Connect with us

NATO

ÉBERSÉG: A NATO-főtitkár beszélt a szerb elnökkel és a koszovói kormányfővel

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

kfor logo
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Twitteren közölte, hogy telefonon beszélt a két balkáni “rendetlenkedővel”, Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel a Koszovó északi részén kialakult helyzetről. A két érintett személy nem csak a közös nevezőt, hanem a közös csatornát sem találja meg, Kurti ugyanis a Twitteren, Vučić pedig az Instagramon tette közzé ezzel a kialakult helyzettel kapcsolatos mondandóját.

A szerb békeharc

A szerbekből és a koszovói albánokból továbbra is hiányzik az akarat a sok évtizede húzódó válság megoldására és az antagonizmus csökkentésére, a feszültség most arra a szintre emelkedett, amikor már a NATO-főtitkárnak kellett felhívnia az érintetteket, a szerb elnököt és a koszovói kormányfőt, hogy a lelkükre beszéljen, vagyis inkább, hogy beszéljen a fejükkel.

Arra kértem mindkettőt, hogy tartózkodjanak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely eszkalációt válthat ki

– írta a telefonos “lelkifröccs” után Jens Stoltenberg a “madaras” közösségi csatornán, ahol még megjegyezte, hogy csak a párbeszéd visz előre, figyelmeztetésként pedig hozzátette, hogy a KFOR, illetve a NATO “éber marad”.

Aleksandar Vučić az Instagramon tudatta követőivel, hogy beszélt a NATO-főtitkárával, és még egyszer tanúbizonyságot tett arról, hogy a rendszámtáblákkal kapcsolatos problémát Belgrádban áttematizálták, mint erről már a BALK már írt a kapcsolódó cikkben.

Rámutattam arra, hogy Pristina egyoldalú lépéseivel brutálisan megsérti a brüsszeli megállapodást

– fogalmazott a szerb elnök, aki három pontban összegezte a koszovói (albán) vezetés általa kifogásolt lépéseit, merthogy az Instagramon nincs terjedelmi korlát.

Vučić nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a pristinai vezetés leváltotta a szerbek lakta észak-koszovói rendőrség parancsnokát, Nenad Djurićot, hogy “jogellenesen” lép fel a rendszámtáblákkal kapcsolatban, és hogy csaknem tíz éve elutasítja a Szerb Községek Közösségének létrehozását Koszovóban.

A szerb elnök a maga részéről megállapította, hogy Szerbia ennek ellenére a béke és a stabilitás fenntartására törekszik, és továbbra is elkötelezett ebben a tekintetben, vagyis folytatja a békeharcot.

Messzemenőleges következtetést nem szabad levonni, de azért érdemes megjegyezni, hogy ez a bejegyzés háromszor-négyszer kevesebb szivecskét/lájkot kapott az Instagtramon, mint az a kettő, amelyet a szerb elnök a Babmezőkön (Paseljanske livade) tartott hadgyakorlat megtekintésével kapcsolatban poztolt.

Koszovói albán békeharc

Albin Kurti a Twitteren közzétett bejegyzésében egyetértett Jens Stoltenberggel abban, hogy a párbeszédnek nincs alternatívája, aztán ő is – akárcsak a szerb elnök – elkezdte sorolni a kifogásait.

Egyetértek azzal, hogy a párbeszédnek nincs alternatívája

– jegyezte meg Kurti, aki ehhez azonban azonnal hozzáfűzte, hogy a jelenlegi helyzetben Belgrád a figyelem elterelésére törekszik.

A jelenlegi helyzetben Belgrád gyenge kísérletet tesz arra, hogy a párbeszédet destabilizációval váltsa fel. De elbuknak

– írta Kurti, aki egyúttal azt ígérte, hogy a KFOR-ral, illetve a NATO-val együttműködve a biztonság és a jogállamiság megteremtésén fog dolgozni, minden megkülönböztetés nélkül az egész – mint fogalmazott – Koszovói Köztársaságban. Amibe természetesen a szerbek lakta északi területeket is beleértette.

A Twitter jellege miatt a rövid bejegyzésből kimaradt, az hogy mi is a koszovói miniszterelnök véleménye az általa gyakran Moszkva bábjaként emlegetett Szerbia vonatkozásában.

Nos, a szerb elnök által többször is mini Zelenszkijnek csúfolt Kurti úgy véli, hogy Belgrád az újabb feszültség generálásával a francia- rendezési javaslatról, és annak elutasításáról kívánja elterelni a figyelmet.

Kurti véleménye némileg változott, korábban ugyanis még arról beszélt, hogy a szerbek az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos álláspontjukról igyekeznek elvonni a figyelmet, de itt nem a tárgyon, hanem a cselekvésen, vagyis a terelésen van a hangsúly.

Ebben van némi igazság, Szerbia ugyanis korábban azt ígérte, hogy majd az új kormány foglal állást az Oroszországgal kapcsolatos esetleges szankciókról, az új kormány ugyan már megalakult, állásfoglalás viszont nincs még a láthatáron sem – és nem is lesz. Szükség van tehát a “porhintésre”!

A szerbeknek viszont abban van igazuk, hogy a koszovói (albán) kormány annak ellenére nem akarja engedélyezni a Szerb Községek Közösségének létrehozását, hogy erre 2013-ban kötelezettséget vállalt. Pristina attól tart, hogy ez a képződmény a boszniai Szerb Köztársaság példáját követve az instabilitás forrásává válik a magát országnak képzelő, és az igazi országként viselkedni igyekvő Koszovóban.

Megértették

Az internetes üzengetésből kivette a részét a NATO vezetése alatt álló KFOR is, amely szintén a “madaras csatornán” közölte, hogy “közeli kapcsolatban” van a koszovói hatóságokkal, és egyúttal azt is kifejezte, hogy megértette a főparancsnok szavait.

Továbbra is éberek maradunk, és továbbra is érvényesítjük a biztonságos környezetre és a szabad mozgásra vonatkozó ENSZ-megbízatásunkat

– közölte a KFOR, amely egyúttal azt is megállapította, hogy a biztonság és a stabilitás érdekében “feltétlenül szükség van a párbeszédre”.

A KFOR két nappal korábban, de már a feszültség fokozódását követően úgy fogalmazott, hogy nem csak a koszovói (albán) vezetéssel tartják a “közeli kapcsolatot”‘, hanem Belgráddal is, no meg a meg nem nevezett nemzetközi partnerekkel, amin nyilván nem Oroszországot értették, az annyit emlegetett béke és biztonság megteremtése érdekében.

Mindebből arra következtethetünk, hogy a párbeszéd hiányában marad az éberség a NATO & KFOR részéről a gyakran emlegetett, de egyre távolibbnak tűnő fogalmak körül, mert hogy az északi területeken egyre nagyobb a bizonytalanság – működő állam nélkül pedig akár a béke is veszélybe kerülhet. Vajon milyen mély a szakadék?

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

Koszovó

POZÍCIÓK: A koszovói miniszterelnök több NATO-katonát kér, és oroszokkal riogat

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Albin Kurti koszovói miniszterelnök több NATO-katonát szeretne a hazájában, mert fokozódik a szerb tüzérség jelenléte a határnál.
NATO ÉS AZ OROSZOK: Mindenki a "saját csapatával" egyeztetett a tavalyi év utolsó napján (Forrás: Instagram, Twitter)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Albin Kurti koszovói miniszterelnök több NATO-katonát szeretne a hazájában. A pristinai vezető szerint erre azért van szükség, mert fokozódik a szerb tüzérség jelenléte a határnál, miközben véleménye szerint erősödik az orosz-szerb retorika is. Ezzel párhuzamosan a szerb elnök az év utolsó napján átvette orosz elnök üzenetét.

A NATO szerepe

Külföldi hírügynökségi jelentések szerint Albin Kurti koszovói miniszterelnök a KFOR megerősítésről a német Die Weltnek adott interjúban beszélt.

A NATO-katonák, csapatok és a katonai felszerelések masszív növelése javítaná a biztonságot és a békét Koszovóban és az egész nyugat-balkáni térségben

– mondta a koszovói kormány vezetője, aki kevesli azt a mintegy 3800 katonát, aki a KFOR kötelékében tartózkodik Koszovóban.

A nemzetközi haderő 1999 óta teljesít szolgálatot a térségben, miután a NATO a Kis-Jugoszlávia elleni légicsapásokkal rákényszerítette a korábban népírtás jellegű katonai akciókat végrehajtó szerb/jugoszláv erőket az akkor Szerbiához tartozó tartomány elhagyására.

A NATO által biztosított KFOR békefenntartó erők létszámának növelése támogatná védelmi erőfeszítéseinket
A NATO boldog újévet kívánt Koszovónak, és az oroszok?

A NATO boldog újévet kívánt Koszovónak, és az oroszok?

– nyilatkozta még Kurti, aki szerint Szerbia jelentős erőket és tüzérségi egységeket halmoz fel a határon, miközben felerősödött Oroszország és Szerbia retorikája, és ezért lenne több NATO-katonára szükség Koszovóban.

A CNN közeli N1 televízió szerbiai csatornája valamint a Nova TV jelentette a legutóbbi feszültség idején, hogy Szerbia tarackokat telepített a koszovói határhoz, miután Aleksandar Vučić a szerb fegyveres erők főparancsnokaként a legmagasabb szintű harckészültséget rendelete el a hadseregnél és a belügyminisztérium minden egységénél.

A készültséget azóta megszüntették, arról viszont nincsenek információk, hogy a tűzérségi egységeket visszavonták-e a határról, miközben a szerb elnök szinte árulással vádolta meg a két külföldi finanszírozású ellenzéki televíziót.

Vučić “médialokátornak” nevezte a két csatorna munkatársait, akik azt is elmondták, hogy pontosan hol látták a tüzérségi egységeket.

És ha látták, akkor mit csinálnak? Mit csinálnak? Elárulják a saját hadseregük állásait? Nem 6 volt, hanem 18. Szerencsére csak 6-ot láttak

– mondta a napokban a szerb elnök, aki egy újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy már hónapok óta nem beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, így igyekezett csökkenteni az orosz-szerb retorikával kapcsolatos nyilatkozatok élét.

Az oroszok szerepe

A történethez azonban hozzátartozik, hogy a múlt év utolsó napján Vučić fogadta Oroszország belgrádi nagykövetét, akitől átvette Vlagyimir Putyin orosz elnök üzenetét. A Kreml közleménye szerint Putyin rámutatott arra, hogy 2022-ben tovább fejlődtek a stratégiai partnerség elvein alapuló orosz-szerb kapcsolatok.

Elmélyült a bizalmas politikai párbeszéd, valamint a nemzetközi és regionális ügyekben tett erőfeszítések összehangolása, amelyre a jelenlegi nehéz geopolitikai helyzetben különös szükség van

– jegyezte meg Putyin a szerb elnöknek küldött üzenetében. Vučić “hálából” tájékoztatta Oroszország belgrádi nagykövetét arról, hogy arról, hogy a koszovói (és metóhiai) szerbek milyen körülmények között készültek a közelgő ünnepekre, nyilván beleértve ebbe a szerb karácsonyt és újévet is.

Mindeközben a NATO, illetve a KFOR december 31-én arról számolt be, hogy Angelo Michele Ristuccia KFOR-parancsnok találkozott Albin Kurtival, hogy áttekintse “a térség általános helyzetét”, és újra felhívták a figyelmet a felek közötti párbeszéd felújításának fontosságára. Arról nem szól a fáma, hogy Kurti netalán kérte-e KFOR létszámának növelését az olasz tábornoktól.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Koszovó

ISMÉTLÉS: Moszkva szerint Koszovó nem tartotta be a maga minszki megállapodását

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

bondsteel koszovo
Ha nem lennének KFOR-békefenntartók az országban, azonnal kitörne a háború - állítja egy koszovói albán politológus. A képen az amerikai Bondsteel bázis Uroševac, illetve Ferizaj közelében (Forrás: Twitter)
i.trackmytarget
Olvasási idő: 3 perc

Oroszország mindenképpen igyekszik egy koszovói háború felé terelni Szerbiát, Moszkvának ugyanis érdekében állna, ha a most Ukrajnát támogató Nyugat figyelme megoszlana a két konfliktus között. Szerbia is ebbe az irányba halad, főleg miután a sok oroszbarát politikusból álló belgrádi kormány egyhangúlag úgy döntött, hogy pénteken (december 16-án) a Koszovóban szolgáló nemzetközi békeerőhöz, a KFOR-hoz fordul, hogy csapatokat küldhessen a szomszédba. A KFOR mögött pedig az Egyesült Államokat kell keresni, amely a maga 600 katonájával a koszovói békeerők gerincét adja. Az amerikaiak már jelezték, hogy nem akarnak szerb katonákat & rendőröket látni Koszovóban. A helyzet tehát egyre inkább bonyolódik.

Kis minszki megállapodás

Ha a helyi szerbek tovább folytatják tiltakozó akcióikat és a koszovói albán vezetés erőszakkal próbál meg rendet csinálni, Szerbia előtt két nehéz választási lehetőség áll. Az egyik lehetőség, hogy Belgrád megvonja a vállát, és valami olyasmit mond, hogy legalább megpróbáltuk.

Ez viszont azt jelentené, hogy Szerbia szégyenben marad, csökken a szerb vezetés népszerűsége, és a fő ellenfél, a NATO ismét belegázol a szerbek nemzeti büszkeségébe. A másik lehetőség viszont az, hogy Belgrád megkezdi a maga különleges katonai akcióját, amelynek fő oka az lenne, hogy a koszovói albánok nem tartották be a maguk minszki megállapodását, a Belgrád és Pristina között született 2013-as brüsszeli alkut

– írja legújabb elemzésében a RIA orosz hírügynökség, amely állami médiumként ezúttal is csak annyit tett, hogy nyilvánosságra hozta a moszkvai politikai vezetés Szerbiának, és személy szerint Aleksandar Vučić államfőnek szánt üzenetét.

Az orosz elemzők szerint a szerb győzelem azt jelentené, hogy katonai erővel sikerül helyreállítani Szerbia szuverenitását a három észak-koszovói önkormányzat, illetve Mitrovica szerb többségű részén, s Koszovó és Szerbia határa a jövőben az Ibar-folyó mentén lenne.

Egy ilyen, vagy ehhez nagyon hasonló forgatókönyv megvalósulása nélkül a válság még sokáig megmaradna, s újra és újra megnőne a feszültség. A katonai beavatkozás csak abban az esetben hozna ideális megoldást, ha az albánok és a mögöttük álló KFOR-katonák nem reagálnának és nyugalomban maradnának. Bár ez lenne mindenki számára a legjobb megoldás, nem ez fog történni: kitör a háború, és a brüsszeli megállapodás a kelet-ukrajnai válság megoldását célzó minszki egyezség sorsára jut

– vélekedett az üzenetet továbbító Dmitrij Bavirin.

Hogyan segít majd Moszkva?

A RIA elemzője szerint Szerbiának nincs esélye arra, hogy Koszovó teljes területét vagy legalább az egykori szerbiai tartomány mélyén lévő szerb enklávékat visszafoglalja, ugyanis a KFOR és a mögötte álló NATO az albánokat támogatja.

A cikk érdekessége, hogy miközben Oroszország harcias és befolyásos belgrádi nagykövete, Alekszandr Bocan-Harcsenko arról beszél, hiba lenne azt hinni, hogy Moszkva nem figyel oda Koszovóra, s a Kreml Szerbia esetében is igaznak gondolja azt, hogy Oroszország nem hagyja magára az övéit, Bavirin mást mond.

Az orosz külügyminisztérium támogatást ígért, de míg Szerbiában katonai segítségre számítanak, Moszkva a politikai támogatásra gondolt

– írta az elemző. Ez pedig meglehetősen világos beszéd, igaz, Oroszország, amely a vártnál és reméltnél jóval nagyobb ellenállásba ütközött Ukrajnában, aligha lenne képes katonai segítséget nyújtani balkáni szövetségesének. Ezt pedig minden bizonnyal Belgrádban is pontosan tudják.

A RIA szerint ugyan Szerbia számára komoly veszélyt jelent egy koszovói katonai akció megindítása, ám legalábbis a szerző szerint, gyakran előfordul, hogy a logikai érveket felülírják az érzelmek.

Az pedig egyértelmű, hogy jelenleg a Balkán sokkal közelebb van egy újabb ellenségeskedés kitöréséhez, mint bármikor az utóbbi tíz évben

– vélekedett Bavirin.

Koszovói félelmek

Koszovóban is robbanásveszélyesnek tartják a helyzetet, már csak azért is, mert a nyáron a Vučić pártjához, a Szerb Haladó Párthoz tartozó parlamenti képviselő, Vladimir Đukanović azt írta egy Twitter-üzenetében, hogy a Balkánon is eljött az ideje a nácitlanításnak, ami egyenes utalás az ukrajnaihoz hasonló megoldásra.

Az ukrajnai események pedig ismét csak azt bizonyítják, hogy a háború kitörése valós veszély, különösen abban az esetben, amikor a szomszédos ország még a létezésünket is tagadja. Ha nem lennének KFOR-békefenntartók az országban, azonnal kitörne a háború

– vélekedett egy koszovói albán politológus, Arben Hajrullahu.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Az olvasás folytatása

Koszovó

HÍV A HAZA: Vasárnap egyaránt ülésezett a koszovói és a szerbiai nemzetbiztonsági tanács

Közzététel:

a megjelenés dátuma

rudare barikad
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 3 perc

Vasárnap ülésezett a koszovói és a szerbiai nemzetbiztonsági tanács is, mivel a jelek szerint Belgrádban és Pristinában is úgy érzik, hogy most igazából hív a haza. Ráadásul a koszovói miniszterelnök Kosovska Mitrovica albánok lakta déli részében felkereste a koszovói különleges rendőrség bázisát, amely az északi, szerbek lakta területekért felelős. Mindeközben a koszovói szerbek nem mutatkoznak hajlandónak arra, hogy lebontsák a barikádokat, amelyek közelében sátrakat állítottak fel, és melegedőhelyekről is gondoskodtak, vagyis hosszabb távra kezdenek berendezkedni.

Koszovóban lényegében nyugodtan tel a vasárnap, amolyan “állóháború” alakult ki, a szerbek ugyanis nem kezdték meg az úttorlaszok felszámolását, de mások sem próbálták meg erre kényszeríteni őket.

A jelek szerint a koszovói szerbek hosszabb tiltakozásra kezdenek berendezkedni, a nedves, esős időjárás miatt sátrakat állítottak fel, a hideg miatt pedig melegedőhelyeket állítottak fel, többfelé látni fatüzelésű kályhákat vagy gázüzemű melegítőket, amelyekhez hasonlókat a világ más részein vendéglőhelyeken szokás használni az őszi vagy téli időszakban.

A koszovói szerbek az egyik barikádot a Kosovska Mitrovica északi szomszédságában lévő Rudare településen állították fel az útba beékelődő keresztnél, a helyi temető közelében, ahol autóbuszokkal és kamionokkal zárták le a főutat. Az úttorlasznál folyamatosan száz-százötven ember tartózkodik, miközben továbbra sem járható a barikádok miatt lezárt két határátkelő, sem autóval, sem gyalogosan.

Goran Rakić, a koszovói Szerb Lista elnöke napközben azzal riogatta nemzettársait, hogy a koszovói miniszterelnök ahhoz hasonló akciót készít elő az ottani szerbek ellen, mint amilyen során a kilencvenes években a horvátok űzték el a krajinai szerbeket, akik annak idején is előszeretettel alkalmazták az útlezárásokat.

Albin a koszovói nemzetbiztonsági tanács ülését követően ugyanakkor felszólította a KFOR-t, és ezáltal a NATO-t, hogy biztosítsa a közlekedés szabadságát Koszovóban.

A KFOR megbízatásához tartozik a békés és biztonság környezet megteremtése, ami a mozgásszabadság biztosítását is jelenti. Elfogadhatatlan, és ezért nem ismétlődhet meg a közlekedés akadályozása, valamint a közutak lezárása a bűnözői csoportok részéről, amelyek rálőnek a rendőreinkre és az EULEX járőreire

– jelentette ki a koszovói miniszterelnök, aki úgy nyilatkozott, hogy a koszovói (albán) hatóságok egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek, miután a KFOR időt kért.

Közben a koszovói rendőrség cáfolta azokat a jelentéseket, hogy elfoglalták a gazivodei gátat, és bántalmazták az ott tartózkodó szerb őrt. Pristinai állítások szerint a különleges rendőrség tagjai azért vonultak ki a Szerbia és Koszovó határán lévő mesterséges tóhoz, mert az elmúlt éjszaka annak közelében lövések dördültek el.

A szerb elnök kezdeményezésére az esti órákban ülésezett a szerbiai nemzetbiztonsági tanács is, amelyen Aleksandar Vučić kiadta a legfontosabb parancsokat, amelyeket nyilatkozata szerint a tanács elfogadott, ám a parancsok mibenlétével kapcsolatban nem árult el részleteket. Azt viszont újfent elismételte, hogy “falig szorított helyzetbe kerültek”, ez olyan mondóka, amit már hónapok óta az unalomig ismételget.

Remélem, hogy biztosítékokat kapunk a KFOR-tól és az Európától, hogy nem tesznek erőszakos lépéseket a barikádon lévő emberek irányába. Folytatjuk a megbeszéléseket, és mindent megteszünk a béke és a stabilitás megőrzéséért

– jelentette ki a szerb elnök, ugyanakkor azonban hangsúlyoztatta, hogy “megtették a szükséges intézkedéseket a haza védelme érdekében”.

Közben mozgolódik a szerb szélsőjobb is, amely már korábban is azt szorgalmazta, hogy a szerbiai hadsereg vonuljon be Koszovóba, lehetőleg tankokkal, és lehetőleg egészen Prizrenig.

Miša Vacić, a Szerb Jobboldal (Српска десница) elnöke, aki legutóbb az Ukrajnában szervezett orosz népszavazási bohózat ellenőre volt, vasárnap nem sokkal éjfél előtt közölte a Twitteren, hogy azonnal készek lépni, ha támadás éri a szerb népet a barikádokon, és hozzátette, hogy pártjának Koszovóban élő tagjai az első pillanattól kezdve ott vannak az úttorlaszoknál. Vacić még hozzátette, hogy “vasárnap este Szerbia 40 városában bátor fiatalemberek százai álltak készen arra, hogy részt vegyenek a barikádok védelmében”.

Az általa közzétett videóból az derül ki, hogy emberi egyelőre a járdát torlaszolták el Belgrádban egy nagy Z betűvel díszített Toyotával a szerb elnöki palotával szemközti oldalon. Kérdés, hogy vajon ők mit kerestek arrafelé a szerb nemzetbiztonsági tanács ülését követő órákban?

Vacić twitteres bejegyzésére többen is reagáltak, a “Banánköztársaság Elnöke” név mögé rejtőző hozzászóló azt üzente az Oroszország által támogatott szélsőjobbos “kabarépárt” vezetőjének, hogy “nem lenne rossz, ha ő lenne az első áldozat”.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: