Connect with us

Horvátország

HÉTFŐI GÁZMESE HALADÓKNAK: Piroska és a farkas

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Bár az európai gázellátással kapcsolatos szolidaritásról és takarékossági intézkedésekről szóló egyezményt a nemrégiben elfogadottnak nyilvánították, ha valaki veszi magának a fáradtságot és ebben a dög melegben figyelmesebben elolvassa a brüsszeli dokumentumot, magától is rájöhet, hogy lényegében véve nem egyeztek meg semmiről sem. Miután az EU ejtőernyő nélkül ugrott ki a repülőgépről – annak reményében, hogy majd minden jól végződik – most lényegében ott tartunk, hogy végül a tagállamok intézkednek majd gázügyben – ki így, ki úgy.

Például a horvátok

Amikor ősszel majd szembe jön a valóság, és a most még vígan strandoló népek is rájönnek, hogy az európai elitek jóvoltából nincs többet vajas kenyér, nagy rumli várható kedvenc kontinensünkön, főleg annak nyugati tájain. Persze, ennek mindenki megissza majd a levét, de nekünk itt a keleti végeken kicsit könnyebb lesz, ha másért nem, akkor csak azért, mert már megszoktuk a sors különböző csapásait.

Mindazonáltal, mindenki – tisztelet a kivételnek -, úgy tesz, mintha komolyan foglalkoztatná a brüsszeli direktíva.

Mint arról a minap a Jutarnji list zágrábi napilap/hírportál beszámolt be, ha uniós vészhelyzetet hirdetnek az energiaválság miatt, akkor annak során kétoldalú megállapodások alapján számítani lehet az ellátásban résztvevő tagországok kölcsönös szolidaritására, már ha egyáltalán kötöttek ilyeneket.

Horvátország most megállapodást készít elő Szlovéniával, amely július közepén kiegyezett a szolidáris segítségről Olaszországgal. A szlovénok számára ez azért fontos, mert Szlovénia gázfogyasztásának több mint háromnegyed része Oroszországból származik, így a legkevésbé differenciált forrásokkal rendelkező európai országok közé tartozik.

A Jutarnji kormányközeli forrásokra hivatkozva most azt írja, hogy a horvát kormány nem csak Szlovéniával, hanem Olaszországgal, Magyarországgal és Ausztriával is meg szeretné vitatni a szolidaritási megállapodásokat, amelyek technikai, jogi és pénzügyi passzusokat is magukban foglalnak.

Ezeknek a megállapodásoknak esetében az ellátás biztonságáról szóló 2017. évi európai rendeletben előírt mechanizmusról van szó, de az EU-ban eddig csak hat szolidaritási megállapodást írtak alá. Az elsőt 2020 decemberében Németország és Dánia között, majd 2021 végén Németország és Ausztria között. Az idén négyet írtak alá – Észtország és Lettország, Litvánia és Lettország, Olaszország és Szlovénia, valamint Finnország és Észtország között.

Időközben az Európai Bizottság kiegészítette a rendeletet olyan cikkelyekkel, amelyek szükség esetén közvetlenül alkalmazhatók, még akkor is, ha nincsenek kétoldalú megállapodások.

Csökkentési célok

A cél állítólag az, hogy az országok segítsék egymást annak biztosításában, hogy az úgynevezett védett fogyasztókat (például a háztartásokat és a kórházakat) még a legnagyobb válság idején is ellássák gázzal.

Amint azt a szlovén miniszter az e heti rendkívüli európai energiaügyi találkozón elmondta, Ljubljana minden bizonnyal azt akarja, hogy Horvátországgal még a nyár vége előtt megkössék a megállapodást, és javaslatot küldtek Ausztriának is.

A gázfogyasztás 2023 tavaszáig történő 15%-os csökkentéséről szóló legutóbbi uniós megállapodás szerint (a megszorítások ebben a szakaszban önkéntesek, de uniós riasztás esetén kötelezővé válnak) a tagoknak a nyár végéig aktualizálniuk kell a gázellátási válságra vonatkozó beavatkozási terveiket is, és be kell mutatniuk, hogyan kívánják elérni a csökkentési célokat, amiről kéthavonta jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak.

A szolidaritási gázellátásért folyamodó tagországokat eközben arra kérik, hogy mutassák be, milyen intézkedéseket hoztak a belföldi kereslet csökkentése érdekében.

Horvátország 2014-től rendelkezik a gázellátás biztonságának védelmét szolgáló beavatkozási tervvel, és az energiaágazat kulcsfontosságú szereplőinek helyzetére, valamint az ellátási kockázatokra vonatkozó értékelései várhatóan hamarosan naprakészek lesznek.

Ez a terv intézkedéseket tartalmaz a 11 pontban meghatározott gázellátási zavarok hatásának kiküszöbölésére, illetve enyhítésére, és ennek megfelelően Horvátországban védett fogyasztónak számítanak a háztartások, a kórházak, az iskolák, a szociális jóléti intézmények, a kollégiumok, a szállodák, valamint a gázrendszer működtetésére vásárolt gázt beszerző rendszer üzemeltetője, a különösen fontos fogyasztók (a polgárok, valamint a gazdasági és egyéb szervezetek, stb.).

Olyan ügyfelek is vannak, akik különösen érzékeny technológiai és/vagy termelési folyamattal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a földgáz szállításának felfüggesztése bizonyos biztonsági eljárások elvégzése nélkül anyagi károkat okozhat nekik.

Minimális kockázatok

A kormány a közelmúltban elfogadott energiatakarékossági iránymutatásokban azt is megfogalmazta, hogy mit vár el az energiaszektortól és a vállalkozóktól az elkövetkező időszakban.

A Horvát Munkaadók Szövetsége ugyanakkor közölte, hogy támogatják a megtakarításokat, és úgy ítélik meg, hogy a tervezett intézkedések egy része rövid távon végrehajtható és megvalósítható, de szerintük a vállalkozóknak szóló ajánlások egy része csak közép- vagy hosszú távon teljesíthető (energiahatékonyság), míg az ajánlások egy része “további kérdéseket vet fel, amelyeket maga a kormány által elfogadott dokumentum nem magyaráz meg, és bizonytalanságot teremt a vállalkozások számára az elkövetkező időszakban”.

A HMSZ megjegyzi, hogy módot kell találni a gazdaságot érintő kockázatok minimalizálására, “mert a csökkentett mennyiségek, vagy akár az iránymutatások egyik részében említettek szerint a termelés teljes leállítása esetén a munkanélküliség várhatóan növekedni fog, ami aztán a fogyasztás csökkenéséhez, valamint az általános gazdasági tevékenység és életszínvonal jelentős csökkenéséhez vezet”.

És folytatódik a mese, a maga közismert módján. Piroska megérkezik a nagymamához, a farkas bekapja, viszont félő, hogy jelenleg a “deus ex machina” fellépő vadásznak van egyéb baja is, mint hogy Piroskával törődjön.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország13 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia4 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava