B A Balkanac
Karmesterkilövés Herszonban (meg a szelfizés diszkrét bája)

Nem rég jelent meg a magyar sajtóban, hogy az ukrán haderő aktuális visszafoglaló igyekezetének egyik elsődleges célpontjává vált Herszon városában orosz katonák még szeptemberben megölték Jurij Kerpatenko karmestert. Erről az ukrán kulturális minisztérium is írt a saját Facebook-oldalán, ám a hír igazából csak most kapott szárnyra. (Kapott egyben erős gellert is.)
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Az áldozat a helyi Gileja kamarazenekar vezető karmestere volt, midőn a megszállók egy nagyszabású gálakoncertet akartak szervezni. Tették ezt konkrétan azzal a céllal, hogy megmutassák, visszatért az élet a normális kerékvágásba, újjáéledtek a kulturális rendezvények között a zeneiek is. Kerpatenko azonban, aki szívből ellenezte az orosz inváziót, ráadásul ennek hangot is adott a közösségi oldalain – meg hát őszintén: nagyon nem tetszhetett neki a mintegy teledirigált dirigens figurája –, egyszerűen nem akart kötélnek állni. Olybá tűnik, végkifejletben úgy zajlott a dolog, hogy érte mentek erővel magukkal vinni, talán próbára, ám ő nem volt hajlandó még ajtót se nyitni, mire az üvegen keresztül simán agyonlőtték. – Így intézte el az intéznivalót a hadnagy a karmesterség mellett esetenkénti karnaggyal.
Úgy tudni, az ukrán ügyészség a háborús törvények megszegéséért, ezzel együtt szándékos emberölésért vizsgálatot indított e sokakat mellbevágó tárgyban. Mi lesz belőle, nem tudni. Mindenesetre a véres esemény jókora felháborodást váltott ki a világ zenei köreiben. Több helyütt idézett Dalia Stasevska finn-ukrán karmester a The Guardian újságírójának kijelentette: szóban forgó, idomulsz vagy elpusztulsz típusú hozzáállásban nincs semmi új. Azzal ismételten felszólította az orosz művészeket, elsősorban a komolyzenész kollégákat – vonatkozna ez elsősorban a Putyin-barátnak tartott, magas állami díjas Anna Nyetrebkóra és társaira –, hogy erélyesebben hallassák hangjukat kormányuk meg a saját „rettenthetetlen” haderejük brutális túlkapásaival szemben. Stratevska egyben emlékeztetett Mikola Kulis ukrán drámaíró tragikus sorsára, akit egykor kétszáz társával együtt mészároltak le a szovjetek, mivelhogy nem tudták elviselni az ellenszegülést. (Ötszáz, bizony, dalolva ment…)
– Tragikus, egyben felettébb cinikus – mondta Szemjon Bicskov, a cseh filharmonikusok dirigense –, ahogy az orosz vezetés az orosz kultúra felsőbbrendűségéről beszél, közben katonái agyonlőnek olyan embereket, amilyen például Jurij Kerpatenko. – Aki egyébként – fűzzük hozzá – valószínűleg levezényelt egy rakás orosz klasszikus művet is Glinkától & Borogyintól errefele.
Persze, a helyzet nem ilyen egyszerű. Vannak, akik kétségüknek adnak hangot, hogy tényleg orosz katonák voltak-e az elkövetők – tényleg katonák-e, mert nem tűnik biztosnak –, és hogy tényleg pusztán renitenciáról lenne szó az ukrán művész részéről, nem pediglen a sok lehetséges ok közül valami másról. (Például adósságról?) – Mindennek fényében nyilvánvaló, hogy az ügyészség nagy, illetve hát meglehetősen kemény fába vágta fejszéjét. Mindenesetre másutt az olvasható, hogy lehetőségeihez mérten az igazságszolgáltatás háborús körülmények között is működni próbál, legalább a felderítés és jegyzőkönyvbe vételezés szintjén, így a feldúlt, nem mellékesen kifosztani igyekezett Ukrajnában is.

Orosz katonai szelfi
A helyzet ismerői szerint az egy-egy területről visszavonuló orosz hadsereg általában a temetetlen civil áldozatok sokaságát hagyja maga után, ugyanakkor gyakori, hogy távozása előtt a katonaság megpróbál minden atrocitásra utaló nyomot eltüntetni, amit csak lehet alapon. Így a kriminológusok, igazságügyi orvosi szakértők bevonása elengedhetetlen. Munkájuk alapvetően az adott terület tüzetes átvizsgálásával kezdődik, és egyelőre még sehol sincs vége. Mert például sziszifuszi munkának tűnik csak a mariupoli áldozatok számát pontosan megállapítani, mindet becsületesen dokumentálni.
Ami különben az eltűnt személyek keresését illeti, az a megmaradt épületek átvizsgálása és a romok közt való kutatás mellett a sírok feltárását, esetleges tömegsírok, befalazott, szó nélkül maradt emberek holttesteinek a megkeresését is magában foglalja. Értelemszerűen ez egy bonyolult, sokszereplős feladat. Hosszantartó folyamat, és egyelőre még túl intenzív az újratermelés, sajnos.

Ukrán katonai szelfi
Munkájuk során egyébként a szakemberek tanúkat hallgatnak meg, digitális, főképp fényképes dokumentációt gyűjtenek helyi lakosoktól. Mondják, hogy például a mobiltelefonos képek segítségével viszonylag tűrhetően nyomon követhető az adott terület szinte összes változása. Dátumozva. Az épületeket érő találatok mellett a kertekben, mezőkön felbukkanó ásásnyomok is általában jól kivehetők. Ezeken túl persze, fontos szerepük van a légi felvételeknek, ahogy a műholdasoknak ugyancsak. (Lásd másfelé pl. Srebrenicát!) S ha már itt tartunk, a modern technikáknál, szinte bámulatos az orosz katonák fényképező-fényképezkedő-szelfiző lendülete, nem kevésbé – nyilván a laza fegyelemnek köszönhetően – a végeredményt érdeklődő szemek elé táró csúcsöröme.
Az erőszaktételek és más jelentős, magasztos nagy pillanatok, vagy akárcsak amolyan kis ukrajnai csendéletek ügyes megörökítése. Vélhetően a jobb sorsra érdemes utókor, nem kevésbé éppenséggel a csupa fül, csupa szem jelenkor számára. (Vagy fordítva, de mindenképp: csupa.)
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- Magyarország7 nap telt el azóta
Milyen üzleti tevékenységet folytatnak a Balkáni thrillerben említett személyek, magyar vonatkozások is vannak
- Szerbia6 nap telt el azóta
Az egyetemisták Újvidékről taxival mentek vissza Belgrádba
- Balkán5 nap telt el azóta
Kikerül a forgalomból a színes forradalmakat generáló NED is?
- Bosznia5 nap telt el azóta
Az amerikai kitoloncolások miatt lesznek visszatérők Boszniába is