Szerbia
POLITIKAI ÉGTÁJAK: Szerbia Kelet és Nyugat között

A szerb politikai színtér nem szűnik meg fortyogni az aktuális nemzetközi témák fedele alatt, ahol a – valós vagy képzelt – belső viszonyokat kotyvasztják. Természetesen az ukrajnai háború – akárcsak a közelmúltig a koronavírus – az első és legfőbb téma, de mindig akad más is, ami mögé fel lehet sorakozni.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
Hisztérikus tudósítások
Az elmúlt héten az ukrán téma mellett felbukkant a tajvani is, mint valami unikális jelenség. Dragan Marković Palma, a rezsim egyik pártjának, az Egységes Szerbiának (Jedinstvena Srbija) elmozdíthatatlan vezetője azt mondta, hogy az alakulgató kormány, illetve a koalíció összetétele a nemzetközi eseményektől, nevezetesen a Dél-kínai-tenger és a Gázai övezet helyzetétől függ.
Egyesek számára ez komikusnak tűnhet, de az ilyesmi egyáltalán nem szokatlan Szerbiában, a szerb politikusok, elemzők, stratégák, újságírók, kommentátorok és véleményformálók ugyanis szeretik a hazájukat és a népüket a globális politika központi kérdéseivel összekapcsolni függetlenül attól, hogy az ilyen narratíváknak mennyi közük van a valósághoz.
Természetesen Szerbia (valamint az egész Balkán) fontos pont Eurázsia térképén, és természetesen a nagyhatalmak politikája vissza is tükröződik a szerbiai eseményeken keresztül, de a helyzet távol van attól, hogy a Balkán legyen az a tűzfészek, ahol ismét világháború robban ki, mint 1914-ben.
A megosztottság állandó jelenség a szerb társadalomban, és az egyik legfontosabb törésvonal a nyugat (Amerika, Nagy- Britannia, az Európai Unió és a NATO) és a Kelet (Oroszország és bizonyos mértékig Kína) támogatói között húzódik.
Az átlagemberek közötti megosztottság főleg a politikai elit és a tömegtájékoztatási eszközök hatására alakul ki, ezek formálják leginkább az emberek véleményét. Ezek hatása nélkül a mindennapi egzisztenciális problémákkal küszködő átlagpolgár aligha tudna, vagy akarna foglalkozni Moszkva és Washington konfliktusával.
A nyomtatott és az elektronikus média – mind a Nyugat-barát, mind az oroszbarát – meglehetősen hisztérikus hangnemben tudósít az eseményekről, és ezeknek a tudósításoknak köszönhetően jelentkeznek a hisztériás szimptómák az olvasóknál és a nézőknél, különösen a bizonytalanságot és az azzal összefüggő félelmet illetően.
Kelet és Nyugat között
Politikai téren ez az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetését, a NATO-hoz való csatlakozást és az Európai Unióba történő belépést ellenző emberek számának növekedésében mutatkozik meg, főleg akkor, ha az utóbbinak a Koszovó független államként történő elismerése lenne a feltétele.
Nyilvánvaló, hogy a szerb kormány belső válságát sikerült áthidalni az Orosz Föderáció elleni szankciók kérdését illetően, és mára már jól kivehető, hogy a rezsimhű média ismét a Kreml és Vlagyimir Putyin mellett áll, ami bizony kihatott az emberek hangulatára is, így többségük megint csak Vučićot és Putyint támogatja.
Persze, ismétlem, az ilyen hozzáállásnak semmi köze a komoly gondolkodáshoz, sem a valódi – nemzeti és egyéni – érdekekhez, kivéve azok esetében, akik az oroszokkal való üzleti kapcsolatokból élnek.
Az mindenesetre egyre egyértelműbb, hogy a „hangulat stabilizálódására” a politikusok is felfigyeltek, így ismét nyíltabbá és erősebbé váltak az oroszbarát megnyilvánulások. A hagyományosan oroszpárti szocialisták mellett, akiket Ivica Dačić volt házelnök vezet, ott van még a Boško Obradović-féle Dveri (Ajtók), a Zavetnici (Az eskü őrzői) és a NADA-koalíció, de ezen az úton botorkál Vuk Jeremić, a Néppárt (Narodna Stranka) vezetője is, aki a jelek szerint igyekszik elkapni a „ruszofil hullámot”.
Dragan Đilas, az ellenzéki Szabadság és Igazság Pártjának (Stranka Slobode i Pravde, SSP) vezetője ingadozik ebben a kérdésben, ami ronthatja a hírnevét, az általa elhullajtott szavazatokat pedig leginkább a néppártos Jeremić gyűjtheti be.
A Nyugat-barát irányvonal jórészt a Đilas körül tömörülő koalícióban, valamint a Tennünk kell (Moramo) pártszövetségben testesül meg. Rajtuk kívül ugyanakkor magában a Szerb Haladó Pártban és a köré tömörülő pártok sokaságában is vannak Nyugat-barát személyek, így a két áramlat közötti konfliktus a kormányzatra is kihatással van.
Aleksandar Vučić ügyesen veszi fel az apa és a bíró szerepét, aki jól mérlegel, kibékíti a veszekedőket és a kritikus pillanatokban meghozza a legnehezebb döntéseket. Ami a Szerb Haladó Pártot illeti azon belül a nyugati irányvonal legerősebb képviselője a jelenlegi energiaügyi miniszter, Zorana Mihajlović, aki hosszú ideje bírálja az orosz energiaforrásokhoz való ragaszkodást, és támogatja az energiaforrások diverzifikációját.
A korábban sokat emlegetett, majd gyorsan elfelejtett 2020-as washingtoni megállapodásban Szerbia kötelezettséget is vállalt az energia több forrásból történő beszerzésére, vagyis az átállásra az amerikai folyékony gázra és más, az Egyesült Államok közel-keleti szövetségesei által kitermelt és értékesített fosszilis tüzelőanyagra.
Konklúzió
Ha a tényeket vesszük figyelembe, akkor a következő megállapításokra juthatunk: az USA-nak és Oroszországnak közös érdekei vannak Szerbiában (és voltak a volt Jugoszláviában), amelyek mellet 1948-tól – Sztálin és Tito konfliktusától eltekintve – a kulcsfontosságú pillanatokban együtt léptek fel: támogatták az el nem kötelezett Jugoszláviát, a szerbek elleni szankciókat az 1990-es években, a Koszovó státusáról folytatott vég nélküli tárgyalásokat (amelyeket mindkét nagyhatalom önző módon használ fel saját érdekeinek megfelelően), valamint „Szerbia európai útját.
Szerbia az adós pozíciójából van – elsősorban anyagi értelemben – mindkét hatalommal szemben, és kérdés, hogy elsőként melyik nagyhatalomnak jut eszébe az adósságok behajtása.
Ha az amerikaiak megengedik, hogy Szerbia fenntartsa semleges státuszát, az azt jelentheti, hogy Szerbia „szabad zónaként” szolgál az oroszokkal folytatott kereskedelemben, még akkor is, ha a „fekete kereskedelemről” van szó, ami mindkettőjük érdeke.
Az igazán veszélyes helyzet akkor állhat elő, ha a szerbek már egyik oldalról sem remélhetnek kegyelmet, mert akkor esedékessé válik a számlák megfizetése.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- Magyarország6 nap telt el azóta
Milyen üzleti tevékenységet folytatnak a Balkáni thrillerben említett személyek, magyar vonatkozások is vannak
- Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić nem engedi, hogy az utca irányítsa Szerbiát
- Szerbia7 nap telt el azóta
Újvidéken megkezdődött a hidak lezárása, három hónap telt el a tragédia óta
- Szerbia7 nap telt el azóta
Bűnözők döntöttek a zsaruk felett – Balkáni thriller (4)