Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Az albán és az észak-macedón miniszterelnök, valamint a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy büszkék a „Nyitott Balkán” kezdeményezésre. A három országnak nem is nagyon maradt más választása, mint az Open Balkan fenntartása, miután az Európai Unió már sokadik alkalommal pattintotta le őket. Edi Rama, Dimitar Kovačevski és Aleksandar Vučić szomorú volt ugyan, viszont nem látszott csalódottnak a találkozó után tartott sajtótájékoztatón, mert pontosan az történt, amire számítottak. Az uniós vezetők nem álltak ki az újságírók elé, mert – mint mondták – nagyon elhúzódott a találkozó.

A jövő évszázad

Egyelőre senki sem tudja, hogy a nyugat-balkáni országok mikor csatlakozhatnak az Európai Unióhoz, miután konkrét eredmények nélkül zárult az EU- Nyugat- Balkán csúcstalálkozó, amin a BALK olvasói biztosan nem lepődtek meg, mert alaposan felkészítettük őket erre a végkifejletre.

– Én azt hiszem, hogy végül bejutunk az Európai Unióba, ha az évszázad végéig nem is, de a következő évszázadban biztosan

– mondta nem kis malíciával az albán miniszterelnök, aki szerint ezek után nem marad más hátra, mint hogy folytassák a reformokat, ha azt szeretnék, hogy az emberek – például Albániában – jól érezzék magukat.

– Ez a véleményem, én nem vártam semmi többet, mint amit kaptam. Egyáltalán nem vagyok meglepődve, 100 százalékban azt kaptam, amit vártam

– szögezte le Rama, aki a három vezető közös sajtótájékoztatóján nem csak országaik helyzetéről beszélt, hanem a koszovói állampolgárok „elrablásáról is”, akikkel szemben az Európai Unió a mai napig nem törölte el a vízumkényszert.

– Korábban a jugoszláv diktátor uralkodott felettük, de szabadon utazhattak Németországba, Svájcba, vagyis bárhova, és dolgozhattak is, amióta azonban felszabadultak, a felszabadító erők rabságába estek, amelyek elrabolták őket, és most korlátozzák a mozgásszabadságukat

– jelentette ki az albán miniszterelnök, aki szégyennek nevezte ezt az uniós gyakorlatot.

Különösen érdekes volt, hogy az albán miniszterelnök védelmébe vette Szerbiát az Európai Unióval szemben, véleménye szerint az EU az Oroszországgal szembeni szankciók esetében ugyanis nem tanúsít elegendő megértést a belgrádi kormány irányában.

– Szerbia nincs abban a pozícióban, hogy bizonyos dolgokat megfelelő gyorsasággal hajtson végre, és ezért nem értem, hogy miért kell elmenni a végső határig, mert ha túl nagy terhet rakunk Szerbiára, akkor az ellenkező hatást érjük el, mint amit szeretnénk

– jelentette ki Rama a közös sajtóértekezleten. Ehhez még hozzátette, hogy az „erőltetett menettel” a szerbiai emberek európai jövője kerül veszélybe, aminek a levét az egész régió issza meg.

Az albán miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a térségben nincs szükség újabb háborúra, és nem akarnak konfliktusokat a régióban.

A többieknél lényegesen többet beszélő Edi Rama a csatlakozással kapcsolatban azt kérte az uniós vezetőktől: ne engedjék, hogy az albánok elveszítsék a hitüket, mert Európa az albánok számára nem Brüsszel, hanem egy vallás, amelyben hisznek.

– Ne engedjék meg, hogy Európa olyan szerzetesek konglomerátuma legyen, akik a szexről és az angyalokról vitatkoztak, miközben leomlanak Konstantinápoly falai

– üzente az uniós vezetőknek az albán miniszterelnök.

Nem Orbán ötlete volt

A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy az EU- Nyugat- Balkán csúcstalálkozó semmiféle konkrét eredményt nem hozott.

– Ha azt kérdezik tőlem, hogy Észak- Macedónia és Albánia kapott-e időpontot, akkor azt kell mondanom, hogy nincs dátum a tárgyalások megkezdésére, és Bosznia- Hercegovina sem kapta meg a tagjelölti státuszt

– mondta Vučić, akinek meggyőződése, hogy szkopjei és tiranai barátai megérdemlik a tárgyalások megkezdését.

A szerb elnök szerint sürgősen megoldást kellene találni az Észak- Macedóniával és Albániával kapcsolatos kérdésekre. A találkozón készült fotókból kiderül, hogy Vučić biztosan váltott néhány szót Kiril Petkov bolgár kormányfővel, azt viszont nem tudni, hogy konkrétumokról beszéltek-e.

A szerb elnök arra is kitért, hogy az Open Balkan se nem Orbán, se nem Putyin ötlete volt.

– Hármunknak jutott eszében az ötlet, hogy kezdjünk el gondoskodni magunkról, és figyeljünk oda a szomszédainkra. Valaki azt mondta, hogy ez Orbán vagy Putyin ötlete volt. Soha nem beszéltem erről Orbánnal vagy Putyinnal

– jelentett ki a szerb elnök, aki szerint szükség van Emmanuel Macron kezdeményezésére, amely „új politikai közösséget” teremt.

– Ez az egyetlen módja annak, hogy meghallják a hangunkat, és ugyanakkor jó lehetőség arra, hogy valamivel gyakrabban meghallgathassuk mások véleményét

– nyilatkozta a közös sajtóértekezleten a szerb államfő. Vučić beismerte, hogy a találkozón nagy súly nehezedett rá Oroszországgal kapcsolatban, amiről korábban Edi Rama is említést tett, ő viszont nem ment bele a részletekbe.

Pótcselekvés

Dimitar Kovačevski macedón miniszterelnök szintén szóba hozta a francia „non papert”, vagyis Emmanuel Macron kezdeményezését az új Európai Politikai Közösség megalakításával kapcsolatban, amellyel – a BALK álláspontja szerint – a franciák gyakorlatilag előre menekülnek a jelenlegi megoldatlan helyzetből.

– Macron dinamikus hozzáállásról tett tanúbizonyságot, mi azonban megrajzoltuk azt a vörös vonalat, amelyet nem léphetünk át: ami a macedón nyelv és a macedón identitás elismerése

– jelentette ki Észak- Macedónia miniszterelnöke, akinek hazáját most másodszor alázzák meg az euroatlanti csatlakozás folyamán, ezt először a görögök tették az ország nevének megváltozásával kapcsolatban, most pedig hasonlóan viselkednek a bolgárok a nyelv és az identitás kérdésében.

A macedón miniszterelnök szerint az Open Balkan nem helyettesi az Európai Uniós csatlakozást, vagyis valamiféle pótcselekvés, vagy „pótcumi”, ami persze, így nem hangzott el, viszont akár száz évig is szükség lehet rá, az időtartamra viszont történt utalást, mint azt fentebb láthattuk.

– Az Open Balkan nem helyettesíti az Európai Uniót, viszont fontos a hiteles csatlakozási szándék kifejezése szempontjából. Mi egyet értünk a francia elnök kezdeményezésével az Európai Politikai Közösség létrehozásával kapcsolatban, de látni szeretnénk, hogy ez miként működik a valóságban, mert véleményünk szerint ez nem pótolja az uniós tagságot

– mondta a macedón miniszterelnök, aki abban reménykedik, hogy hazája iránt a jövőben nagyobb megértés nyilvánul meg, szerinte ugyanis a bővítési folyamatot az elért eredményeknek, és nem a kétoldalú vitáknak kell meghatározniuk.

A mostani uniós hercehurca során két dolog máris kiderült: az egyik az, hogy a kis országok kevés megértésre számíthatnak, a másik pedig, hogy Nyugat- Európa nem akar közösködni a kontinens „szegényházi negyedével”, mi mást is szolgálna a francia javaslat, mint hogy a „nem kívánatos elemeket” az Európai Unión kívül tartsák.

Macron újabb terve tehát az a csapda, amellyel az „illúziók börtönébe” vetik a kitaszítottakat, még akár a most „agyonsajnált” Ukrajnát és Moldovát is, a tagjelölti státusz ugyanis nem jelent semmit, erre jó példa Észak- Macedónia vagy Albánia, és végsősoron Szerbia is. A francia javaslatban szereplő Európai Politikai Közösség működtetése ugyanakkor sokba fog kerülni, a költségeket pedig az uniós állampolgároknak számlázzák ki.

A Nyugat tehát a kelet-európai országokra is ráterheli annak az árát, hogy nem akar bővíteni, és a bővítés helyett inkább pótcumival tömi be az érintett országok száját.