A Transparency International legújabb indexe alapján Szerbia az elérhető 100 pontból mindössze 36-ot kapott, és ezzel visszaesett a századik hely alá a korrupció ellenes listán. Korábban a szerb kormány legalább a deklarációk szintjén küzdött a korrupció ellen, ma már ez sem jellemző, miután az országnak “fontosabb” prioritásai vannak. Szerbiánál még a “rivális” Koszovónak is jobb eredményekkel dicsekedhet. A Transparency International 180 országot rangsorol a közszektorban tapasztalható korrupció alapján, Magyarország ezen a téren a 77. helyre csúszott vissza, egészen a nyugat-balkáni országok szintjére.

A megállíthatatlan korrupció

A Transparency International megállapítása szerint a 2022-es korrupciós index (CPI) azt mutatja, hogy a legtöbb ország nem képes megállítani a korrupciót.

A globális átlag több mint egy évtizede változatlan, mindössze 43 pont, az elérhető 100-ból.

A Transparency International szerint a három legjobban és a három legrosszabbul teljesítő nyugati és uniós ország (Forrás: Transparency International)

Az országok több mint kétharmada 50 alatti pontszámot szerzett 2022-ben, miközben 26 ország az eddigi legalacsonyabb pontszámot produkálta korábbi teljesítményéhez képest.

A kimutatás szerint minden eddigi erőfeszítés ellenére – ha egyáltalán volt ilyen – 155 ország nem ért el jelentős előrelépést a korrupció elleni küzdelemben 2012 óta, vagy éppenséggel visszaesett ezen a téren.

A jelentás felhívja a figyelmet arra, hogy a korrupció aláássa az emberek védelmére irányuló törekvéseket, rontja a közbizalmat, ami egyre nehezebben kezelhető biztonsági fenyegetéseket vált ki.

A Transparency International megállapítja, hogy az utóbbi 15 évben egyre több a háború, vagyis visszaszorulóban van a béke a világban, aminek egyik fő oka éppen a korrupció, amit csak fokoz a békétlenség terjedése.

Magyarország nyugat-balkáni szinten teljesített

A BALK szempontjából különösen érdekes, hogy miként fest a Nyugat-Balkán, és a balkáni térséghez képest viszonyítva milyen értékelést kapott Magyarország.

A Nyugat-Balkán legnagyobb országa Szerbia, amely az előző évhez képest két pontot veszített, és a maga 36 pontjával a 101. helyen vert sátrat az Albániát, Ecuadort, Kazahsztánt, Panamát, Perut, Sri Lankát, Thaiföldet és Törökországot magában foglaló táborban.

Két ponttal kevesebbet szerzett Bosznia-Hercegovina, amely ötödmagával a 110. helyre pozícionálta magát, megjegyzendő viszont, hogy Koszovó a maga 41 pontjával a 84. helyen áll, így megelőzte Szerbiát, nem is beszélve Bosznia-Hercegovináról.

Magyarország csak egy ponttal szerzett többet, ezzel további hat országgal holtversenyben a 77. helyre futott be, vagyis a Transparency International szerint Burkina Faso, Kuwait, a Salamon-szigetek, Timor-Leste, a feltörekvő Vietnám, valamint Trinidad és Tobago szintjén van.

Az itt felsorolt országoknál jobban teljesített Montenegró is, amely 45 pontot szerzett, ami a 65. hely megszerzésére volt elegendő, Észak-Macedónia ugyanakkor a 40 ponttal zárta a 2022-es éve, ezzel a 85. helyre küzdötte fel magát.

Az eredmények arra utalnak, hogy Magyarország a középmezőnyben van, ami viszont egyáltalán nem hízelgő, hogy 2010-hez képest több, mint húsz helyet csúszott vissza, és ezzel a leggyöngébb uniós országként a nyugat-balkáni országok szintjén van.

Az említett 2010-es esztendőben Magyarország az uniós országok közül megelőzte Csehországot, Szlovákiát, Lettországot, Olaszországot, a 2013-ban taggá váló Horvátországot, Romániát, Bulgáriát és Görögországot. Ezek az országok ma mind Magyarország előtt találhatók.

Teljesen irreleváns, hogy ki szereti, és ki nem szereti a Transparency Internationalt, ezek olyan számok, amelyek alapján a térség életét erősen befolyásoló politikai és gazdasági döntések születnek.

Szerbia most másra koncentrál

Szerbia sem dicsekedhet, miután az utóbbi 11 évben, vagyis a Szerb Haladó Párt kormányra kerülése óta, most teljesített a legrosszabbul, és ezzel a százas vonal alá csúszott.

A Transparency International szerbiai irodája szerint ez a visszaesés várható volt az évtizedes stagnálás után a korrupcióellenes törvények és szabályok nyílt megsértését követően.

Nemanja Nenadić, a Transparentnost Srbija (TS) programigazgatója belgrádi sajtótájékoztatóján megállapította, hogy Szerbia akkor is stagnált ennek a mutatónak a tekintetében, amikor a korrupció elleni küzdelmet az ország egyik legfontosabb prioritásának nyilvánították.

– jelentette ki Nenadić, aki szerint a mostani eredmények arra engednek következtetni, hogy Szerbia az elkövetkező időszakban még nehezebben találhat kifogásokat az igazságszolgáltatás reformjának halogatására és az ügyészség függetlenségének megteremtésének elodázására.

Nenadić a közpénzek kezelésével kapcsolatban is jogelleneségekre hívta fel a figyelmet, megállapította ugyanis, hogy Szerbiában a “legértékesebb”, államilag finanszírozott beruházásokat közvetlen szerződésekkel, nem pedig közbeszerzésekkel ítélik oda, és ez a gyakorlat “kétségtelenül hiteltelené teszi” a korrupcióellenes szabályok alkalmazására vonatkozó nyilatkozatokat.

A baráti sajtó számára ez a hír nem létezik

Itt jegyzendő meg, hogy a szerbiai baráti sajtó számára ez a hír nem létezik, legalábbis a cikk keletkezésig egyetlen egyetlen beszámolót sem találtunk ezzel kapcsolatban, még negatív összefüggésben sem, ami természetesen nem zárja ki, hogy esetleg eldugva valahol megjelent néhány tudósítás, vagy eset később lesajnálásra kerül a Transparency International.

Ugyanakkor viszont a szerbiai ellenzéki térfélén focizó sajtó egyre gyakran hasonlítja Magyarországot Szerbiához, vagy éppen fordítva, így nem meglepő, hogy a Danas napilap hírpostálján azzal a címmel jelent meg a Transparency International jelentését taglaló cikk, hogy “Magyarországot az EU legkorruptabb országának tartják”.

A Danas ehhez a boszniai Vijesti.ba hírportált hívta segítségül, amely viszont azt jegyezte meg, hogy Horvátország öt pontot javított a maga mutatóján, miközben Bosznia-Hercegovinánál az európai kontinensen a korrupció tekintetében már csak a 116. Ukrajna és a 137. Oroszország rosszabb.

A teljes lista

Az alábbiakban közöljük a Transparency International 2002-es évre vonatkozó teljes listáját, hogy “némileg” alátámasszuk a cikkben megfogalmazott állításokat.

A horvát Davor Bunoza igazságügyi miniszter neve közokirat hamisítással kapcsolatban merült fel, míg a biztonsági miniszteri posztot nem kis meglepetésre elnyerő szerb Nenad Nešić a parlament előtt bemutatott nacionalista köszöntéssel került a helyi sajtó célkeresztjébe. Vagyis nem lehet okunk panaszra ami Bosznia-Hercegovinát illeti, biztosan nem fogunk a jövőben sem unatkozni. Az októberi választást követően szélsebesen összerakott kormánykoalíció a múlt héten már hivatalba is lépett ám – mint láthattuk – két miniszter alatt máris inog a szék, a pénzügyminiszteri tárcát megszerző, korábbi elnöklő minisztert, Zoran Tegeltiját pedig a pártja hívhatja vissza, hogy az adóhatóság vezetését vegye át.

Rekordgyorsan megalakult

A tavaly decemberben megalakult bosznia-hercegovinai kormánykoalíció az EU vezetőinek nyomására rekord gyorsasággal összeállította a kormány funkcióját ellátó Miniszterek Tanácsát.

Az előzetes elemzői várakozásokat erősítendő maga Milorad Dodik, a koalícióban résztvevő Független Szociáldemokrata Párt (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) elnöke is csak március végét jelölte meg az új kormány megalakulásának reális időpontjaként. Ezzel szemben a testület soraiba jelölt személyek a múlt heti eskütételt követően máris hivatalba léptek.

A sajtóban még decemberben kiszivárgott kormányzati névsor döntő többségében új neveket tartalmazott. A sokat látott boszniai oknyomozó újságírás a múlt héten sorra hozta nyilvánosságra a beiktatott kormánytagokkal kapcsolatos botrány-gyanús híreket.

Mostani írásunkban ezek közül azokat említjük meg, amelyek arra kényszeríthetik Borjana Krištot, a bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) soraiba tartozó kormányfőt, hogy idő előtt változtasson a kabinet összetételén.

Bunoza okiratokkal machinálhatott

A horvát nemzetiségű Davor Bunoza (HDZ BiH) újonnan kinevezett igazságügyi miniszter személye egy okirathamisítási ügyben merült fel a múlt héten.

Bunoza még a miniszteri szék elfoglalása előtt, ügyvédként praktizálva működött közre a bosnyák-horvát Föderáció autópálya kezelő cége (JP Autocesta FBiH) által kiírt, hatmillió euró értékű projektben.

Ennek keretében a Visoko és Podlugovi közti autópálya szakaszon kellett volna a nyertes cégnek zajvédőfalat építenie. A beszerzési eljárásban a Bunoza által képviselt čačaki (Szerbia) Unipromet doo mellett a fiumei (Rijeka, Horvátország) Fracasso Ridoo és a szarajevói Coning doo adtak be árajánlatot 2019 novemberében.

Bunoza 2020. szeptemberében e-mailben továbbított több dokumentumot a JP Autocesta cégnek a pályázattal kapcsolatban. Ezek között az egyik okirat a szomszédos Horvátország területrendezési, építésügyi és állami vagyonkezeléséért felelős minisztériuma által kiállított igazolást tartalmazott, amely szerint a Bumoza által képviselt Unipromet egyik versenytársának, a Coning doo-nak nincs érvényes tanúsítványa a munka elvégzésére.

A horvát területrendezés minisztérium megerősítette, hogy a Davor Bunoza által kiadott okirat hamisítvány (Forrás: Klix.ba)

Ugyanezen tenderhez kötődően Bunoza később az említett horvát minisztériumhoz köthető más okiratokat is csatolt a pályázati anyagokhoz. Ezek hamis jellegéről később maga a horvát államigazgatási csúcsszerv tájékoztatta a JP Autocesta FBiH céget megkeresés alapján.

Maga Bunoza eddig nem kommentálta a boszniai sajtóban csak „Bukobran”, vagyis zajvédő néven elhíresült esetet.

Nešić, a háromujjú miniszter

A Bunozához köthető okirati machináció alig ütötte meg a boszniai közvélemény ingerküszöbét, azonban a szerb nemzetiségű Nenad Nešićnek, a Demokratikus Nemzeti Közösség (Demokratski Narodni Savez, DNS) elnökének szélsőjobboldali szerb köszönése komoly vitákat generált a sajtóban.

Az esetet Nebojša Vukanović, a Jogért és Rendért (Za pravdu i red) ellenzéki párt elnöke hozta nyilvánosságra a közösségi oldalán.

Nešić, a háromujjú miniszter, okirat nélkül is lerí róla (Forrás: Klix. ba )

Nešić valamilyen belső késztetés okán jónak látta széles mosollyal az arcán, a jobb karját lendítve, azon három ujját kinyújtva köszönteni régi politikai ellenfelét, akinek lehetősége volt egy gyors felvételt készíteni a karját lendítő biztonsági tárcavezetőről.

Az eset kapcsán Nešićet még a horvát–bosnyák Föderáció entitási köztelevíziójának esti műsorába is behívták, hogy tisztázza a vele szemben megfogalmazott szélsőjobbos vádat.

Persze Nešićet, az exzsarut és háborús veteránt nem olyan fából faragták, mint aki ellenállhatatlan késztetést érez a tettei magyarázására, így élő adásban gyorsan karlendített még egyet szerbesen, három ujját kinyújtva közben.

Nešić biztonsági miniszteri kinevezése amiatt is okozott komoly megütközést a boszniai belpolitikai boszorkánykonyhában nem könnyen törlendő intézményi memóriával megáldottak részére, mert alig másfél éve adott egy igencsak parázs hangulatú interjút az N1 tv boszniai fiókcsatornájának, amelyben az újságíró által feltett kérdés kapcsán teljes őszinteséggel fejtette ki akkor még a boszniai szerb entitás parlamentjének képviselőjeként, hogy nem érzi Bosznia-Hercegovinát a hazájának.

A riporter azon kérdésére, hogy akkor miért veszi fel a boszniai költségvetésből neki juttatott fizetést, pedig azt a rá jellemzően konkrét választ adta, hogy őt nem az állam, hanem a szerb entitás fizeti az elvégzett munkája után.

Ez az érvelés állami szinten tevékenykedő miniszterként nem mentette volna meg Nešićet, azonban szerencséjére a most vele szemben ülő riporter nem is tette fel ezt a kérdést.

Ehelyett Nešić dobott egy karlendítéssel egybekötött baráti csókot a bosnyák műsorvezetőnek demonstrálva a parlament előtt történteket, aki ezt kikérte magának. Majd azon kezdtek el szájkaratézni, hogy a Nešić által alkalmazott köszöntési mód a bosnyákokat a háborús rémtettekre emlékezteti, míg Nešić szerint azt ő nyugodt szívvel használhatja, mert nem tilos.

Az eset kapcsán a Nešićet miniszteri székbe juttató Milorad Dodik és Borjana Krišto kvázi miniszterelnök mély hallgatásba burkolództak. Nešić pártja, a DNS közleményben állt ki a pártelnök miniszter mellett, míg a kormánykoalíció többi tagja a fejét fogva próbált minél nagyobb távolságot felvenni az esettől anélkül, hogy azt nyíltan elítélné.

A bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) előterjesztése alapján Szarajevó Kanton törvényhozása határozatban ítélte el a Nešić által alkalmazott köszöntési módot, mint a délszláv konfliktus során a szerb paramilitáris erők által alkalmazott köszöntést.

Arkan tigrisei 1992-ben egy bijeljinai dzsámiban (Forrás: Klix.ba)

Tegeltijat is lecserélhetik

A gyanútlan szombat esti hírfogyasztó mire azt hitte, hogy az okirathamisítás és a karlendítés után a sporthírekre kerül a sor, újabb szenzációs hírként futott be a mindig jól informált boszniai N1 tv-hez, hogy a Bunoza és Nešić személye körül kialakult turbulencia ellenére, lehet, hogy mégsem ők lesznek az elsők, akiket kénytelen lesz mellőzni Borjana Krišto a jövőben.

A korábbi ciklusban a kormány vezetéséért felelős elnöklő miniszteri posztot betöltő Zoran Telegtija a múlt héten vette át a pénzügyminiszteri tárcát.

A személycsere kapcsán egyelőre csak annyi biztos, hogy a Közvetett Adóügyek Hatsóságát (Upravaza Indirektno Porezivanje, UIP) – ami leginkább adó és illetékügyi hivatalnak feleltethető meg vezető Mirko Džakula (HDZ BiH) mandátuma lejár, és miután már nyolcadik éve ebben a pozícióban van, ezért nem választható újra.

A hírek szerint Milorad Dodik megállapodott a HDZ BiH vezetőivel, hogy az adóhatóság élére SNSD kádert, méghozzá a pénzügyi igazgatás terén igencsak jártas Tegeltiját ültetik, aki korábban a szerb entitás pénzügyminisztere is volt.

Sajtóhírek arról egyelőre nem szólnak, hogy a személycsere mikor zajlik le, és ki fogja Telegtijától átvenni a kormányzati beosztást.

A legesélyesebbnek Ljubiša Čosićot, kelet-szarajevói polgármestert tartják, ami azért szülhet feszültséget a kormányon belül, mert Čosić hosszú évek óta komoly ellenérzéssel van Nenad Nešić biztonsági miniszterrel szemben, akinek a kinevezése hallatán kisebbfajta patáliát csaptak az SNSD kelet-szarajevói választmányának tagjai Čosić vezetésével.

A helyzet annyira feszült volt, hogy magának Milorad Dodiknak kellett rendet raknia, mondván, hogy az SNSD támogatja a kormányt, és mivel a miniszterekről csomagban szavaznak, ez vonatkozott Nešićre is.

A bosznia-hercegovinai parlament alsó háza szerdán (január 25-én) megszavazta a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) színeiben kormányfői tisztséget nyert Borjana Krišto által két hete beterjesztett miniszteri névsort. A kormányalakítással végképp kiszorult a hatalomból Bosznia-hercegovinában a bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt, amelyet az “államalapító” Alija Izetbegović fia, Bakir Izetbegović vezet. Ezzel együtt valószínűleg csökken a török befolyás is, főleg ha valami csoda folytán májusban megbukik a törökországi választásokon Recep Tayyip Erdoğan török államfő, alias Török Szultán.

Végleges a névsor

Az előzetes várakozásoknak megfelelően Borjana Krišto már nem változtatott a bosznia-hercegovinai törvényhozásnak két hete beterjesztett kabinetlistáján. A korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az Állami Nyomozó és Védelmi Hivatal (Državna Agencija za Istrage i Zaštitu, SIPA) elvégezte a szavazást megelőző biztonsági ellenőrzést, és ennek során nem tárt fel semmilyen körülményt, ami a jelöltek parlament általi megerősítésének akadályát képezte volna. A meglehetősen atipikus bosznia-hercegovinai kormányalakítási szabályok miatt a mostani szavazás kiterjedt egyben miniszterhelyettesekre is.

A képviselő házi szavazáson a tavaly októberben megválasztott 42 régi/új honatya közül – tartózkodás és távollát hiányában – a kormánykoalíciót alkotó pártokhoz tartozó 23 képviselő támogatta, míg az ellenzéki blokk 19 tagja elutasította a jelölteket. Bár a biztonsági ellenőrzés kapcsán korábban írt cikkünkben szerepetek a nevek, indokoltnak tartjuk azonban a végleges névsort ismét közölni:

• elnöklő miniszter, vagyis kormányfő: Borjana Krišto (HDZ BiH)
• igazságügyi miniszter: Davor Bunoza (HDZ BiH)
• igazságügyi miniszter helyettes: Elvir Mahmuzić (SDP)
• civilügyi miniszter: Dubravka Bošnjak (HDZ BiH)
• civilügyi miniszter-helyettes: Marijana Mojić (US)
• külügyminiszter: Elmedin Konaković (NiP)
• külügyminiszter-helyettes: Josip Brkić (HDZ BiH)
• távközlési és közlekedési miniszter: Edin Forto (NasaStranka)
• távközlési és közlekedési miniszter-helyettes: Ognjen Janjić (DEMOS)
• védelmi miniszter: Zukan Helez (SDP)
• védelmi miniszter 1. helyettese: Slaven Galić (HDZ BiH)
• védelmi miniszter 2. helyettese: Aleksandar Goganović (SNSD
• pénzügyminiszter: Zoran Tegeltija (SNSD)
• pénzügyminiszter-helyettes: Muhamed Hasanović (SDP)
• biztonsági miniszter: NenadN ešić (DNS)
• biztonsági miniszter-helyettes: Ivica Bošnjak (HDZ BiH)
• külkereskedelmi miniszter: Staša Košarac (SNSD)
• külkereskedelmi miniszter-helyettes: Ljiljiana Lovrić (HNS)
• emberi jogi és menekültügyi miniszter: Sevlid Hurtić (PokretzaDržavu)
• emberi jogi és menekültügyi miniszter-helyettes: Duško Jurišić (független)

A horvát származású Borjana Krišto elnöklő miniszter első helyettese a bosnyák Zukan Helez védelmi miniszter, míg második helyettese a szerb Zoran Telegtija pénzügyminiszter lesz a következő ciklusban, az utóbbi az előző ciklusban a miniszterelnök posztot töltötte be.

Zoki és Plenki is örülhet

A lakosság 12%-át kitevő boszniai horvátság befolyásának megőrzésére tett zágrábi kísérlet eredményesen zárult a bosznia-hercegovinai kormány megalakulásával.

A horvátországi vezetés örülhet, mert a boszniai szerbség nacionalista politikai attitűdjét támogatva úthengerként söpörték le kart-karba öltve, a bosznia-hercegovinai alkotmánnyal kapcsolatban a bosnyák és a multietnikus erők által a választások előtt benyújtott módosításokat, amelyek ki akarták iktatni az etnikai alapú kvótákat.

Andrej Plenković ezzel a fotóval gratulált, és örömét fejezete ki, hogy hamarosan találkozik Krištoval Zágrábban

A horvát részről élet-halál harcként aposztrofált politikai ütközet a bosznia-hercegovinai nacionalista szerb és horvát politikai csoportok győzelmét hozta. Egyrészt kiszorították a kormányból a muszlim konzervatív Demokratikus Akciópártot (SDA), annak ellenére, hogy az nemigen vesztett a támogatottságából. A miniszteri helyek kapcsán pedig a horvát nemzetiség megszerezte a kormányfői pozíció mellett az igazságügyi és a civilügyi tárcákat is, amelyeknek komoly súlyuk van.

Emellett árnyék külügyminiszterként továbbra is stabilan tartja a pozícióját Josip Brkić miniszterhelyettes, aki a korábbi ciklusban is komoly ellensúlyt tudott képezni az SDA-s Bisera Turković miniszterasszonnyal szemben. Ugyanígy pozícióban maradt a külkereskedelmi miniszter helyetteseként Ljiljiana Lovrić is a HNS színeiben.

Várhelyi együtt szeretne lépdelni

A bosznia-hercegovinai kormányalakítás külön érdekessége, hogy ahhoz máris gratulált Várhelyi Olivér uniós bővítési és szomszédságpolitikai biztos, valamint Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai biztosa.

Várhelyi szerint a gyors kormányalakítás, illetve az új kabinet gyors parlamenti jóváhagyása újabb jele Bosznia-Hercegovina őszinte elköteleződésének az ország megváltoztatása és az Európai Unióhoz való közeledés mentén történő továbblépésnek.

Az Európai Néppárt is gratulált az új bosznia-hercegovinai miniszterelnöknek (Forrás: EPP)

A bővítési biztos “madárkás bejegyzése” végén arra szólított fel Krištót, hogy “tegyék meg ezt a lépést együtt”.

Josep Borrell szintén a kormány gyors megalakítását emelte ki gratulációjában.

Az uniós külügyi és biztonságpolitikai biztos arról biztosította az új bosznia-hercegovinai miniszterelnököt, hogy számíthat az uniós támogatásra a kulcsfontosságú reformok végrehajtására irányuló “közös munka” során.

“Képesített üzenetben” gratulált Krištonka az új kormány megalakulásához az Európai Néppárt is.

Mit lép az SDA?

Kérdéses, hogy az ellenzékbe szorult nacionalista bosnyák szavazókat képviselő pártok – főként az SDA és az azzal a se veled, se nélküled viszonyt ápoló Stranka za BiH – mennyiben tudják megerősíteni a támogatottságukat a ciklus következő másfél évében, amikor önkormányzati választásra kerül sor a nyugat-balkáni csodaországban.

Elemzői vélemények sötét jövőt jósolnak, amit a jelenleg nyolc párt alkotta koalíció stabilitására, helyesebben annak hiányára alapoznak.

Kérdéses emellett, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzetben szükségszerűen meghozandó intézkedések kellő alapot és lendületet szolgáltatnak-e az SDA-nak és a Stranka za BiH formációnak, hogy utcára vigyék a szavazóik keménymagját, ami akár utca összetűzésekhez is vezethet.