ÚJABB KAVARÁS: Szerbia azt várja, hogy Horvátország vonja vissza Koszovó elismerését

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Nikola Selaković, aki az utóbbi időben különös aktivitást mutat, most annak a várakozásának adott hangot, hogy Horvátország vonja vissza Koszovó függetlenségének elismerését. Az erre vonatkozó igény azzal párhuzamosan jelent meg, hogy Szerbiára jelentős nyomás nehezedett a következő két évre vonatkozó szerb-orosz konzultációs terv aláírásával kapcsolatban. A tervet a szerb és az orosz külügyminiszter New Yorkban írta alá, aminek azért „megvan a maga romantikája”.

A konzultációs terv

Az utóbbi napokban sok bírálat érte Szerbiát azért, mert külügyminiszteri szintű megállapodást írt alá Oroszországgal a következő két évre tervezett kétoldalú együttműködésről.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió ugyanis magyarázatot várt a belgrádi kormánytól arra, hogy valójában mit is írt alá Oroszországgal a múlt héten New Yorkban, az USA és az EU szerint ugyanis „nem éppen most van itt az ideje a kapcsolatok erősítésének” a Kremllel, amivel a szerbek ellenkező üzenetet küldenek az EU-nak, mint amit Brüsszelben várnak.

Peter Stano, az Európai Unió/Bizottság szóvivője úgy fogalmazott, hogy Brüsszel „nagyon komolyan vesz” egy ilyen jellegű lépést, főleg egy felvételre várakozó ország részéről.

– Ha azt látjuk, hogy a szerb külügyminisztérium rendszeres konzultációkról állapodik meg egy olyan ország külügyminisztériumával, amely napi szinten megsérti meg az ENSZ Alapokmányát, akkor ez nagyon világos jele annak, hogy erősíteni szeretnék kapcsolataikat Oroszországgal, és ez komoly kérdéseket vet fel

– üzent Stano, aki szerint a belépésre váró országok nem tarthatják a megszokott szinten a kapcsolataikat azzal a rezsimmel, amely ennyi bűnt és szörnyűséget követ el.

A belgrádi Blic ezt követően nyilvánosságra hozta a szerb-orosz szerződés szövegét, amire reagálva Christopher Hill az Egyesült Államok nagykövete úgy nyilatkozott a FoNet hírügynökségnek, hogy a szerb-orosz konzultációs tervben nincs semmi különös, viszont világos az oroszok törekvése, hogy ezzel is igazolni szeretnék az ukrajnai háborút.

– A kérdés az, hogy miért írjunk alá valamit most velük, amikor Oroszországnak arra kellene fókuszálnia, hogy távozzon Ukrajnából, és bocsánatot kérjen tőlünk, vagyis a többiektől

– mondta Hill, aki szerint Szerbiának ugyanakkor igaza van abban, hogy elutasítja a nép megkonzultálását célzó orosz referendumot, mert azt a lőfegyverek és a szuronyok árnyékában tartják meg.

Üzenet Horvátországnak

Ilyen körülmények közepette jelent meg a szerb külügyminisztérium követelése, amely szerint Szerbia felszólítja Horvátországot, hogy vonja vissza Koszovó függetlenségének elismerését.

Nikola Selaković közleményében úgy fogalmazott, hogy számos országban „fájdalmasan tudatosult, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben a nemzetközi jog és az ugyancsak nemzetközi elvek megsértése bumerángként üt vissza”.

A szerb külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt találta leírni, hogy „egyre inkább növekszik” azoknak az országoknak a száma, amelyek visszavonják Koszovó elismerését, és ebben a konstellációban fejezte ki azt a várakozását, hogy Horvátország is elindul ezen az úton.

Selaković egyetlen országot sem nevezett meg azok közül, amelyek sorban állnak és türelmetlenül várják, hogy mikor vonhatják vissza Koszovó függetlenségének elismerését, bár nem zárható ki, hogy Szerbiának fegyver- és búzaszállítmányokkal sikerült egy-két afrikai országot ebbe az utcába becsalogatnia.

– Nemcsak a nemzetközi jog melletti elköteleződés miatt várjuk el ezt, hanem azért is, mert reméljük, hogy Horvátország fontosnak tartja a stabil és jószomszédi kapcsolatok kiépítését Szerbiával

– jegyezte meg Selaković, aki ezzel reagált horvát kollégájának, Gordan Grlić Radmannak a kijelentésére, miszerint elkerülhetetlen Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről.

A szerb miniszter szerint ellentmondásos a horvát diplomácia álláspontja, mivel Horvátország az államok szuverenitásának és területi integritásának elvére hivatkozva védelmezi Ukrajna területi integritását és szuverenitását, miközben elvitatja Szerbiától ugyanezeket a jogokat, és ezt Selaković sem nem elvi, sem jószomszédi szempontból nem tartja helyesnek.

A szerb külügyminiszter ezzel a követeléssel azt az elvet kezdte átültetni a gyakorlatba, amelyet Aleksandar Vučić szerb államfő hangoztatott az ENSZ-ben, amikor felemlegette, hogy a Nyugat kettős mércét alkalmaz Ukrajna és Szerbia vonatkozásában.

Szerb részről azonban hajlamosak megfeledkezni arról, hogy Oroszország, amellyel most „konzultációs tervet” írtak alá, hasonlóan kettős mércét alkalmaz Koszovó és az elcsatolni kívánt ukrajnai területek vonatkozásában, csak ellenkező előjellel, mivelhogy Koszovó függetlenségét nem ismeri el, ugyanakkor ugyanezt a jogot követeli meg az Ukrajnából kiválni akaró, vagy vagy nem is annyira akaró, csak ebbe a fegyverek erejével belekényszerített területek esetében.

A szerb külügyminiszteri közleménnyel Belgrádnak valószínűleg nem is az volt a célja, amit a beleírtak, mert aligha van Szerbiában épelméjű ember, aki a közleményben szereplő felvetésnek az életszerűségét és valószínűségét, írd és mondd, 0 (nulla) százalék fölé tenné.

Szerbia a Horvátország iránti követeléssel inkább azt szerette volna elérni, hogy belpolitikai téren ellensúlyozza a szerb-orosz konzultációs terv miatt ránehezedő nyomást, miközben újabb csapást mér a „galád horvátokra” is.

Belgrádban ugyanakkor módszeresen megfeledkeznek arról, hogy miként bántak a Koszovói albánokkal a kilencvenes években és az azt megelőző időszakban, amikor Koszovó tartományként még Szerbiához tartozott, és hogy Koszovó kiválását közvetlenül az a népirtásszerű pogrom idézte elő, amit 1998-ban és 1999-ben a szerbek hajtottak végre. Erre a jelenlegi szerb államfő bizonyára emlékszik, hiszen akkortájt ő volt a szerb kormány tájékoztatási minisztere – csak nem beszél róla.