalittasan közölte, hogy semmit nem írt alá, bár bizonyos szerződést – megállapodást, vagy nevezzük akárminek – kötöttek ugyan, de ő – mint már mondtuk – semmit nem írt alá.

Ez a kijelentés tekinthető ugyan Belgrád diadalának, de más szempontból Vučić vereségének is.

Aláírási impotencia

SZÚRÓS TEKINTET: Külön-külön is tárgyaltak velük (Forrás: Instagram, Aleksandar Vučić)

A „semmit nem írtam alá” kinyilatkoztatás természetesen szerb belpolitikai célokat szolgált, és leginkább a szélsőjobbos hazai politikai felhasználókat célozta meg, akik folyamatosan azt követelik, hogy a szerb elnök semmilyen dokumentumot ne lásson el az aláírásával.

Ez az „aláírási impotencia” legalább annyira elfogadhatatlan hozzáállás a tárgyalási folyamat során, mint Albin Kurti koszovói miniszterelnök viselkedése, aki az aláírt szerződéseket sem tartja be.

Ezt a packázást pedig az Európai Unió és az Egyesült Államok tűri, ráadásul nagy médiapompát biztosít hozzá, amely során komolynak látszó közvetítők komolytalanul viselkednek, mert hogy minden kétséget kizáróan nem „getlemen’s agrementnek” nevezhető szerződéskötésről van szó, hanem két megállapodásra képtelen alak „sztárolásáról”.

Dagasztják a semmit

Ennek megfelelően az „ohridi partraszállás” nem szerb-koszovói D-napként kerül be a történelembe, bár a szerb elnök szerint a sok nézeteltérés ellenére udvarias és konstruktív beszélgetés folyt, vagyis getlemenek módjára társalogtak, és vélhetően nem azzal foglalkoztak, hogy a történelem során ki kinek hordta a sört.

A koszovói miniszterelnök az ohridi találkozót követően a legutóbbi brüsszeli megállapodáshoz hasonlóan megint azon siránkozott, hogy „ő aláírni ment, amit viszont a másik fél került”, és ez a színtiszta igazság, merthogy – mint már megállapítottuk – a szélsőjobbos befolyás, valamint a „belső nemzeti érzelmű késztetés” hatásra a szerb elnök semmit sem hajlandó aláírni.

Azért jöttünk Ohridba, hogy aláírjuk a melléklet végrehajtásáról szóló alapmegállapodást. A másik fél, akárcsak a február 27-i brüsszeli tárgyalásokon, kerülte a megállapodás aláírását, és most a mellékletét is

– mondta Albin Kurti, aki könnyedén presszionálja a szerb elnököt és a nemzetközi közvetítőket azzal, hogy „ő aláírná, aláírná és aláírná, de lám-lám a másik”, merthogy számára az aláírt szerződések sem jelentenek semmit.

Ehhez az egész komédiához rebbenés nélküli szemmel asszisztál Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni megbízottja, aki az estébe/éjszakába nyúló találkozót követően azt mondta, nagyon elégedett a Belgrád és Pristina között létrejött megállapodással, amely szerinte „nehéz, de szükséges” volt.

Ez a nyilatkozat is hazai – mármint amerikai – felhasználásra készült, egy közvetítő ugyanis nem mondhatja, hogy már megint kudarcot vallottunk – mondjuk ikszedik alkalommal -, mert az ilyesmi sehogy sem hangzik jól, ezért inkább dagasztják a semmit, és úgy tesznek, mintha lenne szerződés, legyen az akár „getlemen’s agrement” is, függetlenül attól, hogy a balkáni politikusok vonatkozásában az „úriember” kiveszőben lévő fajnak számít.

Ehhez falaz a brüsszeli közvetítő is, aki szerint Szerbia és Koszovó megállapodott abban, hogy milyen úton-módon váltja valóra a két fél közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló egyezmény végrehajtási mellékletletét, amelyek közül sem került egyik aláírására, ami jobb helyeken azt jelzi, hogy semmit sem akarnak végrehajtani sem az egyik, sem a másik oldalon.

De ezt nem lehet a világ képébe vágni, mert a politika az a műfaj, amelyben a legnagyobb kudarcot is bombasztikus sikerként kell eladni, nehogy felmerüljön az alkalmatlanság kérdése.

Minden szereplő mentségére szolgáljon, hogy ez a Balkán, ahol az adott szó ugyanúgy nem ér semmit, mint ahogy az aláírt dokumentum is csak egy papírfecni.

Amit nem írtak alá

Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e olyan megállapodást részletesen ismertetni, amelyet az érintettek szóban fogadtak el, miközben ki tudja, hogy mit gondoltak, illetve – tegyük a kezünket a szívünkre -, tudjuk, hogy mit gondolnak, csak azt nem írják alá.

A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálásának útjáról szóló megállapodás végrehajtási melléklete azzal kezdődik, hogy a dokumentum az előző (szintén alá nem írt) megállapodás szerves részét képezi.

És akkor jöjjön a többi pont, minden további kommentár nélkül!

– Koszovó és Szerbia teljes mértékben vállalja, hogy tiszteletben tartja a megállapodás és e melléklet valamennyi cikkelyét, és gyorsan és jóhiszeműen végrehajtja a megállapodásból és e mellékletből eredő összes kötelezettségét.

– A felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás és a végrehajtási melléklet Koszovó és Szerbia EU-csatlakozási folyamatának szerves részévé válik. A felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás és e melléklet elfogadását követően az uniós közvetítő azonnal megkezdi a Szerbiára vonatkozó 35. fejezet kritériumainak megváltoztatását a megállapodásból és e mellékletből eredő kötelezettségek miatt. A Koszovói Különleges Normalizációs Csoport napirendje ugyanúgy tükrözi Koszovónak a megállapodásból és e mellékletből eredő új kötelezettségeit.

– A felek megállapodnak abban, hogy sürgősen elfogadják az eltűnt személyekről szóló nyilatkozatot az EU által közvetített párbeszéd keretében.

– A 7. cikkely végrehajtása érdekében Koszovó haladéktalanul tárgyalásokat kezdeményez az EU által közvetített párbeszéd keretében a koszovói szerb közösség megfelelő szintű önkormányzatának biztosítására vonatkozó konkrét rendelkezések és garanciák létrehozásáról a párbeszéd korábbi szakaszaiból származó megállapodásokkal összhangban, amelyeket az uniós közvetítő megerősített.

– A felek megállapodnak abban, hogy 30 napon belül létrehoznak egy vegyes monitoringbizottságot, amelynek elnöke az EU. Az összes rendelkezés végrehajtását a Közös Monitoring Bizottság biztosítja és ellenőrzi.

– A 9. cikk végrehajtása érdekében az EU 150 napon belül donorkonferenciát szervez annak érdekében, hogy beruházási és pénzügyi támogatási csomagot hozzanak létre Koszovó és Szerbia számára. Támogatás nyújtására addig nem kerül sor, amíg az EU meg nem állapítja, hogy a megállapodás valamennyi rendelkezését maradéktalanul végrehajtották.

– Koszovó és Szerbia megegyezik abban, hogy minden pontot egymástól függetlenül hajtanak végre.

– Jelen mellékletben szereplő sorrend nem kérdőjelezi meg azok végrehajtásának sorrendjét.

– Koszovó és Szerbia megállapodik abban, hogy nem akadályozza egyetlen cikkely (pont) alkalmazását sem.

– A megállapodás végrehajtásával kapcsolatos valamennyi vitára az EU által vezetett párbeszéd keretében kerül sor.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html

– Koszovó és Szerbia tudomásul vette, hogy a megállapodásból, e mellékletből vagy a korábbi párbeszédről szóló megállapodásokból eredő kötelezettségeik be nem tartása közvetlen negatív következményekkel járhat az EU-csatlakozási folyamataikra nézve, akárcsak az EU-tól kapott pénzügyi támogatásra vonatkozóan.

Epilógus

Végiggondolva a fent elmondottakat, és megnézve a szerb elnök vasárnap déli sajtótájékoztatóját, több dolog is eszünkbe juthat, az egyik az, hogy hova vezethet az Európai Unió „bot és sárgarépa” jellegű politikája, amely a jutalmazás & büntetés elvét követi, kinek-kinek érdemei szerint.

Aleksandar Vučić ezúttal is elmondta, hogy ő az Európai Unió híve, ő tudja ugyanis, vagyis ő tudja a lejobban, hogy mekkora anyagi előnnyel járhat Szerbia számára, ha nem veszik össze Brüsszellel. Ugyanakkor az ablaka alatt ott hangol a szélsőjobb, amely pillanatok alatt lerohanná Koszovót, verbálisan legalábbis.

Lélekben és alkotmányosan maga a szerb elnök sem mondott le a volt szerbiai tartományról, de mivel van némi realitásérzéke, ezért már sejti, hogy Koszovó rég elment, csak ezzel a gondolattal Szerbiában ma még nem lehet tömegeket megmozgatni.

Ezt a megérzést igazában maga sem akarja végiggondolni, mert azzal korábbi, és némileg jelenlegi önmagával kerülne szembe. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a koszovói albánok nem az együttélés bajnokai, ahogy az északi területeken élő koszovói szerbek vezetői sem.

Mindennek a levét pedig a Koszovóban szórványban élő szerbek isszák meg, akik minden nap ki vannak, és ki lehetnek téve a körülöttük élő albánok zaklatásainak.

Miért nem írtam alá? Több dolog miatt. Szerbia nemzetközileg elismert ország, számomra viszont az úgynevezett Koszovói Köztársaság nem nemzetközileg elismert ország

– mondta a vasárnapi déli ebédet helyettesítő Vučić, aki minden bizonnyal abból indult ki, hogy ha bármit is aláír, akkor elismeri Koszovó függetlenségét.

Csakhogy ez az álláspont nélkülözi a következetességet, 2015-ben ugyanis már aláírta a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozását szabályozó megállapodást, és ha ebből indulunk ki, bizonyos értelemben már akkor elismerte Koszovót.



Játékpercek (zsákbamacska)



Az olvasás folytatása

Szerbia

Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Elfogatóparancs, Putyin, Szerbia
Vučić szávaszentdemeteri beszédében azt mondta, hogy mintha mindenki megőrült volna: senki sem akarja a békét (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Olvasási idő: 4 perc

A Putyin ellen kiadott elfogatóparancs mindent vitt, még Koszovót is háttérbe szorította Szerbiában, pedig ez nagy szó. Az utóbbi két napban minden létező amerikai és európai közvetítő a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt „gyomrozta”, miután azok szombaton (március 18-án) az észak-macedóniai Ohridban találkoznak Josep Borrellel, hogy megbeszéljék a további teendőket a bilaterális kapcsolatok rendezése terén. Az orosz elnökkel kapcsolatos hágai bejelentés azonban elvitte a show-t, a „népi mozgalma” ürügyén országjáró körúton tartózkodó szerb államfő is szinte csak erről beszélt a szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica) nagygyűlésen, amelyen Magyarországgal és Törökországgal is példálódzott.

Koszovó is háttérbe szorult

A szerb elnök most Szávaszentdemetert kereste fel, és várható volt, hogy az ohridi találkozót megelőzően majd egy „jó nagyot koszovózik”, miután a héten a különböző közvetítők adták a kilincset nála, ráadásul az ohridi találkozó előestéjén jó esély volt arra, hogy ez a téma töltse ki mondadója 70-80 százalékát.

Sok újdonságról nem tudott volna beszámolni azon kívül, hogy szerb részről, és feltehetően koszovói albán részről is elküldték Brüsszelbe az elképzeléseket a folytatással kapcsolatban, vissza azonban nem kaptak semmit, úgy látszik az „uniós menetrendet” Borrell majd szóban ismerteti velük.

Elfogatóparancs

Tele volt a szávaszentdemeteri főtér, az emberek láthatóan másmilyen beszédre készültek

A köszöntő szavakat követően Aleksandar Vučić azonban eltért attól, amit mondani akart a szerémségi város főterén összeverbuválódott tömegnek, és ezt nyilvánosan be is ismerte.

Arra készültem, hogy minden szerémségi önkormányzattal (községgel) kapcsolatban részletesen ismertetem, amit a fejlesztés terén tervezünk, de erről sajnos sokkal kevesebbet fogok beszélni, mert az országot illetően nagy fenyegetés jelent meg

– jelentette ki a szerb államfő, aki arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy éppen egy óvodát keresett fel, amikor érkezett a hír, miszerint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.

Amikor ezeket a szavakat kimondta, akkor nagy hurrogás és füttyögés keletkezett a szávaszentdemeteri főtéren, amit Vučić „szurkolói érzelemnyilvánításnak” nevezett.

Teljesen nyilvánvaló, hogy a világ a háború további eszkalációja és az összecsapások felgyorsulása felé csúszik. Oroszországban ezen mindenki csak mosolyogni fog, miközben a Nyugat ezáltal megmutatta, hogy el kíván menni a végsőkig

– állapította meg Vučić a nyilvános péntek délutáni gyorselemzésben, amelynek során annak a véleményének adott hangot, hogy ennek következtében az egyik és a másik oldal a „mindent, vagy semmit” elv alapján fog cselekedni, aminek a következményei további nehézségeket okoznak mindenki számára a világban.

A totális háború réme

A szerb államfő ennek kapcsán megjegyezte, hogy a Nyugat az elkövetkező időkben további nyomást kíván gyakorolni mindazokra, akik eddig nem fordultak a legélesebben szembe az Orosz Föderációval.

Nézzék csak meg, hogy miként változott az utóbbi három napban a barátaink és testvéreink, Törökország és némileg Magyarország viszonyulása, hirtelen egyik is, és a másik támogatja Finnország belépését a NATO-ba, a törökök pedig leállították az orosz zászló alatt közlekedő, amerikai gyártmányú repülőgépek megtankolását. Hszi Csin-ping (Moszkvába történő) érkezése előtt a Nyugat mozgósítja Törökországot a nyugati érdekek védelmében, és természetesen az egész Európát is

– folytatta a külpolitikai elemzést a szerb elnök, aki szerint a Nyugat mindezzel azt üzeni, hogy bárki, aki flörtöl, vagy szóba áll Putyinnal, súlyos, szörnyen súlyos következményekkel kell szembe néznie, és ezért nekik, illetve személy szerint neki is nehezebb dolga lesz Ohridban, mint lett volna, ha mindez nem történik meg, és ezért még jobban meg kell fontolni minden lépést.

Hangot kell itt adnom annak a félelmemnek, hogy nem vagyunk messze a harmadik világháború kitörésétől, ezért az a célunk, hogy állami és nemzeti hajónkat biztos kézzel kormányozzuk egy békés kikötőig, hogy elkerüljük a részvételünket mások bármilyen összecsapásaiban és háborújában, és megőrizzük Szerbiát, miközben a saját dolgainkkal törődünk

– jelölte ki a célokat Vučić, aki szerint ez nem csak cél, hanem „szent feladat” is, amely nagyobb és fontosabb, mint bármikor valaha. Mindeközben a más tártalomra felkészült és felkészített tömeg már kezdett unatkozni, amikor a szerb elnöknek sikerült „emelni a kedélyeket” a kataklizma képének előrevetítésével.

Azt mondják, hogy lelketlen vagyok, de nekem az a dolgom, hogy lelketlen legyek, ha arra van szükség a béke megőrzése érdekében a gyermekeink számára, hogy ne veszítsük el őket, amikor emberek százezrei pusztulnak el. Ez az én dolgom, és ehhez tartom magam

– fogalmazta meg a szerb államfő az előtte álló feladatokat, amire már kitört az addig többé-kevésbé elfojtott taps, amelynek elhalását követően megjegyezte, hogy minden megváltozott tavaly február 24-én, és most tetézésként minden a feje tetejére állt.

Elfogatóparancs

A vučići „integetős manírok” nem maradtak el, de ez most egy egészen más kiadású szerb elnök volt, egy két civakodó szótól eltekintve (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A szerb elnök a külpolitikai elemzés vége felé – amikor még szinte egyetlen szót sem szólt Koszovóról – úgy fogalmazott, hogy senki sem fog engedni (az Ukrajnában hadakozók közül), mert egymás megsemmisítése a cél, nekik, vagyis a szerb vezetésnek vezetésnek ugyanakkor arra kell törekednie, hogy az országot és a népet megőrizze, ezért Szerbia számára az a legnagyobb feladat, hogy mindebből kimaradjon.

Nem a békéről, a győzelemről beszélnek

Noam Chomsky amerikai nyelvészt idézve Vučić megállapította, már nem először kölcsönzi Chomsky következő gondolatát, miszerint „a világban a probléma racionális megoldásához történő hozzáállás hiányzik a leginkább”, mintha senki sem akarná megoldani ezt a problémát.

Létezik egy tiltott szó, a béke, senki sem beszél a békéről, mindenki a győzelemről beszél a másik felett. Nem szégyellem kimondani, hogy mi szerbek, Szerbia állampolgárai, függetlenül attól, hogy magyarok, bosnyákok, románok, szlovákok, romák, ruszinok vagy szerbek vagyunk, csak békét akarunk, és hogy hagyjanak bennünket békén, és ne kényszerítsenek bennünket, hogy normálisan élhessünk a hazánkban

– jelentette ki a szerb elnök, aki arra kérte a jelenlévőket, hogy ne üljenek fel semmiféle trükknek, mert Szerbiában is van épp elég bolond, aki háborúba akarja sodorni az országot, szerinte azonban soha többé nem engedhetik meg, hogy bevonják őket a háborúba, mert Szerbia túl kicsi ahhoz, hogy feláldozza a gyerekeit és az ország jövőjét.

Vučić mindezek után említette meg csak Koszovót, amellyel kapcsolatban szintén a béke megőrzésének szükségességéről beszélt, majd röviden felvázolta a Szerémség fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket is, de néhány mondatot követően visszatért ahhoz a gondolathoz, hogy békére van szükség, a világ ma ugyanis kevésbé élhető, mint bármikor, és mintha mindenki megőrült volna: senki sem akarja a békét. És ez szerinte még rosszabb lesz.



Játékpercek (zsákbamacska)



Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.