Connect with us

Szerbia

OKAFOGYOTT FÜRDŐVÁROS: Medencét a Palicsi-tóba, és hol fog kikötni az angol flotta?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

VÍZBE MENT TERV: Így nézne ki a medence a Palicsi-tóban (Forrás: Subotica.com)
Listen to this article

A BALK-on B.A. Balkanac a múlt év végén tette fel a kérdést, vagy inkább állapította meg a Palicsi-tóval kapcsolatban, hogy “hová tűnt kékséged, nem tudom már”. Szabadka évek-évtizedek óta nem képes megküzdeni ezzel a kérdéssel: a monarchiás fürdőváros, a magyar szecesszió egyik gyönyörű oázisa, Palicsfürdő, már a “maga lényegét tekintve” nem létezik. Van/lesz helyette hét millió eurót felemésztő auqapark, amely még mindig nem készült el, bár nagy csata volt ennyi pénz előteremteni rá.

Az elárult Palicsi-tó

A huszadik század elején jelent meg Balázs Béla idevágó regénye, a LEHETETLEN EMBEREK. A cselekmény a fővárosban indul ugyan, azonban a legfontosabb jelenetei lejjebb csúsznak a térképen: Szabadkán játszódnak. Néhai Bori tanár úr Újvidéken, a bölcsészkaron a maga szépírói vénájával úgy fogalmazott a jugmagy. irod. rövid történetében, hogy a nyári hőségben heverő/pihegő város mozdulatlansága csapja meg az olvasót nyomban, ahogy a hős (szerencsétlen eltévedt utas?) a városba érkezik.

– Különös tó a palicsi

– fogalmaz Balázs, miközben jócskán elhúzza a szája szélét, csaknem befogja az orrát.

– Partja lapos, mint maga a víz, egy tenyérnyivel sem magasabb. Még nád sem szegélyezi, meztelenül és valószerűtlenül fekszik ez a víz, nedves sebként a föld színén. Csupasz ez a tó, mintha elhagyták és elárulták volna a hegyek és a fák, melyek hajdan körülvették. Vak tükrében nem csillan meg az ég, hanem saját színe van, sötét, szenvedő és gonosz, mint az éhség és a gyűlölet.

Akárhogy is közelítsük meg a kérdést, a Palicsi-tavat már sokszor elárulták, megszüntették az oda vezető történelmi léptékkel mérhetően is jelentős villamosát, merthogy az ottani villamos szinte ugyanakkor épült, mint a budapesti földalatti, amelyről büszkén szoktuk állítani, hogy a kontinentális Európa első földalatti vasútja volt.

Csak nem a föld alatt ment, így sokaknak szúrhatta a szemét, mert azokra az időkre emlékeztetett, amikor még fürdővendégek jártak rajta, egy letűnt világ hősei és hősnői.

B.A. Balkanac idézett cikkében is megemlíti, hogy Palics Kosztolányi Dezső meg a Monarchia idején – elsősorban a víz gyógyhatásának felfedezése során – felkapott fürdőhellyé vált, tudjuk, Palics, ahová sokfelől özönlött a jónép (persze, kevésbé a pórnép, bár az is). Még villamos is vitt oda, ha repülőgép nem is, soha.

Viszont megjelent rajta az angol flotta, mint azt Csáth Géza, Havas Emil és Munk Artúr közös regényéből, A repülő Vucsidolból tudjuk, de hogy is van az a repülő?

Az állatkert sz@ra

Az “össznépi tudás bibliája”, vagyis a Wikipédia szerint a Szabadka és a palicsi állatkert szennyvizének belevezetése a 20. században fokozatosan lerontotta a Palicsi-tó vizének minőségét. Meg kit érdekelt a szocialista Jugoszláviában egy monarchiás fürdőhely, inkább sz@rtak bele, mostanában viszont már minden csatornán hirdetik, hogy Szabadka a szecesszió városa.

Ebben a tekintetben elválaszthatatlan tőle a Palicsi-tó.

A tóban mára elszaporodtak a mérgező algák, amelyek miatt 2008 óta sötétzöld, nyálkás és fürdőzésre alkalmatlan a Palicsi-tó vize. Palics most egy “okafogyott fürdőváros”, sétányokkal, szállodákkal, parkkal, gyönyörű, bár néhol már málladozó épületekkel, csak éppen fürödni nem lehet a tóban.

Így aztán értelmét veszti a történelem, értelmét veszti minden, ami valamikor Palicsot azzá tette, ami volt, és vélhetően soha nem lesz már az, ha a dolgok így maradnak, ha lehetetlen emberek lehetetlen döntéseket hoznak. Mert nem tiszta a lelkiismeretük, mert érzik és tudják, hogy a megoldás nem az aquapark és nem a medence, bár sok pénzt el lehet az ilyen projektekre költeni, amit csak nagy csaták árán lehet előteremteni.

A fentebb említett modernkori biblia szerint a Palicsi-tó körüli helyzet megszüntetésére a hatóságoknak nincs pénzük, bár az nem kerül kimondásra, hogy melyik hatóságoknak: a városi, a községi, a tartományi, a szerbiai, az európai vagy a világhatóságnak. És hogy netalán az lenne-e a megoldás, ha behívnák az angol flottát?

Ennél egyszerűbb a megoldás: meg kell tisztítani a palicsi tavat a fekáliától, az évtizedek sz@rától, btw. Minden más magoldás: aquapark, medence, és még ki tudja mi nem, tovább csökkenti Palics történelmi, kulturális, irodalmi és turisztikai jelentőségét. Pont.

Csatornázási projekt

A szerb elnök 2020 elején óriási csatornázási projektet hirdetett meg, amelyre euró milliárdokat ígért.

– Erre költeni kívánunk, Belgrádot nem számítva hárommilliárd eurót szándékozunk adni. Ez azt jelenti, hogy Szerbiában minden faluban, minden városban lesz csatorna és tiszta ivóvíz négy-öt éven belül. Az egy teljesen más Szerbia lesz, Szerbia teljesen más arcát mutatja majd

mondta akkor a szerb elnök, akinél visszatérű motívumnak számított a téma, hiszen 2019 augusztusában is beszélt róla:

– Az a szándékunk, hogy Szerbiában négy-öt éven belül minden faluban és minden városban lesz csatorna és tiszta ivóvíz, és szennyvíztisztító telepek is épülnek, mert a szennyvíztisztítás nélkül az egész nem ér semmit. Hiába van a csatorna, ha nincs szennyvíztisztító

– jegyezte meg a szerb elnök, ami megszívlelendő tanács lenne. Ez tehát 2019 augusztusában hangzott el, csakhogy erre senki nem emlékszik, vagy nem akar emlékezni. A mellékelt videóban tessék a 29-dik perc tájékára tekerni, ott minden jól látható, és jól hallható.

De nem csak az összeget határozta meg Aleksandar Vučić, hanem kijelölte az időkeretet is, amely szerint mindennek 4-5 éven belül meg kellene történnie. Miután a bejelentés 2019 augusztusában hangzott el, a megvalósulás 2024 augusztusáig várható.

A főnökre kevesen figyelnek

Megkockáztatjuk, hogy a “főnökre” kevesen figyelnek, még a legközelebbi szövetségesei sem. Lehet, hogy néha Vučić sem hallgatja vissza saját magát, de a videó létezik, itt a bizonyíték, érdemes meghallgatni.

– Ez egy új Szerbia, és azt hiszem, hogy erre képesek vagyunk

– mondta Vučić, aki az elnöki beszéd során megerősítést is kért a jelenlévő Siniša Mali pénzügyminisztertől, hogy 38 vagy 43 projektről van-e szó. Az első tízhez tartozik Újvidék, Kragujevac, Niš, Kruševac, Kraljevo és Nagybecskerek.

A szerb elnök megemlítette azt is, hogy Pancsova és Szabadka még nem küldte be a terveket, de benne van az első tízben.

Ezek után kicsit értetlenül állunk Pásztor István vajdasági parlamenti elnök és a legfőbb vajdasági magyar bejelentése előtt, aki szerint azt fontolgatják, hogy egy medencét hoznak létre a tavon belül.

– Technológiailag ez lehetséges. Abban a medencében pedig sokkal tisztább lenne a víz, mint a tóban. Meglátjuk, hogy ez a Palicsi-tóban megoldható-e. Közben a teljes vízmennyiség szakszerű kezelésének módját is keressük. A tó kiszárítása nem megoldás, más lehetőség után kell nézni, ami egyrészt megóvja az emberek egészségét, másfelől pedig gazdaságilag kifizetődő lesz

– idézte a vajdasági magyar média Pásztor szavait, amelyekből nem derül ki, hogy kivel fontolgatják, kivel keresik annak a megoldását, hogy medencét tesznek a Palicsi-tóba, mert a kiszárítás “nem megoldás”, hova menne mondjuk a szennyvíz, arról nem is beszélve, hogy a kiszárítás esetén végképp vége a “fürdővárosi álomnak”.

A fő kérdés azonban most nem ez, hanem az, hogy végül beérkezett-e a szabadkai terv Belgrádba, mit tartalmaz az a terv, szó van-e benne újabb szabadkai, netalán palicsi tisztítórendszerek létesítéséről, és kaphat-e Palics – természetesen megfelelő felügyelet mellett – uniós pénzt, mert hogy itt nem csak magyar, hanem európai kulturális örökségről is szó van. Hogy a galaxisról most ne beszéljünk, mert hogy ez egy galaktikus kulturális örökség (volt).

A BALK Hírlevele


Meteorológia

B.A. Balkanac

Balkanac

IN ENGLISH

Egy hét legjava