Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A bosznia-hercegovinai választás végül a vártnál alacsonyabb részvétel mellett zajlott le, viszont jócskán összebonyolította a helyzetet. A választók 50%-a élt a szavazati jogával az urnazárásig, ami 4%-al kevesebb a 2018-as részvételi aránynál. Az államelnökség három helyéért induló jelöltek közötti versenyben a választói akarta felülírta a korábban beharangozott papírformát. A végleges eredmény közzétételére 30 napja van a boszniai Központi Választási Bizottságnak (Centralna Izborna Komisija, CIK), de várhatóan már a jövő hét második felében kihirdeti őket. A legnagyobb fordulatot mindenképpen Milorad Dodik veresége jelentheti, bár a szarajevói politikai elemzők nem hisznek abban, hogy a boszniai szerb politikus elismeri, hogy alulmaradt az ellenfelével szemben, és békés körülmények közepette távozik, ha tényleg vereséget szenvedett. De miután egy csodaországban vagyunk, itt semmi sem biztos, és semmi sem lehtetlen.

Az isteni nép

Kocsmai jellegű ünneplésbe torkollottak a bosznia-hercegovinai választások a szerb entitásban, ahol mindkét elnökjelölt mulatozva ünnepelte a maga győzelmét, amiből az következik, hogy egyik sem kapitulált.

Előbb a baloldali elnökjelölt Jelena Trivić jelentette be, hogy Milorad Dodikkal szemben megnyerte a választásokat, és megszerezte a Szerb Köztárság elnöki posztját, mert hitt „Istenben és a Szerb Köztársaság népében”, mert hogy szerbnek tekinti magát, amihez persze, azonnal hozzátette, hogy más népeknek sem kell félniük, mert „a Szerb Köztársaság zászlaja alatt mindenkinek van hely”.

Trivić megjegyezte, hogy követni kívánja a belgrádi politikát, és soha nem teszik meg azt, amit Dodik tett, amikor lepaktált Zoran Milanović horvát államfővel, ugyanakkor közölte, hogy szeretné elérni a Szerb Köztársaság gazdasági függetlenségét Bosznia- Hercegovinán belül, viszont minden más népnek nyújtja a kezét, mert Bosznia- Hercegovina csakis konszenzus és kompromisszumok árán képes fennmaradni. Ez így zanzásítva elég furcsán hangzik, de jól kifejezi a hely szellemét.

– Törvényesség, törvényesség, törvényesség. Mi nem vagyunk bírák és ügyészek, de mindent megteszünk azért, hogy végképp felszámoljuk a korrupciót és a bűnözést

– emelte ki Jelena Trivić, aki szerint a politikai stabilitás és a szerb nemzeti érdekek csak békés körülmények között és a korrupció felszámolása által valósulhatnak meg, és ugyanez igaz a gazdasági fejlődésre is a 21. században.

– Mi valóban isteni nép vagyunk, de isteni népként meg kell tanulnunk, hogy győzedelmeskedjünk a békében

– jelentette ki a magát az isteni nép új boszniai vezetőjének tartó Trivić, majd nem sokkal később kocsmai szintre süllyedt, és rézfúvósok kíséretében járta Banja Luka utcáit, ahol danolászva ébresztette a szerb néplelket és néptestet.

A maga bevallása szerint Milorad Dodik is mulatozott, erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Trivić diadalittas bejelentését követően tartott. Mint várható volt, nem ismerte a be a vereségét, bár egyértelmű győzelmét sem jelentette be, inkább úgy fogalmazott, hogy a számok tanúsága szerint már nem veszítheti el a választásokat, majd egy óvatlan pillanatban tudatta a hallgatósággal, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök már gratulált is neki.

Dodik közben-közben megemlítette, hogy megvárja a győzelem valós kihirdetésével megvárja a hivatalos eredményeket, ami helyi politikai elemzők szerint nem a számára kedvező eredményt fogják mutatni.

Az elemzők erre annak alapján számítanak, hogy Dodik most nem vonult ki olyan diadalittasan az újságírók elé, mint négy évvel ezelőtt, hogy bejelentse a győzelmét, idén valamikor éjfél után jelent meg először a színen, és akkor is csak azt hajtogatta, hogy hivatalos eredmények, hivatalos eredmények.

Azt viszont már beismerte, hogy Banja Lukában, amely egyébként a szavazók 25-30%-át adja, alul maradt az ellenzéki jelölttel szemben, de hozzátette, hogy szerencsére az egész Szerb Köztársaság szavazott, és jó eredményeket várt például Dobojból. Itt kell megjegyezni, hogy ahol az említett városban az ellenzék egyes körzetekben meg kívánja óvni a választásokat, mert nem hiszi el, hogy Dodik több, mint 90%-os támogatást élvez.

– Ez komoly dolog, komoly demokratikus vívmány, hogy egy népnek joga van a választásra, ezért semmiféle spekulációval és hazugsággal nem szennyezhetjük be a választási folyamatot

– nyilatkozta a boszniai szerbek Miléje, aki elégedettnek és szerencsés embernek nevezte magát, mert elvégre a különbség behozhatatlan a javára, és ráadásul minden pillanatban növekszik, de azért majd a hivatalos eredmények.

Miután Dodik, alias Mile kibeszélte magát, és elszórakozott az amerikai finanszírozású N1-es csatorna újságírójának froclizásával, visszamenti mulatni, igaz csak zárt helyiségben, mert ennek ez a kulturált módja, nem pedig az utcai csendháborítás, amit az ellenzék éppen művel.

Aztán már valamikor mélyen az éjszakában, nem sokkal a három előtt Dodik is kihirdette a maga győzelmét, amivel teljessé vált az antagonizmus, ami helyi politikai elemzők szerint akár zavargásokká is fajulhat a közeljövőben a boszniai Szerb Köztársaságban.

Mielőtt még végképp győztest hirdetnénk, annyit leszögeznénk, hogy Bosznia- Hercegovina nem az a hely, ahol a szavaknak ugyanaz a jelentésük, mint a világ más táján, ezért akár ellentétes tartalmat is hordozhatnak, így a győzelem rossz esetben vereséget is jelenthet. Ezért kivárjuk a hivatalos eredmények kihirdetések, amelyek az egyik elnökjelöltet biztosan megcáfolják, ami viszont nem jelenti azt, hogy megfelelnek a valóságnak, Bosznia- Hercegovinában (pa i šire) biztosan nem.

Váratlant húzott a Jó Ember

Miután Christain Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főmegbizottja sem akart kimaradni a választási parádéból, így elővette veretes „bonni felhatalmazását”, és menet közben, vagy inkább röptében, módosította a választási törvényt, amit „furcsamód” az amerikai nagykövetség máris üdvözölt.

Így a gyanútlan boszniai választópolgár az eredmények feszült figyelemmel kísérése közben azt tapasztalhatta, hogy több internetes hírportál információi szerint Christain Schmidt – a BALK-on már hagyományosan csak mint, „Jó Ember” – bejelentette, hogy élve az említett felhatalmazásokkal, megváltoztatja a bosnyák-horvát Föderáció alkotmányát.

A módosítás terve már július óta lebegett a boszniai alkotmányosság felett, azonban a Jó Ember nem léptette egyoldalúan életbe, mert bízott a horvát-bosnyák kiegyezés tető alá hozásában. Schmidtet az kényszerítette a lépés megtételére, hogy a horvát pártok képviselői a Föderáció felső házában 13 képviselővel meg tudják akadályozni a jogszabályok elfogadását.

Jól mutatja a boszniai alkotmányos viszonyok „sajátos jellegét”, hogy menet közben változtak meg – a Jó Ember döntése miatt, illetve annak köszönhetően – a választási szabályok.

A Schmidt által életbe léptetett jogszabálymódosítás alapján a Föderáció parlamentjében, a Népek Házában (Dom Naroda Parlamenta Federacije, BiH) ezután a horvát, bosnyák és szerb kluboknak 17 helyett 23 tagja lesz, míg a „maradvány nemzetiségek” 7 helyett 11 képviselőt kapnak. Így összesen 80 fős lesz a felsőház, amiben az eddigi 6 helyett 11 fő ellenszavazata szükséges a jogszabályok elfogadásának megakadályozásához.

A parlamenti matematika mélyreható kibontása nélkül annyiban foglalnák össze a Schmidt által a boszniai jövőre oktrojált dokumentumot, hogy az alapján a horvát pártoknak alkalmi koalíció keretében továbbra is lesz lehetőségük megakadályozni egyes jogszabályok elfogadását, azonban megszűnik az a helyzet, hogy egy párt éveken át tudja kevesebb mint 10 képviselővel blokkolni a parlament működését.

Borult a papírforma

Miközben a boszniai választók megkísérelték megfejteni a Christian Schmidt főképviselő által a választás éjszakáján kiadott törvénymódosítási rébuszt, meglepő eredmények jelentek meg az államelnökség három székéért indulókkal kapcsolatban, a legnagyobb meglepetés Bakir Izetbegović csúfos veresége, aki keserűen vette tudomásul a kialakult helyzetet, de abból semmiféle következtetést nem tudott vagy nem akart levonni, pedig az újságírók többször is megkérdezték, hogy nem gondol-e esetleg személyes konzekvenciákra.

A választás előtti közvéleménykutatások alapján Bakir Izetbegović győzelme borítékolt volt. Ehhez képest komoly meglepetésnek számított, hogy Denis Bečirović hét párt közös jelöltjeként győzelmet tudott aratni az SDA „örökös elnökével” szemben. A harmadik jelölt Mirsad Hadžikadić a négy évvel ezelőtti 5% körüli eredményt tudta megismételni, tehát neki túl sok beleszólása nem volt a másik két jelölt versenyébe, amellyel kapcsolatban már készülnek az összeesküvéselméletek, de még nem forrottak egészen ki.

A teljes feldolgozottságig ebben az esetben is a jövő hét közepéig kell várni, az államelnökség helyeiért folytatott küzdelem azonban már eldőltnek tekinthető. A bosnyák elnökségi pozíciót a szociáldemokrata Denis Bečirović (SDP és szövetségesei) szerezte meg, a horvátoknak fenntartott mandátum ismét az utóbbi időben polgári húrokat pengető Željko Komšićnak jutott (Demokratikus Front és szövetségesei), míg a szerb helyet a Milorad Dodik hűséges kísérőjének számító Željka Cvijanović (Savez Nezavisnih Socialdemokarata, SNSD) szerezte meg.

A horvát helyért folyó versenyben Željko Komšić (Demokratski Front, DF) multietnikus, balközép jelöltként alacsony feldolgozottság mellett is jelentős előnyre tett szert a horvát jobboldali pártszövetség által támogatott Borjana Krištoval szemben. Az előzetes felmérések lényegesen szorosabb eredményt vártak a horvát-horvát jelöltek között, azonban a különbség végül csak nőtt Komšić javára, ami miatt érdekes módon a boszniai horvátok egyáltalán nem sírtak, ami felveti a gyanút, hogy valami csavar van a dologban.

A szerb elnökségi tagi helyért vívott harc teljesült csak az előzetes elvárások szerint. Az Államelnökség szerb tagját megillető helyen a Milorad Dodikot váltó Željka Cvijanović végig komoly előnnyel vezet a baloldali koalíció jelöltje, Mirko Šarovićtyal szemben, és Šarović már el is ismerte vereségét, ebben az esetben tehet nem várhatók izgalmak.

Alacsony volt a választói aktivitás

A déli adatok még a válaszói részvételi kedv növekedését mutatták, a 15 órakor mért adatok alapján viszont a részvételi arány mindössze 35%-os volt. Ez mintegy 2%-al maradt el a négy évvel korábbihoz képest. A választási bizottság ezért felhívást tett közzé, amiben arra kérték a lakosságot, hogy éljen a választási jogával, ami azonban nem hozta meg a várt eredményt.

A délutáni órákban komolyabb visszaélésről nem érkezett hír, így összesen 23 esetet vizsgálnak kampánycsend megsértésének gyanúja miatt, míg 35 esetben a választási eredmény tisztaságát veszélyeztető visszaélés következtében indult vizsgálat.

Egyetlen visszaélés gyanús esetet kezdett el komolyabban vizsgálni a testület. A bejelentés alapján a tegnapi napon mintegy 80 ember kérte a boszniai szerb területen lévő Bijeljina melletti Čengić községben a „nemrég kialakult vaksága miatt”, hogy segítő személy részvétele mellett tölthesse ki a szavazó lapokat, jó esetben azonban csak politikai vakságról vagy szemfényvesztésről van szó, nem pedig a látás hirtelen és tömeges elvesztéséről.

A délutáni órákban egy helyi lakos a szavazóhelyiségben megtámadta az EBESZ egyik választási megfigyelőjét, aki a választópolgár engedélye nélkül készített felvételt arról, ahogy az bedobja az urnába a nála lévő szavazólapokat.

A rendőrségi intézkedés során a támadó közölte, hogy amiatt kezdte mérgesen ütlegelni a nemzetközi megfigyelőt, mert az meg akarta örökíteni a „történelmi pillanatot”, amit a mostani választások jelentenek. A megfigyelők száma kapcsán a központi választási bizottság jelezte, hogy a korábbi választásokon megszokott létszám felett mintegy 3600 főt akkreditáltak, ők azok, akiket általában kijátszanak ilyen és hasonló helyeken, aztán mondanak majd, amit mondanak.