Magyarország
CSEMPÉSZNEK ÉS BESÚGNAK: A magyar rendőri erősítés is hozzájárulhatott a Szabadka közelében történt lövöldözéshez

A szerb rendőröknek nem sikerült lefegyverezniük a Szabadka külterületén lévő makkhetesi erdőben lövöldöző embercsempészeket, miután a szombati lövöldözésnek eddig mindössze egy résztvevőjét tartóztatták le. Egyes állítások szerint az akciónak rendőr sebesültje(i) is van(nak), de ezt az információt hivatalosan nem erősítették meg, illetve cáfolták.
Kudarcos történet
Szerbiában egyre inkább az a vélemény alakul ki, hogy nem volt igazán sikeres a makkhetesi erdőnél végrehajtott rendőrségi akció, miután a szerb hatóságoknak a lövöldözés egyetlenegy résztvevőjét sikerült letartóztatniuk, gyorsan meg is gyanúsították gyilkosság, illetve gyilkossági kísérlet elkövetésével. Erről beszélt az ellenzéki N1 televízióban Saša Dragojlo szerb újságíró, aki nemrégiben a BIRN oknyomozó portálon számolt be egy szíriai embercsempészcsoport szerbiai tevékenységéről, a cikket a BALK kedvelői szinte teljes egészében itt olvasható.
A BIRN munkatársa azt is furcsának találta, hogy a rendőrség arról sem számolt be, hogy milyen fegyvereket zsákmányolt a helyszínen, pedig az fegyveres harc résztvevői minden bizonnyal kalasnyikovokat is használtak. Azzal kapcsolatban kedden délelőttig semmit sem tettek közzé, hogy foglaltak-e le fegyvereket, vagy hogy mennyi fegyvert sikerült zsákmányolni az embercsempészektől.
– Információim szerint a lövöldözés reggel hat óra körül kezdődött, és szinte egész nap tartott, tehát a rendőrségnek nem sikerült lefegyvereznie az embercsempészeket, amire az a tény is utal, hogy csak egy személyt tartóztattak le, és ez elég furcsa ahhoz képest, hogy szinte egész nap tartott az összecsapás
– mondta Dragojlo, aki úgy tudja, hogy két afganisztáni banda csapott össze, amelyek közül az egyik a szíriai embercsempészekkel áll kapcsolatban, tehát nem pakisztániakról van szó, mint ahogy erről korábban hírek szóltak, ők csak az embercsempészek „kliensei” voltak, akiket át kellett volna juttatni a magyar határon.
Kapcsolódó cikk
A lövöldözés akkor kezdődött, amikor az egyik banda a szombat reggeli órákban rátámadt a másik csoport szálláshelyére, ahol a rivális banda tagjai az „ügyfelekkel” együtt tartózkodtak.
A kapcsolódó cikkben azzal kapcsolatban is találhatók információk, hogy a különböző csoportok között márt többször alakult ki vita arról, hogy bizonyos területeken ki viselhet közülük fegyvert, és ki nem.
– Itt nem migránsháborúról van szó, ezért nagyon fontos a motiváció megállapítása, hogy miért történt a lövöldözés, mert itt bűnügyi-üzleti érdekek vannak a háttérben
– jelentett ki a BIRN munkatársa, aki hangsúlyozta, hogy ez az egyik legkomolyabb incidens a Balkánon a migránsválság kezdete óta. Egyúttal felhívta figyelmet arra is, hogy a migránsok többsége az áldozat szerepét tölti be a kialakult helyzetben, amire példa a mostani eset is, a szabadkai lövöldözésben ugyanis többnyire a „kliensek” sebesültek meg, akik nem tagjai a fegyveres csoportoknak.
A szükség szüli őket
Az N1 televíziónak nyilatkozó újságíró szerint a világ bármely táján, ahol sokan csak illegálisan léphetik át a határokat, szükségszerűen megjelennek az embercsempészek.
Miután az Európai Unió nem engedélyezi az emberek szabad beáramlását, így Szerbiában kialakult az igény az ilyen bandák tevékenységére, erre tehát most van piac egészen Közel- Kelettől és Észak- Afrikától nyugat felé, és ebbe a térségbe esik bele Szerbia is.
A bandák nem idén nőttek ki a földből, korábban is ott voltak, és folyamatosan erősödtek, most pedig eljutottak arra a pontra, hogy fegyveres harccal védik vagy szerzik meg a területeket.
– A szíriai Alen Basil csoportja, amelyről korábban írtam, közel sem az egyetlen banda, és ha én újságíróként értesültem róla, akkor a rendőrségnek is tudnia kellett, hogy ezek a bandák komoly fegyverkezésbe kezdtek
– mondta a BIRN munkatársa, aki számára ezért nem világos, hogy a rendőrség miért nem reagált korábban, hogy elkerülje az ilyen vagy hasonló helyzeteket.
– A válasz egy része abban rejlik, hogy a rendőrség és az állami struktúrák együttműködnek egyes embercsempészekkel, cserébe az információkért, vagyis a bűnözők rendőrségi besúgókként működnek a különböző helyszíneken, és ezért tehetik meg, amit tesznek
– nyilatkozta Dragojlo, aki szerint azonban a dolgok kezdenek kicsúszni az ellenőrzés alól, és ezért kerülhetett sor olyan leszámolásra, mint amilyen a makkhetesi erdőben történt, ami annak is lehet a következménye, hogy a szándék sincs meg az embercsempészbandák felszámolásához.
A BIRN munkatársa arról is beszélt, hogy a lövöldözés során rendőrök is megsebesültek, és ezt az információt több forrásból is megerősítették az érdeklődésére, például olyan állami szervezetekből, amelyeknek a tagjai a lövöldözés idején a helyszínen tartózkodtak. A szerb belügyminisztérium hivatalosan ugyanakkor azt közölte, hogy szerb állampolgár nincs a sebesültek között.
Szabadka egészen más
A BALK is beszámolt róla a kapcsolódó cikkben, hogy a zombori befogadó központban nemrégiben már volt lövöldözés a különböző bandák között, de az akkor nem kapott akkora sajtónyilvánosságot, mint az szombat reggeli tűzpárbaj.
– Szabadka egészen más. Tisztában kell lennünk azzal, hogy Szabadka térségében több embercsempészbanda is tevékenyen jelen van, amelyek szoros kapcsolatban állnak egymással, és sajátos hierarchiában működnek, a főnökök egy része ugyanakkor nincs is Szerbiában, hanem külföldről irányítják a bandák tevékenységét
– jelentette ki Dragojlo, aki szerint a mostani lövöldözést az okozta, hogy az egyik csoport behatolt a másik területére, és ezért került sor a leszámolásra. Ez a vita már régóta tart a különböző csoportok között, hiszen nem kis pénzekről van szó, a migránsok ugyanis általában 3500 eurót fizetnek fejenként azért, hogy az embercsempészek eljuttassák őket Nyugat- Európába.
– A magyar rendőrség az utóbbi időben állítólag igencsak megerősítette a határvédelmet, volt összecsapás a migránsok és a magyar rendőrök között is, tehát a helyzet eszkalálódott, és mint tudjuk, a bűnözőknek van fegyverük, amit végül használtak is
– jegyezte meg a szerb újságíró, aki úgy véli, hogy Szerbiában, és az egész Balkánon általában nem nehéz fegyverekhez jutni, egyes információk szerint a bűnözői bandák egy része Bosznia- Hercegovinából és Koszovóból kap fegyvereket, stb. Ez az stb. azt jelzi, hogy szinte bárhonnan.
Saša Dragojlo szerint az állam azért nem azért nem oldja meg a jelenlegi helyzetet, mert vagy nem képes rá, vagy hanem mert létezik egy „szélesebb cél is”.
– A szerb állam azt akarja, hogy a migránsok minél előbb elhagyják a területét, és hogy bizonyos értelemben fenntartsa a kialakult biztonsági helyzetet, főleg ami a terrorizmust illeti
– állapította meg a BIRN munkatársa, aki szerint azonban a rendőrök talán alkalmatlanok, vagy annyira korruptak, hogy nem képesek ellenőrzés alatt tartani a helyzetet, ezért nagyszámú fegyveres banda alakult ki Szerbiában, amelyeknek vannak kapcsolataik a rendőri struktúrákban, és ezeknek a kapcsolatoknak köszönhetően játszanak domináns szerepet, például a makkhetesi erdőben is.

Szerb Köztársaság
ÖSSZEÖLELKEZTEK: A boszniai szerb elnök Ankarában fotózkodott Orbán Viktorral

A boszniai szerb elnök is részt vett Recep Tayyip Erdoğan ankarai beiktatásán, és ebből az alkalommal találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, amit a Twitteren szorgalmasan dokumentált. A magyar miniszterelnök a Facebookon számolt be a beiktatási ünnepségről, ő viszont nem posztolt fotót arról, hogy összeölelkezett Milorad Dodikkal.
A „békepárti” Erdoğan
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott a Facebookon, hogy Magyarországnak és általában is nagyon kellett Erdoğan győzelme, mert ő Orbán megfogalmazása szerint a kihívójával, a „háborúpárti” Kemal Kılıçdaroğluval ellentétben az újraválasztott török elnök „békepárti” politikus.
Ebből már világossá válik, hogy Orbán melyik oldalra szurkolt, és hogy a továbbiakban is változatlanul „jól fejlődnek” a török magyar kapcsolatok.
Akárcsak a magyar-boszniai szerb kapcsolatok, bár erről nem a magyar miniszterelnöktől értesülhettünk, hanem Milorad Dodik boszniai szerb elnöktől, aki általában a Twitteren közli „magvas” gondolatait.
Most azt írta, hogy mindig szívesen találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, akit a boszniai Szerb Köztársaság barátjának nevezett, miután Ankarában találkozott vele.

CSALÁDI FOTÓ: A képen látható szőke hölgy nem Dodik felesége (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
A Dodik mellett látható „szőkített hölgy” nem a boszniai szerb elnök felesége, hanem Dodik „politikai dalárdájának” lelkes énekese, név szerint Željka Cvijanović, a boszniai államelnökség 1/3 tagja a szerbek képviseletében.
Orbán az 1/3 taggal az európai közösség moldovai találkozóján is elbeszélgetett, amit viszont már a magyar miniszterelnök dokumentált a Facebookon közzétett videóban.
Orbán a moldovai csúcson Balkán-napot tartott, Cvijanović mellett megbeszélést folytatott a horvát miniszterelnökkel, valamint a szerb elnökkel és a macedón miniszterelnökkel is. Erről mindről van fotó, de már nem fért ide.
Dodik és a törökök
A boszniai szerb elnöknek nem lehetett ilyen „sűrű napja” Ankarában, legalábbis erre lehet következtetni az internetre kiakasztott fotókból.

Milorad és Mevlüt erősen vigyorognak Ankarában az örökkévalóság kedvéért (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Ezek azt igazolják, hogy Dodik a magyar miniszterelnökön csak Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterrel futott össze a folyosón, amit a boszniai szerb elnök az interneten találkozóként emlegetett, Çavuşoğlu viszont nem tartotta szükségesnek, hogy a világhálón (Twitter és Facebook) eldicsekedjen a Dodikkal folytatott „folyosói beszélgetésről”.
Milorad Dodik a dodik.net címen található internetes honlappal is erősíti médiajelenlétét, ez olyan, mint ha a magyar miniszterelnöknek lenne egy orban.net vagy orban.hu oldala.
A boszniai szerb elnök ezen is beszámolt ankarai útjáról, és magáról a beiktatási ünnepségről. Az ott készült fotón jól látható, hogy Dodik és Cvijanović egy sorral a magyar miniszterelnök előtt ült.

Ankarában Dodik egy sorral hátrébb kapott helyett, mint Milorad Dodik (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
A fotóhoz csatolt bejegyzésben a boszniai szerb elnök gratulált a török államfőnek, ha úgy tetszik, akkor a „török szultánnak”, a hatalom átvétele alkalmából, ami helyesebben mondva a hatalom továbbvitelét jelenti.
A boszniai szerb tévécsatornáknak nyilatkozva (Una, RTRS) Dodik visszalapozott a múltban, és felidézte azokat az időket, amikor a boszniai államelnökség szerb tagjaként találkozott Erdoğannal.
– Szerintem egy komoly elnökről van szó. Természetesen nincsenek illúzióim, de tény, hogy lehetőség van a párbeszédre (tudunk beszélni), és minden partnernek kijár a tisztelet
– mondta az őt meginterjúvoló újságíróknak a boszniai szerb elnök, aki a Twitteren ehhez még hozzátette, hogy a daytoni békemegállapodáshoz nyújtott eddigi határozott támogatás Erdoğan részéről kulcsfontosságú a jó együttműködés folytatásához.
A dodik.net által közölt cikk címe szerint Erdoğan minden partnerét tiszteletben tartja, és a (belső) megállapodást támogatja Bosznia-Hercegovinában, és amint ezt a fenti mondatból láthattuk, mindezt a daytoni szerződés szellemében teszi.
Dodik gyakran hozakodik elő a daytoni szerződésre utaló frázisokkal, amivel magát – függetlenül a szecesszionista törekvésektől – a boszniai békét megalapozó dokumentum védelmezőjeként igyekszik feltüntetni, azokat viszont rendszeresen kiosztja, akik nem követik az ilyen-olyan boszniai békét megteremtő és szavatoló dokumentum általa értelmezett iránymutatását.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt