Horvátország

EGY KIS K.U.K. ÖSSZEFOGÁS: Orbán győzött, mindenki nyert

Közzétéve:

1 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2022.05.31.

Írta

Kalapis Rókus

Megosztás

Add tovább!

A cikk meghallgatása

Olvasási idő: 2 perc

Ha nem vérre – értsd pénztárcánkra – menne a játék, röhejes lenne. Az EU hatodik szankciócsomagját végül is elfogadták, a kompromisszumos megoldás leginkább Magyarországnak látszik megfelelőnek, de nyertes máshol is akad. A második és harmadik helyet Ausztria, Szlovákia és Csehország osztják, akik hasonló helyzetben vannak, mint Magyarország, csak éppen nem mertek az asztalra csapni. Igaz, az osztrákok és csehek megtámogatták Orbánt, de csak akkor, mikor már világossá vált, hogy a zászló Orbánnak áll. Az első helyen Magyarország mellett Horvátország végzett, mélységi háttérmunkát végezve.

Plenković, a tizenhatos királya

Így első pillantásra, az történt, hogy Plenx (Plenković) saját kis pecsenyéjét sütögette Brüsszelben – sikerült megszereznie a német hozzájárulást Horvátország schengeni övezethez való csatlakozásához, miután a franciákon már bevasalta a Rafale-ok árát – amikor megneszelte, hogy valamilyen pénzosztás van kilátásban, a renitens Orbánnal való kiegyezés érdekében.

Mint ezt Ursula von der Leyen, az EB elnöke kedden hajnali egy körül elmondta az álmos újságíróknak, Magyarország csak abban az esetben hajlandó elfogadni a szankciócsomagot, ha világos beszerzési alternatívát tudnak felkínálni neki. Mint ezt mindenki kedves Orsolyája elmagyarázta, Andrej Plenković rántotta elő a nyuszit a cilinderből, miszerint egy 45-től 60 napig terjedő időszak után – természetesen megfelelő befektetések eszközlése mellett – garantálni tudja az Adria kőolajvezeték kapacitásainak kibővítését.

Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt pillanatnyilag még nem tudni – valószínűleg a szivattyúállomások felturbózásával tudják elérni a kapacitás növelését a jelzett, nagyon rövid idő alatt -, de a javaslat nyilván elég jó volt ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök rábólintson.

Szijjártó Péter külügyminiszter gyorsan el is röppent Zágrábba, ahol az újonnan kinevezett horvát gazdasági és fenntartható fejlesztési miniszterrel Davor Filipovićtyal egyeztetett. A magyar külügyminiszter rövid Facebookos beszámolójában arra is kitért, hogy délután már a MOL és Janaf a konkrétumokról tárgyalt, többek között a szállítási tarifákról is.

Szóval Plenković, mint azt a legendás gólkirályok szokták, feltűnt a semmiből, és kapásból a bal felső sarokba bombázott. Mint ezt rövid brüsszeli sajtótájékoztatóján kifejtette, Horvátország óriási fejlődési lehetőség küszöbén áll, egész Közép- Európa energetikai ellátóközpontjává válhat.

Milanović nem túlzottan derűlátó

Zoran Milanović horvát köztársasági elnök megszokott “zokibondos stílusában” egy rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta, ez közel sem jelenti azt, hogy Horvátország “viszi a prímet”.

– Bármennyire szeretném is, hogy Horvátország kulcsszereplő legyen, de nem az

– mondta az elnök, hozzátéve, hogy Horvátország már most is a gáz és kőolaj egy részét Szerbián keresztül kapja, és itt, ezen a téren “a kulcsszereplő Magyarország”.

Milanović annak a véleményének is hangot adott, hogy a szankciók nem működnek.

– Sem a rubel nem esett, sem Oroszország nem érzi a hatásukat. Az árat az európai polgárok fizetik, Putyin elégedetten mosolyog, és ez az olaj és gáz máshová megy, mert a kereslet nagy

– mondta Zoki Bond, aki okosan azt is megállapította, hogy mindennek a következményeként az európai polgárokat megnövekedett létfenntartási költségekkel sújtják, a németeket, az osztrákokat, de a magyarokat és a horvátokat is.

Nem valószínű, hogy a horvát köztársasági elnök valaha is közgazdasági Nobel-díjat kap, de ebben sajnos igaza van.

Az olvasás folytatása

Ezt az oldalt ennyien látták: 15

Horvátország

Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók

Közzététel:

2 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.09.30.

Írta

Kalapis Rókus

Ursula és anyuci kedvenc Mikimausza (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)

A cikk meghallgatása

Olvasási idő: 3 perc

Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.

Már nem illúzió a kínai út

Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.

Kapcsolódó cikk

SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?

A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.

A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.

A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.

Új szelek fújnak

Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.

A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.

Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.

A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)

Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.

Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.

Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.

Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.

Hétvégi csemege

Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.

Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.

A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)

Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.

Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.

Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.

Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.

Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.

Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.