Európai Unió
MI A GYEREK NEVE? Jó papír a „non paper”, azaz Európai Politikai Közösség uniós tagság nélkül

Franciaország olyan átfogó európai politikai fórum létrehozását szeretné, amely nem helyettesítené sem az EU-t, sem az Európa Tanácsot, sem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), ugyanakkor egybefogná az összes európai államot, függetlenül az EU-ban betöltött helyzetétől vagy az Európai Unióval fenntartott kapcsolatától. Az ötletet Emmanuel Macron elnök először egy hónappal ezelőtt terjesztette elő, az Európai Tanács pedig a június 23–24-i ülésén vitatja meg.
Örökös várószoba?
Franciaország már elküldte az EU tagországainak azt a nem hivatalos dokumentumot (non paper), amely az Európai Politikai Közösség létrehozásának veti fel. A zágrábi Jutarnji list közzétett egy kis ízelítőt a francia dokumentumból.
Érdekes módon azonban a dokumentumot csak néhány nappal az Ukrajna, Moldova és Grúzia tagjelölti státuszának megadásáról szóló bizottsági vélemény közzététele előtt kezdték megvitatni. Az EU Keleti Partnerségéhez tartozó három ország az Ukrajna elleni orosz inváziót követően adta be tagsági kérelmét. Abban bíznak, hogy az unió belátható időn belül felveszi őket, ami reményeik szerint nagyobb biztonságot és fejlődési lehetőséget garantál számukra.
A bizottság várhatóan javasolja Ukrajna, esetleg Moldova tagjelölti státuszának megadását, viszont bizonytalan a grúziai kérelem elbírálása, nesze neked, Georgia!
Bár az EU azt mondja, hogy miután ezek az országok uniós tagságért folyamodtak „a szokásos eljárást követve”, most mégis minden sokkal gyorsabban zajlik, mert ebben az esetben politikai indítékokról van szó, és kevésbé a tagság tényleges kritériumainak teljesítéséről. Mindenesetre: a bővítési folyamat ezúttal elsősorban a politikai akarattól, és nem a formális feltételektől függ.
Mellékesen szólva eddig is a politikai akarattól függött, a formális kifogások csak ürügyként szolgáltak.
A francia nem hivatalos dokumentum megállapítja, hogy az egy hét múlva Brüsszelben ülésező Európai Tanács várhatóan ugyan dönt Ukrajna tagsági kérelméről, egyúttal azonban figyelmeztet a csatlakozási folyamat hosszú időtartamára, azaz elhúzódására, ezért javasolja az Európai Politikai Közösség létrehozását még ebben az évben.
– Bármeddig is jutunk el az Európai Tanács ülésén, a jelenlegi bővítési politikából származó hosszú időtartam és a szükséges reformok teljesítéséhez történő ragaszkodás nem biztosítja a megfelelő politikai keretet ahhoz, hogy reagáljunk az Ukrajna elleni háborúból eredő sürgős történelmi és geopolitikai igényekre, és hogy kiépítsük az európai kontinens politikai szerkezetét
– áll a francia dokumentumban.
Ez a hosszadalmas folyamat szolgált érvként Franciaországnak az Európai Politikai Közösség létrehozására irányuló javaslat megfogalmazására, ami magában foglalna minden olyan országot, amely hajlandó a közös demokratikus értékek, valamint Európa közös biztonsági, stabilitási és jóléti elveinek elfogadására. A közösség nyitott lenne minden európai ország előtt, függetlenül attól, hogy tagja-e az EU-nak, vagy sem, és függetlenül attól, hogy milyen kapcsolatai vannak az Európai Unióval: legyen szó akár tagországokról, akár azokról az államokról, amelyek csak gazdasági megállapodásokkal kapcsolódnak az EU-hoz.
A francia terv leginkább a nyugat-balkáni országok és a keleti partnerség országaira gondol, de az Egyesült Királyságra is, amely kilépett az Európai Unióból.
Ez a közösség „laza jogi struktúrával” rendelkezne, és némi döntéshozatali jogkörrel, viszont tiszteletben tartaná az EU döntéshozatali autonómiáját. A közösségen belül rendszeres találkozókat tartanának, évente többször rendeznék meg őket mind az állam- és a kormányfők, mind a miniszterek szintjén.
Mi a gyerek neve?
Hasonló elképzelést terjesztett elő az Európai Tanács elnöke, Charles Michel is, aki ezt „Európai Geopolitikai Közösségnek” nevezte.
Mivel Michel rendkívül közel áll Macronhoz, ez egyértelműen ugyanaz, csak más a gyerek neve, de mindenképpen ez lesz a téma az Európai Tanács jövő hét végi ülésén.
Amikor Macron először „meglebegtette” az Európai Politikai Közösség gondolatát – miután szkeptikusnak bizonyult az EU bővítési folyamatával kapcsolatban – sokan gyanakvó tekintetteket vetettek rá. Ez a nem hivatalos dokumentum – becenevén „non paper”- azonban azt állítja, hogy ennek a közösségnek a létrehozása segíti, és nem akadályozza az uniós integrációt azon országok számára, amelyek ebbe az irányba kívánnak indulni.
A francia nem hivatalos dokumentum szerint az Európai Politikai Közösség nem lesz az uniós tagság alternatívája, és nem helyettesíti a bővítési folyamatot. Lehetőséget teremt azonban az EU-hoz csatlakozni kívánó országok számára, hogy már a tagság előtt megerősítsék kapcsolataikat az EU-val, mind politikai értelemben, mind pedig a bizonyos uniós folyamatokban való részvéttel által, adott esetben beleértve ebbe az európai belső piacokhoz történő fokozatos integrálódást.

Bosznia
Dodik moszkvai útja kicsapta a biztosítékot, még Várhelyinek sem tetszett

Biztosítékot kell cserélni a Szarajevóba látogató Várhelyi Olivérnél is, de nem Borjana Krišto, hanem Milorad Dodik miatt. Az uniós bővítési biztos dicsérte a Krišto által vezetett bosznia-hercegovinai kormány munkáját, de a látogatása nem ezért marad emlékezetes, hanem inkább azért, ahogy a Milorad Dodik boszniai szerb elnök tervezett moszkvai útjával kapcsolatos kérdésre reagált, közölve, hogy az Európai Unió szövetségesei nem utaznak Oroszországba. Várhelyi nyilatkozata nagyot szólt nem csak Bosznia-Hercegovinában, hanem az egész Balkánon.
Dodik moszkvai útja is előkerült
A sajtótájékoztatókat általában a végéről kellene kezdeni, mert ott merülhetnek fel olyan kérdések, amelyek megérdemlik a figyelmet. Nem volt ez másképp Borjana Krišto (horvát származású) boszniai miniszterelnök és Várhelyi Olivér (magyar származású) uniós szomszédsági és bővítési biztos esetében sem, akik a négyszemközti megbeszélést követően álltak az újságírók elé.
A bosznia-hercegovinai uniós csatlakozásról szóló „stáj”, vagyis sajtótájékoztató központi témájától eltérve az N1 hírcsatorna tudósítója rákérdezett Várhelyinél arra, hogy mit gondol Dodik tervezett moszkvai látogatásáról.
– A mi szövetségeseink nem mennek Oroszországba! Aki pedig a mi szövetségesünk akar lenni, az sem megy Oroszországba
– közölte hideg hangon az uniós biztos, aki bizonyára érzékelte, hogy megváltozott a stáj légköre.
A hirtelen megfagyott hangulat oldása érdekében Várhelyi azzal folytatta, hogy a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó uniós támogatás biztosított a jövőben, ő maga pedig amiatt érkezett, hogy az uniós támogatásról személyesen tájékoztassa a boszniai közvéleményt.
A sajtóértekezleten nem derült ki, hogy a magyar bővítési biztos vajon tudott-e arról, hogy Milorad Dodik boszniai szerb elnök néhány órával a sajtóértekezlet előtt megbeszélést folytatott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, az orosz-boszniai szerb egyeztetés egyik témája pedig éppen a tervezett moszkvai út volt, amely során Dodiknak „találkoznia kellene” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Dodik a Twitteren közölte még, hogy a nagykövettel beszélt „a boszniai Szerb Köztársaság számára fontos politikai kérdésekről, és a prioritást élvező energiaprojektekről is”.
A boszniai szerb elnök ezt követően együtt ebédelt az előbb említett Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel, és a boszniai horvátok vezetőjével, Dragan Čovićtyal, amivel kapcsolatban azt írta a Twitteren, hogy „a barátaival folytatott ebéd laza légkörben zajlott”.

Milorad Dodik Várhelyi Olivér szarajevói látogatásával egyidőben találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, hogy megbeszélje vele moszkvai látogatásának a részleteit (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Aligha hihető, hogy a „laza” táplálékfelvétel közben nem került szóba Dodik moszkvai útja, amivel kapcsolatban Borjana Krišto véleménye nem ismert, de valószínűleg nem tiltakozott miatta, legalábbis erre lehet következtetni az ebéd légkörére vonatkozó dodiki jelzőből.
A „keménykedő” Várhelyi végül röviden úgy foglalta össze az EU álláspontját, hogy a csatlakozási követelmények egyértelmű teljesítése vonja maga után az uniós támogatást, csak úgy, mint a múltban, amihez nyilván hozzátartozik az európai külpolitikai célkitűzések elfogadása is.
Mi várható a jövőben?
Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós bizottság 2023. októberében készíti el a következő jelentését Boszniáról, mint tagjelölt államról. Ennek kapcsán kifejezte abbéli reményét, hogy minél több olyan témáról számolhat majd be a jövőben, amelyeket eredményesen teljesített a boszniai államapparátus.

Várhelyinek ezt követően újfent meg kellett erősítenie, hogy továbbra sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára, ugyanakkor megjegyezte, hogy kifejezetten elégedett a januárban felállt boszniai kormány munkájával, ezt pedig azzal indokolta, hogy az új kabinet példátlan gyorsasággal elfogadta a költségvetést.
Ehhez kötődően jelezte, hogy az EU sem lesz tétlen, és előre mutatóbb lépéseket tesz a bővítéspolitika terén, mint korábban. Ez pedig nem csak Bosznia-Hercegovinát érinti. Szavai szerint az EU ilyen tárgykörbe tartozó döntései az idei év második felében lesznek aktuálisak.
A csatlakozási folyamat felgyorsulása kapcsán közölte: a reményeit arra alapozza, hogy ebben az évben nem lesznek választások Boszniában, majd egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a jogállamisági kritériumok megteremtése és a választási rendszer reformja.

Kapcsolódó cikk
Az esemény zárásakor Borjana Krišto miniszterelnök azt emelte ki, hogy csakis a párbeszédnek és a kompromisszumnak lesz helye a jövőben az általa vezetett kabinet munkájában, nyilván ezt nem Putyinra értette.
Krišto egyúttal elismételte azt a széltében használt mondókát, hogy Bosznia-Hercegovina az EU-tagállamok által alkotott család tagja, hozzátette azonban, hogy a tavalyi évben elnyert tagjelölti státusz önmagában nem biztosítja a tagságot, így a mostani találkozón azt igyekeztek tisztázni, milyen további feltételeket kell teljesítenie a nyugat-balkáni „csodaországnak” az uniós csatlakozás érdekében.
Krišto kiemelte, hogy megítélése szerint Bosznia-Hercegovina jelentős lépést tett az EU-tagság felé az elmúlt félév során.
Várhelyi Schmidttel is találkozott
Az uniós bővítési biztos a Krištoval folytatott megbeszélést követően Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.
Az egyeztetést követően Schmidt jelezte a sajtónak, hogy annak témáját Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamata kapcsán meghatározott kritériumok képezték.
Schmidt kijelentette, hogy mostanra mind az entitásokban, mind állami szinten felálltak a kormányok a tavalyi választást követően, így Boszniának lehetősége van mielőbb megkezdeni az uniós csatlakozási feltételek teljesítését.
-
English5 nap telt el azóta
Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia
-
B A Balkanac5 nap telt el azóta
Lábakelt Piroska és az ő színes társasága
-
Szerb Köztársaság6 nap telt el azóta
Dodik szerint Putyin nem a háború barátja, a szerbeknek ad templomot és konzulátust
-
Szerbia3 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát