Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Twitteren közölte, hogy telefonon beszélt a két balkáni „rendetlenkedővel”, Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel a Koszovó északi részén kialakult helyzetről. A két érintett személy nem csak a közös nevezőt, hanem a közös csatornát sem találja meg, Kurti ugyanis a Twitteren, Vučić pedig az Instagramon tette közzé ezzel a kialakult helyzettel kapcsolatos mondandóját.

A szerb békeharc

A szerbekből és a koszovói albánokból továbbra is hiányzik az akarat a sok évtizede húzódó válság megoldására és az antagonizmus csökkentésére, a feszültség most arra a szintre emelkedett, amikor már a NATO-főtitkárnak kellett felhívnia az érintetteket, a szerb elnököt és a koszovói kormányfőt, hogy a lelkükre beszéljen, vagyis inkább, hogy beszéljen a fejükkel.

– Arra kértem mindkettőt, hogy tartózkodjanak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely eszkalációt válthat ki

– írta a telefonos „lelkifröccs” után Jens Stoltenberg a „madaras” közösségi csatornán, ahol még megjegyezte, hogy csak a párbeszéd visz előre, figyelmeztetésként pedig hozzátette, hogy a KFOR, illetve a NATO „éber marad”.

Aleksandar Vučić az Instagramon tudatta követőivel, hogy beszélt a NATO-főtitkárával, és még egyszer tanúbizonyságot tett arról, hogy a rendszámtáblákkal kapcsolatos problémát Belgrádban áttematizálták, mint erről már a BALK már írt a kapcsolódó cikkben.

– Rámutattam arra, hogy Pristina egyoldalú lépéseivel brutálisan megsérti a brüsszeli megállapodást

– fogalmazott a szerb elnök, aki három pontban összegezte a koszovói (albán) vezetés általa kifogásolt lépéseit, merthogy az Instagramon nincs terjedelmi korlát.

Vučić nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a pristinai vezetés leváltotta a szerbek lakta észak-koszovói rendőrség parancsnokát, Nenad Djurićot, hogy „jogellenesen” lép fel a rendszámtáblákkal kapcsolatban, és hogy csaknem tíz éve elutasítja a Szerb Községek Közösségének létrehozását Koszovóban.

A szerb elnök a maga részéről megállapította, hogy Szerbia ennek ellenére a béke és a stabilitás fenntartására törekszik, és továbbra is elkötelezett ebben a tekintetben, vagyis folytatja a békeharcot.

Messzemenőleges következtetést nem szabad levonni, de azért érdemes megjegyezni, hogy ez a bejegyzés háromszor-négyszer kevesebb szivecskét/lájkot kapott az Instagtramon, mint az a kettő, amelyet a szerb elnök a Babmezőkön (Paseljanske livade) tartott hadgyakorlat megtekintésével kapcsolatban poztolt.

Koszovói albán békeharc

Albin Kurti a Twitteren közzétett bejegyzésében egyetértett Jens Stoltenberggel abban, hogy a párbeszédnek nincs alternatívája, aztán ő is – akárcsak a szerb elnök – elkezdte sorolni a kifogásait.

– Egyetértek azzal, hogy a párbeszédnek nincs alternatívája

– jegyezte meg Kurti, aki ehhez azonban azonnal hozzáfűzte, hogy a jelenlegi helyzetben Belgrád a figyelem elterelésére törekszik.

– A jelenlegi helyzetben Belgrád gyenge kísérletet tesz arra, hogy a párbeszédet destabilizációval váltsa fel. De elbuknak

– írta Kurti, aki egyúttal azt ígérte, hogy a KFOR-ral, illetve a NATO-val együttműködve a biztonság és a jogállamiság megteremtésén fog dolgozni, minden megkülönböztetés nélkül az egész – mint fogalmazott – Koszovói Köztársaságban. Amibe természetesen a szerbek lakta északi területeket is beleértette.

A Twitter jellege miatt a rövid bejegyzésből kimaradt, az hogy mi is a koszovói miniszterelnök véleménye az általa gyakran Moszkva bábjaként emlegetett Szerbia vonatkozásában.

Nos, a szerb elnök által többször is mini Zelenszkijnek csúfolt Kurti úgy véli, hogy Belgrád az újabb feszültség generálásával a francia-német rendezési javaslatról, és annak elutasításáról kívánja elterelni a figyelmet.

Kurti véleménye némileg változott, korábban ugyanis még arról beszélt, hogy a szerbek az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos álláspontjukról igyekeznek elvonni a figyelmet, de itt nem a tárgyon, hanem a cselekvésen, vagyis a terelésen van a hangsúly.

Ebben van némi igazság, Szerbia ugyanis korábban azt ígérte, hogy majd az új kormány foglal állást az Oroszországgal kapcsolatos esetleges szankciókról, az új kormány ugyan már megalakult, állásfoglalás viszont nincs még a láthatáron sem – és nem is lesz. Szükség van tehát a „porhintésre”!

A szerbeknek viszont abban van igazuk, hogy a koszovói (albán) kormány annak ellenére nem akarja engedélyezni a Szerb Községek Közösségének létrehozását, hogy erre 2013-ban kötelezettséget vállalt. Pristina attól tart, hogy ez a képződmény a boszniai Szerb Köztársaság példáját követve az instabilitás forrásává válik a magát országnak képzelő, és az igazi országként viselkedni igyekvő Koszovóban.

Megértették

Az internetes üzengetésből kivette a részét a NATO vezetése alatt álló KFOR is, amely szintén a „madaras csatornán” közölte, hogy „közeli kapcsolatban” van a koszovói hatóságokkal, és egyúttal azt is kifejezte, hogy megértette a főparancsnok szavait.

– Továbbra is éberek maradunk, és továbbra is érvényesítjük a biztonságos környezetre és a szabad mozgásra vonatkozó ENSZ-megbízatásunkat

– közölte a KFOR, amely egyúttal azt is megállapította, hogy a biztonság és a stabilitás érdekében „feltétlenül szükség van a párbeszédre”.

A KFOR két nappal korábban, de már a feszültség fokozódását követően úgy fogalmazott, hogy nem csak a koszovói (albán) vezetéssel tartják a „közeli kapcsolatot”‘, hanem Belgráddal is, no meg a meg nem nevezett nemzetközi partnerekkel, amin nyilván nem Oroszországot értették, az annyit emlegetett béke és biztonság megteremtése érdekében.

Mindebből arra következtethetünk, hogy a párbeszéd hiányában marad az éberség a NATO & KFOR részéről a gyakran emlegetett, de egyre távolibbnak tűnő fogalmak körül, mert hogy az északi területeken egyre nagyobb a bizonytalanság – működő állam nélkül pedig akár a béke is veszélybe kerülhet. Vajon milyen mély a szakadék?