Connect with us

Magyarország

KÍNAI FAKABÁTOK: Nem csak Budapesten, hanem több szerbiai városban is létezhet “titkos” kínai rendőrörs

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

kinai rendorok tengerentul
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A kínaiak nem csak gazdaságilag terjeszkednek Európában & a világban, hanem “rendőrségileg” is. Egy spanyolországi civil szervezet szerint a Belgrádban létesített “tengerentúli rendőrörs” segíti a kínai rendőrséget a szerbiai titkos műveletekben. A Safeguard Defenders szerint Kína a világ legalább 21 országában 54 ilyen rendőrsöt működtet, ebből kettőt állítólag Budapesten. Ezek az információk nem teljesek, mert Szerbiában több “titkos” rendőrörs is létezhet, és az érintett országok száma is nagyobb lehet. Hollandiában már vizsgálat indult, ezt követeli most az egyik szerb ellenzéki képviselő is.

Az ellenzék firtatja

Szerbiában az ellenzék és az ellenzéki sajtó firtatni kezdte a kínai tengerentúli rendőrörsök kérdését. A Danas hírportál/napilap szerint Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalmának (Pokreta slobodnih građana, PSG) parlamenti képviselője vizsgálatot követel azzal kapcsolatban, hogy valóban vannak-e kínai rendőrőrsök Szerbiában.

Évek óta léteznek közös szerb-kínai rendőrjárőrök. Függetlenül attól, hogy a szerbiai belügyminisztérium hivatalos álláspontja szerint ezek nem rendelkeznek rendőri hatáskörrel, felmerül a kérdés, hogy mit csinálnak a kínai rendőrök Belgrád utcáin

– jelentette ki Grbović, aki jelezte, hogy felveti a kérdést a szerb szkupstina (parlament) biztonsági szolgálatokat ellenőrző bizottságának ülésén.

Ennek megválaszolására leginkább Bratislav Gašić hivatott, nem csak azért, mert most ő a belügyminiszter, hanem azért is, mert az előző időszakban a Biztonsági és Információs Ügynökség (BIA) vezetője volt, és megfelelő információkkal kell rendelkeznie

– tette hozzá Grbović egy interjúban, amelyet a Szabad Rádiónak adott. Az amerikai pénzekből működő csatorna az ügyben a szerbiai belügyminisztériumot is megkereste, de az nem kívánt válaszolni a kérdésekre.

A leginkább Kínával foglalkozó spanyol Safeguard Defenders az “elvadult a kínai transznacionális rendőrségről” szóló beszámolóiban megállapítja, hogy a kínaiak legalább 54 “tengerentúli rendőrségi központot” hoztak létre a határaikon kívül, amelyek a kínai rendőrséggel együttműködve külföldi területen végrehajtott rendészeti műveletekben vesznek részt.

A spanyol civil szervezete szerint a tengerentúli rendőrörsök 2021 áprilisa és 2022 júliusa között, vagyis mindössze tizenöt hónap alatt, a járványügyi korlátozások ellenére, megdöbbentő számú, 230 000 kínai állampolgárt küldtek vissza Kínába, hogy ott büntetőeljárás alá vonják őket.

A spanyol civil szervezet szerint ezeknek a rendőrörsöknek az a dolguk, hogy felkutassák az otthon bűnözéssel gyanúsított személyeket, és meggyőzzék őket, hogy térjenek vissza Kínába, ahol vádemelés vár rájuk.

A Safeguard Defenders kutatása szerint Szerbia és Magyarország mellett szinte az összes uniós országban van ilyen rendőrörs, amelyet két kínai tartomány közbiztonsági hivatala hozott létre, itt legalább 54 “rendőrségi szolgálati központról” lehet szó, de a lista közel sem teljes, mert például Szerbiában több ilyen rendőrörs is van.

A Kínai Kommunista Párt legutóbbi kongresszusával kapcsolatban rendezett belgrádi konferencián sem Ivica Dačić szerb külügyminisztere, sem Csen Po nagykövet nem volt hajlandó nyilatkozni a “titkos” rendőrörsökkel kapcsolatban, ezért civil szervezeti körökben attól tartanak, hogy a szerb kormányzat a szőnyeg alá kívánja söpörni a kérdést.

Megállapodás is van rá

Pedig Szerbia esetében kétoldalú megállapodás is van a kínai rendőrök jelenlétére, bár más megindoklással kötötték. A 2019 májusában aláírt megállapodás alapján Szerbia és Kína közös rendőrjárőröket hozott létre Belgrádban, Újvidéken és Szendrőben (Smederevo).

Szerbia akkori belügyminisztere, Nebojša Stefanović, aki most bukott ki a kormányból, a közös járőrözés célját úgy határozta meg, hogy az “megkönnyíti a kommunikációt a Szerbiába érkező nagyszámú kínai turistával”.

A szerb belügyminisztérium és a kínai közbiztonsági minisztérium által aláírt szándéknyilatkozat, amely lehetővé teszi a kínai rendőrök számára a közös rendőri járőrözést, nem hozzáférhető a nyilvánosság számára. A szerb kormányzat akkori közlése szerint “a kínai rendőrség nem gyakorolja hatáskörét Szerbiában”, jelentsen ez bármit is.

Itt felvetődik a kérdés, hogy a megállapodás tartalmazza-e kínai állampolgárok megfigyelését, azonosítását és esetleges büntetőeljárás alá vonását Szerbiában, és azt sem tisztázott, hogy a tengerentúli kínai rendőri szolgálat milyen eszközökkel beszéli rá a feltételezett bűnözőket a hazájukba történő visszatérésre.

A holland hatóságok nemrégiben vizsgálatot indítottak, miután a tengerentúli kínai szolgálat tagjai azzal vettek rá a hazatérésre egy csalással gyanúsított férfit, hogy otthon rendeznie kellene az ügyeit, és jó lenne, ha “gondolna a szüleire”.

Vuk Vuksanović, a nem kormányzati Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (BCBP) kutatója a Szabad Európa Rádiónak kifejtette, hogy Szerbia és Kína esetében is gyakori a közös járőrözés azokban az országokban, ahol “saját turisták” vannak.

Gyanús lehet azonban, hogy ilyen járőrözést terveztek a kelet-szerbiai Szendrő városában is, amely nem feltétlenül a kínai turisták kedvenc desztinációja, a helyi vasművet 2016 óta viszont a kínai vas- és acélgyártó világkonglomerátum részeként működő Hesteel Serbia (HBIS Group) cég üzemelteti.

Ez már korábban is felkeltette a gyanút, hogy a kínai belügyi hatóságok szeretnék biztosítani jelenlétüket azokon a helyeken, ahol a kínai befektetések és a kínai tőke koncentrálódik.

A fent említett megállapodás valószínűleg platformként szolgált a nem hivatalos kínai rendőrőrs létrehozására Szerbiában, amely által lehetővé válik a kínai állam számára, hogy felügyelje “külföldre szakadt” cégeit és állampolgárait.

Kínában szeptember 2-án fogadták el a távközlési és internetes csalás elleni törvényt, amely “területen kívüli joghatóságot” biztosít a csalással gyanúsított kínai állampolgárok felett, vagyis megteremtették a jogi alapját, hogy bárhol a világon üldözzék a “gyanús alakokat”.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

Szerbia

Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Nemcsak Amerikáról szól a Transparency International legújabb jelentése
Nemcsak Amerikáról szól a Transparency International legújabb jelentése (Forrás: Transparency International)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 4 perc

A Transparency International legújabb indexe alapján Szerbia az elérhető 100 pontból mindössze 36-ot kapott, és ezzel visszaesett a századik hely alá a korrupció ellenes listán. Korábban a szerb kormány legalább a deklarációk szintjén küzdött a korrupció ellen, ma már ez sem jellemző, miután az országnak “fontosabb” prioritásai vannak. Szerbiánál még a “rivális” Koszovónak is jobb eredményekkel dicsekedhet. A Transparency International 180 országot rangsorol a közszektorban tapasztalható korrupció alapján, Magyarország ezen a téren a 77. helyre csúszott vissza, egészen a nyugat-balkáni országok szintjére.

A megállíthatatlan korrupció

A Transparency International megállapítása szerint a 2022-es korrupciós index (CPI) azt mutatja, hogy a legtöbb ország nem képes megállítani a korrupciót.

A globális átlag több mint egy évtizede változatlan, mindössze 43 pont, az elérhető 100-ból.

A Transparency International szerint a három legjobban és a három legrosszabbul teljesítő nyugati és uniós ország

A Transparency International szerint a három legjobban és a három legrosszabbul teljesítő nyugati és uniós ország (Forrás: Transparency International)

Az országok több mint kétharmada 50 alatti pontszámot szerzett 2022-ben, miközben 26 ország az eddigi legalacsonyabb pontszámot produkálta korábbi teljesítményéhez képest.

A kimutatás szerint minden eddigi erőfeszítés ellenére – ha egyáltalán volt ilyen – 155 ország nem ért el jelentős előrelépést a korrupció elleni küzdelemben 2012 óta, vagy éppenséggel visszaesett ezen a téren.

A jelentás felhívja a figyelmet arra, hogy a korrupció aláássa az emberek védelmére irányuló törekvéseket, rontja a közbizalmat, ami egyre nehezebben kezelhető biztonsági fenyegetéseket vált ki.

A Transparency International megállapítja, hogy az utóbbi 15 évben egyre több a háború, vagyis visszaszorulóban van a béke a világban, aminek egyik fő oka éppen a korrupció, amit csak fokoz a békétlenség terjedése.

Magyarország nyugat-balkáni szinten teljesített

A BALK szempontjából különösen érdekes, hogy miként fest a Nyugat-Balkán, és a balkáni térséghez képest viszonyítva milyen értékelést kapott Magyarország.

A Nyugat-Balkán legnagyobb országa Szerbia, amely az előző évhez képest két pontot veszített, és a maga 36 pontjával a 101. helyen vert sátrat az Albániát, Ecuadort, Kazahsztánt, Panamát, Perut, Sri Lankát, Thaiföldet és Törökországot magában foglaló táborban.

Két ponttal kevesebbet szerzett Bosznia-, amely ötödmagával a 110. helyre pozícionálta magát, megjegyzendő viszont, hogy Koszovó a maga 41 pontjával a 84. helyen áll, így megelőzte Szerbiát, nem is beszélve Bosznia-Hercegovináról.

Magyarország csak egy ponttal szerzett többet, ezzel további hat országgal holtversenyben a 77. helyre futott be, vagyis a Transparency International szerint Burkina Faso, Kuwait, a Salamon-szigetek, Timor-Leste, a feltörekvő Vietnám, valamint Trinidad és Tobago szintjén van.

Az itt felsorolt országoknál jobban teljesített Montenegró is, amely 45 pontot szerzett, ami a 65. hely megszerzésére volt elegendő, Észak-Macedónia ugyanakkor a 40 ponttal zárta a 2022-es éve, ezzel a 85. helyre küzdötte fel magát.

Az eredmények arra utalnak, hogy Magyarország a középmezőnyben van, ami viszont egyáltalán nem hízelgő, hogy 2010-hez képest több, mint húsz helyet csúszott vissza, és ezzel a leggyöngébb uniós országként a nyugat-balkáni országok szintjén van.

Az említett 2010-es esztendőben Magyarország az uniós országok közül megelőzte Csehországot, Szlovákiát, Lettországot, Olaszországot, a 2013-ban taggá váló Horvátországot, Romániát, Bulgáriát és Görögországot. Ezek az országok ma mind Magyarország előtt találhatók.

Teljesen irreleváns, hogy ki szereti, és ki nem szereti a Transparency Internationalt, ezek olyan számok, amelyek alapján a térség életét erősen befolyásoló politikai és gazdasági döntések születnek.

Szerbia most másra koncentrál

Szerbia sem dicsekedhet, miután az utóbbi 11 évben, vagyis a Szerb Haladó Párt kormányra kerülése óta, most teljesített a legrosszabbul, és ezzel a százas vonal alá csúszott.

A Transparency International szerbiai irodája szerint ez a visszaesés várható volt az évtizedes stagnálás után a korrupcióellenes törvények és szabályok nyílt megsértését követően.

Nemanja Nenadić, a Transparentnost Srbija (TS) programigazgatója belgrádi sajtótájékoztatóján megállapította, hogy Szerbia akkor is stagnált ennek a mutatónak a tekintetében, amikor a korrupció elleni küzdelmet az ország egyik legfontosabb prioritásának nyilvánították.

Ma viszont mondhatjuk, hogy a korrupció elleni küzdelem még deklaratív szinten sem élvez prioritást. Szerbiának négy éve stratégiája sincs a korrupció ellen, és a kormány új programjába sem került bele

– jelentette ki Nenadić, aki szerint a mostani eredmények arra engednek következtetni, hogy Szerbia az elkövetkező időszakban még nehezebben találhat kifogásokat az igazságszolgáltatás reformjának halogatására és az ügyészség függetlenségének megteremtésének elodázására.

Nenadić a közpénzek kezelésével kapcsolatban is jogelleneségekre hívta fel a figyelmet, megállapította ugyanis, hogy Szerbiában a “legértékesebb”, államilag finanszírozott beruházásokat közvetlen szerződésekkel, nem pedig közbeszerzésekkel ítélik oda, és ez a gyakorlat “kétségtelenül hiteltelené teszi” a korrupcióellenes szabályok alkalmazására vonatkozó nyilatkozatokat.

A baráti sajtó számára ez a hír nem létezik

Itt jegyzendő meg, hogy a szerbiai baráti sajtó számára ez a hír nem létezik, legalábbis a cikk keletkezésig egyetlen egyetlen beszámolót sem találtunk ezzel kapcsolatban, még negatív összefüggésben sem, ami természetesen nem zárja ki, hogy esetleg eldugva valahol megjelent néhány tudósítás, vagy eset később lesajnálásra kerül a Transparency International.

Ugyanakkor viszont a szerbiai ellenzéki térfélén focizó sajtó egyre gyakran hasonlítja Magyarországot Szerbiához, vagy éppen fordítva, így nem meglepő, hogy a Danas napilap hírpostálján azzal a címmel jelent meg a Transparency International jelentését taglaló cikk, hogy “Magyarországot az EU legkorruptabb országának tartják”.

A Danas ehhez a boszniai Vijesti.ba hírportált hívta segítségül, amely viszont azt jegyezte meg, hogy Horvátország öt pontot javított a maga mutatóján, miközben Bosznia-Hercegovinánál az európai kontinensen a korrupció tekintetében már csak a 116. Ukrajna és a 137. Oroszország rosszabb.

A teljes lista

Az alábbiakban közöljük a Transparency International 2002-es évre vonatkozó teljes listáját, hogy “némileg” alátámasszuk a cikkben megfogalmazott állításokat.

A Transparency International listájának első fele
A Transparency International listájának második fele

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Szerbia

ARANYÁSÓK: Szerbiában mindig találnak aranyat, amikor válság van

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Aranyban úszva
Meanwhile in Žagubica... Az aranyos bejelentésekkel kapcsolatban másféle reakciók is megjelentek a közösségi médiában, voltak akik reménykedni kezdtek, hogy Isten letekint Szerbiára (Forrás: Twitter)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Szerbiában leginkább olyankor találják a legtöbb aranyat, amikor válság van. A szerb elnök a nemzethez intézett hétfői szózatának végén jelentette be, hogy újabb nagy aranylelőhelyre bukkantak, azt viszont nem árulta el, hogy hol. Ez már a második ilyen bejelentés, Vučić körülbelül egy hónappal ezelőtt jelezte először, hogy aranyat találtak egy “szegény településen az ország délkeleti ré”, akkor azt jósolta, hogy a meg nem nevezett körzet felvirágzása várható.

Aranyos Szerbia

A Nedeljnik című hetilap mostanában azt írta, hogy a szerencsés nyertes Žagubica, amely az ország kevésbé déli, inkább keleti részén van, nem messze Majdanpektől, ahol a kínai székhelyű Zijin Mining multinacionális bányászati ​​vállalat turkál, furkál és robbantgat arany után kutatva, ami önmagában is megérne egy misét.

Aranyat találtak

Körülbelül egy hónappal az első elnöki bejelentését követően a szintén a Szerbiában turkáló-furkáló kanadai Dundee Precious Metals Inc. (DPM) hivatalosan közölte, hogy egy Žagubica környéki lelőhelyen aranyat és rezet találtak az ott vett jóminőségű mintákban.

Az aranyat körülbelül ötszáz méteres mélységben találták, tehát odáig kellene leásni, hogy felszínre hozzák.

Nagy izgalommal jelenthetjük be, hogy a Čoka Rakita telephelyen nemrégiben befejezett fúrás kivételes eredményeket hozott. A környezetet nem károsító, kiterjedt fúrást több irányban végeztük el

– jelentette be szerb beszámolók szerint David Rae, a DPM elnök-vezérigazgatója.

Miután a fúrásokat 2022 negyedik negyedévében végezték, ezért a lelőhely feltérképezése még folyamatban van, de a legnagyobb kanadai független befektetési bank, a Canaccord Genuity abban bízik, hogy a Dundee Precious Metalsnak sikerül befektetőket találni a szerbiai “aranymező” feltárásához.

Dubravka Đedović bányászati ​​és energiaügyi miniszter a múlt héten megerősítette a hírt, bár ő némileg visszafogottabban nyilatkozott.

Meg kell jegyezni, hogy a projekt kutatási fázisban van, ezért szükséges ezeket a jó eredményeket új bizonyítékokkal megerősíteni, és ezt követően készülhet el a jelentés, amely tartalmazza a forrásokat és a tartalékok nagyságát

– hűtötte le a kedélyeket a miniszter, aki arra emlékeztetett, hogy a mostani lelőhely növeli a közelben korábban végzett fúrások eredményét, amelyek kanadai források szerint eddig még nem keltették fel a befektetők érdeklődését.

Predrag Mijatović, a Szerbiai Földtani Intézet igazgatóhelyettese közben a belgrádi Politikának nyilatkozva kijelentette, hogy ő nem tudja, hogy mire gondolt Vučić elnök, merthogy Szerbián 30 helyszínen folyik a kutatás arany után, ami legalább harminc alkalmat kínálhat hasonló bejelentés megtételére.

Azt sem nagyon lehet tudni, hogy mennyi aranyat rejt a föld Szerbiában, mert már harminc éve nem mérték fel a tartalékok nagyságát, az akkori becslések szerint körülbelül 500 tonnára tehető a tartalék, ami cirka 30 milliárd dollárnak felel meg.

A második bejelentés

A szerb elnök a nyugati közvetítőkkel folytatott kalandjairól beszámolva a sok kellemetlen hírt követően azzal vigasztalta meg hétfőn az ország népét, hogy újabb lelőhelyről kapott értesítést, amiről rajta kívül egyelőre csak egyetlen személy tud.

A bejelentés nem csak azért furcsa, mert a szerb elnök ezzel igyekezett ellensúlyozni a nyugati fenyegetéseket, hanem azért is, mert nem ő az első, aki nehéz helyzetben “aranyos álmokat szövöget”.

Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság alapítója és elnöke arra emlékeztetett, hogy Slobodan Milošević idejében, a NATO beavatkozása után, amikor a pénzügyi helyzet nagyon rossz volt, már egyszer előkerültek hasonló történetek, aztán felrobbantottak egy dombot, amely a legendák szerint kincset rejtett.

Akkor az egyik király aranyát keresték, most új lokációt találtak, amelyekről csak Vučić elnök és még egy ember tud

– jelentette ki Biserko, aki szerb és horvát lapbeszámolók szerint ezzel kapcsolatban megállapította, hogy ezek a történetek válságos időkben kerülnek elő, amikor külső nyomás nehezedik az országra, illetve annak vezetőjére, ezért az ilyen bejelentés – úgy tűnik – kezd bevett szokássá válni Szerbiában.

A történetnek az a célja, hogy mozgósítsa az embereket, a szerb médiatér pedig annyira mérgezett, hogy bármit el lehet adni

– jegyezte meg a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság vezetője, aki szerint a rossz gazdasági helyzet mellett azért került ismét elő ez a téma, mert a Nyugat szankciókkal fenyegeti Szerbiát, ha az nem fogadja el a Koszovóval kapcsolatos tervet.

Melléklet

Ennek a történetnek van magyar vonatkozása is, a második világháború során ugyanis Radnóti Miklós több verse is a cikk első felében említett Žagubica felett íródott, valahol a hegyekben.

Magyar arany: Radnóti bori notesze

A fenti kép a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiállítási anyagából származik, és az alábbi is.

Magyar arany: Radnóti Miklós Levél a hitveshez című verse

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Horvátország

ZOKI BOND A SZOMSZÉDBAN: Milanović tavalyelőtt még bohócnak nevezte Orbánt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Zoran Milanović (Zoki Bond) és Novák Katalin
POMPA: A magyar köztársasági elnök fogadta a horvát köztársasági elnököt (Forrás: Instagram, Novák Katalin)
i.trackmytarget
Olvasási idő: 5 perc

Mint ezt a magyar média jobbára az MTI jelentését közölve hírül adta, Zoran Milanović horvát köztársasági elnök, alias Zoki Bond, Budapestre látogatott, ahol a Sándor-palotában Novák Katalin magyar elnök fogadta. Ez annyiban tartozik a BALK-ra, hogy ismertesse az olvasókkal azokat a részleteket, amelyek a magyarországi hírekből kimaradtak. Merthogy a horvát elnök korábban ambivalens kijelentéseket tett Magyarországgal és Orbán Viktorral kapcsolatban. Amire mi még emlékszünk, mivel nálunk az írás megmarad, máshol meg a szó elszáll.

Olajbogyó a vodka-martiniban

Aki emlékszik James Bond kedvenc italára, amelyet mindig keverve, és nem összerázva kér, az tudja, hogy a martini a kánon szerint a száraz ürmösbor mellett gint tartalmaz, és két dolog kerülhet bele: vagy pici savanyított gyöngyhagyma, vagy olajbogyó, mindkettő elegáns szurkapiszkára tűzve, hogy ne kelljen kézzel kihalászni az italból.

Ahogy “romlásnak indult a nyugati világ”, Amerikában feltalálták a vodka-martinit, nem is sejtve, hogy egykor milyen stílusos lesz. Mert Zoki Bondhoz egyértelműen a vodka-martini illik jobban, olajbogyóval. A vodka itt az oroszokat jelképezi, míg az olajbogyó a mediterrán kultúrát, amelynek Horvátország is az egyik leágazása.

Zoki Bond és Novák Katalin

KÉZ A KÉZBEN: Zoki Bond és Novák Katalin

Zoki Bond szépeket mondott a magyar köztársaságielnök-asszonynak. Azzal kezdte, hogy Magyarország Horvátország jó szomszédja. A történelem folyamán voltak kisebb nézeteltérések, de Magyarország soha nem támadta meg Horvátországot, inkább segítette, ha segítségre volt szüksége, mint legutóbb a horvát-szerb háborúban.

Hogy a ma divatos szófordulattal éljünk, Antall József annakidején úgy határozott, hogy a történelem “jó oldalára” áll, és – valószínűleg Graham Greene Havannai emberünk című regényétől inspirálva – több részletben tízezer Kalasnyikov típusú géppisztolyt küldött Horvátországnak Rakéta porszívónak álcázva.

Milanović szerint a magyar segítség részarányosan a legnagyobb volt.

A horvát elnök az INA-MOL sztorit egyszerűen lesöpörte az asztalról, mondván, hogy itt nincs semmilyen új fejlemény, nincs miről beszélni. Viszont annál inkább volt mit mondania a kisebbségvédelemről, különösen az időszerű ukrán-magyar disputára való tekintettel.

Az N1-es televíziónak nyilatkozva, a horvát elnök felhívta a figyelmet a dicső horvát múltra, amikor az újdonsült ország háborúban állt, miután egy nála erősebb ellenség támadta meg.

Nem volt fegyverünk, senki sem segített nekünk, általában a sorsunkra hagytak bennünket, magas kritériumokat szabtak, és embargót alkalmaztak. A legmagasabb szintű kisebbségvédelmi normákat vezettük be, és a kezdeti szerencsétlen események után az emberek elkezdtek visszatérni Horvátországba, és elkezdték követelni kisebbségi jogaikat. Horvátország ezeket maradéktalanul megadta

– nyilatkozta Milanović, alias Zoki Bond, aki ugyan beismerte, hogy ezt néha kicsit a nemzetközi közösség nyomására tették.

Évekkel később, amikor miniszterelnök voltam, Vukovárban, ahol szörnyű bűntettek és atrocitások történtek, a horvátországi szerbek jogot kaptak arra, hogy nyelvüket és írásukat használják, mert több mint 30 százalékban voltak képviselve a lakosság körében. Sokak számára ez vörös posztó volt, mint egy bikaviadalon. Ám a törvényt elfogadták a parlamentben, így küzdöttem a betartatásáért. Ha ilyen helyzetben a horvátok be tudták tartani a kisebbségvédelmi szabályokat, nem értem, hol vannak a problémák a kárpátaljai régióban, ahol 150 000 magyar él, és miért hallgat erről az EU. Vagy lehet, hogy ez amit mondok, szintén oroszbarát álláspont?

– kérdezte a horvát elnök. És ez lenne az olajbogyó vagy a savanyított gyöngyhagyma a vodka-martiniban.

Horvátországban élő, egykori vajdasági magyarként tanúsíthatom, nekünk soha nem volt bajunk a horvát kormánnyal, állami szervekkel, sőt a szomszédjainkkal sem nagyon.

Az ukránok nagyon bután csinálják, az EU nemkülönben, mert itt nem arról van szó, amit a magyar sajtóban idézett Mykola Siruk katonai elemző mondott, hogy “Orbán Viktor magyar miniszterelnök aggódik az ukrajnai Kárpátalján élő magyar kisebbség jogaiért”. Siruk szerint senki nem veszi el a magyarok jogait. Csak annyit kérnek tőlük, hogy “tanuljanak meg ukránul, ahogy a horvátországi magyarok horvátul vagy a szlovákiai magyarok szlovákul”.

Vajon Zoki Bond járt Cérnán?

Vajon Zoki Bond járt Cérnán?

De öntsünk tiszta martinit a pohárba! Itt inkább arról van szó, hogy a magyarok ne tanuljanak meg magyarul, hanem legyenek “jó ukránok”, mint a többiek. A kisebbségi ember a környezet nyelvét még akkor is megtanulja, ha ezt nem ambicionálja különösképpen, ezt persze azok nem értik, felfogni sem tudják, akik soha nem éltek kisebbségben.

Mondjuk, én gyermekkoromban, az utcán, játék közben tanultam meg szerbül, illetve huszonévvel később, kemény másfél éves munkával horvátul (azóta már nem csak a zágrábi nyelvjárást sajátítottam el, de a cérnai, szlavóniai tájszólást is).

A baj mindig az anyanyelvvel van, különösen azokon a helyeken, ahol nincs magyar iskola, magyar pap. Az ukránok jelenleg a magyarokkal és az oroszokkal problémáznak, de ebből egyenesen következik, hogy esetleg később az ukrajnai lengyel, román, stb. kisebbségek sem számíthatnak semmi jóra. De ne legyen így!

Mint ezt éppen a horvát példán láthattuk, a haza védelmének semmi köze sincs a kisebbségi jogok betartásához, még akkor sem, ha az ellenség, azaz a szerbek kisebbségi jogairól van szó, bár ezt időnként Horvátországban is elfelejtik, lásd a legfrissebb vukovári példát, miután mindig lesznek “hazafias fiúk”, akik gondoskodnak arról, hogy a kisebbségek ne érezzék jól magukat.

Pár szó a “proxy” háborúról

Milanović ugyanakkor pedzegette, hogy ellenzi Magyarország brüsszeli egzercíroztatását.

Amennyiben az EU tovább akar lépni, el kell fogadnia a meglévő különbségeket. Ez hamarosan meg fog történni egy Magyarországnál nagyobb tagállamban is, amelyet már nem lehet vertikálisan kezelni, mint Magyarországot. Jelenleg ezt nagyon komoly problémának tartom

– jelentette ki Milanović, és példának a lengyeleket hozta fel, akik ugyan a háború miatt most “jó fiúkká” váltak, de véleménye szerint nem kell sokat várni arra, hogy ismét napirendre kerüljenek.

Végül a sokat támadott, Lavrov orosz külügyminiszter által viszont nyilvános dicséretben részesített nyilatkozatáról is szólt pár szót.

Amikor azt mondom, hogy ez egy proxy háború, vagyis egy közvetítő útján vívott háború, amelyben az egyetlen valódi áldozat Ukrajna, akkor nem teszek mást, csak a jelenlegi ukrán védelmi miniszter szavait idézem, aki azt mondta, hogy a NATO ukrán vérrel harcol Oroszország ellen. De ezt senki sem akarja meghallani

– mondta Milanović, majd Zoki Bondként hozzátette:

Nem engedem meg, hogy kiskutyává váljunk egy olyan falkában, amely csak megy és ugat.
Zoki Bond az általa korábban bohócnak nevezett Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt

Zoki Bond az általa korábban bohócnak nevezett Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt (Forrás: MTI, Screenshot)

A horvát elnök a cikk keletkezésének időpontjában éppen Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel vacsorázott, holnap-holnapután talán erről is megtudunk majd valami érdemlegeset, miután ők ketten leginkább evés közben szeretnek beszélgetni, valahol Magyarországon, vagy éppen a “Pokoli szigeteken”, amiről a sajtót nemigen tájékoztatják, pedig érdekelne bennünket, hogy a martinit savanyított gyöngyhagymával vagy olajbogyóval szolgálták-e fel nekik.

De nem volt mindig ekkora a barátság.

Zoki Bond, az “igazság bajnokaként”, 2021 nyarán azt mondta, hogy Magyarországot ma (2021-ben) a brüsszeli repülőtérre sem engednék, nemhogy csatlakozási tárgyalásokat kezdjenek vele, majd a mostanában az Európai Parlament által is gyakran elővett Várhelyit emlegetve megjegyezte, hogy az Európai Bizottságba “mindenféle silány kishal kerül”.

Az az állam, ahonnan az említett biztos érkezik, ma egyáltalán kezdhetne-e tárgyalásokat az uniós tagságáról? Nos, nem engednék őket a brüsszeli repülőtérre sem

– mondta akkor a magát “karakteres elnökként” meghatározó Zoki Bond, aki tőlünk “lehengerlő stílusa miatt” kapta ezt a nevet. Egyszer azonban a horvát államfő megfogadta, hogy ezentúl “ügyel arra, amit mond”.

Nem sokkal később azonban úgy fogalmazott, hogy a bosznia-hercegovinai elnökség egykori bosnyák tagja “a mudzsahedinek hosztesze volt” Zenicában, majd egy kanyarral kitért a magyar miniszterelnökre is.

Ezek az emberek zavart elméjűek, egyeseket személyesen is ismerek, egyesek közülük rosszindulatúak, de nem lehet összehasonlítani őket… végsősoron itt van Orbán. Ki az az Orbán? Orbán egy harcos? Egy gyilkos? Orbán számomra egy bohóc… OK? He-he… Mit mondjak, erről beszélek öt éve: Orbán, Tuđman, Mladić…

Kellemes hétvégét kívánunk! És csirió!

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: