Szerb Köztársaság
NAPELLENZŐK: Egy naperőmű-beruházással kapcsolatban felmerült magyar érintettség miatt támadják a boszniai szerb energiaszolgáltatót

Bosznia- Hercegovinában a Trebinjében tervezett naperőmű beruházással kapcsolatosan felmerült magyar érintettség miatt vette össztűz alá a boszniai sajtó a szerb entitás villamos energia szolgáltatóját. Kérdés azonban, hogy egyáltalán létrejött-e a boszniai sajtóban nagy port kavart szerződés a magyar cég és az Elektroprivreda RS között. 2022. augusztus 1-jén a legolvasottabb bosznia-hercegovinai hírportálok a Transparency International BiH-re hivatkozva részletesen beszámoltak a boszniai szerb entitás villamosipari cége és a magyar Lugos Renewables Kft között folytatott üzleti tárgyalásról. Annak ellenére, hogy az Elektroprivreda RS nem erősítette meg a szerződés létrejöttét, a boszniai sajtó a magyar cég és az Elektroprivreda RS közötti szerződést vagy annak tervezetét párhuzamba állította egy, a boszniai szerb villamosipari vállalat számára hátrányos feltételekkel megkötött, korábbi szerződéssel.
Lépés a megújulók felé
Az boszniai szerb entitás villamosipari mamutcége komoly fejlesztéseket tett a korábbi években annak biztosítása érdekében, hogy a helyi viszonyok között is egyre gazdaságtalanabbul működtethető barnaszén bányák helyett más, megújuló energiaforrásra támaszkodva állítsák elő a boszniai Szerb Köztársaság lakossági és ipari felhasználói által megkövetelt villamosenergiát. A folyamat eredményeként mára az EP RS az általa szolgáltatott villamos energia 44%-t vízi erőművekben termeli meg, míg a fosszilis (elsősorban barnaköszénen alapuló) áramtermelés 56%-ot tesz ki.
A vízi erőművek további létesítésété három éve azonban komoly lakossági tiltakozás lassítja, azok káros környezeti hatásai miatt. Így az EP RS vezetése a naphőerőművek létesítésének lehetőségét kezdte vizsgálni.
Az első napenergia-hasznosítást alapul vevő erőművet a dél-hercegovinai Trebinje mellet tervezik kialakítani a „Solarna Elektrana Trebinje 1” nevű projekt keretében. 2020. októberében az EP RS nyerte el a nyílt pályázat kiírása nélkül meghirdetett koncessziót, a naphőerőmű komplexum trebinjei telepítésére. A szerb entitás villamosipari cége ezt követően másfél évig nem lépett a projekt megvalósítása érdekében.
A tétlenség hátterében több tényező is állhatott. Egyfelől az EP RS hosszabb ideje szorosan együttműködik a Gazprommal és a Srbijagas szerb állami gázszolgáltatóval. Az orosz Gazprom már 2021-ben jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban kelet-nyugati irányban tervezett gázvezeték kiépítése kapcsán hajlandó lenne finanszírozni Dodboj és Modriča városok mellett egy-egy földgáz üzemű erőművet, ami a helyi távhő mellett részt vállalna a két település áramellátásában.
A két gázerőmű építése még nem kezdődött meg, a Gazprom az orosz-ukrán háború kitörése előtt azonban több esetben megerősítette, hogy kitart a projektek mellett. Vélhetően a várt orosz beruházáshoz szükséges önrész visszatartása miatt habozott az EP RS vezetése a költséges trebinjei fejlesztés megkezdésével kapcsolatban.
A másik lehetséges magyarázat, hogy a szerb entitás vezetése az EP RS privatizációja révén akart bevételhez jutni, a belföldi ellenzék és külföldi szereplők részéről megfogalmazott rendszeres kritika azonban nem teremtett alkalmat a privatizációs eljárás politikai visszhang nélküli lefolytatására.
A finanszírozás mellett az EP RS vezetésének a koncessziós szerződés előírásai is problémát jelentettek, mivel az alapján 2022. októberére el kellene készülni a teljes naphőerőmű komplexummal.
Vélhetően külső befektető bevonása érdekében az EP RS 2020. novemberében létrehozta az SE Trebinje 1 nevű céget, aminek a célja a naperőműpark kiépítése lenne. Ennek a cégnek a 70%-os tulajdonrészét adhatta el az EP RS 2021. decemberében a Lugos Renewables nevű magyar vállalkozásnak. A továbbiakban amiatt írunk a szerződésről feltételes módban, mert annak aláírását egyik érintett fél sem erősítette meg.
A szerb entitás versenyfelügyeleti hatósága azért engedélyezte az EP RS-nek 2020. novemberében, hogy az általa korábban elnyert koncessziós jogot engedményezze az újonnan létrehozott SE Trebinje 1 cégnek, mert annak kizárólagos tulajdonosa maga az EP RS volt továbbra is, így közvetetten a koncessziós jog a korábbi nyertesnél maradt.
Meg kell jegyezni, hogy az EP RS pályázati kiírás nélkül nyerte el anno a koncessziót, mint kizárólagos entitási tulajdonban lévő közszolgáltató cég. Erre a szerb entitásban érvényben lévő jogszabályok lehetőséget adnak. Ezt követően döntött azonban a boszniai Szerb Köztársaság kormánya arról, hogy engedélyezi az EP RS számára az SE Trebinje 1 cég 70%-os tulajdoni részének értékesítését.
Az ügyet vizsgáló Transparency International BiH szerint a fenti tranzakciók sora lehetőséget teremtethetett a szerb entitás vezetése számára, hogy másfél év alatt pályázat kiírása nélkül, egy cég közbeiktatásával a magyar bejegyzésű Lugos Renewalbe Kft szerezhesse meg a koncesszió jogosultjának számító SE Trebinje 1 többségi tulajdonjogát. Már amennyiben az adásvétel végbe ment.
A Transparency International BiH közleménye alapján az RS közbeszerzési és koncessziós felügyeleti szervének figyelembe kellett volna vennie a koncesszió EP RS-től SE Trebinje 1-hez való átruházásának engedélyezésekor, hogy a SE Trebinje 1 a majd 50 millió eurós beruházás megvalósításához nem bír anyagi eszközökkel. Mindezek alapján kérdéses, hogy engedélyezhető volt-e a koncessziós jog átruházása egyáltalán.
Korábbi séma
A Transparency International BiH tudomására jutott értesülések alapján az SE Trebinje 1 cég 70%-os részesedéséért a magyar cég 5 millió konvertibilis márka (BaM), vagyis mintegy 2,5 millió euró összeget fizethetett ki.
A Transparency International BiH amiatt kezdte kiemelten vizsgálni az ügyet, mert tudomásukra jutott az is, hogy a EP RS és a Lugos Renewables Kft közötti szerződés arra is kiterjedhet, hogy az EP RS 16 millió BaM összegért kell visszavásárolja a magyar cégnek eladott tulajdinrészt, amennyiben az EP RS nem hosszabbíttatja meg 24 hónappal a projekt megvalósítására kitűzött határidőt, és nem éri el az RS kormánynál, hogy az vállaljon a projekt megvalósításához bankgaranciát.
Az eset kapcsán a Transparency International BiH felhívta a figyelmet arra, hogy az EP RS már korábban is kötött ilyen szigorú feltételekkel szerződést magánberuházókkal, ami jelentős vagyoni kárt eredményezett az entitási tulajdonban lévő társaságnak.
Példaként említették a Hidroelektrana Bistrica nevű vízerőmű-projektet, aminek a megvalósításához az EP RS létrehozta a Kaldera Company nevű céget, amire átruházta a koncessziós jogot, majd eladta annak 90%-t megközelítőleg 7 millió BaM összegért. Az ügylethez kötődő feltételeket az EP RS nem tudta biztosítani, így vissza kellett vásárolni a 16 millió BaM összegért a korábban eladott tulajdonrészt.
Politikai célzat
A tisztánlátás végett meg kell jegyezni, hogy a Trasparancy International BiH részletes adatokat annak ellenére közölt a magyar cég és a boszniai villamosenergia szolgáltató közti tárgyalásokról, hogy a szerződéssel kapcsolatban egyik fél sem volt hajlandó adatokat átadni a jogvédő szervezetnek.
A Transparency International BiH nem adta meg, milyen módon jutott az értesülésekhez. Az EP RS pusztán annyit volt hajlandó közölni, hogy a Transparency által közzétettekről folytatott tárgyalást a magyar féllel, de annak jelenlegi helyzetéről, és a szerződés végleges feltételrendszeréről sem közölt semmit a boszniai társaság.
A boszniai sajtóban augusztus 1-jén nagyot futó hír kapcsán szem előtt kell tartani, hogy azt jellemzően a boszniai szerb kormányzattal és a magyar kormánnyal kiemelten kritikus, amerikai tulajdonosi háttérrel bíró médiafelületeken jelent meg.
A fent bemutatott „lehetséges szerződéses ügylet” kapcsán írt anyagokban sem mulasztották el hangsúlyozni, hogy a korábbi években Budapest és Banja Luka között egyre szorosabbá vált a kapcsolat, és a szerzők megítélése szerint a magyar kormány érdemi gesztusokat kizárólag a szerb nemzetiség felé gyakorol a Balkánon, éljenek is azok bármely balkáni államban.

English
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.
In Brussels, they loosened their grip
Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.
The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.
Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.
It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.
In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.
While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.
According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.
However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.
One may ask, why did Brussels yield?
The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.
Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.
Troubles within the coalition arise
The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion
Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.
Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”
Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.
His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.
Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.
When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.
The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.
Dodik needs to pay (or should pay)
Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.
The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.
The numbers speak for themselves.
This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.
A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).
To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.
We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.
According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.
Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt