Connect with us

Horvátország

EMPÁTIA: A háború kitörése óta 88 orosz állampolgár kért menedékjogot Horvátországban, egy sem kapta meg

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

ukran menekultek horvatorszag
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Az elleni orosz agresszió kezdete óta 88 orosz állampolgár kért nemzetközi védelmet Horvátországban. Egyetlen egynek sem adták meg. Ugyanakkor közel húszezer ukrán állampolgár számára biztosított Horvátoroszág menedéket február 24-e, vagyis a háború kezdete óta, őket szinte horvát állampolgárként kezelik.

Eltérő megítélés

A horvát belügyminisztérium adatai szerint február 24-e, vagyis az Ukrajna elleni támadás kezdete óta, egészen október 6-ig, az Orosz Föderáció 88 állampolgára kért nemzetközi védelmet Horvátországban, amelyet közülük egyetlen egy sem kapott meg.

Ugyanakkor Horvátországban október elején összesen 19 940 ukrán állampolgár rendelkezett „szabályozott státusszal”, közülük 194-nek volt állandó, 2149-nek pedig ideiglenes tartózkodási engedélye a külföldiekről szóló törvény alapján.

A fennmaradó 17 597 ukrán állampolgárt úgy tartották nyilván, mint „ideiglenes védelem alatt álló külföldi személyt”, akik ezt a jogállást a nemzetközi ideiglenes védelemről szóló törvény értelmében kapták meg.

Ez jóval kevesebb, körülbelül a fele annak, amire a horvát kormány korábban számított. Közvetlenül a háború kitörése után, valamikor március elején az a nézet alakult ki, hogy akár 30-35 ezer ukrán menekült is érkezhet Horvátországba, bár a sajtóban 50 ezres számok is megjelentek, ám tervek csak 17 ezer ember befogadására készültek, miután maga a zágrábi kormány maga sem tudta az első pillanatokban megítélni, hogy a számok meddig mehetnek fölfelé.

Az októberi adatokból már látszik, hogy ez a szám valóban 17 ezer körül állapodott, vagy azért, mert így akarták/tervezték, vagy azért mert, így alakult. A horvát kormánykoalícióban résztvevő Reformisták vezetője Vladimir Čačić az ukrán menekültekkel kapcsolatban márciusban egyébként azt mondta, hogy „horvát állampolgárként és nem menekültként” kell tekinteni rájuk.

Két irányzat

Visszatérve az orosz állampolgárok kérdéséhez, az EU-ban két irányzat létezik az orosz állampolgárokkal való bánásmódot illetően, amelyeket a földrajzi közelség és az emberi jogok kérdésének megítélése befolyásol.

Egyes országok, különösen az Oroszországgal szomszédos államok, amelyeknek általában fóbiájuk van mindentől, ami orosz, úgy vélik, hogy véget kell vetni az oroszok befogadásának, mert ezzel is támogatják az Ukrajna elleni orosz agressziót, lásd a balti országok.

Ezek az országok abból indulnak ki, hogy az oroszok nagy része még mindig úgy él, mintha mi sem történne Ukrajnában, és mintha Oroszországnak semmi köze nem lenne mindahhoz, ami ott van. Ennek a megítélésnek az alapján az oroszok nem veszik ki a részüket a kollektív felelősségvállalásból.

Más országok ugyanakkor óvatosabbak, ezért a megközelítés részükről némileg árnyaltabb. Németország például arra figyelmeztet, hogy az ajtók teljes bezárásával azokat az orosz állampolgárokat is kirekesztik, akik a moszkvai totalitárius rezsim elől menekülnek, nem támogatják a háborút, és politikai nézeteik miatt (élet)veszélynek vannak kitéve.

Az EU menekültügyi szabályai a nemzetközi védelem két formáját ismerik: a menekültstátuszt és a kiegészítő védelmi jogállást.

Nemzetközi védelemért bárki folyamodhat, aki úgy gondolja, hogy hazájában nem biztosítottak számára az alapvető emberi jogok, nem szavatolt a fizikai biztonsága, vagy ha üldöztetés veszélye miatt menekülni kényszerül.

Annak az országnak, amelyben a kérelmet benyújtották, minden egyes kérelmet el kell bírálnia, és véleményeznie kell, hogy a kérelmező jogosult-e a védettségi státuszra.

Horvátország

Atyaisten! Nincs krumpli!

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

krumpli
A krumpli különböző előfordulási formái
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A krumpli, amit alantasabb elmék burgonyának neveznek, hogy ilyen módon is megkülönböztessék magukat tőlünk, parasztoktól, Horvátországban is egyike az alapélelmiszereknek. A tengerparton jellegzetesen főtten adják, mángolddal (lásd blitva, Beta vulgaris var. cicla). Likában szinte mást sem esznek, sülve-főve, jellegzetes delikátesz a pola, ami jól megmosott, felébe vágott krumplit jelent, amit némi zsiradékkal kemencében, sütőben sütnek barna-pirosra. Az ország kontinentális részén ismerik a krumplis tésztákat is, amiből mindenféle mennyei gombócot, vagy akár sufnúdlit gyártanak, vagy zsemlegombócot. Ez utóbbi megfelelő vadas mártással nejem szakértői véleménye szerint akár egytálételnek is megteszi, kell a fenének a hús hozzá. A gyerekek pomfri néven fogyasztják a hasábburgonyát, azzal az undok ketchupnak nevezett vegyszerrel, amit Magyarországon valami miatt kecsöpnek hívnak. (Dettó ugyanaz a misztérium, mint a dönhill, a Dunhill nevezetű finom ánglius cigaretta esetében. Emlékezetes Novák Laci esete a pesti trafikos nénivel, aki miután kért egy danhillt, szigorúan rendre lett utasítva, hogy talán dönhillt kér az úr? Laci erre meggondolta magát és inkább egy mörlbörőt kért…)

A tavalyi nagy szárazság megkésett következménye

Szóval, a helyzet az, hogy Horvátországban kifogytak a krumpliból, a kereskedelmi láncok egyiptomi, ciprusi importtal igyekeznek orvosolni a helyzetet, de importból sincs elég.

A Poslovni dnevnik is felfigyelt a válságra, és az egyik legnagyobb termelőnél, a muraközi Belica helységben székelő Damir Mesarićnál érdeklődött a helyzet után.

Mesarić úr elmondása szerint a mostani krumplihiány részint a magasabb - és vegyszerárakkal kapcsolatos, egyre erősebb vegyszerek kellenek, amiért egyre kevesebb termelő akar burgonyát termeszteni. Egyúttal a változó klíma nyomán a kultúrát sújtó betegségek száma is növekszik, és ez egész Európára nézve igaz.

– Évek óta figyelmeztetünk a dömpingárakra, merthogy ez végül a termelők számának csökkenéséhez vezet, és most éppen ez történt

– mondta Mesarić. Ehhez hozzá kell számítani, hogy a tavalyi nagy szárazság következtében a hozam a megszokottnak csupán 50-60 százaléka volt.

krumpli

KRUMPLISZEDÉSI EMLÉK: Damir Mesarić egy korábbi krumpliszedés alkalmával (Forrás: Twitter)

Mindazonáltal, a helyzet 15 napon belül rendeződik, mert megkezdik a krumpli szedését a Muraközben és Isztriában is, úgy hogy nemcsak belföldi fogyasztásra, hanem az idegenforgalmi szezonra is jut elegendő.

A horvát nagytermelő ugyanakkor egy érdekes mozzanatra is felhívta a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a kereskedelmi láncok nemegyszer dömpingáron beszerzett importja miatt a horvátországi termelőknek külföldön kellett értékesíteni a krumplijukat, leginkább Magyarországon és Szlovéniában.

Ha elővesszük az 1×1-et, csak egy valamit vonhatunk le a történetből: az élelmiszerárak további növekedése várható.

Zoki Bond hozta a formáját

A horvát köztársasági elnök, aki a napokban azzal botránkoztatta meg a kormánypárti politikusokat, hogy tüntetőleg nem vett részt az Államiság Napjának megünneplésén (május 30-a, a hivatalos indoklás szerint ezt a napot az első demokratikusan megválasztott többpárti parlament 1990-es első ülésszakának emlékére ünneplik, amely fordulópont volt Horvátország történetében, mert a volt Jugoszláviától történő függetlenedésének kezdetét jelentette), szerdán (május 31-én) ismét nagyot rúgott a horvát-ukrán örökbarátságba.

Zoran Milanović Zágráb város díjának átadási ünnepségén állt mikrofonok és kamerák elé: a mondókáját pedig azzal kezdte, hogy Plenković miniszterelnök, ahelyett hogy rajta kéri számon, miért nem vett részt az Államiság napjának megünneplésén, inkább azokat büntesse meg, akik Zágráb központjában nem tettek eleget törvényes kötelezettségüknek, és nem lobogózták fel az épületeket.

Miután erre valaki oldalról bekiabált, hogy dicsőség Horvátországnak, dicsőség Ukrajnának, Zoki Bond vett egy mély lélegzetet, és kifejtette, hogy éppen ez az amit nem szeretne hallani, ugyanis a Szláva Ukrájini ugyanolyan jellegű jelmondat, mint a horvát Za Dom spremni!

– Ez Nyugat-Ukrajna legradikálisabb sovinisztáinak a kiáltása, akik együttműködtek a nácikkal, és zsidók, lengyelek ezreit ölték meg… Ezt nem akarom hallani Horvátországban. Az, hogy néhány vezető rákattant, nem érdekel. Találjanak ki más üdvözlési módot. Távolítsák el Oroszországot és Ukrajnát a társalgási etikettből

– jelentette ki a mi drága Zoki Bondunk, aki megjegyezte még, hogy Kijev messze van, Moszkva meg még messzebb.

Most az egyszer Milanović egy fontos dolgot mondott, és teljes mértékben igaza van, mert Sztepan Andrijovics Bandera körülbelül annyira számít „nemzeti hősnek”, mint Szálasi Ferenc, vagy mint Vidkun Abraham Lauritz Jonssøn Quisling.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava