Magyarország
DICSÉRET: A magyar miniszterelnökből szerb nemzeti hős lett, Vojislav Šešelj Teleki Pál mellé emelte Orbánt
Orbán Viktort az a “megtiszteltetés érte”, hogy a Pink Televízióban a Hágát is megjárt Vojislav Šešelj csetnikvajda magasztalta, miközben megindult a mítoszteremtés is, miután a radikális politikus Orbán Viktort Teleki Pál mellé emelte. A szerb média hazafias & nemzeti érzelmű vonulatának kormányzati alfaja vasárnap nemzeti hőst csinált a magyar miniszterelnökből, miután a szerb államfő egy nappal korábban elmesélte, hogy a magyar miniszterelnök 1999-ben elutasította a Szerbia szárazföldi lerohanására vonatkozó amerikai és brit kérést/követelést.
Orbán Viktor képe egyik-másik nyomtatott kiadványnál vasárnap leszorította Aleksandar Vučićot és Vlagyimir Putyint a címlapról, miközben a kormánypárti televíziókban vezető téma volt a magyar miniszterelnök “szerbbarát magatartása.
Vojislav Šešelj magasztalta
A szerb radikális vezető – aki gyakori vendége az említett csatornának – vendégszereplése kezdetén helyeselte, hogy Vučić elnök elmondta az igazságot a népnek, többek között Orbán Viktorral kapcsolatban is.
– Jó, hogy nyilvánosságra hozta azt az angol és amerikai követelést, hogy Magyarország, illetve Orbán támadja meg Szerbiát északi irányból, hogy a szerb erők egy részét ki kelljen vonni Koszovóból, ami lehetővé tette volna a NATO-erők puhább behatolást déli és nyugati irányból
Kapcsolódó cikk
– állapította meg a kamerák előtt hatalmas Szent György-szalaggal és még nagyobb nemzeti öntudattal megjelenő Vojislav Šešelj, akinek a kijelentése azért érdekes, mert a kilencvenes évek végén miniszterelnök-helyettese volt annak a szerb kormánynak, amelynek regnálása alatt a véres koszovói események történtek. Ugyanennek a kormánynak volt a tájékoztatási minisztere Aleksandar Vučić jelenlegi szerb elnök.
– Ezt eddig nem tudtuk, és minden elismerés Orbáné, hogy ezt nyilvánosságra hozta, és beleegyezett abba, hogy a szerb közvélemény is értesüljön róla
– mondta a szerb radikális vezető, aki arról is beszélt, hogy annak idején Szerbiának, illetve Kis- Jugoszláviának volt elegendő katonája a Vajdaságban, nyilván erről miniszterelnök-helyettesként lehetett tudomása, Vojislav Šešelj habitusát ismerve azonban érdemes mindent osztani legalább kettővel.
Most például arról beszélt, hogy egy esetleges támadás északi irányból nem érte volna felkészületlenül a szerb/kis-jugoszláv erőket.
– Ha bekövetkezett volna a támadás északi irányból, vagy nyugat felől a horvátok részéről, elegendő mozgósított erővel rendelkeztünk, amelyeket különböző épületekben bujtattunk el, a repülőgépeket pedig az Újvidék felé vezető autóút felüljárói alatt rejtettük el
– jelentette ki Šešelj, aki elismeréssel beszélt az általa akkortájt nem túlzottan kedvelt magyarokról, de hát az idő és a politika mindent megszépít.
– A magyar kisebbség tagjai perfekt módon viselkedtek, mint szerb állampolgárok. Ők nemzetiségüket tekintve magyarok, de szerb állampolgárok, mind eleget tettek a behívóparancsnak (mobilizációnak). Vannak, akik elestek közülük
– mondta a szerb radikális politikus, aki megemlékezett arról is, hogy a boszniai Szerb Köztársaságért és a Szerb Krajináért, vagyis a boszniai és a horvátországi szerb területekért folytatott harcban is voltak magyar önkéntesek, akik életüket áldozták, és akikről “nem szabad megfeledkezni”.
– Szinte minden magyar, bár volt néhány kivétel, nagyon lojálisak voltak Szerbiához
– tette hozzá Šešelj, aki itt felidézte Teleki Pál egykori magyar miniszterelnök alakját, aki a radikális vezető szerint azért lett öngyilkos, mert “Magyarország csatlakozott a tengelyhatalmakhoz”.
– Tehát, ami a magyarokat illeti, nem lepődtem meg, hogy Magyarország és Orbán így kiállt (viselkedett) a végsőkig baráti módon
– tette még hozzá a (volt) csetnikvajda, aki innentől kezdve Orbán és a magyarok dicsérgetéséből átcsapott Vučić magasztalásába.
Volt főnöke szerint a szerb elnök ma jobban védelmezi a szerb nemzeti érdekeket, mint Slobodan Milošević, Zoran Đinđić és Vojislav Koštunica, akik elnöki vagy miniszterelnöki tisztséget töltöttek be Szerbiában, bár az nem világos, hogy ebbe a névsorba miként illik bele a 2003-ban meggyilkolt Đinđić.
Szimbiózis
Szerbiában is elterjedt gyakorlat, hogy a bulvársajtó szimbiózisban él egyes tévécsatornákkal, ennek megfelelően Šešelj kijelentéseinek egy részét viszont lehetett látni az Alo! és a Novosti internetes oldalain.
A kormánypárti portálokon nagyon hasonló illusztrációk jelentek meg annak a politikai egyenletnek a szellemében, hogy “NATO-logó + katonai repülőgép + Orbán = szerb nemzeti öntudat”. Az általunk átvett képet az Alo! követte el. A fenti illusztrációval szinte az összetéveszthetőségig hasonló montázst készített a szintén kormánypárti Novosti.
A Srpski Telegraf – amely egy nyomtatott sajtótermék – vasárnapi kiadásával tett ki magáért, miután a címlapján Aleksandar Vučić vagy Vlagyimir Putyin helyett ezúttal Orbán Viktor jelent meg fő motívumként. A magyar miniszterelnök mellett látható nagy betűs cím azt hirdeti, hogy “Orbán megakadályozta a NATO betörését Szerbiába”.
A Srpski Telegraf a már eddig ismertté vált információk mellett feltárta a “Pannonia-hadművelet” részleteit is, amelyek szerint 175 ezer katonának kellett volna megszállnia Szerbiát. Ezeknek az erőknek az lett volna a dolguk, hogy 90 nap alatt foglalják el Belgrádot.
Szlovákia
Make SLOVAKIA Great Again: Fico nyerte a szlovákiai választásokat
Hét párt jutott a parlamentbe a szeptember 30-án tartott szlovákiai választásokon, és elvileg akár több kormánykoalíció is létrejöhetne, de a legvalószínűbb, hogy Fico újra együtt fog kormányozni korábbi párttársával, Peter Pellegrinivel és korábbi szövetségesével, Andrej Dankoval. Azzal a „kis” különbséggel, hogy nem lesz ott a Híd, hogy féken tartsa őket, így ez most Pellegriniékre várhat. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kérdése mindenképpen az lesz, hogy Szlovákia a továbbiakban szállít-e fegyvert Ukrajnának. A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.
Politikai térkép választások után
Az első exitpollok szerint a jobbközép pártoknak jó esélyük volt parlamenti többséget szerezni, de a lassan csordogáló eredmények folyamatosan lelohasztották a Progresszív Szlovákia kedvét.
Mindezek ellenére a jobbközép oldal elég jól optimalizálta a szavazatait, hiszen csak a volt kormányfő, Eduard Heger nevével fémjelzett Demokraták és a nőügyeiről híres/hírhedt, és végül az ezekbe belebukó volt kormánytag, Boris Kollár pártja maradtak ki a parlamentből.
A jobbközép populizmus azonban továbbra is jelen marad a szlovák politikában az Igor Matovič vezette Oľano és a Richard Sulík vezette SaS-nek az előadásában.
A normális pártok után vágyódó, ám a liberális túlzásoktól ódzkodó választók számára a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelentett mentsvárat, amely az elmúlt két választáson alig maradt a küszöb alatt, most viszont magabiztosan sétált be a parlamentbe.
Az oroszbarát oldalon elvesztegetett voksoknak tekinthetők a fasiszta Republikára és a FIDESZ propagandáját visszhangozó, egységpártnak tervezett Szövetségre leadott szavazatok, ezek a pártok pár tized százalékkal ugyan, de elmaradtak a parlamenti küszöbtől.
A Smer mégsem búslakodik, hiszen a Republika részben nehézséget is okozott volna számára a koalíciós tárgyalások során, helyettük az újjáalakult régi szövetségesükkel, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) tárgyalhat az együttműködésről, amely a 2020-as választási kudarc után visszatért a parlamentbe.
A Republikával nem tűnnek el az oroszbarát szélsőségek a képviselői sorokból, egy részük korábban már a Smernél, más részük az SNS-nél landolt.
A Pellegrini vezette Hlas királycsinálóként tetszeleghet, de valószínűleg megtanulta a leckét, mert amikor hírbe hozták a Progresszív Szlovákiával, egyből csökkenni kezdtek a preferenciái, és elveszítette vezető helyét a népszerűségi versenyben.
A diplomatikusabb kiadású, de alapvetően a Smerrel egy tőről fakadó, nemzeti érzelmekkel és rendpártisággal átszőtt szociáldemokrácia papíron akár a jobbközép pártokkal is összebútorozhatna, de a párt képviselőinek nyilatkozatai alapján ez egyre kevésbé valószínű.
A Hlas még bepróbálkozott azzal, hogy az SNS-t a KDH-ra cseréli, de nem csak a Smer és az SNS szoros szövetségét kellene megbontania, hanem a KDH-t is rá kellene beszélnie a Smerrel való együttműködésre, ami nem túlzottan valószínű.
Játszd újra, Fico!
Az új kormány tehát újrajátszhatja a 2016-2020 közötti kormány felállását a Híd nélkül. Akkoriban Bugárék voltak azok, akik visszafogták Ficoékat, és így Szlovákia megmaradt euroatlanti irányultságú államnak, mi több, az EU magjához való csatlakozást tűzte ki célul a most Brüsszelt ostorozó Fico.
Ezért most Pellegriniékre várhat a Smer kampányában tapasztalt harsányság mérséklése. A 150 fős parlamentben a három párt viszonylag szűk többséggel, 79 mandátummal rendelkezne.
A gyenge pont a több nemzeti szubjektum által újjáélesztett SNS lehet, amelyet nem lesz könnyű egyben tartani a kompromisszumokkal járó döntések során.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy Szlovákia szállít-e a továbbiakban fegyvert Ukrajnának. Ebben a Smer és az SNS határozott véleményével szemben a Hlas látványosan maszatolt, de hamarosan kiderül, hogy csak a választások előtti óvatosság vezérelte, vagy valóban vannak elvi megfontolások is a kevésbé harcias álláspont mögött.
A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.
Az egységpártnak tervezett Szövetség a hidasok távozásával ideológiailag megbillent, de be tudta gyűjteni azokat a Híd-szavazókat, akik számára hívószó a magyar érdekképviselet.
2020-hoz képest 112 000-ről 130 000-re növelték a szavazatszámot, ami azt jelenti, hogy a 2020-as 60 000 Híd-szavazat harmadát tudták csak megszerezni. A korábbi hidasok fele most szlovák pártra szavazott és csak a maradék választotta a Hidat és a Magyar Fórumot.
Az, hogy a Szövetség a Híd-szavazók szétrebbenése és a magyar kormány hathatós támogatásának ellenére sem jutott be a parlamentbe, azt is jelenti, hogy a Szövetségnek nincs több tartaléka.
A társadalom FIDESZ, illetve a Smer (és részben Matovič) által erőltetett megosztottsága csak a többségi közösségben vezet eredményre, egy 8%-os kisebbségnél legfeljebb a most elért 4,4%-ra lehet elég.
A Szövetség vezetői elszalasztották a nemzeti ideológiákon felülemelkedő egységpárt kialakítását, amikor az MKP-sok mindenáron be akarták kebelezni a másik két pártot, ezért nem maradt más hátra a magyar politikai szereplők számára, hogy szlovák partnereket keressen.
Ezt a Szövetség politikusai is elismerték a mostani választási eredmények értékelése során.
Merre tovább MKP?
Nagy kérdés, merre vezethet a korábbi MKP-sok útja. Egyrészt adná magát Igor Matovič pártja, hiszen a platform vezetője, Berényi József tanácsadója volt kormányfősége idején, a párt új üdvöskéje, Gyimesi György pedig a képviselője.
Külön pikantériája a választási eredményeknek, hogy képviselő lett az a Tankó Vilmos, aki a listák leadásakor elígérkezett mind az Oľanohoz, mind a Szövetséghez, de végül Matovičot választotta. Az ügy kapcsán okirathamisítás gyanúja is felmerült, hiszen Tankó tagadta, hogy aláírt volna a Szövetséghez.
EGY AZ IRÁNY: Egymásra találtak, így már négyen vannak
Kapcsolódó cikk
3+1: Nem csak Orbán, hanem Vučić és Dodik is az elsők között gratulált Ficónak
Az MKP-sok számára a másik lehetséges irány az általuk korábban sokszor szidott Smer, ami feltehetőleg nem lenne ellenére a FIDESZ-nek sem. Bár a Szövetség határozatban foglalta, hogy kizárja a Smerrel való együttműködést (ami akkor inkább fricska akart lenni a korábban a Smerrel együtt kormányzó Hídnak), de Gyimesi a kampányban már a határozat elavultságáról beszélt, holott korábbi pártja éppen a Smerrel való szembehelyezkedésből nőtte ki magát.
Szétforgácsolódtak a korábbi hidas szavazók, akiknek a nagy része euroatlanti irányultságú. A párt korábbi tagjai, szimpatizánsai tűntek fel több szlovák párt listáján is, így képviselő lett a Hlas színeiben Erik Vlček, kajakos olimpikon, a PS színieben pedig Martin Dubéci, a SaS listáján pedig Ravasz Ábel, a párt korábbi alelnöke szerepelt.
Nehéz feladat lesz őket újra egy zászló alá terelni a megmaradt hidasokkal, pedig a nyugatbarát szlovákiai választók számára egy ilyen kezdeményezés a kisebbségi ügyekben szervezetten fellépő alternatívát jelenthetne.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is