Connect with us

Horvátország

FELSZÁLLOTT A BÉKEGALAMB: Szurkolók, akadémikusok, vélt vagy valós háborús bűnösök

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

tuntetok
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Horvátországban meglehetősen mozgalmas volt a hétvége: a szombati zágrábi Dinamo- Hajduk rangadó után a fővároson kívül, az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén, a spliti csapat szurkolói megmérkőztek a rendőrséggel. Az ádáz közelharccá fajuló csetepaté során a rendőrség csak lőfegyverrel tudta megfékezni a Torcida szurkolói csoport utcai harcosait. Közben a horvát tudományos akadémia lajtstromot készített arról, hogy mit kell Szerbiának teljesítenie az uniós csatlakozásért cserében.

Vakaródzás

Az eset epilógusa még várat magára, mert most nagy a vakaródzás a kormány-belügy-igazságügy háromszögben; hétfői sajtótájékoztatóján még a miniszterelnök is foglalkozni kényszerült az üggyel. Ez nem is csoda, lévén hogy a csata során 20 rendőr, és legalább annyi szurkoló megsérült, négy szurkoló egyenesen a kórházban kötött ki – lőtt sebbel.

A rendőrök 44 személyt előállítottak, akik nem számíthatnak semmi jóra, a hivatalos személy elleni támadás a földkerekségen mindenhol komoly következményekkel jár. A jól felszerelt spliti szurkolók sisakban, testpáncélban támadtak a rendőrökre, fegyverzetük főleg baseball-ütőkből, vasrudakból, láncokból és egyéb hidegfegyverből állt össze.

A probléma oda vezethető vissza, hogy az emberek és a hatóságok – a szokásos balkáni lezserséggel – meglehetősen rugalmasan értelmezik-kezelik a törvényes előírásokat, és ez nem is működik rosszul egészen addig, amíg ilyen és hasonló anomáliákhoz nem vezet.

Előbb-utóbb kezdeni kell valamit a huligánokkal, de ezt a politika nem szívesen teszi, mert ez – az esetleges zavargásokon felül – a szavazatok számának csökkenését is eredményezheti.

Mint ezt az angol példa bizonyítja, csak akkor lehet eredményre számítani, ha a kilengéseket drákói szigorral büntetik, ez viszont a Balkánon erőteljes ellenállást válthat ki, és egészen komoly politikai következményei is lehetnek a kormányzó struktúrákra nézve.

Szájkarate és Belgrád között

Ahogy Ázsiában idényjellegű a monszun, Horvátország és Szerbia között is évente legalább kétszer lecsap a külpolitikai vihar. Ez általában vagy a második világháborús témák körül, vagy a 90-es években folyt horvát-szerb háború kapcsán robban ki.

A „szájkarate” most azzal indult, hogy a szerb ügyészség háborús bűnök miatt indított eljárást négy horvát pilótával szemben, akik állítólag menekült konvojok ellen végeztek rakétatámadásokat 1995-ben, a horvát Vihar hadművelet idején.

A hivatalos Zágráb berzenkedik, mert szerinte egy mondvacsinált helyzetről van szó. Pavao Miljavac horvát tábornok, aki a hadművelet idején a horvát vezérkari főnök helyettese volt, úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy a horvát fél birtokában vannak olyan elfogott rádióüzenetek, amelyek szerint a térségben tartózkodó szerb tisztek egymással kommunikálva megállapították, hogy „horvát MIG-eket észleltek, de azok nem hajtottak végre támadásokat.”

A horvát elemzők szerint a szerbek azért indították meg az eljárást, mert „Aleksandar Vučić (szerb köztársasági elnök) valamilyen engedményt akar kicsikarni a horvátoktól”.

A kósza hírek szerint a horvátok erre azzal válaszolnának, hogy a szerb elnök ellen indítanának eljárást, amellyel háborús bűnökkel vádolnák meg a 90-es években történt egyik horvátországi szereplése kapcsán.

Ezt viszont belgrádi források tartják nonszensznek, mivel szerintük a jelzett időszakban Aleksandar Vučić állítólag még egyetemi hallgató volt, és nem foglalkozott politikával. A horvátok ilyenkor szokták előhúzni a szerb elnök egyik, de nem egyetlen uszító beszédét, amelyet 1995-ben, a ma már Horvátországhoz tartozó Glinában mondott, ahol arról beszélt, hogy az ottani szerbek a Nagy- Szerbiában fognak élni.

– Ide usztasa hatalom soha többé nem teszi be a lábát, és főleg nem fegyveres úton, ahogy azt Franjo Tuđman bűnözői rezsimje már megpróbálta

– jelentette ki akkor Vučić, miután szólásra emelkedett mentora, Vojislav Šešelj csetnikvajda mellől. Vučić a beszéd során a legtöbbet nem is a horvátokat, hanem Slobodan Milošević volt szerb & jugoszláv elnököt szidta, mert főnöke, Šešelj vajda akkortájt éppen vetélkedett Milošević államfővel a nagyszerb nacionalizmusnak nevezett versenyszámban.

– A szerb Krajina, és Glina soha sem lesz Horvátország része, soha sem tér vissza Horvátországba, és ha a szerb radikálisok nyernek a választásokon, akkor Önök a Nagy- Szerbiában, az egységes szerb államban fognak élni, amiből nem engedünk

– jelentette ki a glinai szerbeknek tartott 95-ös nagygyűlésen a szerb elnök, aki akkortájt korántsem volt akkora „békeharcos”, vagy ahogy a horvát RTL fogalmazott olyan „békegalamb”, mint ma.

Akadémiai szintű piszkálódás

A patinás zágrábi Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia szintén a hétvégén hozta nyilvánosságra azt a dokumentumot, amely felsorolja, hogy Szerbiának mit is kelleni teljesítenie, ha az Európai Unió tagjává szeretne válni.

Az irományban többek között az áll, hogy a szerb félnek végleg le kellene mondani „a horvátellenes propagandáról”, amely magában foglalja a bunyevácok kérdését, a horvát és szerb nyelv kérdését, a jasenovaci haláltábor mítoszát és a néhai Alojzije Stepinac érsekkel szembeni magatartását.

Erre viszont a szerb fél hördült fel, „szerbellenes politikai pamfletként”, „usztasa propagandaként” bélyegezve meg a horvát dokumentumot, ügyesen megfeledkezve róla, hogy éppen a szerb akadémia ún. Memoranduma volt az, amely a múlt évszázad & évezred végén előkészítette a miloševići szerb agressziót a volt Jugoszlávia többi tagköztársaságával szemben.

Az ukrajnai háború és az európai energetikai helyzet árnyékában ez a kis perpatvar nem számíthat különösebb érdeklődésre, viszont ha máshol nem is, de Budapesten nem kellene elmenni egy kézlegyintéssel mellette, mert mint Plenković miniszterelnök a múlt héten kifejtette: az új energetikai realitások következtében „Magyarországnak nagyobb szüksége van Horvátországra, mint Horvátországnak Magyarországra”.

Horvátország

Pokolgépes merénylők fenyegettek meg egy abbáziai szállodát és egy kereskedelmi láncot

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

szálloda
A két elkövető (Forrás: Screenshot, HRT)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Miután áprilisban sikertelenül zsaroltak meg egy abbáziai szállodát – a tűzszerészek ártalmatlanították a robbanószerkezetet – a pokolgépes merénylők új áldozatot szemeltek ki, a fiumei székhelyű Plodine kiskereskedelmi láncot, amelynek székhelye közelében, a fiumei Tower Center mellett idéztek elő kisebb robbanást. A rendőrök azután kapták el őket, hogy vasárnap éjjel fél egy tájt felrobbantották a második bombát is, a Pećina városrészben elhelyezkedő egyik bevásárlóközpont közelében. A rendőrség egy horvát és egy német állampolgárt ért tetten, a Fiume szomszédságában található Kostrena nyaralóhelyhez közeli erdőben pedig egy harmadik robbanószerkezetet találtak.

Mondtak is valamit, meg nem is

A hétfői rendőrségi sajtótájékoztató folyamán – nyilván a még mindig folyamatban lévő nyomozás érdekében – eléggé elnagyolt képet nyerhettünk az esetről, amit a következő módon foglalhatunk össze: a rendőrség egy 53 és egy 33 éves személyt ért tetten a Pećina városrészben elhelyezkedő bevásárlóközpont közelében.

Ők folyamatosan zsarolták a Plodine kiskereskedelmi láncot, fokozatosan növelve követeléseiket, hogy végül már mintegy 4,5 millió euró értékű kriptovalutát akarjanak legombolni az üzletláncról.

Szálloda

A fiumei Power Tower, amelynek a lábánál az egyik robbanás történt (Forrás: Twitter)

Minden valószínűség szerint egy nemzetközi bűnszövetkezet akciójáról van szó, amelyben a két letartóztatott férfi csupán végrehajtó volt.

A horvát rendőrség szerint a bűnözők magas technológiai tudással rendelkeznek, nagyon jól ismerik a csúcstechnológiákat és a szoftvereszközöket, amelyeket nemcsak a cselekmények elkövetésére, hanem a cselekmények eltitkolására is használtak.

Fizikailag Horvátországban tartózkodtak és robbanószerkezeteket helyeztek el, ezért a rendőrség úgy tartja, hogy kapcsolatban álltak valakivel, aki Horvátországból származik.

A jelentés értelmében nem használtak hagyományos eszközöket, jelentsen ez bármit is. A hétvégén végzett értékelés után a biztonsági szervek közvetlenül azután tartóztatták le őket, hogy bombát helyeztek el a bevásárlóközpont közelében és késleltetett cselekvéssel aktiválták.

Ilyennel még nem találkoztak

A sajtótájékoztatón a fiumei rendőrkapitányság arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadók „tevékenységének módszertana közvetlen fenyegetést jelentett”.

Ez arra utalt, hogy komolyan kell kezelni a fenyegetést, miközben hatalmas összegeket követeltek.

– Ez az eset példátlan Horvátországban, alkalmazott , tudás, módszerek tekintetében. A felhasznált eszközök alkatrészei csak a sötét weben (dark web) keresztül érhetők el. Ez nagy kihívás volt számunkra. Ezért különösen örülünk annak, hogy sikerült megoldani az ügyet

– közölték az illetékes hatóságok, amelyek a továbbiakban elmondták, hogy az első bűncselekmény Abbáziában történt. A zsarolók (áprilisban) nagy összeget, több millió eurót követeltek kriptovalutában.

Miután a szálloda nem állt kötélnek, nem hajtották végre a kilátásba helyezett bűncselekményt, viszont bombákat helyeztek el az említett bevásárlóközpontok előtt.

Hivatalos jelentések szerint a bűncselekmény egyetlen indítéka a zsarolásból származó anyagi haszonszerzés volt, és nincs szó terrorizmusról vagy egyéb szélsőséges cselekményről.

– Horvát állampolgárokat egyetlen esetben sem fenyegetett veszély. A rendőrség lépéseket tett a további fenyegetések megelőzése érdekében

– mondták a Tengermellék-Hegyvidék megye éber őrei.

– Az egyik eszközt Kostrenában, az erdőben találták meg, mielőtt még a bűnözők elhelyezték volna. Mindkét esetben olyan cégekről van szó, amelyek nagyon jól teljesítenek

– tették hozzá a fiumei zsaruk, akiknek vasárnap Davor Božinović belügyminiszter is gratulált a fogáshoz a Twitteren, elégedettségét fejezve ki a rend őreinek kiváló munkája felett.

Horogra akadt egy EP-s zoofil is

Kékre fényezett cikkünket azzal zárnánk, hogy a Jutarnji list híradása szerint letartóztatták a 47 éves Ivor Ivaniševićet, aki az Európai Parlament munkatársaként ez idáig sikeresen elkerülte a horvátországi elfogatóparancsot.

Néhány nappal ezelőtt akadt horogra Németországban, és jelenleg Belgiumban kiadatási őrizetben van.

Ezekre a lépésekre azt követően került sor, hogy európai szinten éveken át(!) figyelmen kívül hagyták Horvátország európai elfogatóparancsát, hogy aztán négy hónappal az elévülés előtt, és két héttel azután, hogy Ivaniševićet távollétében egy év feltétel nélküli börtönbüntetésre ítélték a zágrábi városi büntetőbíróságon.

Ivaniševićnek két kutyája szexuális bántalmazásáért kell ülnie, de a büntetés kimondásakor azt is figyelembe vették, hogy a világhálón zoofil anyagokat cserélt hasonló gondolkodású és beállítottságú emberekkel.

A bíróság ezen felül 4 278,52 eurós perköltség megfizetésére is kötelezte, amely magában foglalta az állatorvosi szakértői jelentést, a bírósági átalányösszeget és a hallásképességgel kapcsolatos pszichiátriai szakvéleményt.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava