Connect with us

Szlovákia

ÖSSZEFONÓDÁS: Miért nem került (még) hűvösre Fico?

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

sazvazas
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

A szlovák parlament két héttel azután szavazott az eddig háromszoros miniszterelnök, Robert Fico mentelmi jogának felfüggesztéséről, hogy a rendőrök elvitték volt belügyminiszterét, Robert Kaliňákot és egy hozzájuk közel álló ügyvédet. Fico nem várt helyekről kapott segítséget, de nem lélegezhet fel. Szlovákiára most igazi jogállami próbatétel vár, hiszen kormánytagok még sohasem kerültek elé bűnszervezet létrehozásának vádjával. Most sem biztos, hogy az ügy eljut bírósági szakaszba, de más buktatók is vannak.

Az ügyek

Robert Fico miniszterelnök és Robert Kaliňák belügyminiszter a szlovák oknyomozó újságíró, Ján Kuciak és menyasszonyának meggyilkolása után távozott a hatalomból. Az említett újságíró halála előtt egy olyan cikken dolgozott, amely az olasz maffia kelet-szlovákiai ténykedéséről és a szlovák kormányhivatalhoz fűződő kapcsolatairól szólt. A szlovák közvélemény egyből ráragasztotta a kormányra a „maffia” jelzőt.

Azóta kiderült, hogy Kuciakékat más okokból vélhetően egy olyan szlovák üzletember ölethette meg, aki a szlovák politika több résztvevőjével, így a Fico-féle Smerrel is szoros kapcsolatokat ápolt.

Az állítólagos bűnszervezetben elkövetett cselekmények szintén nem újkeletűek, sőt maga Robert Fico “medializálta” őket. Történt ugyanis, hogy a gyanú szerint Fico politikai ellenfelei – az akkori köztársasági elnök, később pártelnökké avanzsáló Andrej Kiska és az azóta a miniszterelnöki posztot is megjáró Igor Matovič – lejáratására használta fel hatalmát.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek az ügyek nem voltak konstruáltak, ugyanakkor adótitkokat, banktitkokat kellett sérteni ahhoz, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek hozzájuk.

Rég várt meglepetés

A szlovák közvéleményt meglepte ugyan a rendőrség fellépése, de számított rá. Már több mint két éve kormányoznak olyan pártok, amelyek a Ficoék felelősségre vonásával kampányoltak és szereztek alkotmányos többséget. A rendőrség új vezetői megkezdték a Fico-kormány ügyeinek feltárását. A rendőrségen belüli harcról és univerzális tanúkról ebben a cikkünkben írtunk.

A nyomozásra szánt viszonylag hosszú idő megnyugtatólag is hathat, mivel azt jelentheti, hogy a rendőrség nem kapkodta el a büntetőeljárás megindítását és megfelelő mennyiségű és súlyú bizonyítékot gyűjtött össze. Másrészről az időveszteség veszélyt is hordozhat magában, mivel a jelenlegi állás szerint Ficoéknak reális esélyük lenne akár ismét kormányt alakítani, ami pedig valószínűleg az eljárás leállítását is jelentené.

Fel kellene hát gyorsítani a folyamatokat, ha eredményt szeretnének.

De még az sem biztos, hogy a bűnüldöző szervek egyáltalán a büntetőeljárás további szintjeire el tudják juttatni az ügyet. Az őrizetbe vétel után előzetes letartóztatásba helyezték Kaliňákot és az ügyekben érintett ügyvédet (aki egyébként a Kuciak-gyilkosság megrendelőjét is védte).

Robert Fico mentelmi jogának felfüggesztése az eljárás szempontjából szinte másodlagos volt, hiszen az eljárás ettől függetlenül halad tovább, ugyanakkor Fico rácsok mögé kerülése komoly jelzés lehetett volna. A letartóztatást ugyanis a bírók tényleg csak indokolt esetben szokták elrendelni, amikor valóban kinéz egy letöltendő szabadságvesztés. Márpedig a bíróság szerint a bűnszervezetben való részvétellel gyanúsított társainál fennálltak a letartóztatás feltételei. De az első komoly kérdés az ügyészséggel kapcsolatban merül fel.

A mostani kormányt megszavazó parlament választotta legfőbb ügyésznek a Sme rodina nevű kormánypárt jelöltjét, Maroš Žilinkát, többek között ellenzéki, így smeres szavazatokkal. Žilinka nem csak oroszbarát kijelentéseiről híresült el, amelyek nagyon kedvesen hangzottak a smeres szíveknek, hanem arról is, hogy leállította a szlovák titkosszolgálat vezetője, a szintén a Sme rodina jelöltjeként megválasztott Vladimír Pčolinský elleni eljárást.

Az ügyészségek úgy általában is erősen hierarchikus szervezetek, de a szlovák büntetőeljárási törvénynek van egy azóta sokat kifogásolt paragrafusa, amely felhatalmazza a legfőbb ügyészt az eljárásba való közvetlen beavatkozásra. A vádemelés pedig ugye állami monopólium, amit az ügyészségen keresztül gyakorol. De van még egy Sme rodinához köthető szál az ügyben.

Fico és a nem várt segítségek

Fico a legutóbbi választások óta folyamatosan erodálja a szlovák közvélemény amúgy sem erős állami szervekbe vetett bizalmát. Nem csak a politikusokat, azaz a kormányt és a köztársasági elnököt, de a rendőrséget, az ügyészséget és a bíróságokat is folyamatosan elfogultsággal vádolta. Az elmúlt két hétben ezt felerősítve politikai célzatú leszámolásról, náci/kommunista eszközökről beszélt.

Fico európai is szinten is megpróbálta narratíváját elterjeszteni. Levelet írt az európai vezetőknek, közülük egyedül a magyar külügyminiszter válaszolt neki, megnyugtatva őt, hogy figyelemmel kísérik az eljárást.

Mentelmi jogának felfüggesztését valószínűleg így sem úszta volna meg, ha nem kerül képbe pártjának korábbi politikusa, Martin Borguľa, aki ma már a kormánypárti Sme rodina frakciójában ül.

Borguľa ügyében szintén érkezni fog egy indítvány a parlamentbe a mentelmi jog felfüggesztésére és ha a Sme rodina képviselői nem akarnak rövid időn belül látványosan kettős mércét alkalmazni, akkor kénytelenek ugyanúgy dönteni mindkét ügyben.

A május 4-i szavazáson a kormánypárti Sme rodina képviselői tartózkodtak a fenti okokból fakadóan, de nem rajtuk múlt. Ha a legerősebb kormánypárt, az Oľano képviselői egységesen szavaztak volna, Fico nem védekezhetne szabadlábon. Két képviselőasszony azonban nem állt be a sorba.

Ez már csak azért is meglepetés, mert Igor Matovič, az Oľano elnöke gyakorlatilag egész politikai agendáját a Fico-ellenességre alapozta. A párt iránti maradék bizalmat úgy kívánják megőrizni, hogy a két renitens képviselőasszonyt kizárják a frakcióból.

Szlovákia érdeke

A szlovák közhangulat már így is felfokozott. A kormány renoméját már kikezdte a sok botrány és a várható feszültségek miatt még inkább népszerűtlenné fog válni. Fico érvelésében is megjelent, hogy az ellene „kreált” ügyekkel csak el akarják terelni a figyelmet a társadalmi bajokról. Pedig a megoldás az lenne, ha a független bíróság dönthetne arról, hogy Fico és társai bűnösek-e vagy sem. Ez lenne a tiszta megoldás, minden más esetben megmaradnának a kételyek.

Ebben persze, benne van az a lehetőség is, hogy a bíróság felmenti őket.

Ez megerősítheti Ficót abban az érvelésében, hogy a hatalommal való visszaélés szerves részét képezi a hatalomgyakorlásnak. De az is benne van a pakliban, hogy ha a büntetőeljárás bármelyik szinten megáll, azt Ficoék ártatlanságuk bizonyítékaként fogják értékelni.

Egy biztos, a szlovák jogállam vizsgázni fog.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

Gázellátás

TESTVÉRISÉG: A szlovákok nem spórolnak a gázzal, pedig lehet, hogy jobban tennék

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

INTERKONNEKTOR Lengyelország és Szlovákia között. A két országot összekötő vezeték teljes hossza 165 km, és ez az egyetlen gázhálózati összeköttetés a két országok között (Forrás: CINEA)
INTERKONNEKTOR Lengyelország és Szlovákia között. A két országot összekötő vezeték teljes hossza 165 km, és ez az egyetlen gázhálózati összeköttetés a két országok között (Forrás: CINEA)
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 2 perc

Minden olyan országban aggódva figyelték a Testvériség gázvezetéket ért csuvasföldi robbanást, amely erősen függ az orosz gázszállítástól, így Szlovákiában is. Még akkor is, ha egyelőre átlag feletti készletekkel rendelkeznek, és hosszabb távon próbálnak függetlenedni a nagy orosz testvértől. Az érintett gázvezeték az orosz gáz fő szállítási útvonala Európába, amelyet 1967-ben adtak át, és Nagykaposnál érkezik Szlovákiába, majd a fővezetékek folytatják útjukat Ausztriába és Csehországba. A riadalmat megelőzendő a Gazprom közölte, hogy a gázszállítás párhuzamos vezetékeken folyik tovább.

Ezen a télen nem is lesz gond

Szlovákia a többi EU-s államhoz hasonlóan felkészült a télre, és szinte 100%-ra feltöltötte a gáztárolóikapacitásait. December 20-a körül ez az arány még mindig kb. 80%-ot ért el (Csehországban 84%), ami az év adott szakaszában átlag felettinek tekinthető.

Ez a kedvező helyzet elsősorban a viszonylag meleg ősznek köszönhető, és nem a megtakarításoknak.

Az Eurostat adatai szerint ugyanis míg az Európai Unióban augusztus és november között a 2017 és 2021 közötti hasonló időszakokkal összehasonlítva 20,1%-kal csökkent a gázfogyasztás, addig Szlovákia a közé a hat tagállam közé tartozik, ahol viszont nőtt (2,6%-kal).

Fékezett gázáremelkedés

A szlovák kormány az utóbbi időben inkább magával volt elfoglalva, és szinte egyedüli EU-s tagállamként még nem nyújtottak segítséget a lakosságnak a gázszámlák kifizetéséhez.

Bejelentették ugyan, hogy legfeljebb 15%-kal nőhet a gáz ára, azonban ehhez el kellene fogadni a költségvetést, ami a kormány bukása miatt kérdésessé vált.

Ha el is fogadják az év törvényét, és a lakosság meg is kapja végre a várva várt segítséget, az még mindig nem azt jelenti, hogy rendben lesz az ország gázfogyasztása, ugyanis a kedvezmények általánosan járnának, és nem ösztönöznének megtakarításra.

Szlovákiának már van tapasztalataa gázkimaradásokkal, hiszen 2009-ben egy rövid ideig akadozott a gázellátás, az ország közvéleménye pedig már akkor megismerkedett a protokollal, hogy a gázhiány egyes fázisaiban mely területek gázellátását korlátozzák.

Magyarországhoz hasonló helyzet – hasonló megoldásokkal?

Oroszországnak az Ukrajnát elkerülő gázvezetékekkel kapcsolatos tervei érzékenyen érintették Szlovákiát, ezért folyamatosan igyekeztek más forrásokból biztosítani az ország gázellátását, amit Oroszország ellen indított inváziója tovább erősített.

Szlovákiának nincs tengerpartja, így az LNG-terminálok közvetlenül nem biztosítanak számára megoldást, ám az alternatív gázvezetékek kiépítésével mégis meg fogják tudni oldani az ország gázellátását.

A szándék az euroatlanti elkötelezettségű kormánynál legalábbis megvan, azonban ez a kormány épp a napokban veszítette el a parlament bizalmát, és ha a kilátásba kerülő előrehozott választásokon az oroszokkal barátibb viszonyt ápoló pártok kerülnek hatalomra, akkor Szlovákia is a Magyarországéhoz hasonló energiapolitikába kezdhet.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Az olvasás folytatása

Szlovákia

“ATOMBOMBA” POZSONYBAN: Kisebbségbe szorult a szlovák kormány

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

matovic sulik 2
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 4 perc

Már a nyár elején lehetett tudni, hogy mozgalmasan fog indulni az ősz, de a nyári tárgyalások helyett a két korábbi jóbarát, Matovič és Sulík bohózata folytatódott. A páros acsarkodásába belefáradt az ország, kisebbségi kormányzás és/vagy előrehozott választások jöhetnek. A Sulík vezette liberális SaS augusztus végéig adott időt a legerősebb kormánypárt elnökének, Matovičnak, hogy mondjon le a pénzügyminiszteri posztról, különben a liberális miniszterek távoznak a kormányból. Az SaS lépése nem volt váratlan, inkább csak kulminált a kormány permanens válsága.

Két jó barát ha összekap

Igor Matovič és Richard Sulík az Oľano, illetve az SaS elnöke korábban országos cimborák voltak. 2010-ben Matovič zöldfülűként Sulík pártlistáján került be a parlamentbe. Együtt buktatták meg saját kormányukat, a jobb sorsra érdemes Radičová-kormányt, pártjaikkal együtt vonultak ellenzékbe 2012-ben és 2016-ban, majd kormányba 2020-ban.

Jellemző, hogy Matovič minden választás előtt arra kérte potenciális szavazóit, hogy ha nem őt, akkor régi harcostársának, Sulíknak a pártját támogassák.

A közös kormányzás azonban már a legelejétől konfliktusokkal volt terhelt. Matovič egy alkotmányos többséggel rendelkező négypárti koalícióval a háta mögött kezdte meg a munkát, amelyben a három koalíciós partnere közül elég volt kettőnek is a támogatása a parlamenti többséghez. Ennek megfelelően ki is használta partnerei csereszavatosságát, amit leginkább korábbi „mestere”, Sulík vett leginkább zokon.

Matovič meglehetősen önfejűen kormányzott, folyamatosan a saját maga által “atombombának” nevezett ötleteit valósította meg, ezek azonban nem nyerték el sem a választók, sem a partnerei tetszését.

Abban, hogy 2021 márciusában Matovič kormányfőként belebukott a Szputnyik-beszerzési botrányba, Sulíknak is komoly szerepe volt, és már akkor is az SaS koalícióból való távozása volt a legerősebb aduja.

Matovič végül nem távozott véglegesen, csak helyet cserélt pénzügyminiszterével, Eduard Hegerrel. Az Oľano elnöke új posztján is folytatta a vad ötletelést, amelyben nem fogta az új kormányfő sem. A pártbéli hierarchia nyilvánvalóan felülírta a kormányon belüli hierarchiát.

A helyzet akkor változott meg gyökeresen, amikor 2021 szeptemberében a legkisebb kormánypárt széthullott és tagjainak többsége Sulíkhoz vándorolt. Ezeknek a történéseknek és a kormánypártokból a függetlenek közé ülő képviselőknek köszönhetően Sulík súlya is megnőtt a koalíción belül.

Szabad-e fasisztákkal együttműködni?

Szlovákiában idén tavasszal egy családsegítő csomag megszavazása körül zajlottak az események. A kötlségvetést évente 1,2 milliárd euróval megterhelő csomagot a pénzügyminiszter Matovič találta ki, a gazdasági minisztériumot vezető Sulík azonban nem látott rá fedezetet, ezért nem támogatta.

Mégis elfogadták az intézkedéscsomagot, amihez azonban az ellenzéki “fasiszta képviselők” támogatása is kellett. Ez pedig már túl volt az SaS által meghúzott vörös vonalon. Előbb felhagytak a koalíciós tanács látogatásával, majd felmondták a koalíciós szerződést, a nyár elején végül nem kerteltek tovább, és közölték, hogy augusztus 30-a után csak egy Matovič nélküli kormányban vesznek részt.

Heger tehát kormányfőként kapott mintegy két hónapot a helyzet rendezésére, majd következett a hosszú tétlen nyár, amelyet a kormány a nyarat pihenésre használta. Sulíkék hiába várták az egyeztetésre szóló meghívókat, partnereik gyakorlatilag csak egyirányú nyilatkozatokat tettek.

A legerősebb kormánypárt kiállt elnöke mellett, mondván Matovič távozása a pénzügyi tárcától való távozása nem oldana meg. A legkisebb kormánypárt maradékát vezető miniszterasszony egy olyan unortodox ötlettel hozakodott elő, hogy a kormányból távozó SaS-szel egy ellenzéki szerződést kellene kötni, amiben vállalják a korábban kormányprogramban lefektetett célok támogatását.

Legalább ennyire életszerű volt a kormányfő, Heger megoldási javaslata is, aki a saját felelősségét úgy próbálta tovább hárítani, hogy egy döntőbizottságot kívánt létrehozni a kormányának két tagja (Matovič és Sulík) közötti viták rendezésére.

Turbulens nyárbúcsúztató

Elérkezett az SaS által határidőként megszabott augusztus 30-a, és mindenki Matovič válaszát várta. A horvátországi nyaralását töltő pénzügyminiszter a kormányülésen online megüzente Sulíkéknak, hogy ha elfogadnak egy 10 pontból álló vállalási listát, akkor hajlandó lemondani. Nyilván a 10 pont gyakorlatilag azokat az ötleteit – atombombáit – tartalmazta, amelyeket az SaS korábban ellenzett.

Sulíkék viszont továbbra is kötötték az ebet a karóhoz, miszerint először Matovičnak kell lemondania, aztán beszélgethetnek a 10 pontról. Ami persze, még mindig nem jelentette azt, hogy el is fogadják azokat.

Sulík valamit sejthetett, mert a saját lemondását még azelőtt leadta a köztársasági elnöknek, hogy elment volna az augusztus 31-i kormányülésre, pártjának további három miniszterétől azonban azt kérte, hogy várjanak hétfőig.

Matovič nem mondott le, szeptember 5-én aztán a miniszterek szintén elballagtak beadni a lemondásukat. Matovič közben felszólította Sulíkot, hogy térjen vissza a minisztériumba megoldani az égető gazdasági problémákat, és ne meneküljön a felelősség elől, Sulík pedig közölte, hogy szívesen visszatér, ha Matovič már nem ül a miniszteri bársonyszékben.

Nem bírja követni? Nem baj, maguk a szereplők sem…

Nagy kérdés, mi lesz a kisebbségbe szoruló kormánnyal. Az SaS ígérete szerint támogatni fogja azokat a kezdeményezéseket, amelyeket korábban is támogatott, de a költségvetés megszavazása például már gondot okozhat.

Újra képbe kerülhetnek a “fasiszta képviselők”, akik kívülről támogathatják a kormányt, ami azonban komolyan ronthatja a Heger-kabinet renoméját.

A legkisebb kormánypárt három képviselője és egy minisztere számára minden posztján eltöltött nap ajándék, a Kollár vezette kormánykoalíciós párt viszont nem nagyon szeretne részt venni kisebbségi kormányzásban, így kézzel fogható közelségbe kerültek az előrehozott választások.

Magyar fronton sem jobb a helyzet

A magyar gyűjtőpártnak tervezett Szövetséget elég rossz passzban találták meg az események. A párt elnöke, Forró Krisztián egyre kevésbé tud integratív szerepet betölteni. Forró végignézte, hogy a korábban általa vezetett pártból alakuló MKP-platform hogyan alkalmazza az erő politikáját a másik két platformmal szemben.

Az október 29-i önkormányzati választások előtt több olyan helyi ellentét is adódott ebből, aminek eredményeképpen a Szövetség MKP-s jelöltjei a Szövetségből kilépő független jelöltekkel fognak megküzdeni.

A legkomolyabb konfliktust az MKP egy másik korábbi elnökének, az MKP-platform jelenlegi vezetőjének, Berényi Józsefnek megyeelnök-jelöltsége okozta, a másik két platform ugyanis megosztó személyiségnek tartja.

A párt megfelelő szervei nem tudtak döntést hozni a megyeelnök-jelölt személyéről, majd Forró alapszabály-ellenesen a kezébe vette az irányítást, és az utolsó lehetséges időpontban bejelentette Berényi jelöltségét.

A Szövetségen belüli ellentétek persze, nem újkeletűek. Ennek megfelelően a párt támogatottsága a parlamenti küszöb környékéről, vagyis 5%-ról 2%-ra csökkent a legfrissebb mérések szerint, míg a pártegyesítésből kihagyott Magyar Fórum a korábbi kimutathatlan támogatottsága után szintén ilyen számokat tud felmutatni.

A feszültség tapintható, és a párt szétesése sem elképzelhetetlen. Főleg ha a gyűjtőpárt elnöke az általa képviselni kívánt közösség érdekében nem tud túllépni korábbi pártszínein, ahogy ez Hegernek sem sikerült egy szinttel feljebb.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Bulgária

SZOVJET FEGYVEREK MÁSODVIRÁGZÁSA: Egy bolgár miniszter szerint Bulgária titokban 4200 tonna fegyvert küldött Ukrajnának

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Grad BM 21
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Bulgária titokban 4200 tonna fegyvert küldött Ukrajnának – írja egy bolgár hírportál, amely az ügyvezető bolgár gazdasági miniszter minapi sajtótájékoztatójáról számolt be. A miniszter közlése szerint ez akkora mennyiségű fegyver, amely 212 nehéz teherautóra férne fel, ezek a járművek közel négy kilométeres sort alkotnának, ha egymás mögé sorakoztatnák fel őket. A The Sofia Globe tudósítása szerint a bolgárok a fegyvereket mindenekelőtt Lengyelországon, valamint Szlovákián és Románián keresztül juttatták el Ukrajnába.

A rzeszówi repülőtér

A háború kezdetétől június 30-ig tartó négy hónapban Bulgáriában 16 millió euró értékű fegyver exportjára adtak ki engedélyt, amelyet Ukrajnába küldtek, leggyakrabban Lengyelország érintésével.

Alekszander Mihailov ügyvezető bolgár gazdasági miniszter közölte, hogy a szóban forgó négy hónap alatt 4200 tonna bolgár fegyvert szállítottak egy ukrajnai határhoz közeli repülőtérre, mindenekelőtt 122 milliméteres lövedékekről van szó, amelyeket a Grad BM-21 rakéta-sorozatvető rendszer használ.

Mihailov, aki a Kintex fegyvergyár korábbi vezetője volt, augusztus 4-i sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy a szállítmányok a rzeszówi repülőtérre mentek, amely mindössze 70 km-re van az ukrán határtól.

Az első négy hónapban, márciustól júniusig 60 repülőgép szállított bolgár fegyvereket erre a repülőtérre, közel az ukrán határhoz

– közölte Mihailov, aki szerint ez azt jelenti, hogy a hatvan repülővel minden nap 70 tonna bolgár fegyvert szállítottak Ukrajnába.

Lehet, hogy a bolgár miniszternek megbízhatók az értesülései, matekból azonban biztosan nem volt jó, mert ha a 4200 tonnát visszaosztjuk 120-szal, ami a négy hónap, akkor az “csak” napi 35 tonna. Ugyanakkor az igaz, hogy ha ezt a mennyiséget 60 repülővel vitték, akkor minden gépre 70 tonna fegyver jutott, de csak minden másnap kellett felszállniuk. Lehetne ez egy érettségi kérdés matematikából.

Visszatérve a témánkhoz, jegyezzük meg itt, hogy a külföldi sajtó szerint a rzeszówi repülőtér az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek fő logisztikai csomópontja.

Az ügyvezető miniszter szavai szerint a fegyverexportra Kornelia Ninova, korábbi gazdasági miniszter jóváhagyásával és aláírásával került sor.

Mihailov reagált arra is, hogy Ninova – aki a Bolgár Szocialista Párt vezetője – ellenzi a bolgár fegyverszállítást Ukrajnának, és többször is tagadta, hogy ilyen exportra sor került.

Állítom, hogy az aláírásával hatalmas mennyiségű fegyvert exportáltak Ukrajnába, és a fegyverszállítási láncban erről mindenki tudott

– mondta Mihailov, aki hozzátette, hogy szavait dokumentumokkal is alá tudja támasztani, de papírokat nem mutatott fel.

Ezt a sajtótájékoztatót azért tartom, hogy bebizonyítsam, Ninova asszony hazudik. Azt állítja, hogy egyetlen bolgár töltény sem került Ukrajnába, ami nem így van. Az aláírásával óriási mennyiségű fegyvert exportáltunk

– jelentette ki az ügyvivő miniszter, aki szerint ez nem minden. Ő ugyan csak a rzeszówi repülőtéren keresztül történő szállításokról rendelkezik adatokkal, de Bulgária más lengyel repülőtereken, valamint Románián és Szlovákián keresztül is exportált fegyvereket Ukrajnába.

Mihailov már áprilisban és júniusban is beszélt arról, hogy Bulgária – Románia és Lengyelország érintésével fegyvereket szállított Ukrajnának, és akkor is elmondta már, hogy a fő fegyverszállítási útvonal Lengyelországon, illetve lengyel közvetítő cégeken keresztül vezet Ukrajna felé.

A történethez hozzátartozik, hogy a most kipakoló ügyvezető miniszter sokáig volt a Kintex alkalmazottja, amelynek vezetését 2017-ben vette át, Kornelia Ninova azonban leváltotta a tisztségről állítólagos szabálytalanságok miatt, amelyekről az ügyészséget is tájékoztatta, ezért itt felmerülhet a személyes bosszú gyanúja is.

Ukrán-bolgár megállapodás

A bolgár parlament május 4-én csak arra mondott igent, hogy ukrán katonai felszereléseket javítsanak Bulgáriában, amiért az ukránok cserében gabonát exportálnának Várnába, és áramot adnának Bulgáriának, de nem hagyta jóvá azokat a javaslatokat, amelyek egyértelmű felhatalmazást adtak volna a bolgár kormánynak, hogy az ország fegyvereket exportáljon Ukrajnának.

Kiril Petkov nem sokkal korábban járt Kijeben, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. A látogatás másnapján a Gazprom bejelentette, hogy Lengyelország mellett Bulgáriának sem szállít több gázt.

Ugyanakkor Bulgáriában leváltották a VMZ-Szopot fegyvergyár vezetőjét, mert nem voltak hajlandók megjavítani az ukrán katonai felszereléseket, amelyekről Kiril Petkov miniszterelnök állapodott meg az ukrán államfővel.

Alig több, mint egy hónappal a bolgár parlamenti döntést követően Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko – aki megpróbálta befolyásolni a májusi parlamenti döntést is – egy televíziós interjúban elmondta, hogy hivatalos jegyzéket adott át a bolgár külügyminisztériumnak, amelyben kérte, hogy Bulgária szállítson szovjet időkből származó fegyvereket Ukrajnának, beleértve ebbe a nehéztüzérségi eszközöket is.

Ilyen rövid időn belül nem várhatok választ, de hasonló felhívásokat fogok küldeni más érintett intézményeknek, például a honvédelmi minisztériumnak is

– mondta Moszkalenko az első kérelem benyújtása után.

Fegyverekre van szükségünk, tarackokról és rakétarendszerekről beszélünk, régi, szovjet fegyverekről, amelyeket tudunk kezelni

– tette hozzá Moszkalenko, ami egyúttal arra is utal, hogy hiába érkezik óriási mennyiségű nyugati fegyver Ukrajnába, ha azt az ottani katonák nem tudják használni, és legszívesebben visszatérnének a szovjet hadakozás korába.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: