Albin Kurti koszovói miniszterelnök több NATO-katonát szeretne a hazájában. A pristinai vezető szerint erre azért van szükség, mert fokozódik a szerb tüzérség jelenléte a határnál, miközben véleménye szerint erősödik az orosz-szerb retorika is. Ezzel párhuzamosan a szerb elnök az év utolsó napján átvette Putyin orosz elnök üzenetét.

A NATO szerepe

Külföldi hírügynökségi jelentések szerint Albin Kurti koszovói miniszterelnök a KFOR megerősítésről a német Die Weltnek adott interjúban beszélt.

– mondta a koszovói kormány vezetője, aki kevesli azt a mintegy 3800 katonát, aki a KFOR kötelékében tartózkodik Koszovóban.

A nemzetközi haderő 1999 óta teljesít szolgálatot a térségben, miután a NATO a Kis-Jugoszlávia elleni légicsapásokkal rákényszerítette a korábban népírtás jellegű katonai akciókat végrehajtó szerb/jugoszláv erőket az akkor Szerbiához tartozó tartomány elhagyására.

A NATO boldog újévet kívánt Koszovónak, és az oroszok?

– nyilatkozta még Kurti, aki szerint Szerbia jelentős erőket és tüzérségi egységeket halmoz fel a határon, miközben felerősödött Oroszország és Szerbia retorikája, és ezért lenne több NATO-katonára szükség Koszovóban.

A CNN közeli N1 televízió szerbiai csatornája valamint a Nova TV jelentette a legutóbbi feszültség idején, hogy Szerbia tarackokat telepített a koszovói határhoz, miután Aleksandar Vučić a szerb fegyveres erők főparancsnokaként a legmagasabb szintű harckészültséget rendelete el a hadseregnél és a belügyminisztérium minden egységénél.

A készültséget azóta megszüntették, arról viszont nincsenek információk, hogy a tűzérségi egységeket visszavonták-e a határról, miközben a szerb elnök szinte árulással vádolta meg a két külföldi finanszírozású ellenzéki televíziót.

Vučić “médialokátornak” nevezte a két csatorna munkatársait, akik azt is elmondták, hogy pontosan hol látták a tüzérségi egységeket.

– mondta a napokban a szerb elnök, aki egy újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy már hónapok óta nem beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, így igyekezett csökkenteni az orosz-szerb retorikával kapcsolatos nyilatkozatok élét.

Az oroszok szerepe

A történethez azonban hozzátartozik, hogy a múlt év utolsó napján Vučić fogadta Oroszország belgrádi nagykövetét, akitől átvette Vlagyimir Putyin orosz elnök üzenetét. A Kreml közleménye szerint Putyin rámutatott arra, hogy 2022-ben tovább fejlődtek a stratégiai partnerség elvein alapuló orosz-szerb kapcsolatok.

– jegyezte meg Putyin a szerb elnöknek küldött üzenetében. Vučić “hálából” tájékoztatta Oroszország belgrádi nagykövetét arról, hogy arról, hogy a koszovói (és metóhiai) szerbek milyen körülmények között készültek a közelgő ünnepekre, nyilván beleértve ebbe a szerb karácsonyt és újévet is.

Mindeközben a NATO, illetve a KFOR december 31-én arról számolt be, hogy Angelo Michele Ristuccia KFOR-parancsnok találkozott Albin Kurtival, hogy áttekintse “a térség általános helyzetét”, és újra felhívták a figyelmet a felek közötti párbeszéd felújításának fontosságára. Arról nem szól a fáma, hogy Kurti netalán kérte-e KFOR létszámának növelését az olasz tábornoktól.

Oroszország mindenképpen igyekszik egy koszovói háború felé terelni Szerbiát, Moszkvának ugyanis érdekében állna, ha a most Ukrajnát támogató Nyugat figyelme megoszlana a két fegyveres konfliktus között. Szerbia is ebbe az irányba halad, főleg miután a sok oroszbarát politikusból álló belgrádi kormány egyhangúlag úgy döntött, hogy pénteken (december 16-án) a Koszovóban szolgáló nemzetközi békeerőhöz, a KFOR-hoz fordul, hogy csapatokat küldhessen a szomszédba. A KFOR mögött pedig az Egyesült Államokat kell keresni, amely a maga 600 katonájával a koszovói békeerők gerincét adja. Az amerikaiak már jelezték, hogy nem akarnak szerb katonákat & rendőröket látni Koszovóban. A helyzet tehát egyre inkább bonyolódik.

Kis minszki megállapodás

Ha a helyi szerbek tovább folytatják tiltakozó akcióikat és a koszovói albán vezetés erőszakkal próbál meg rendet csinálni, Szerbia előtt két nehéz választási lehetőség áll. Az egyik lehetőség, hogy Belgrád megvonja a vállát, és valami olyasmit mond, hogy legalább megpróbáltuk.

– írja legújabb elemzésében a RIA orosz hírügynökség, amely állami médiumként ezúttal is csak annyit tett, hogy nyilvánosságra hozta a moszkvai politikai vezetés Szerbiának, és személy szerint Aleksandar Vučić államfőnek szánt üzenetét.

Az orosz elemzők szerint a szerb győzelem azt jelentené, hogy katonai erővel sikerül helyreállítani Szerbia szuverenitását a három észak-koszovói önkormányzat, illetve Mitrovica szerb többségű részén, s Koszovó és Szerbia határa a jövőben az Ibar-folyó mentén lenne.

– vélekedett az üzenetet továbbító Dmitrij Bavirin.

Hogyan segít majd Moszkva?

A RIA elemzője szerint Szerbiának nincs esélye arra, hogy Koszovó teljes területét vagy legalább az egykori szerbiai tartomány mélyén lévő szerb enklávékat visszafoglalja, ugyanis a KFOR és a mögötte álló NATO az albánokat támogatja.

A cikk érdekessége, hogy miközben Oroszország harcias és befolyásos belgrádi nagykövete, Alekszandr Bocan-Harcsenko arról beszél, hiba lenne azt hinni, hogy Moszkva nem figyel oda Koszovóra, s a Kreml Szerbia esetében is igaznak gondolja azt, hogy Oroszország nem hagyja magára az övéit, Bavirin mást mond.

– írta az elemző. Ez pedig meglehetősen világos beszéd, igaz, Oroszország, amely a vártnál és reméltnél jóval nagyobb ellenállásba ütközött Ukrajnában, aligha lenne képes katonai segítséget nyújtani balkáni szövetségesének. Ezt pedig minden bizonnyal Belgrádban is pontosan tudják.

A RIA szerint ugyan Szerbia számára komoly veszélyt jelent egy koszovói katonai akció megindítása, ám legalábbis a szerző szerint, gyakran előfordul, hogy a logikai érveket felülírják az érzelmek.

– vélekedett Bavirin.

Koszovói félelmek

Koszovóban is robbanásveszélyesnek tartják a helyzetet, már csak azért is, mert a nyáron a Vučić pártjához, a Szerb Haladó Párthoz tartozó parlamenti képviselő, Vladimir Đukanović azt írta egy Twitter-üzenetében, hogy a Balkánon is eljött az ideje a nácitlanításnak, ami egyenes utalás az ukrajnaihoz hasonló megoldásra.

– vélekedett egy koszovói albán politológus, Arben Hajrullahu.

Vasárnap ülésezett a koszovói és a szerbiai nemzetbiztonsági tanács is, mivel a jelek szerint Belgrádban és Pristinában is úgy érzik, hogy most igazából hív a haza. Ráadásul a koszovói miniszterelnök Kosovska Mitrovica albánok lakta déli részében felkereste a koszovói különleges rendőrség bázisát, amely az északi, szerbek lakta területekért felelős. Mindeközben a koszovói szerbek nem mutatkoznak hajlandónak arra, hogy lebontsák a barikádokat, amelyek közelében sátrakat állítottak fel, és melegedőhelyekről is gondoskodtak, vagyis hosszabb távra kezdenek berendezkedni.

Koszovóban lényegében nyugodtan tel a vasárnap, amolyan “állóháború” alakult ki, a szerbek ugyanis nem kezdték meg az úttorlaszok felszámolását, de mások sem próbálták meg erre kényszeríteni őket.

A jelek szerint a koszovói szerbek hosszabb tiltakozásra kezdenek berendezkedni, a nedves, esős időjárás miatt sátrakat állítottak fel, a hideg miatt pedig melegedőhelyeket állítottak fel, többfelé látni fatüzelésű kályhákat vagy gázüzemű melegítőket, amelyekhez hasonlókat a világ más részein vendéglőhelyeken szokás használni az őszi vagy téli időszakban.

A koszovói szerbek az egyik barikádot a Kosovska Mitrovica északi szomszédságában lévő Rudare településen állították fel az útba beékelődő keresztnél, a helyi temető közelében, ahol autóbuszokkal és kamionokkal zárták le a főutat. Az úttorlasznál folyamatosan száz-százötven ember tartózkodik, miközben továbbra sem járható a barikádok miatt lezárt két határátkelő, sem autóval, sem gyalogosan.

Goran Rakić, a koszovói Szerb Lista elnöke napközben azzal riogatta nemzettársait, hogy a koszovói miniszterelnök ahhoz hasonló akciót készít elő az ottani szerbek ellen, mint amilyen során a kilencvenes években a horvátok űzték el a krajinai szerbeket, akik annak idején is előszeretettel alkalmazták az útlezárásokat.

Albin Kurti a koszovói nemzetbiztonsági tanács ülését követően ugyanakkor felszólította a KFOR-t, és ezáltal a NATO-t, hogy biztosítsa a közlekedés szabadságát Koszovóban.

– jelentette ki a koszovói miniszterelnök, aki úgy nyilatkozott, hogy a koszovói (albán) hatóságok egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek, miután a KFOR időt kért.

Közben a koszovói rendőrség cáfolta azokat a jelentéseket, hogy elfoglalták a gazivodei gátat, és bántalmazták az ott tartózkodó szerb őrt. Pristinai állítások szerint a különleges rendőrség tagjai azért vonultak ki a Szerbia és Koszovó határán lévő mesterséges tóhoz, mert az elmúlt éjszaka annak közelében lövések dördültek el.

A szerb elnök kezdeményezésére az esti órákban ülésezett a szerbiai nemzetbiztonsági tanács is, amelyen Aleksandar Vučić kiadta a legfontosabb parancsokat, amelyeket nyilatkozata szerint a tanács elfogadott, ám a parancsok mibenlétével kapcsolatban nem árult el részleteket. Azt viszont újfent elismételte, hogy “falig szorított helyzetbe kerültek”, ez olyan mondóka, amit már hónapok óta az unalomig ismételget.

– jelentette ki a szerb elnök, ugyanakkor azonban hangsúlyoztatta, hogy “megtették a szükséges intézkedéseket a haza védelme érdekében”.

Közben mozgolódik a szerb szélsőjobb is, amely már korábban is azt szorgalmazta, hogy a szerbiai hadsereg vonuljon be Koszovóba, lehetőleg tankokkal, és lehetőleg egészen Prizrenig.

Miša Vacić, a Szerb Jobboldal (Српска десница) elnöke, aki legutóbb az Ukrajnában szervezett orosz népszavazási bohózat ellenőre volt, vasárnap nem sokkal éjfél előtt közölte a Twitteren, hogy azonnal készek lépni, ha támadás éri a szerb népet a barikádokon, és hozzátette, hogy pártjának Koszovóban élő tagjai az első pillanattól kezdve ott vannak az úttorlaszoknál. Vacić még hozzátette, hogy “vasárnap este Szerbia 40 városában bátor fiatalemberek százai álltak készen arra, hogy részt vegyenek a barikádok védelmében”.

Az általa közzétett videóból az derül ki, hogy emberi egyelőre a járdát torlaszolták el Belgrádban egy nagy Z betűvel díszített Toyotával a szerb elnöki palotával szemközti oldalon. Kérdés, hogy vajon ők mit kerestek arrafelé a szerb nemzetbiztonsági tanács ülését követő órákban?

Vacić twitteres bejegyzésére többen is reagáltak, a “Banánköztársaság Elnöke” név mögé rejtőző hozzászóló azt üzente az Oroszország által támogatott szélsőjobbos “kabarépárt” vezetőjének, hogy “nem lenne rossz, ha ő lenne az első áldozat”.