SZAKAD A CÉRNA: Ha csóró vagy, ne egyél fagyit!

Márió szomszédom már vagy két hónapja nem nézi a híradót. Azt mondja, inkább elmegy horgászni, abban nagyobb a ráció, semmint idegeskedjen a rengeteg sületlenségen, amit nyomatnak. Azon felül, hogy száz százalékosan egyetértek vele, még sárgulok is az irigységtől, merthogy ezt a luxust nem engedhetem meg magamnak. Elméletileg ugye, nekem tudnom kellene, hogy mi történik Horvátországban.

Mizu?

Croatiában a “wassup” leginkább úgy írható le, hogy nagy a forgalom, de kicsi a haszon. Milanović köztársasági elnök továbbra is nyomja a szöveget, le sem lehet lőni, Plenković miniszterelnök már nem bírja cérnával, így visszatromfol.

Zágrábban kiraktak egy szívárvány színű padot az egyik téren, jött egy szaki, lefújta feketével, de a polgármesteri hivatal gyorsan felállított egy másikat. Mindeközben az ország őszintén szörnyülködik a spliti cukrászdák árain, az idegenforgalmi idényre készülődve, a derék iparosok felnyomták ugyanis a fagyi árát a csillagos egekbe.

Tessék kapaszkodni: egy gombóc fagylalt több mint két euróba kerül – 16 és még ennél is több kunába (kb. 830 forint). A cukrászok a vállukat vonogatják, a piacgazdaságra kenve a felelősséget, a polgárok viszont azzal érvelnek, hogy miként magyarázzák ezt meg a bömbölő, toporzékoló kisgyerekeknek. A magyarázat persze, egyszerű, csak ezt senki sem szereti hallani: ha csóró vagy, ne egyél fagyit! Punktum.

Valami hasonlót mondott az alkotmánybíróság a bömbölő, toporzékoló ellenzéki a Most (Híd) párt képviselőinek, amikor úgy határozott, hogy a Most által kezdeményezett népszavazás kérdései – amelyek a covidos időkhöz kötődnek – alkotmányellenesek, és így nem lehet őket szavazásra bocsátani. Ezt mindenki tudta előre, már akkor, amikor még az egész ügy csak az aláírásgyűjtés fázisában volt, s ha emlékezetem nem csal, valami olyasmit írtam, hogy még abban az esetben is, ha sikerül összegyűjteni az aláírásokat, az alkotmánybíróság el fogja utasítani a kezdeményezést.

És ez nem kifejezetten horvát, vagy európai találmány, az igazságügy függetlensége olyan téma, amiben csak azok hisznek, akik a demokráciát csillagporos, rózsaszínű póninak képzelik el, és ahol a nép választott képviselői a kora keresztény mártírok erkölcsi tántoríthatatlanságával rendelkeznek. Nem beszélve a rengeteg észről, ami beléjük szorult.

Kifutott témák

A jelesebb témák közül nem említettem, hogy Lucija Lugomer plus-size modell fürdőruhás képet posztolt, mondván, hogy itt a fürdőidény és hogy senkinek sem kellene szégyellni a testét, bármilyen legyen is az.

A bölcseleti magasságból némileg visszahúzza, hogy ügyesen bele van a posztba applikálva a fürdőruha márkája, amelybe kicsorduló idomait préselte, de hát ez van. Piacgazdaság.

A közcímben beígért kifutott témák között első helyen a magyar tenger problematikája van, senki sem emlegeti, magyarázza, járja körül. Megszűnt, elillant, mint a tavalyi hó, akárcsak a Fiume előtt horgonyzó tartályhajó misztériuma. Miután rájöttek, hogy senki sem tudja kideríteni, hogy a szállítmányt képező kőolaj honnan származik, illetve ki a tulajdonosa, a sajtó munkásai más szenzáció után néztek.

Dettó ez történt a magzatelhajtás témájával is, pedig ez tényleg egy csúf kis történet volt. Emlékeztetőül: senki sem volt hajlandó segíteni egy fiatalasszonynak, aki magzatánál halálos kimenetelű daganatot találtak. Végül a szomszédos Szlovéniába kellett utaznia, ahol vállalták a műtétet. Nagy a valószínűsége, hogy Čavajda asszony perelni fogja a Horvát Köztársaságot, és a pert simán meg is nyeri, még a horvát bíróságon is, csak az a kérdés, hogy mikor.