Connect with us

Bosznia

FELBOLYDULT BALKÁN: Miközben Szerbia „koszovózik”, Radman fenyeget és Horvátország Bosznia-Hercegovinába küldene katonákat

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Željko Komšić, a bosznia-hercegovinai államelnökség állítólagos horvát tagja kiosztotta az őt évek óta visszatérően kritizáló horvát külügyminisztert Radmant
Olvasási idő: 4 perc

Találgathatjuk, hogy újabb gócpont alakulhat-e ki a Balkánon: a koszovói helyzet fokozódásával egyidejűleg bontakozott ki vita a horvát hadsereg esetleges boszniai katonai missziós szerepvállalásáról. Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter Jens Stoltenberg NATO főtitkárnak küldött üzeneténben javaslatot tett egy boszniai NATO-misszió horvát részvétellel történő felállítására, arra az esetre, ha az orosz fél vétója miatt az EUFOR mandátuma nem kerülne meghosszabbításra. A boszniai közhangulatot felrázó kezdeményezés időzítése amiatt sem volt optimális, mert ezzel egyidejűleg szerb elnök elrendelte a szerb hadsereg mozgósítását a Koszovóval hónapok óta tartó „rendszámtábla háború” miatt.

Damoklész Putyin kardja

Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak küldött levelében fokozott aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában novemberben esedékes tárgyalásokon az oroszoknak lehetőségük lesz megvétózni a boszniai EUFOR nemzetközi katonai misszió mandátumának meghosszabbítását. Az orosz fél Christian Schmidt boszniai főképviselő kinevezése kapcsán már kilátásba helyezte a vétó jogának alkalmazását.

Ekkor az EU tagállamok, az USA és Nagy-Britannia azzal kerülte meg az orosz medvét, hogy a főképviselő személyéről csak a Béke-végrehajtási Tanácsban (Peace Implementation Council, PIC) szavaztak az abban részt vevő országok nagykövetei, figyelmen kívül hagyva a szerb, orosz és boszniai szerb tiltakozást.

A jelenlegi ukrán-orosz háborús helyzetben Radman okkal vizionálja, hogy az orosz diplomácia az ENSZ BT-ben él az EUFOR mandátumhosszabbítás elleni vétó lehetőségével, megszüntetve ezzel a boszniai nemzetközi katonai misszió működésének jogalapját. Az EUFOR a februári ukrajnai orosz támadás óta többször került megerősítésre, sőt korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a kontingenshez a német Bundeswehr újból csatlakozott.

A nyár végi időszakban az USA külügyi vezetése vetette fel annak a szükségességét, hogy az EUFOR-ral szembeni orosz vétó miatt a NATO-nak késznek kell lennie egy ENSZ-felhatalmazás nélküli NATO misszió Bosznia-Hercegovinába vezénylésére.

Radman fenyeget

A boszniai Istraga oknyomozó portál által közzétett, és Radmannak minősített levél szerint egy ilyen küldetésben való részvételt minden NATO-szövetséges számára nyitottnak kell lennie. Ezt a horvát külügyminiszter az Észak-atlanti Szerződés preambulumában szereplő azon fordulatból vezeti le, amely szerint a NATO működésének lényeges eleme, hogy a tagállamok egyesítik erőfeszítéseiket a kollektív védelemért, valamint a béke és biztonság megőrzéséért.

Hangsúlyozta, hogy Horvátország semmilyen NATO műveletben való részvételével kapcsolatban nem létezhetnek jogi vagy politikai aggályok. Így Horvátország esetleges kizárása egy jövőbeli boszniai NATO misszióból diszkriminatív lenne, és hátrányos helyzetbe hozná a többi partnerállammal szemben.

Vagyis Radman szerint egy jövőben összeállítandó boszniai misszióban való részétel a NATO-tagországok joga, nem csak kötelezettsége, és szerinte a hercegovinai harcteret 1993 és 1995 között felszántó horvát erők boszniai jelenléte érdemben járulhatna hozzá a nyugat-balkáni régió békéjének és stabilitásának megőrzéséhez.

A horvát külügyminiszter olyannyira fontos horvát nemzeti érdeknek minősítette a még fasorban sem lévő missziós részvételt, hogy kijelentette: amennyiben ezt megtagadják hazájától, az nagyon káros lehet a katonai szövetség egységére, és káros precedenst teremt a tagországok egyenjogúsága szempontjából. Az egyébként hercegovinai származású Radman a következőképpen folytatta:

Horvátország részvételének indokoltságát a 90-es években, a boszniai háborúban betöltött szerepe is alátámasztja, hiszen kulcsfontosságú szerepet játszott a béke biztosításában és megvalósításában Bosznia-Hercegovinában.

Ennek kapcsán indokolt megemlíteni, hogy a bosnyák és hercegovinai horvát történetírás egyik fontos ütközőpontját manapság a horvát hadsereg 1993-as hercegovinai fellépése jelenti. Akkor a horvát intervenció jogi alapját, a szabad választások híján, az Alija Izetbegović köré csoportosulókból álló kormány hozzájáruló nyilatkozata képezte. Ettől függetlenül számtalan esetben fordult elő tűzpárbaj a bosnyák gerillák és a horvátországi hadsereg tagjai között a háborúnak ebben az „együttműködéssel fémjelzett” szakaszában is.

Mindezek alapján érthető, hogy a boszniai közvélemény jelentős része nem találja szerencsésnek a Daytoni Egyezményt hadviselő félként aláíró Horvátország részvételét egy NATO-békemisszióban.

Komšić csípőből tüzel

A rendre közel-keleti utazásai miatt elfoglalt Bisera Turković „Anyuka” bosznia-hercegovinai külügyminiszter helyett Radman levelére a boszniai államelnökség horvát tagját megillető helyet ismételten megszerző Željko Komšić reagált elsőként.

Komšić határozott fellépése amiatt nem volt meglepő, mert az október 2-i választások óta kisebbfajta boszorkányüldözés zajlik ellene a hercegovinai sajtóban, ahol a választások előtt az egységes boszniai nemzeti identitással házaló jelöltet a horvátokat megillető poszt bitorlójának minősítik rendre komoly zágrábi egyetértés mellett.

A bosznia-hercegovinai államelnökség állítólagos horvát tagja tehát kapott az alkalmon, és kiosztotta az őt évek óta visszatérően kritizáló horvát külügyi vezetőt. Véleménye szerint a horvát hadsereg részvétele bármilyen NATO-misszióban Bosznia-Hercegovina területén ellentétes lenne a Daytoni Békemegállapodással. Legalább annyira lenne meghökkentő, mintha a szerbek jelentkeznének a misszióba, bár itt jegyezzük meg, hogy a hasonlat némileg sántít, mert Szerbia nem tagja a NATO-nak, és még jónéhány napfogyatkozásnak el kell telnie ahhoz, amíg csatlakozik a katonai szövetséghez.

Komšić szerinte nincs olyan érv, amely igazolná a horvát hadsereg részvételét. A horvát politikai vezetés nyilvánvaló célja Bosznia-Hercegovina destabilizálása, ami annak a következménye, hogy a nemzetközi közösség engedett „Horvátország agresszív politikájának”. Ezzel a boszniai horvátokat csak kvázi képviselő politikus vélhetően a Christian Schmidt nemzetközi főképviselő által horvát érdekek mentén életbe léptetett választási törvénymódosítására utalt.

A boszniai elnökségi tag úgy vélte, hogy a horvát külügyminiszter valótlant állít, amikor a horvát hadsereg szerepéről beszél a bosznia-hercegovinai béke és biztonság megteremtésében. Szerinte Radman figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy Horvátország maga is részt vett a konfliktusban, amelyet a Hágai törvényszék ítéletei is megerősítenek. Továbbá azt sem vette számításba, hogy a horvát hadsereg későbbi, a spliti egyezmény szerinti beavatkozása már a bosznia-hercegovinai intézmények, és nem a nemzetközi szervezetek jóváhagyásával valósult meg.

Komšić kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina nem fogja engedélyezni a horvát hadsereg részvételét az esetleges NATO-misszióban, attól függetlenül, hogy a nemzetközi közösség és a NATO tagországok erről milyen döntést hoznak.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Bosznia

A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

USA-szankciók
Az Egyesült Államok "megszankcionált" három bosznia-hercegovinai állampolgárt, köztük a volt titkosszolgálati vezetőt is, aki korábban elvileg a pajtásuk volt (Forrás: amerikai pénzügyminisztérium)
Olvasási idő: 7 perc

Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.

Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását

Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.

A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.

Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.

Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.

Büntetik a korábbi partnerüket

A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.

Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.

USA-szankció

Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.

Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.

A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.

Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.

Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában

A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.

USA-szankció

A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović

Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.

A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.

A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.

Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.

A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.

Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.

Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.

Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.

A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.

Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.

Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.

Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.

A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.

Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.

Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat

Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.

Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.

Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.

Az SDA védelmébe vette

Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.

Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.

Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.

A bosnyák Tito is szankciós listára került

A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.

USA-szankciók

Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)

A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.

Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.

Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.

A kishalakat is büntetni fogják

Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.

Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.

A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html

USA-szankciók

Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)

Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.

Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.

Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.

Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: