Oroszország
VESZÉLYHELYZET: Putyin Oroszországot újabb Észak-Koreává változtatja

Oroszországban már a demokrácia illúziója is halványul, ahogy a Kreml egyre nagyobb engedelmességet követel minden téren. Ez egyre inkább egy totalitárius állam – írja a londoni Times (The Times) hétvégi számában Mark Galeotti londoni politológus, akinek a napokban látott napvilágot a „Putyin háborúi Csecsenföldtől Ukrajnáig” című könyve. A cikk azzal kapcsolatban íródott, hogy Oroszország november 4-én ünnepelte az Egység Napját, és arról szól, hogy merre tart Oroszország.
Ünnepség parancsra
Az orosz elnök 2005-ben vezette be, állította helyre az Orosz Nemzeti Egység Napját, hogy ezzel helyettesítse az 1917-es bolsevik forradalom régi ünnepét, november 7-ét. Az Egység Napjával arra emlékeznek, hogy az orosz „népi milícia” 1612-ben kiűzte a lengyel-litván megszállókat Moszkvából.
Mark Galeotti szerint ez az ünnep az utóbbi években annak az öngerjesztő, nagyképű nacionalizmusnak a megnyilvánulási formájává vált, amely a moszkvai rezsimet jellemzi. Pénteken azonban az ünnepség másra is utalt: kijelölte az irányt, amelyen haladva a Kreml egy totalitárius, mozgósító állam létrehozására törekszik.
A cikkíró szerint a hivatalos nyilatkozatok hangja ezúttal különösen éles volt, a Vörös tér közelében kifeszített egyik transzparens pedig azt hirdette, hogy „a NATO nem fogja legyőzni az egységes orosz népet”.
Putyin pártja, az Egységes Oroszország ajándékokat gyűjtött, amelyeket a katonáknak és azok családtagjainak küldenek el, a hatóságok „hazafias flashmobokba” kényszerítették az alkalmazottakat, az iskolásokat pedig olyan dalokat énekeltek, amelyekkel a hadsereget magasztalták. Valaki megjegyezte, hogy ez nem az egységről, hanem a kényszerről szól, de a nyilatkozathoz nem adta a nevét.
Miután a múlt havi rendeletekkel hadiállapotot vezettek be az egész országban, az Egység Napja színjátékká silányult azzal a szándékkal, hogy szignalizálja a politikában bekövetkezett alapvető változást: miszerint véget ért az a korszak, amikor az emberek megpróbáltak úgy tenni, mintha minden rendben lenne. Ezt a korszakot Oroszország „kúszó észak-korealizálódása” váltotta fel.
A technokraták megpróbálták állni a sarat a politikai rendszerben növekvő totalitarizmussal, a társadalom militánssá válásával, a gazdaság állami ellenőrzés alá vonásával és az ország elszigetelődésével szemben, de elbuktak.
Visszatérés a totalitarizmusba
Putyin rezsimje több mint 20 éves fennállása alatt a tekintélyelvűség és a tényleges társadalmi részvétel furcsa keveréke volt. Szembetűnő azonban, hogy ez a rezsim milyen gyorsan szabadult meg a demokrácia hamis és hiteles képviselőitől. Eltűntek az úgynevezett „rendszerszintű ellenzéki pártok”, mint például a kommunisták és az ultranacionalista liberális demokraták, amelyek szerepe az volt, hogy a pluralizmus látszatát keltsék, ezek ma már egyre inkább hallgatnak vagy csak simán engedelmeskednek.
A 2024-es elnökválasztás előzetes előkészületei folyamatban vannak, de nem biztos, hogy valaha is megtartják őket, a „veszélyhelyzet” idejére ugyanis felfüggeszthetik az elnökválasztást, mert még az álválasztások is nyújtanak mémi lehetőséget a nyilvános vitákra, a részvétellel kapcsolatos elvárások pedig haragot szülhetnek, és lázadást válthatnak ki.
Mindeközben Oroszországban nincs lehetőség eltérő nézetek hangoztatására, az utolsó független civil szervezetek is lassan megszűnnek, az arcfelismerő szoftvereket használó kamerák pedig nyomon követik a behívó parancsot megtagadókat. Már arról is beszélnek, hogy újra bevezetik a szovjet típusú kiutazási vízumokat, hogy megakadályozzák a mozgósítás elől menekülő tartalékosok tömeges kivándorlását, miután a fegyverbe szólított 300 000 férfi közül minden második elhagyta megszökött az országból.
Az új Oroszország lehangoló módon Leonyid Brezsnyev 1970-es évekbeli Szovjetuniójára fog emlékeztetni, korrupt, gerontokrata vezetéssel, stagnáló gazdasággal, túlméretezett katonasággal, virágzó feketepiaccal és depresszióval küzdő lakossággal. Pedig az a Szovjetunió félelmetes szuperhatalom volt, minden gyengesége ellenére is, a most kialakulóban lévő Oroszország nem lesz az.
Vissza a tervgazdasághoz
Vélhetően a tervgazdaság miatt elszenvedett kudarcok okozták a Szovjetunió vesztét. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Putyin és legközelebbi szövetségesei arra a következtetésre jutottak, hogy fokozott állami ellenőrzésre lesz szükség az ukrajnai háború megvívásához és a szankciók leküzdéséhez.
A legnagyobb héjának számító Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára, Putyin egyik legközelebbi szövetségese február óta érvel „az orosz gazdaság mélyreható szerkezeti átalakítása” mellett, amely a gazdaság igazodik a háborús igényekhez, és állami kontroll helyeződik azzal a „dermesztő hátsógondolattal, hogy jelentősen szigorúbb fegyelemre” épüljön.
Tavasszal még az olyan technokraták, mint a miniszterelnök, Mihail Misusztyin és Elvira Nabiullina, jegybankelnök meg tudta győzni Putyint arról, hogy ez nem bölcs lépés, és nincs is szükség rá. Mivel azonban világossá vált, hogy a háború sokkal tovább tart a vártnál, úgy tűnik, hogy vesztettek.
A hadiállapottal kapcsolatban közelmúltban kiadott rendeletek lehetővé teszik a kormányzók számára, hogy közvetlen ellenőrzést vezessenek be a vállalatok felett, és katonai felügyelet alá vonják a sztrájkoló munkásokat, tükrözve Patrusev azon vágyát, hogy saját szemével lássa a „jelentősen szigorúbb rendet”. Putyin – szokásához híven – igyekszik beosztottjai mögé bújni – és két új bizottságot hozott létre a folyamat felügyeletére Misusztyin és Szergej Szobjanyin moszkvai polgármestere vezetésével.
Ez gyakorlatilag annak felismerése, hogy ha netalán a háború hamarosan véget is ér, ami nem valószínű, a szankciórendszer fennmarad, és Oroszország belátható ideig még ki lesz zárva a globális gazdaság jelentős területeiről.
A mozgósító állam
Oroszországban a középpontban a párbeszéd helyett a társadalom mozgósítására való törekvés áll. Ezt Szergej Kirijenko, az elnök kabinetfőnökének első helyettese vezeti, akit egykor viszonylag liberális technokratának tekintettek, most azonban héjaként is feltalálja magát.
Miután idén minden iskolában külön tanórát kaptak a „hazafias beszélgetések a fontos dolgokról”, Kirijenko most egyetemi szinten vezeti be az orosz ideológiai oktatást. Egy oktatási kérdésekkel foglalkozó konferencián határozottan kijelentette: a NATO elleni háborút – mert a háború jellegét arrafelé így határozzák meg – az oroszok csak akkor fogják megnyerni, ha a nép egységes lesz. Az orosz embereknek tehát nincs választási lehetőségük. (Vagy egységesek lesznek, vagy veszítenek.)
Az Egység Napja alkalmából rendezett idei ünnepségek kemény üzenete pontosan az, hogy Oroszország egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe a szuverenitását illetően, és minden állampolgár kötelessége, hogy fellépjen ez ellen. Ha ezt nem teszi meg, akkor kibújik a hazafias kötelesség teljesítése alól.
Putyin már márciusban világossá tette, hogy nem létezhet középút, és „az orosz nép mindig képes lesz megkülönböztetni az igazi hazafiakat a söpredéktől és az árulóktól”.
A háborúban álló állam
Ennek a mobilizációs törekvésnek megvannak a maga erősségei. Az orosz hadsereg ugyan rosszul képzett, nem rendelkezik megfelelő fegyverekkel és gyakran demoralizált is, de a 144 milliós lakosságból majd feltöltik, ha arra szükség lesz, ám már szóba került az is, hogy a jelenlegi 12 hónapról két évre hosszabbítják meg a szolgálatot.

Lehet, hogy az orosz gazdaság egyre elavultabb, és nem hatékony, de kielégíti az állam alapvető szükségleteit. Akárcsak a szovjet időkben, a vesztesek a hétköznapi emberek lesznek, és egy könyörtelen politikai rendőri apparátus fogja őket sakkban tartani.
Oroszország nagyon sokat fog veszíteni: hiányozni fognak a rendelkezésre álló pénzeszközök, csökken a kormányzati kapacitás és az állami legitimáció. A túlélése ezért attól függ, hogy milyen hamar kerül szembe egy váratlan válsággal, az ukrajnai hadszintérre küldött erők összeomlásával, lépcsőzetes gazdasági összeomlással vagy az elnök súlyos és tartós betegségével – ami nehezen kezelhető.
Ha nem történik egy ilyen sokk, akkor ez a rezsim egy ideig képes fennmaradni. 1911-re a cári Oroszország vitathatatlanul elvesztette fejlődési képességét, de hat évig még fenntartotta magát, és ha nem következtek volna be az első világháborús vereség évei, sokkal tovább is fennmaradhatott volna.
Egy ilyen társadalmi mozgósítással rendelkező, militarizált Oroszország erősebb és jobb helyzetben van, mint cári elődje. Észak-Koreához hasonlóan önmagát „sértett félnek”, és igazi „anyaországnak” fogja tekinteni, ezért hosszú távon folyamatos kihívás elé állítja Ukrajnát és a Nyugatot.
Másfajta ellenfél
Észak-Koreához hasonlóan aszimmetrikus antagonista állam lesz, kihasználva a rendelkezésére álló eszközöket és lehetőségeket, jelentse ez a külföldi technológiák másolását, vagy a követhetetlen kriptovaluták felkarolását, amelyekben korábban nem bízott.
Ez a nemzetközi szabályok és törvények még szisztematikusabb megszegését is jelenti. Phenjan például rendelkezik a Bureau 39-cel, ami gyakorlatilag az állami bűnözés minisztériuma, amely külföldi forrásokon keresztül gyűjti a pénzt a rezsim támogatására, a pénzhamisítástól kezdve – Észak-Korea állítja elő a legjobb hamis 100 dolláros bankjegyeket az állami pénzverdében – az állami gyárakban előállított amfetamin csempészéséig.
A Kreml régóta mozgósítja a hackereket, és időről időre gengsztereket alkalmaz titkos ügynökökként, példaként említhető egy csecsen férfi meggyilkolása Berlinben 2019-ben, és pénzt gyűjt különböző befolyási tevékenységek finanszírozására Európában és a Balkánon.
Az orosz állam és a bűnözők közötti szövetség már létrejött.
A jelek szerint Moszkva a Svédországban a sebesség túllépését mérő kamerák ellopásával biztosítja az alkatrészeket az orosz drónokhoz, Európából pedig használt játékkonzolokat csempésznek be Oroszországba, hogy chipeket biztosítsanak a rakétákhoz.
Természetesen vannak fontos különbségek Oroszország és Kim Dzsongun „remete királysága” között. Oroszország sokkal nagyobb, sokkal jelentősebb gazdasággal, hatalmas nukleáris arzenállal és összehasonlíthatatlanul nagyobb befolyással a világ politikai színpadán.
Kapcsolódó cikk
Putyin az utóbbi egy évtizedben a mezőgazdasági termékek nettó exportőrévé változtatta Oroszországot, miközben Észak-Korea mindig is küzdött a lakosság élelemiszerrel történő ellátásával. Más különbség is létezik: Oroszország esetében például nincs arra utaló jel, hogy a Kremlben a hatalom dinasztikus öröklése/átadása történne, mint Phenjanban.
Oroszországban idén megszigorították a médiaszabadságot, de az még mindig nem olyan szigorú, mint Észak-Koreában. A Riporterek Határok Nélkül szervezet országindexének alapján Oroszország ezen a téren a 155-dik a 180 mért ország közül, az irány azonban jól kivehető.
Régóta aggódunk Moszkva „hibrid háborús” fenyegetései miatt, de egy „észak-koreanizálódott” Oroszország, amely megszabadul minden gátlástól, és képes mozgósítani, amit és akit akar, még pusztítóbb ellenségnek bizonyulhat Ukrajna és a Nyugat számára – még akkor is, ha lassan önmagát emészti fel.

Szerbia
Moszkva hivatalos magyarázatot vár az Ukrajnába küldött szerb fegyverekről

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte, hogy Moszkva hivatalos állásfoglalást kért a belgrádi vezetéstől az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatban. Szavai szerint Oroszország ezúttal nem elégszik meg azzal, hogy Belgrád a médián keresztül, vagy információk szivárogtatása által adjon magyarázatot az esetre.
Szerbiának hivatalosan kell tisztáznia magát
A napokban a moszkvai rezsimhű mash.ru hírportál tette közzé egy beszámolót, amely szerint a „kellemetlen valóság része”, hogy az ukránok Szerbiából származó rakétákkal lövik az orosz ellenőrzés alatt lévő területek Ukrajnában.

Az orosz külügyi szóvivő ezzel kapcsolatban az RBK (РБК) orosz hírtelevíziónak nyilatkozott.
Zaharova úgy fogalmazott, hogy Szerbiának „hivatalosan kell tisztáznia álláspontját” az ukrajnai szerb lőszerszállításokról, vagyis a Grad-rakétákról szóló jelentésekkel kapcsolatban.
– jelentette ki az orosz külügyi szóvivő, aki szerint Moszkva a hivatalos szerb álláspont közlését követően vonja le a megfelelő következtetéseket, mivel ez a kérdés a kétoldalú kapcsolatok „rendkívül fontos témája”.

– nyilatkozta az orosz külügyi szóvivő az RBK csatornának a február végén megjelent hírekkel kapcsolatban.
Zaharova azt mondta, hogy Moszkvát „mélyen aggasztják” a Törökországon és Szlovákián keresztül Ukrajnába küldött fegyverszállítással kapcsolatos információk, és megjegyezte, hogy az Orosz Föderáció szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet.
A fegyvergyár cáfol, a védelmi miniszter magyarázkodik
Korábban a BALK is beszámolt arról, hogy egy kanadai cég rakétákat vásárolt Szerbiából, amelyeket aztán Törökországon és Szlovákián keresztül küldött az ukrán csapatoknak.
Kapcsolódó cikk
Szerb rakétákkal lövik az ukránok az oroszokat, amelyeket a törökök által a szlovákoktól kaptak
A rakétákat gyártó Krušik szerb fegyvergyár cáfolta a sajtóértesüléseket, Miloš Vučević szerb védelmi miniszter pedig hétfőn parlamenti felszólalásban utasította el, hogy Szerbia hivatalosan fegyvereket exportál Ukrajnába.
Vučević megfogalmazása ugyanakkor az nem tartozik Szerbiára, hogy a magáncégek harmadik piacokon vásárolnak-e szerb fegyvereket, amelyeket aztán más országok cégeinek adnak el.
– mondta Vučević a szerb parlamentben egy ellenzéki képviselői kérdésére válaszolva.
Az N1 Televízió szerbiai csatornája közben arról számolt be egy korábbi fegyvergyári alkalmazottra hivatkozva, hogy a fegyverszállítással kapcsolatos ügyletet Slobodan Tešić fegyverkereskedő cégei bonyolították le, amit nem tudtak volna megtenni az állami vezetők tudta nélkül.
Szerbia
Szerb rakétákkal lövik az ukránok az oroszokat, amelyeket a törökök által a szlovákoktól kaptak

Moszkvai sajtóértesülések szerint az ukránok szerb rakétákkal lövik az oroszokat, amelyeket állítólag a törökök érintésével a szlovákoktól szereztek be kanadai közvetítéssel. Ez a soknemzetiségű kavalkadák itt nem ér véget, a fegyvereket ugyanis állítólag az a szerb fegyverkereskedő adta el a törököknek, akit az amerikaiak már korábban „megszankcionáltak”. Tavaly júliusban feltehetően az említett fegyverkereskedő által értékesített fegyvereket szállította állítólag Bangladesnek az az ukrán repülőgép, amely júliusban Görögországban zuhant le. A „repülő fegyverraktárból” nem maradt semmi, a nyolc tagú legénység is porrá égett.
Matt három lépésben
Az orosz sajtó nyomán tele vannak a közösségi oldalak azzal a hírrel, hogy ismét szerb rakéták kerültek az ukrán hadsereg birtokába. Az erre vonatkozó felvételeket most az orosz rezsimhű mash.ru hírportál tette közzé, amely szerint a „kellemetlen valóság része”, hogy Szerbiából származó rakéták repülnek át Ukrajnából az orosz állampolgárokra!
A portál úgy tudja, hogy ezeket a rakétákat az ukrán hadsereg két ország érintésével kapta.

Itt állítják elő a rakétákat, a valjevói Krušik bejárata (Forrás: Krušik)
A mash.ru ezzel kapcsolatban egy videót közöl, amely állítólag egy pozsonyi raktárban készült, ahová 3500 darab 122 mm-es M-21-es rakéta érkezett a Grad rakétavédelmi rendszerhez. A beszállító a szerb Krušik védelmi vállalat.
Az orosz portál azt is leírja, hogy miként jutottak a rakéták Ukrajnába, ami gyakorlatilag egy három lépcsős folyamat volt, vagyis „matt három lépésben”.
Első lépés: a kanadai JNJ Export-Import rakétákat rendelt a szerb Krušik védelmi cégtől.
Második lépés: a rakétákat tartalmazó dobozok Szerbiából Törökországba repültek, ahol az Arca Savunma Sanayi Ticaret Limited Şirketi volt a címzett.
Harmadik lépés: A rakomány Törökországból Szlovákiába indult, majd onnan Ukrajnába ment tovább.
– írta cikkében az orosz hírportál, amely dokumentumokat is közölt állítása bizonyítására, egyúttal pedig felidézte azt a 2019-es „botrányt”, amikor 60 mm-es szerb aknavető lövedékeket találtak a Donbasszban.
– írta a moszkvai mash.ru, amely a cikk alatt az itt mellékelt videót tette közzé, amely állítólag – mint már említettük – egy pozsonyi raktárban készült.
A szerbek cáfolják a rakétákat
A mash.ru hírét csak néhány szerbiai portál vette át, nemigen közölték például a szerb kormánnyal baráti kapcsolatot ápoló portálok, és nem találtunk bizonyítékokat arra sem, hogy átvette volna a Szputnyik és a Russia Today szerbiai internetes kiadványa.
A szerb kormány azonban értesült a hírről, miután a fenti felvételek elkezdtek terjedni a közösségi médiában. Miloš Vučević szerb védelmi miniszter a parlamentben azt mondta, hogy Szerbia nem exportál katonai felszerelést és fegyvert sehova, ahová az nem engedélyezett.
Kapcsolódó cikk
NEM UKRAJNÁBA TARTOTT: A lezuhant ukrán gép szerb fegyvereket szállított Bangladesnek
– mondta Vučević, aki szerint a szerbiai hadiiparnak működnie és fejlődnie kell, Szerbiának pedig joga van arra, hogy eladja a hadiipari termékeit, ugyanúgy, mint bárki másnak.
A szerb védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy korábban mindkét felet – Ukrajnát és Oroszországot – személyesen biztosította arról a közvetlen beszélgetések során, hogy nem exportálnak Szerbiában gyártott fegyvereket és katonai felszereléseket a frontra, vagyis Ukrajnába.
– tette még hozzá a szerb védelmi miniszter, aki azt mondta: nem akar „hamis moralizálást” folytatni, mert tisztában van azzal, hogy fegyvereket és katonai felszereléseket gyártanak, amelyeket mások háborús konfliktusokban használnak fel.
Tešić cégei érintettek
Az N1 Televízió szerbiai csatornája arról számolt be egy korábbi fegyvergyári alkalmazottra hivatkozva, hogy a mostani ügyletet Slobodan Tešić fegyverkereskedő cégei bonyolították le, amit nem tehettek volna meg az állami vezetők tudta nélkül.

A szerb rakéták útja a gyártótól Ukrajnáig (Forrás: N1, Screenshot)
– jelentette ki Aleksandar Milovanović, volt fegyvergyári illetékes, aki szerint ezeknek a fegyvereknek Törökországban kellett volna maradniuk, de nem maradtak ott, hanem leszállították az MSM Novaky cégnek, amely továbbadta a kanadai Global Ordinance Trading vállalatnak, ez a cég az ukrán védelmi minisztériummal működik együtt.
Az utóbbi időben Slobodan Tešić neve többször is a címlapokra került, legutóbb a február elején foglalkozott vele a belgrádi NIN című magazin, amely szerint a fegyverkereskedő két új cége a tavalyi év végén és az idei év elején annak ellenére szállított szerb állami gyárakban készült fegyvereket az Egyesült Államokba, hogy Amerikában fekete listán van.
Szerbia
Serbia is rapidly arming itself and has now purchased suicide drones

The Serbian president attending at IDEX 2023 international arms fair in Abu Dhabi announced that Serbia is buying suicide drones from the United Arab Emirates, and the contract will be signed with the relevant officials there within 48 hours. The Serbian pro-government Informer called it excellent news in the headline of its report on the fair. Meanwhile, the Serbs also negotiated the sale of their own weapons in the UAE, with one potential buyer being Cyprus, but there is clearly a long line of interested parties, as the Arab world traditionally represents a receptive market for Serbian arms production.
Arab suicide drones are coming
Aleksandar Vucic spoke about this after Emirati President Muhammad Bin Zayed Al Nahyan visited the Serbian military stand, which greatly moved the Serbian President.
– Vucic wrote on his Serbian presidential Instagram account, while also being elated that the Emir spent half an hour at the Serbian stand.
The visit is likely to be related to Vucic’s announcement that a contract will be signed within 48 hours, under which Serbia will purchase „suicide drones” from the United Arab Emirates.
No figures have been mentioned yet, neither unit price nor quantity of „kamikaze drones” to be procured, all that is known is that these weapons will soon be delivered to Serbia.
– the Serbian president stated.
It is not yet clear what role the emirates and possibly China, which previously helped produce the first Serbian drone, will play in the production of Serbian suicide drones.
More details will be revealed after a negotiation between the Serbian delegation and the Emirati foreign minister this evening.
Must arm, no choice to live
The Serbian President believes that his country’s army needs to be strengthened because the surrounding countries are becoming increasingly stronger, and also because the statements of the Russian president do not bode well.
– said Vučić, who believes that „as expected,” significant changes will be visible on the battlefield within one or two days, but significant changes are also expected in political actions related to Serbia from the Western side, as well as other international factors, although he did not name the Russians specifically.
The Serbian president also spoke about how the Emirates are satisfied with Serbian development projects, but added that 30 percent of the weapons produced by the Serbian defense industry must be kept at home, which means a 10 percent increase in arming the Serbian army.

The Serbian president visiting the United Arab Emirates was received with a guard of honor (Source: Serbian presidential Instagram)
– said the Serbian president, who also mentioned that there is a huge demand for weapons, and the Serbian defense industry can literally sell anything now and in the future, especially when it comes to ammunition and mines, that is, anything with an explosive charge.
In this regard, he noted that wage growth is expected in the Serbian defense industry, „because everyone wants to fight, and everyone is preparing for war,” so everything they produce is in high demand.
Serbia is currently negotiating with Cyprus to supply weapons to the island nation, but the line is expected to be long, as noted in the introduction.
The Russians skyrocketed production
The Serbian president has been at the Abu Dhabi military equipment fair for the second day, where he made „strong statements” on Monday, probably under the influence of the environment.
He said Serbia is spending 300 million euros on weapons purchases, which is topped up with another 90 million euros according to this year’s financial plan.
– justified the Serbian president, who believes this will be a significant jump from the current 2.3 percent share.
The Serbian president also urged as many boys and girls as possible to join the Serbian army (based on the current application), because the basic salary will be 220,000 dinars (1,875 euros), so the monthly wage, along with various supplements, can exceed 2,000 euros, which is double or triple the salary of those working in education or healthcare, but these are the times we live in.
Vučić noted that with a general arms race underway in the world, Serbia is doing nothing more than spending a lot on its army because, in his opinion, the Serbian army must be stronger today, incomparably stronger than before.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
A Meta szerint a szerb elnök és a pártja internetes csalásokkal népszerűsítette magát
-
Bosznia7 nap telt el azóta
Egy bosnyák portál szerint Orbán „lemezt cserélt”, és nem várt kijelentést tett
-
B A Balkanac22 óra telt el azóta
Változó érzelmek: Kijevnek már nem kell Ljubljana, kitöri a Fras
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Az EU 598 millió eurót ad Szerbiának a Belgrád–Niš gyorsvasút megépítésére