Connect with us

Magyarország

KÍNAI FAKABÁTOK: Nem csak Budapesten, hanem több szerbiai városban is létezhet “titkos” kínai rendőrörs

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A kínaiak nem csak gazdaságilag terjeszkednek Európában & a világban, hanem “rendőrségileg” is. Egy spanyolországi civil szervezet szerint a Belgrádban létesített “tengerentúli rendőrörs” segíti a kínai rendőrséget a szerbiai titkos műveletekben. A Safeguard Defenders szerint Kína a világ legalább 21 országában 54 ilyen rendőrörsöt működtet, ebből kettőt állítólag Budapesten. Ezek az információk nem teljesek, mert Szerbiában több “titkos” rendőrörs is létezhet, és az érintett országok száma is nagyobb lehet. Hollandiában már vizsgálat indult, ezt követeli most az egyik szerbiai ellenzéki képviselő is.

Az ellenzék firtatja

Szerbiában az ellenzék és az ellenzéki sajtó firtatni kezdte a kínai tengerentúli rendőrörsök kérdését. A Danas hírportál/napilap szerint Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalmának (Pokret slobodnih građana, PSG) parlamenti képviselője vizsgálatot követel azzal kapcsolatban, hogy valóban vannak-e kínai rendőrőrsök Szerbiában.

– Évek óta léteznek közös szerb-kínai rendőrjárőrök. Függetlenül attól, hogy a szerbiai belügyminisztérium hivatalos álláspontja szerint ezek nem rendelkeznek rendőri hatáskörrel, felmerül a kérdés, hogy mit csinálnak a kínai rendőrök Belgrád utcáin

– jelentette ki Grbović, aki jelezte, hogy felveti a kérdést a szerb szkupstina (parlament) biztonsági szolgálatokat ellenőrző bizottságának ülésén.

– Ennek megválaszolására leginkább Bratislav Gašić hivatott, nem csak azért, mert most ő a belügyminiszter, hanem azért is, mert az előző időszakban a Biztonsági és Információs Ügynökség (BIA) vezetője volt, és megfelelő információkkal kell rendelkeznie

– tette hozzá Grbović egy interjúban, amelyet a Szabad Európa Rádiónak adott. Az amerikai pénzekből működő csatorna az ügyben a szerbiai belügyminisztériumot is megkereste, de az nem kívánt válaszolni a kérdésekre.

A leginkább Kínával foglalkozó spanyol Safeguard Defenders az “elvadult kínai transznacionális rendőrségről” szóló beszámolóiban megállapítja, hogy a kínaiak legalább 54 “tengerentúli rendőrségi központot” hoztak létre a határaikon kívül, amelyek a kínai rendőrséggel együttműködve külföldi területen végrehajtott rendészeti műveletekben vesznek részt.

A spanyol civil szervezet szerint a tengerentúli rendőrörsök 2021 áprilisa és 2022 júliusa között, vagyis mindössze tizenöt hónap alatt, a járványügyi korlátozások ellenére, megdöbbentő számú, 230 000 kínai állampolgárt küldtek vissza Kínába, hogy ott büntetőeljárás alá vonják őket.

A spanyol civil szervezet szerint ezeknek a rendőrörsöknek az a dolguk, hogy felkutassák az otthon bűnözéssel gyanúsított személyeket, és meggyőzzék őket, hogy térjenek vissza Kínába, ahol vádemelés vár rájuk.

A Safeguard Defenders kutatása szerint Szerbia és Magyarország mellett szinte az összes uniós országban van ilyen rendőrörs, amelyet két kínai tartomány közbiztonsági hivatala hozott létre, itt legalább 54 “rendőrségi szolgálati központról” lehet szó, de a lista közel sem teljes, mert például Szerbiában több ilyen rendőrörs is van.

A Kínai Kommunista Párt legutóbbi kongresszusával kapcsolatban rendezett belgrádi konferencián sem Ivica Dačić szerb külügyminiszter, sem Csen Po nagykövet nem volt hajlandó nyilatkozni a “titkos” rendőrörsökkel kapcsolatban, ezért civil szervezeti körökben attól tartanak, hogy a szerb kormányzat a szőnyeg alá kívánja söpörni a kérdést.

Megállapodás is van rá

Pedig Szerbia esetében kétoldalú megállapodás is van a kínai rendőrök jelenlétére, bár más megindoklással kötötték. A 2019 májusában aláírt megállapodás alapján Szerbia és Kína közös rendőrjárőröket hozott létre Belgrádban, Újvidéken és Szendrőben (Smederevo).

Szerbia akkori belügyminisztere, Nebojša Stefanović, aki most bukott ki a kormányból, a közös járőrözés célját úgy határozta meg, hogy az “megkönnyíti a kommunikációt a Szerbiába érkező nagyszámú kínai turistával”.

A szerb belügyminisztérium és a kínai közbiztonsági minisztérium által aláírt szándéknyilatkozat, amely lehetővé teszi a kínai rendőrök számára a közös rendőri járőrözést, nem hozzáférhető a nyilvánosság számára. A szerb kormányzat akkori közlése szerint “a kínai rendőrség nem gyakorolja hatáskörét Szerbiában”, jelentsen ez bármit is.

Itt felvetődik a kérdés, hogy a megállapodás tartalmazza-e a kínai állampolgárok megfigyelését, azonosítását és esetleges büntetőeljárás alá vonását Szerbiában, és az sem tisztázott, hogy a tengerentúli kínai rendőri szolgálat milyen eszközökkel beszéli rá a feltételezett bűnözőket a hazájukba történő visszatérésre.

A holland hatóságok nemrégiben vizsgálatot indítottak, miután a tengerentúli kínai szolgálat tagjai azzal vettek rá a hazatérésre egy csalással gyanúsított férfit, hogy otthon rendeznie kellene az ügyeit, és jó lenne, ha “gondolna a szüleire”.

Vuk Vuksanović, a nem kormányzati Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (BCBP) kutatója a Szabad Európa Rádiónak kifejtette, hogy Szerbia és Kína esetében is gyakori a közös járőrözés azokban az országokban, ahol “saját turisták” vannak.

Gyanús lehet azonban, hogy ilyen járőrözést terveztek a kelet-szerbiai Szendrő városában is, amely nem feltétlenül a kínai turisták kedvenc desztinációja, a helyi vasművet 2016 óta viszont a kínai vas- és acélgyártó világkonglomerátum részeként működő Hesteel Serbia (HBIS Group) cég üzemelteti.

Az már korábban is felkeltette a gyanút, hogy a kínai belügyi hatóságok szeretnék biztosítani jelenlétüket azokon a helyeken, ahol a kínai befektetések és a kínai tőke koncentrálódik.

A fent említett megállapodás valószínűleg platformként szolgált a nem hivatalos kínai rendőrőrs létrehozására Szerbiában, amely által lehetővé válik a kínai állam számára, hogy felügyelje “külföldre szakadt” cégeit és állampolgárait.

Kínában szeptember 2-án fogadták el a távközlési és internetes csalás elleni törvényt, amely “területen kívüli joghatóságot” biztosít a csalással gyanúsított kínai állampolgárok felett, vagyis megteremtették a jogi alapját, hogy bárhol a világon üldözzék a “gyanús alakokat”.



Mini közvélemény-kutatás


Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.


Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.


4
A Safeguard Defenders spanyol civilszervezet szerint Szerbia és Magyarország mellett szinte az összes uniós országban van kínai rendőrörs

Hol legyen Magyarországon "titkos" kínai rendőrörs?

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava