Szerbia
OKAFOGYOTT FÜRDŐVÁROS: Medencét a Palicsi-tóba, és hol fog kikötni az angol flotta?
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)A BALK-on B.A. Balkanac a múlt év végén tette fel a kérdést, vagy inkább állapította meg a Palicsi-tóval kapcsolatban, hogy „hová tűnt kékséged, nem tudom már”. Szabadka évek-évtizedek óta nem képes megküzdeni ezzel a kérdéssel: a monarchiás fürdőváros, a magyar szecesszió egyik gyönyörű oázisa, Palicsfürdő, már a „maga lényegét tekintve” nem létezik. Van/lesz helyette hét millió eurót felemésztő auqapark, amely még mindig nem készült el, bár nagy csata volt ennyi pénz előteremteni rá.
Az elárult Palicsi-tó
A huszadik század elején jelent meg Balázs Béla idevágó regénye, a LEHETETLEN EMBEREK. A cselekmény a fővárosban indul ugyan, azonban a legfontosabb jelenetei lejjebb csúsznak a térképen: Szabadkán játszódnak. Néhai Bori tanár úr Újvidéken, a bölcsészkaron a maga szépírói vénájával úgy fogalmazott a jugmagy. irod. rövid történetében, hogy a nyári hőségben heverő/pihegő város mozdulatlansága csapja meg az olvasót nyomban, ahogy a hős (szerencsétlen eltévedt utas?) a városba érkezik.
– Különös tó a palicsi
– fogalmaz Balázs, miközben jócskán elhúzza a szája szélét, csaknem befogja az orrát.
– Partja lapos, mint maga a víz, egy tenyérnyivel sem magasabb. Még nád sem szegélyezi, meztelenül és valószerűtlenül fekszik ez a víz, nedves sebként a föld színén. Csupasz ez a tó, mintha elhagyták és elárulták volna a hegyek és a fák, melyek hajdan körülvették. Vak tükrében nem csillan meg az ég, hanem saját színe van, sötét, szenvedő és gonosz, mint az éhség és a gyűlölet.
Akárhogy is közelítsük meg a kérdést, a Palicsi-tavat más sokszor elárulták, megszüntették az oda vezető történelmi léptékkel mérhetően is jelentős villamosát, merthogy az ottani villamos szinte ugyanakkor épült, mint a budapesti földalatti, amelyről büszkén szoktuk állítani, hogy a kontinentális Európa első földalatti vasútja volt.
Csak nem a föld alatt ment, így sokaknak szúrhatta a szemét, mert azokra az időkre emlékeztetett, amikor még fürdővendégek jártak rajta, egy letűnt világ hősei és hősnői.
B.A. Balkanac idézett cikkében is megemlíti, hogy Palics Kosztolányi Dezső meg a Monarchia idején – elsősorban a víz gyógyhatásának felfedezése során – felkapott fürdőhellyé vált, tudjuk, Palics, ahová sokfelől özönlött a jónép (persze, kevésbé a pórnép, bár az is). Még villamos is vitt oda, ha repülőgép nem is, soha.
Viszont megjelent rajta az angol flotta, mint azt Csáth Géza, Havas Emil és Munk Artúr közös regényéből, A repülő Vucsidolból tudjuk, de hogy is van az a repülő?
Az állatkert sz@ra
Az „össznépi tudás bibliája”, a Wikipédia szerint a Szabadka és a palicsi állatkert szennyvizének belevezetése a 20. században fokozatosan lerontotta a Palicsi-tó vizének minőséget. Meg kit érdekelt a szocialista Jugoszláviában egy monarchiás fürdőhely, inkább sz@rtak bele, mostanában viszont már minden csatornán hirdetik, hogy Szabadka a szecesszió városa.
Ebben a tekintetben elválaszthatatlan tőle a Palicsi-tó.
A tóban mára elszaporodtak a mérgező algák, amelyek miatt 2008 óta sötétzöld, nyálkás és fürdőzésre alkalmatlan a Palicsi-tó vize. Palics most egy „okafogyott fürdőváros”, sétányokkal, szállodákkal, parkkal, gyönyörű, bár néhol már málladozó épületekkel, csak éppen fürödni nem lehet a tóban.
Így aztán értelmét veszti a történelem, értelmi veszti minden, ami valamikor Palicsot azzá tette, ami volt, és vélhetően soha nem lesz már az, ha a dolgok így maradnak, ha lehetetlen emberek lehetetlen döntéseket hoznak. Mert nem tiszta a lelkiismeretük, mert érzik és tudják, hogy a megoldás nem az aquapark és nem a medence, bár sok pénzt el lehet az ilyen projektekre költeni, amelyet csak nagy csaták árán lehet csak előteremteni.
A fentebb említett modernkori biblia szerint a Palicsi-tó körüli helyzet megszüntetésére a hatóságoknak nincs pénzük, bár az nem kerül kimondásra, hogy melyik hatóságoknak: a városi, a községi, a tartományi, a szerbiai, az európai vagy a világhatóságnak. És hogy netalán az lenne-e a megoldás, ha behívnák az angol flottát?
Ennél egyszerűbb a megoldás: meg kell tisztítani a palicsi tavat a fekáliától, az évtizedek sz@rától, btw. Minden más magoldás: aquapark, medence, és még ki tudja mi nem, tovább csökkenti Palics történelmi, kulturális, irodalmi és turisztikai jelentőségét. Pont.
Csatornázási projekt
A szerb elnök 2020 elején óriási csatornázási projektet hirdetett meg, amelyre euró milliárdokat ígért.
– Erre költeni kívánunk, Belgrádot nem számítva hárommilliárd eurót szándékozunk adni. Ez azt jelenti, hogy Szerbiában minden faluban, minden városban lesz csatorna és tiszta ivóvíz négy-öt éven belül. Az egy teljesen más Szerbia lesz, Szerbia teljesen más arcát mutatja majd
– mondta akkor a szerb elnök, akinél visszatérű motívumnak számított a téma, hiszen 2019 augusztusában is beszélt róla:
– Az a szádékunk, hogy Szerbiában négy-öt éven belül minden faluban és minden városban lesz csatorna és tiszta ivóvíz, és szennyvíztisztító telepek is épülnek, mert a szennyvíztisztítás nélkül az egész nem ér semmit. Hiába van a csatorna, ha nincs szennyvíztisztító
– jegyezte meg a szerb elnök, ami megszívlelendő tanács lenne. Ez tehát 2019 augusztusában hangzott el, csakhogy erre senki nem emlékszik, vagy nem akar emlékezni. A mellékelt videóban tessék a 29-dik perc tájékára tekerni, ott minden jól látható, és jól hallható.
De nem csak az összeget határozta meg Aleksandar Vučić, hanem kijelölte az időkeretet is, amely szerint mindennek 4-5 évben belül meg kellene történnie. Miután a bejelentés 2019 augusztusában hangzott el, a megvalósulás 2024 augusztusáig várható.
A főnökre kevesen figyelnek
Megkockáztatjuk, hogy a „főnökre” kevesen figyelnek, még a legközelebbi szövetségesei sem. Lehet, hogy néha Vučić sem hallgatja vissza saját magát, de a videó létezik, itt a bizonyíték, érdemes meghallgatni.
– Ez egy új Szerbia, és azt hiszem, hogy erre képesek vagyunk
– mondta Vučić, aki az elnöki beszéd során megerősítést is kért a jelenlévő Siniša Mali pénzügyminisztertől, hogy 38 vagy 43 projektről van-e szó. Az első tízhez tartozik Újvidék, Kragujevac, Niš, Kruševac, Kraljevo és Nagybecskerek.
A szerb elnök megemlítette azt is, hogy Pancsova és Szabadka még nem küldte be a terveket, de benne van az első tízben.
Ezek után kicsit értetlenül állunk Pásztor István vajdasági parlamenti elnök és a legfőbb vajdasági magyar bejelentése előtt, aki szerint azt fontolgatják, hogy egy medencét hoznak létre a tavon belül.
– Technológiailag ez lehetséges. Abban a medencében pedig sokkal tisztább lenne a víz, mint a tóban. Meglátjuk, hogy ez a Palicsi-tóban megoldható-e. Közben a teljes vízmennyiség szakszerű kezelésének módját is keressük. A tó kiszárítása nem megoldás, más lehetőség után kell nézni, ami egyrészt megóvja az emberek egészségét, másfelől pedig gazdaságilag kifizetődő lesz
– idézte a vajdasági magyar média Pásztor szavait, amelyekből nem derül ki, hogy kivel fontolgatják, kivel keresik annak a megoldását, hogy medencét tesznek a Palicsi-tóba, mert a kiszárítás „nem megoldás”, hova menne mondjuk a szennyvíz, arról nem is beszélve, hogy a kiszárítás esetén végképp vége a „fürdővárosi álomnak”.
A fő kérdés azonban most nem ez, hanem az, hogy végül beérkezett a szabadkai terv Belgrádba, mit tartalmaz az a terv, szó van-e benne újabb szabadkai, netalán palicsi tisztítórendszerek létesítéséről, és kaphat-e Palics – természetese megfelelő felügyelet mellett – uniós pénzt, mert hogy itt nem csak magyar, hanem európai kulturális örökségről is szó van. Hogy a galaxisról most ne beszéljünk.
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)Amikor elkészül – a tervek szerint 2025 közepén – a szerb fővárost a magyarral összekötő gyorsvasúton Belgrád és Budapest között 2 óra 45 percre csökken a menetidő. Jelenleg az utazás legalább nyolc órát vesz igénybe a régi típusú vonatokon, síneken. A szerb oldalon Szabadka központjába érkezett az építkezéssel a kínai kivitelező, a magyar oldalon viszont egyes helyeken még zajlik a terület kisajátítása, máshol megkezdték a vágányok fektetését.
Naponta nyolcezren használják majd?
A Belgrádot és Budapestet összekötő gyorsvasút megépítéséről 11 évvel ezelőtt írt alá megállapodást Szerbia, Magyarország és Kína. A beruházás a kínai kezdeményezésű Egy övezet, egy út (BRI) nemzetközi együttműködés keretében létesül.
A tervek szerint a vonalon naponta több mint 50 személyvonat közlekedik majd, ez napi átlagban 8200 utast jelent a Kínai Állami Vasúttársaság (CRI) adatai alapján.
Az elképzelések szerint a szerelvények a szerbiai szakaszon óránként 200 kilométeres sebességgel haladnak, ennek köszönhetően a korábbi 90-ről 30-ra csökkent a már elkészült szakaszon, vagyis Belgrád és Újvidék között az utazási idő. Ez egyébként Szerbia első nagy sebességű vasútja.
A magyar oldalon legfeljebb óránkénti 160 kilométeres sebességgel közlekedik majd a szerelvény.
Az észak–dél vasút teljes hosszát 341,7 kilométerre tervezik, ebből 183,1 esik Szerbiára és 158,6 Magyarországra. A szerb szakaszon emeletes, svájci gyártmányú villamos motorvonatok közlekednek. A Belgrád és Újvidék közötti vonal berendezéseinek több mint 54 százaléka Kínában készül.
Épül a vasút Szabadkánál (Forrás: BALK, Tómó Margaréta)
Kínai hitelből építik egyébként az Újvidék és Szabadka közötti szakaszt is, de ugyanígy készült el a Belgrád és Ópazova (Stara Pazova) közötti rész is. Ópazova és Újvidék között orosz hitelből valósulhatott meg a beruházás, ennek értéke eléri a 800 millió eurót.
A Belgrád-Budapest vasútvonal kiépítésének összértékét a megállapodás aláírásakor 2 milliárd dollárra becsülték.
A kínai kivitelező már az Újvidék és Szabadka közötti, 108 kilométer hosszú szakaszt építi, a munkálatok várhatóan 2024 végére készülnek el.
A magyar oldal 2025-re lesz kész a vasútépítéssel, ekkora ígérik az üzembe helyezést is.
2018 helyett 2025
A kivitelezési határidő a kezdeti 2018 helyett ma már 2025, a határidőt ugyanis több alkalommal módosították.
A vasút szerbiai szakasza – mint láttuk – orosz és kínai hitelből épül, míg a magyar munkálatok 85 százalékát kínai kölcsönből finanszírozzák.
Első körben azt ígérték, hogy az első utasok 2018-ban utazhatnak majd a gyorsvasúton, de a határidőt előbb 2021-re, majd 2022 végére, végül pedig 2024 végére módosították.
A szerb oldalon először a rosszul megírt projektek miatt nem tudott megkezdődni az építkezés, Szerbiának ezért több millió dollár büntetést is kellett fizetnie. Ezt követően a kisajátítási folyamat zajlott sokáig, végül pedig a Kishegyesnél talált régészeti lelőhely miatt nem tudott haladni a munka.
Végül a szerb oldalon 2022-ben elkészült a Belgrád és Újvidék közötti szakasz, amelyen azóta közlekedik a Soko (Sólyom) névre keresztelt vonat. A két város közötti menetidő harminc perc, azonban több alkalommal is előfordul, hogy a járat kimarad vagy lassabban halad, mert a szakaszon ellopják a berendezéseket vagy a vezetéket.
Az első évben egyébként csaknem hárommillió utast szállítottak a Belgrád és Újvidék közötti szakaszon.
Munkagépek Szabadka központjában
Az Újvidék és Szabadka, vagyis a magyar határ közöti szakasz 108 kilométer hosszú, mintegy egy hónappal ezelőtt pedig Szabadka központjába értek a munkálatokkal.
Május 1-jén lezárták az egyik szabadkai főútnak azt szakaszát, amely felett a vasút halad, és elkezdték bontani a régi felüljáró egy részét.
Azóta elkészült a gyalogosok számára az a konstrukció, amelyet azt követően használhatnak majd, hogy a négysávos utat és a gyalogos aluljárót is teljesen lezárják a forgalom elől.
A tervek szerint erre július elsején kerül sor.
Ideiglenes gyalogosátkelő Szabadka központjában (Forrás: BALK, Tómó Margaréta)
A minap Goran Vesić, szerb építési-, közlekedésügyi és infrastrukturális miniszter azt mondta, hogy a hat felüljáró közül öt már átadás előtt áll.
Hozzátette, hogy a főútnál lévő felüljárónál a munkálatok előreláthatólag december 22-ig tartanak, korábban Pásztor István, a tartományi parlament elnöke októberre ígérte a befejezést.
Miután a vasút megépül, Szabadka és Budapest között a menetidő mindössze 1 óra 12 perc lesz.
Mennyibe kerül?
Május 30-án megkezdődött a vágányfektetés a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszán is. Az első vágányokat Kunszentmiklós és Tass között tették le, a 7,98 kilométeres vágányfektetést a China Railway Engineering Group Limited (CREC) végzi.
Az Index.hu megírta, hogy a minden idők legnagyobb magyarországi vasúti fejlesztéseként emlegetett Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésére és fejlesztésére a tervezettnél többet szán a magyar kormány, bár erről kevés adat áll rendelkezésre, a kínai hátterű beruházás szerződéseit és alapdokumentumait ugyanis már korábban 10 évre titkosították, a Népszava cikke szerint pedig a titkosítás egyre inkább kiterjed a kisajátítási megállapodásokra is.
A Magyar Közlönyben megjelent, hogy a pénzügyminiszternek a 7. pontban foglalt feladatok végrehajtása érdekében gondoskodnia kell a 2023–as és a 2024-es évben összesen 3 246 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára.
Az ütemezés szerint 2023-ban 900 000 000 forint, míg 2024-ben 2 346 000 000 forintot költ a vasútra a magyar kormány.
A 8. pontban meghatározott feladat végrehajtása érdekében gondoskodni kell a 2023 és a 2026 közötti években összesen 3 560 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára.
A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési igények megvalósításához pedig 2023 és 2025 között összesen 5 114 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára, az alábbi ütemezés szerint:
- 2023-ban 218 000 000 forint,
- 2024-ben 2 580 000 000 forint,
- 2025-ben 2 316 000 000 forint.
Ha minden kiadást egybeveszünk, a magyar kormány összesen 17 074 000 000 forintot költ a többletfeladatok elvégzésére, írta az Index.
Mire költi ezt a kormány?
Hogy mire költi ezt a pénzt a kormány, egy táblázatban foglalták össze. Ezek szerint ebből finanszírozzák az alábbiakat:
- Kiskunhalas település logisztikai központjához kiszolgálás kialakítása a kiágazásig, vasúti kapcsolat kiépítése a logisztikai központtal,
- a vonal menti települési többletigények zajvédelme (Dunaharaszti, Taksony, Kelebia)
- katonai rakodók megvalósítása (Kiskunlacháza és Szabadszállás vasútállomásokon)
- az állomási mellékvágányok átépítéséhez használt, felújított, minősített sínek biztosítása
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekten belüli kármentesítés (talaj- és talajvízszennyezés megszüntetése)
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekten belüli illegális hulladéktelepek felszámolása
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekt Ferencváros (Soroksári úti állomás) – Soroksár állomás szakaszán mérnökfeladatok ellátása
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekt Ferencváros (Soroksári úti állomás) – Soroksár állomás szakaszával kapcsolatban a kisajátítási eljárás kezdeményezése és kapcsolódó feladatok
- a MÁV Zrt. üzemi forgalmi, pályafenntartási, felsővezetéki, távközlési és biztosítóberendezési szakaszépületei és telephelyei felújításának, új épületek létesítésének tervezése és megvalósítása.
Az Index itt idézett cikke szerint jóval többe kerül a Budapest–Belgrád vasútvonal Magyarországnak, mint azt korábban gondolták.
Hogyan zajlik majd a határellenőrzés?
Annak érdekében, hogy a határon való várakozás ne jelentsen problémát, a magyar és a szerb kormány abban állapodott meg, hogy a vasútállomásokon elvégzik az útlevél ellenőrzését, vagyis a menetidőt nem befolyásolja majd a határon való várakozás.
Goran Vesić szerb építési-, közlekedésügyi és infrastrukturális miniszter szerint hasonlóan működik majd az ellenőrzés a Szabadka-Szeged vonalon is, ahol októberben megindulhat az utasszállítás is.
Vesić hangsúlyozta, hogy határ- és vámellenőrző pontok lesznek Budapest és Belgrád mellett Újvidéken és Szabadkán is, vagyis az ellenőrzést ott végzik, ahol az utas felszáll a vonatra.
Vagyis arra, aki már fent van a vonaton, útközben már semmilyen ellenőrzés nem vár, ennek köszönhetően tudják majd tartani a menetidőt.
A kérdés csak az, hogy mikor és mennyiért utazhatunk majd nap mint nap a két fővárost összekötő gyorson, és hogy a napi átlagos utasszám mikor éri el a kínaiak által tervezett 8200-at?
GIGANTIKUS VASÚT: Tizenegy évvel az aláírás után ért Szabadka központjába az építkezés
Szerbiában már megint választások lesznek, a miniszterelnök lemondása az asztalon
Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)
A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások
WP: Washington tudott arról, hogy Ukrajna az Északi Áramlat felrobbantására készült
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
STRATÉGIA NÉLKÜL: Kedden meglepetésszerűen befejeződik a tanév Szerbiában
FONTOSSÁGI SORREND: Kurti megvárakoztatta a közvetítőket, mert focimeccset nézett
ÖSSZEÖLELKEZTEK: A boszniai szerb elnök Ankarában fotózkodott Orbán Viktorral
-
Koszovó7 nap telt el azótaKOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azótaDodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia7 nap telt el azótaGLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
