Albin Kurti koszovói miniszterelnök elutasította Dimitar Kovacsevszki macedón kormányfő kérését, hogy június 7-én és 8-án Ohridban vegyen részt az Open Balkan nevű regionális kezdeményezés következő ülésén. A Kovacsevszkinek küldött levelében Kurti úgy vélte, hogy az Open Balkan “káros kezdeményezés”. Ugyanakkor az albán származású Dritan Abazović montenegrói miniszterelnök már jelezte, hogy elmegy a találkozóra, az viszont kérdés, hogy ehhez milyen felhatalmazással rendelkezik.
Vízió nélkül
A koszovói miniszterelnök azt üzente macedón kollégájának, hogy Koszovó elkötelezett a Berlini Folyamat mellett.
Ezt a tömörülést több EU-tagállam kezdeményezte azzal a céllal, hogy fokozza az együttműködést a nyugat-balkáni országokkal, és elősegítse a térség európai perspektívájának növelését. A Berlini Folyamatot – mint a nevéből is kiolvasható – Németország vezeti.
A 2019-ben született Open Balkan, vagy ahogy Szerbiában néha emlegetik a “Mini Schengen” Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia “közös gyermeke”, amelynek célja az egységes politikai és gazdasági tér megteremtése.
A magát időnként a legfőbb kezdeményezőnek tekintő szerb elnök szerint az Open Balkan létrehozása “történelmi döntés” volt.
Aleksandar Vučić ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kezdeményezés mindenki előtt nyitva áll, bár Koszovó csatlakozását illetően a kezdetektől érezhető némi bizonytalanság, miután Szerbia nem ismeri el a terület függetlenségét, vagyis állami státuszát.
Szkopjei kollégájának írott levelében Kurti most úgy vélte, hogy Koszovónak és Észak-Macedóniának együtt kell működnie, és meg kell akadályoznia, hogy Szerbia az orosz és a kínai érdekeket propagálja a térségben.
Tekintettel országaink közös értékrendjére, közösen kell dolgoznunk azon, hogy megakadályozzuk Szerbiát az orosz és kínai érdekek érvényesítésében, miközben folyamatosan tagadja Koszovó függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, s nem teszi lehetővé a koszovói állampolgárok esélyegyenlőségét
– írta Kurti, aki az Open Balkant “vízió nélküli káros kezdeményezésnek” tekinti.
Montenegró hozzáállása
Montenegró megosztott a kérdésben, Milo Đukanović montenegrói elnök szerint az Open Balkan egyfajta alternatívát kínál a Nyugat-Balkánhoz tartozó országok számára az uniós csatlakozás helyett.
Đukanović két héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy az Open Balkan Montenegró számára “nem optimális kezdeményezés”, és ő is előnyben részesíti a Berlini Folyamatot.
Az albán felmenőkkel rendelkező Dritan Abazović montenegrói miniszterelnök ugyanakkor támogatja az Open Balkant, mint minden más regionális kezdeményezést, és erről egyeztetett is Vučićtyal a davosi Világgazdasági Fórumon.
Montenegró minden erőfeszítést megtesz a regionális együttműködés, a megbékélés, az együttélés és a jobb gazdasági kohézió politikájának előmozdítása érdekében a Nyugat-Balkánon. A Szerbiával fenntartott kapcsolatok prioritást élveznek, ezért készek vagyunk az intenzív együttműködésre minden közös érdeklődést élvező területen
– írta Abazović a Twitteren, miután a szerb államfő meghívta az Open Balkan következő, ohridi ülésére, és egyúttal megerősítette, hogy részt vesz a találkozón.
Bosznia-Hercegovina sajátos helyzete miatt valószínűleg soha nem csatlakozik az Open Balkanhoz, mert a kérdésben aligha alakulhat ki konszenzus a bosznia-hercegovinai elnökség három tagja, illetve a három boszniai nemzet között.
Az Open Balkan tekintetében minden bizonnyal ugyanaz lesz a helyzet, mint az Oroszország elleni szankciók esetében, azzal az “árnyalatnyi” különbséggel, hogy az egyiket a szerbek, a másikat a bosnyákok utasítják el.
';
