Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

B.A. Balkanac

Amikor eljön Sálímár bohóc (Ami késik, nem múlik 2)

salman.rushdie
Eljönni látszott Teremtőjéért a bohóc: Sálímár
Olvasási idő: 3 perc

Az amerikai terrorizmusellenes harc főnökét fényes nappal, India nevű lánya házának küszöbén megkéseli a tulajdon kasmíri sofőrje: egy titokzatos alak, aki Sálímár bohócnak nevezi magát. Mindenki politikai gyilkosságra gyanakszik, miközben Sálímárt valójában csak a bosszú lebírhatatlan vágya vezérelte. Ugyanis hármuk életét egy olyan végzetes szerelem története kötötte össze, tartotta fogva, amely história Kasmírba nyúlik vissza. A gyümölcsösök és méhesek, a hegyek és tavak, valamint a lenyűgöző, zöld szemű nők e valóságos édeni kertjébe, amely az indiai–pakisztáni viszály nyomán válik majd elveszett paradicsommá. – Nagyjából ezekkel a szavakkal hirdeti Salman Rushdie ragyogó, magyarul 2005-ben megjelent regényét itteni kiadója, az Ulpius-ház.

Rushdie-ról tudnivaló, hogy indiai születésű, MAN Booker-díjas író, akinek zengzetes neve komoly irodalmi védjegy; S. R. számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak. Privátilag: háromszor nősült, két fia van, hetvenöt éves, New Yorkban él, s a minap majdnem meghalt. Ugyanis az történt, hogy egy irodalmi esten N. Y. államban – szinte valahol a valóság és fikció határán – eljönni látszott Teremtőjéért a bohóc: Sálímár.

Persze, nem Sálímár volt az, aki Rushdie életére tört, nem is szerelmi bánat lehetett az indok – meglepődnénk, ha igen –, viszont ez is késelés, és ha a lehetséges politikai motivációk szokásosan kusza szövevényét nézzük, bizonyára találhatók lennének akár tragikomikusnak is nevezhető érintkezési pontok – mindenféle szerelmen túl. Egyelőre azonban nem világos, igazából mi hajtotta az elkövetőt, akit a helyszínen elfogtak. Egy dél-libanoni gyökerekkel rendelkező, amerikai születésű fiatalembert, bizonyos Hadi Matart, aki Chautauqua városka hasonnevű intézményében, ahol éppen Salman Rushdie volt a jeles vendég, felment a színpadra, majd kábé tucatszor megszúrta a szólásszabadságról beszélni készülő írót, mire sikerült lefegyverezni. Érdekes, hogy az eseménynek számtalan szemtanúja volt, Matar viszont máris, az előzetes kihallgatáson ártatlannak vallotta magát, ami nyilván az igazság értelmezésének nála létező külön kritériumairól tanúskodik. Őt máris az iszlám militáns szervezeteivel hozzák egyébként kapcsolatba, azonban várjuk ki a végét.

Mellesleg tudván azt is – nem kell meglepődni –, hogy van olyan, amilyen például a Lennon-gyilkos Marc Chapman esetében volt. Nevezetesen amikor egy épp csak az elítélhetőség keretébe beleszuszakolható agyzavaros egyén olyannyira hagymázas magyarázatát hallhatjuk-olvashatjuk borzalmas cselekedetéről, hogy attól sírva lehet fakadni kínunkban. Minimum. Vagy hát dühöngni értelmetlenül és értetlenkedve, igazából nem értve az indokot. Szerencsére úgy látszik, Salman Rushdie megússza, ha fél szeme esetleg odalesz is. – Fia szerint az apja már viccelődik, biztos kiheveri a támadást, amire tulajdonképpen várhatott is, több mint harminc évig. – Ha máshogy nem, néha csak a tudata alatt – fűznénk hozzá, persze.

Rushdie-t ugyebár a ’nyolcvannyolcban napvilágot látott, Sátáni versek című könyvéről ismeri elsősorban a világ. Még inkább arról a felháborodásról – mert a zrí mindig a legizgalmasabb –, ami annak a megjelenését követte. Az írót – aki maga is muszlim családban született India kapujában: Bombayban vagy Mumbaiban – az a vád érte anno, hogy szentségtörést követett el szóban forgó művében Mohamed prófétával szemben. Ezt az „átkot” „fatvaként” emlegetik, amely az író és a kiadói meggyilkolására szólít fel. Irán egykori legfőbb vallási vezetőjéhez, Khomeini ajatollah nevéhez fűződik, a jókora beígért, az idők folyamán még nagyobbra duzzadt vérdíjjal együtt. Ezzel a damoklészi karddal a feje felett élt sokáig Rushdie úgy, hogy a brit titkosszolgálat vigyázott rá, ami utóbb Amerikában erősen meglazult. – Megjegyzendő egyébiránt, hogy több értelmezése létezik a fatva fogalmának. Némelyik mintha egészen szimpatikus, helyre kis dolognak nézné. Ebbe viszont nem mennénk bele. Miként bővebben abba sem, hogy Rusdhie anno sejthette, mivel jár majd a könyv megjelenése, mégis vállalta a súlyos, életveszélyes botrányt.

Kapcsolódó oldal

Salman Rushdie hírfolyama

A világhírnév édes ízével együtt.

Amikor B. A. B. találkozott Budapesten Rushdie-val, az egy évvel a Sálímár megjelenése után történhetett. Vagy előtte, tökmindegy. A művet magyarra fordította Greskovits Endre – kérem, ne vegyék nomen est omennek, nagyon jó fordítás! Miként az egész sorozat az. Maga Rushdie ugyancsak nagyon jó benyomást tett e sorok írójára. Udvarias, szellemes és tájékozott férfiú benyomását keltette. A Gresham Palotában tartott előadást, majd a kiválasztottak egyenként felmehettek hozzá külön interjút készíteni. E sorok írója akkoriban a Kossuth Rádió kulturális szerkesztőségében dolgozott, ezért a privilegizáltak közé tartozhatott. A hotelszobában készült „szobázós” beszélgetés során a híres író többek között Indiáról beszélt a sokkalta kevésbé híresnek. Arról például, hogy ha Mumbai utcáit járod – ő így mondta: Bombay –, millió sztori leselkedik rád. A városban, amelyben sokféle ember él, s mind imádja a szövegelést. Ezek többnyelvű emberek. Érdekessége a mesélésüknek, hogy az gyakorta az egyik nyelven kezdődik, a másikon folytatódik, majd a harmadikon fejeződik be. Ezen elgondolkodott egy kicsit, majd hirtelen a beszélgetőtárs szemébe nézett, már tudván, hogy az meg az egykori Jugoszláviában született. Nézett, nézett egy darabig, majd hirtelen megkérdezte:
– Ugye, az a testvériség-egység…?
– Igen?
– Érdekes dolog. Bődületes utópia, ugyanakkor jó az irány.
Itt a riporter nézett hirtelen nagyot, de Sálímár nem nevetett. Még egy kis mosoly se bujkált a szája szegletében.


Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. A program semmiféle személyes adatot nem kér, és nem továbbít. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!



kis festett kabatok222kis festett kabatok

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!





Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: