NAPELLENZŐK: Egy naperőmű-beruházással kapcsolatban felmerült magyar érintettség miatt támadják a boszniai szerb energiaszolgáltatót

A cikk meghallgatása

Bosznia- Hercegovinában a Trebinjében tervezett naperőmű beruházással kapcsolatosan felmerült magyar érintettség miatt vette össztűz alá a boszniai sajtó a szerb entitás villamos energia szolgáltatóját. Kérdés azonban, hogy egyáltalán létrejött-e a boszniai sajtóban nagy port kavart szerződés a magyar cég és az Elektroprivreda RS között. 2022. augusztus 1-jén a legolvasottabb bosznia-hercegovinai hírportálok a Transparency International BiH-re hivatkozva részletesen beszámoltak a boszniai szerb entitás villamosipari cége és a magyar Lugos Renewables Kft között folytatott üzleti tárgyalásról. Annak ellenére, hogy az Elektroprivreda RS nem erősítette meg a szerződés létrejöttét, a boszniai sajtó a magyar cég és az Elektroprivreda RS közötti szerződést vagy annak tervezetét párhuzamba állította egy, a boszniai szerb villamosipari vállalat számára hátrányos feltételekkel megkötött, korábbi szerződéssel.

Lépés a megújulók felé

Az boszniai szerb entitás villamosipari mamutcége komoly fejlesztéseket tett a korábbi években annak biztosítása érdekében, hogy a helyi viszonyok között is egyre gazdaságtalanabbul működtethető barnaszén bányák helyett más, megújuló energiaforrásra támaszkodva állítsák elő a boszniai Szerb Köztársaság lakossági és ipari felhasználói által megkövetelt villamosenergiát. A folyamat eredményeként mára az EP RS az általa szolgáltatott villamos energia 44%-t vízi erőművekben termeli meg, míg a fosszilis (elsősorban barnaköszénen alapuló) áramtermelés 56%-ot tesz ki.

A vízi erőművek további létesítésété három éve azonban komoly lakossági tiltakozás lassítja, azok káros környezeti hatásai miatt. Így az EP RS vezetése a naphőerőművek létesítésének lehetőségét kezdte vizsgálni.

Az első napenergia-hasznosítást alapul vevő erőművet a dél-hercegovinai Trebinje mellet tervezik kialakítani a “Solarna Elektrana Trebinje 1” nevű projekt keretében. 2020. októberében az EP RS nyerte el a nyílt pályázat kiírása nélkül meghirdetett koncessziót, a naphőerőmű komplexum trebinjei telepítésére. A szerb entitás villamosipari cége ezt követően másfél évig nem lépett a projekt megvalósítása érdekében.

A tétlenség hátterében több tényező is állhatott. Egyfelől az EP RS hosszabb ideje szorosan együttműködik a Gazprommal és a Srbijagas szerb állami gázszolgáltatóval. Az orosz Gazprom már 2021-ben jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban kelet-nyugati irányban tervezett gázvezeték kiépítése kapcsán hajlandó lenne finanszírozni Dodboj és Modriča városok mellett egy-egy földgáz üzemű erőművet, ami a helyi távhő mellett részt vállalna a két település áramellátásában.

A két gázerőmű építése még nem kezdődött meg, a Gazprom az orosz-ukrán háború kitörése előtt azonban több esetben megerősítette, hogy kitart a projektek mellett. Vélhetően a várt orosz beruházáshoz szükséges önrész visszatartása miatt habozott az EP RS vezetése a költséges trebinjei fejlesztés megkezdésével kapcsolatban.

A másik lehetséges magyarázat, hogy a szerb entitás vezetése az EP RS privatizációja révén akart bevételhez jutni, a belföldi ellenzék és külföldi szereplők részéről megfogalmazott rendszeres kritika azonban nem teremtett alkalmat a privatizációs eljárás politikai visszhang nélküli lefolytatására.

A finanszírozás mellett az EP RS vezetésének a koncessziós szerződés előírásai is problémát jelentettek, mivel az alapján 2022. októberére el kellene készülni a teljes naphőerőmű komplexummal.

Vélhetően külső befektető bevonása érdekében az EP RS 2020. novemberében létrehozta az SE Trebinje 1 nevű céget, aminek a célja a naperőműpark kiépítése lenne. Ennek a cégnek a 70%-os tulajdonrészét adhatta el az EP RS 2021. decemberében a Lugos Renewables nevű magyar vállalkozásnak. A továbbiakban amiatt írunk a szerződésről feltételes módban, mert annak aláírását egyik érintett fél sem erősítette meg.

A szerb entitás versenyfelügyeleti hatósága azért engedélyezte az EP RS-nek 2020. novemberében, hogy az általa korábban elnyert koncessziós jogot engedményezze az újonnan létrehozott SE Trebinje 1 cégnek, mert annak kizárólagos tulajdonosa maga az EP RS volt továbbra is, így közvetetten a koncessziós jog a korábbi nyertesnél maradt.

Meg kell jegyezni, hogy az EP RS pályázati kiírás nélkül nyerte el anno a koncessziót, mint kizárólagos entitási tulajdonban lévő közszolgáltató cég. Erre a szerb entitásban érvényben lévő jogszabályok lehetőséget adnak. Ezt követően döntött azonban a boszniai Szerb Köztársaság kormánya arról, hogy engedélyezi az EP RS számára az SE Trebinje 1 cég 70%-os tulajdoni részének értékesítését.

Az ügyet vizsgáló Transparency International BiH szerint a fenti tranzakciók sora lehetőséget teremtethetett a szerb entitás vezetése számára, hogy másfél év alatt pályázat kiírása nélkül, egy cég közbeiktatásával a magyar bejegyzésű Lugos Renewalbe Kft szerezhesse meg a koncesszió jogosultjának számító SE Trebinje 1 többségi tulajdonjogát. Már amennyiben az adásvétel végbe ment.

A Transparency International BiH közleménye alapján az RS közbeszerzési és koncessziós felügyeleti szervének figyelembe kellett volna vennie a koncesszió EP RS-től SE Trebinje 1-hez való átruházásának engedélyezésekor, hogy a SE Trebinje 1 a majd 50 millió eurós beruházás megvalósításához nem bír anyagi eszközökkel. Mindezek alapján kérdéses, hogy engedélyezhető volt-e a koncessziós jog átruházása egyáltalán.

Korábbi séma

A Transparency International BiH tudomására jutott értesülések alapján az SE Trebinje 1 cég 70%-os részesedéséért a magyar cég 5 millió konvertibilis márka (BaM), vagyis mintegy 2,5 millió euró összeget fizethetett ki.

A Transparency International BiH amiatt kezdte kiemelten vizsgálni az ügyet, mert tudomásukra jutott az is, hogy a EP RS és a Lugos Renewables Kft közötti szerződés arra is kiterjedhet, hogy az EP RS 16 millió BaM összegért kell visszavásárolja a magyar cégnek eladott tulajdinrészt, amennyiben az EP RS nem hosszabbíttatja meg 24 hónappal a projekt megvalósítására kitűzött határidőt, és nem éri el az RS kormánynál, hogy az vállaljon a projekt megvalósításához bankgaranciát.

Az eset kapcsán a Transparency International BiH felhívta a figyelmet arra, hogy az EP RS már korábban is kötött ilyen szigorú feltételekkel szerződést magánberuházókkal, ami jelentős vagyoni kárt eredményezett az entitási tulajdonban lévő társaságnak.

Példaként említették a Hidroelektrana Bistrica nevű vízerőmű-projektet, aminek a megvalósításához az EP RS létrehozta a Kaldera Company nevű céget, amire átruházta a koncessziós jogot, majd eladta annak 90%-t megközelítőleg 7 millió BaM összegért. Az ügylethez kötődő feltételeket az EP RS nem tudta biztosítani, így vissza kellett vásárolni a 16 millió BaM összegért a korábban eladott tulajdonrészt.

Politikai célzat

A tisztánlátás végett meg kell jegyezni, hogy a Trasparancy International BiH részletes adatokat annak ellenére közölt a magyar cég és a boszniai villamosenergia szolgáltató közti tárgyalásokról, hogy a szerződéssel kapcsolatban egyik fél sem volt hajlandó adatokat átadni a jogvédő szervezetnek.

A Transparency International BiH nem adta meg, milyen módon jutott az értesülésekhez. Az EP RS pusztán annyit volt hajlandó közölni, hogy a Transparency által közzétettekről folytatott tárgyalást a magyar féllel, de annak jelenlegi helyzetéről, és a szerződés végleges feltételrendszeréről sem közölt semmit a boszniai társaság.

A boszniai sajtóban augusztus 1-jén nagyot futó hír kapcsán szem előtt kell tartani, hogy azt jellemzően a boszniai szerb kormányzattal és a magyar kormánnyal kiemelten kritikus, amerikai tulajdonosi háttérrel bíró médiafelületeken jelent meg.

A fent bemutatott “lehetséges szerződéses ügylet” kapcsán írt anyagokban sem mulasztották el hangsúlyozni, hogy a korábbi években Budapest és Banja Luka között egyre szorosabbá vált a kapcsolat, és a szerzők megítélése szerint a magyar kormány érdemi gesztusokat kizárólag a szerb nemzetiség felé gyakorol a Balkánon, éljenek is azok bármely balkáni államban.