Connect with us

Horvátország

EMPÁTIA: A háború kitörése óta 88 orosz állampolgár kért menedékjogot Horvátországban, egy sem kapta meg

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

ukran menekultek horvatorszag
Listen to this article

Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta 88 orosz állampolgár kért nemzetközi védelmet Horvátországban. Egyetlen egynek sem adták meg. Ugyanakkor közel húszezer ukrán állampolgár számára biztosított Horvátoroszág menedéket február 24-e, vagyis a háború kezdete óta, őket szinte horvát állampolgárként kezelik.

Eltérő megítélés

A horvát belügyminisztérium adatai szerint február 24-e, vagyis az Ukrajna elleni támadás kezdete óta, egészen október 6-ig, az Orosz Föderáció 88 állampolgára kért nemzetközi védelmet Horvátországban, amelyet közülük egyetlen egy sem kapott meg.

Ugyanakkor Horvátországban október elején összesen 19 940 ukrán állampolgár rendelkezett “szabályozott státusszal”, közülük 194-nek volt állandó, 2149-nek pedig ideiglenes tartózkodási engedélye a külföldiekről szóló törvény alapján.

A fennmaradó 17 597 ukrán állampolgárt úgy tartották nyilván, mint “ideiglenes védelem alatt álló külföldi személyt”, akik ezt a jogállást a nemzetközi ideiglenes védelemről szóló törvény értelmében kapták meg.

Ez jóval kevesebb, körülbelül a fele annak, amire a horvát kormány korábban számított. Közvetlenül a háború kitörése után, valamikor március elején az a nézet alakult ki, hogy akár 30-35 ezer ukrán menekült is érkezhet Horvátországba, bár a sajtóban 50 ezres számok is megjelentek, ám tervek csak 17 ezer ember befogadására készültek, miután maga a zágrábi kormány maga sem tudta az első pillanatokban megítélni, hogy a számok meddig mehetnek fölfelé.

Az októberi adatokból már látszik, hogy ez a szám valóban 17 ezer körül állapodott, vagy azért, mert így akarták/tervezték, vagy azért mert, így alakult. A horvát kormánykoalícióban résztvevő Reformisták vezetője Vladimir Čačić az ukrán menekültekkel kapcsolatban márciusban egyébként azt mondta, hogy “horvát állampolgárként és nem menekültként” kell tekinteni rájuk.

Két irányzat

Visszatérve az orosz állampolgárok kérdéséhez, az EU-ban két irányzat létezik az orosz állampolgárokkal való bánásmódot illetően, amelyeket a földrajzi közelség és az emberi jogok kérdésének megítélése befolyásol.

Egyes országok, különösen az Oroszországgal szomszédos államok, amelyeknek általában fóbiájuk van mindentől, ami orosz, úgy vélik, hogy véget kell vetni az oroszok befogadásának, mert ezzel is támogatják az Ukrajna elleni orosz agressziót, lásd a balti országok.

Ezek az országok abból indulnak ki, hogy az oroszok nagy része még mindig úgy él, mintha mi sem történne Ukrajnában, és mintha Oroszországnak semmi köze nem lenne mindahhoz, ami ott van. Ennek a megítélésnek az alapján az oroszok nem veszik ki a részüket a kollektív felelősségvállalásból.

Más országok ugyanakkor óvatosabbak, ezért a megközelítés részükről némileg árnyaltabb. Németország például arra figyelmeztet, hogy az ajtók teljes bezárásával azokat az orosz állampolgárokat is kirekesztik, akik a moszkvai totalitárius rezsim elől menekülnek, nem támogatják a háborút, és politikai nézeteik miatt (élet)veszélynek vannak kitéve.

Az EU menekültügyi szabályai a nemzetközi védelem két formáját ismerik: a menekültstátuszt és a kiegészítő védelmi jogállást.

Nemzetközi védelemért bárki folyamodhat, aki úgy gondolja, hogy hazájában nem biztosítottak számára az alapvető emberi jogok, nem szavatolt a fizikai biztonsága, vagy ha üldöztetés veszélye miatt menekülni kényszerül.

Annak az országnak, amelyben a kérelmet benyújtották, minden egyes kérelmet el kell bírálnia, és véleményeznie kell, hogy a kérelmező jogosult-e a védettségi státuszra.

A BALK Hírlevele


Meteorológia

B.A. Balkanac

Balkanac

IN ENGLISH

Egy hét legjava