Magyarország
120%: Szijjártó szerint a vajdasági magyarok bebizonyították, hogy számíthat rájuk az anyaország
A vajdasági magyar közösség a parlamenti választáson történt rekordrészvétellel bebizonyította, hogy számíthat rá az anyaország, mi pedig azt mondjuk, ők is számíthatnak ránk a következő időszakban – hangsúlyozta külgazdasági és külügyminiszter kedden Szabadkán. Szijjártó Péter kiemelte, a magyar kormány folytatja a munkát, és ezzel folytatódhat a vajdasági gazdaságfejlesztési program is, amelynek nyomán eddig 167 milliárd forintnyi beruházás jött létre a Vajdaságban.
120%
Szijjártó közölte, a vajdasági magyarok minden korábbinál nagyobb számban vettek részt a történelmi jelentőségű magyarországi parlamenti választáson, a több mint 60 900 Szabadkán leadott szavazat a másfélszerese annak, amit 2018-ban adtak le. A vajdasági magyarok ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy folytatódhasson a nemzeti kormányzás Magyarországon.
A tárcavezető megköszönte a vajdasági magyar közösségnek a támogatást, és azt, hogy ennek köszönhetően tovább épülhet a magyar-szerb történelmi megbékélésen alapuló barátság a két ország és a két nemzet között, amelynek a legnagyobb haszonélvezője éppen a vajdasági magyarok közössége.
A szerbek is szavaztak?
A Wikipédia adatai szerint Szabadka közigazgatási község lakossága – amelyhez Szabadka mellett 19 környező falu tartozik – a 2011-es népszámlásás szerint 141.554 fő volt, ebből 50.469 magyar, 38.254 szerb, 14.151 horvát, 13.553 bunyevác, 2.959 roma, 1.349 montenegrói volt. 15.292 ember nem nyilatkozott hovatartozásáról. Ha csak Szabadkán 60 900 szavazatot adtak le, annak azt kell jelentenie, hogy a szerbek is felismerték a magyarországi választások jelentőségét, és tömegesen küldték el a szavazataikat.
A külgazdasági és külügyminiszter kifejtette, hogy rekordokat döntő választásról volt szó, mert “a kormányzó pártszövetség rekordtámogatást kapott, soha egyetlen párt vagy pártszövetség sem kapott annyi szavazatot a demokratikus Magyarország történetében, mint ők ezen a választáson, hiszen több mint 3 millió szavazatról beszélünk, és soha nem volt még annyi képviselőjük az országgyűlésben, mint lesz most.
Hozzátette, hogy a 135 parlamenti képviselő “kényelmes, kétharmados alkotmányozó többséget jelent három kormányzati ciklust követően a negyedik alkalommal is”. Emellett soha ennyi külhoni szavazat sem érkezett be.
A választás ezen felül azért volt történelmi jelentőségű, “mert a magyar embereknek a béke és biztonság, vagy a háborúba történő belesodródás kérdésében kellett döntést hozniuk”, és az emberek egyértelmű döntést hoztak arról, hogy meg kell előzni azt, hogy Magyarország belesodródjon a szomszédságban zajló háborúba.
Szijjártó Péter emellett rámutatott, hogy a választás nemcsak az ország, hanem a nemzet jövőjéről is szólt, mert a magyarok esetében az ország és a nemzet határai nem azonosak. A magyar kormány számára fontos volt, hogy a magyar nemzet minden tagja részt vehessen a döntésben, míg a baloldal megvonná a döntési jogot a határon túl élőktől.
Gazdaságfejlesztési program
A tárcavezető kiemelte, a magyar kormány folytatja a munkát, és ezzel folytatódhat a vajdasági gazdaságfejlesztési program is, amelynek nyomán eddig 167 milliárd forintnyi beruházás jött létre a Vajdaságban.
Örömének adott hangot, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a szerbiai választásokat követően ismét önállóan tud frakciót alakítani a szerbiai parlamentben, és a VMSZ által támogatott elnökjelölt, Aleksandar Vučić tudja folytatni a munkáját a következő öt évben is.
Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter közölte, hogy folytatódnak a stratégiai jelentőségű fejlesztések Szerbia és Magyarország között, a Budapest- Belgrád vasútvonal felújítási munkálatai 2025-re lezárulnak, a Szabadka- Szeged vasútvonalat pedig még az idén üzembe helyezik.
Az ukrajnai háború miatt a Budapest- Belgrád vasútvonal jelentősége még inkább felértékelődik, hiszen ezen az útvonalon tud majd az áru a görögországi kikötőkből Nyugat- Európába jutni, hiszen az ukrajnai útvonalak egy időre ellehetetlenültek.
Szintén újságírói kérdésre válaszolva szögezte le a miniszter, hogy Magyarország minden szankciót megszavazott Oroszországgal szemben, de azt kérte európai partnereitől, hogy legyenek belátással, hiszen Magyarországra “a kőolaj- és a földgázimportra vonatkozó szankciók aránytalan terhet jelentenének, és gyakorlatilag az ország működőképességét ásnák alá”.
– Ezért azt kértük, hogy az európai egység fenntartása és az aránytalan károkozás elkerülése érdekében ne terjesszenek elő olyan javaslatokat, amelyek az Oroszországból Európába irányuló földgáz- vagy kőolajszállításokat korlátozzák
– magyarázta, majd hozzátette, lehet, hogy erről a magyarok beszélnek a leghatározottabban és leghangosabban, de nem csak a magyarok vannak ezen a véleményen.
Közölte, hogy ő maga is határozottan küzdött Brüsszelben azért, hogy az energiaszállítások, kőolaj- és földgázszállítások vonatkozásában ne csak az európai uniós tagországok, hanem a tagjelöltek, így Szerbia is élvezzenek mentességet, és ezt sikerült elérni. Közölte, hogy a változás évekig is eltart, nem lehet egyik pillanatról a másikra új útvonalakat, új mezőket találni.
Három kívánság
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közös sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az április 3-i választásokat megelőzően a VMSZ-nek három célja volt, és mindhárom célt sikerült megvalósítani, vagyis a Fidesz- KDNP nyerte meg a választást Magyarországon, a VMSZ megtartotta parlamenti pozícióját (a korábbi kilenc helyett öt mandátum), és a VMSZ által jelölt Aleksandar Vučić maradt a köztársasági elnök.
– A választásokra való felkészülésben arról beszéltünk, hogy az a célunk, hogy folytatni tudjuk azt a nemzetépítést, azt a közösségerősítést, azt a szomszédságpolitikát, azt a politikát a magyarok és a szerbek között, amit az elmúlt tíz évben elkezdtünk és folytattunk, és hogy ahhoz kérjük az emberek támogatását és legitimitását
– húzta alá. Hozzátette, Szijjártó Péterrel arról egyeztetett, hogy rövid időn belül megfogalmazzák az együttműködés következő állomásait, hogy az együttes munka folytatódhasson.
– Megmaradt az a tengely, amelyet létrehoztunk az elmúlt években. A magyar-szerb kapcsolatok építése töretlen tud lenni az elkövetkező időben is, és azt gondoljuk, hogy ez elsősorban mindannyiunk fontos prioritása, legfontosabb prioritása, figyelembe véve azokat az időket, amelyeknek részesei vagyunk
– zárta szavait Pásztor István.
Szlovákia
Make SLOVAKIA Great Again: Fico nyerte a szlovákiai választásokat
Hét párt jutott a parlamentbe a szeptember 30-án tartott szlovákiai választásokon, és elvileg akár több kormánykoalíció is létrejöhetne, de a legvalószínűbb, hogy Fico újra együtt fog kormányozni korábbi párttársával, Peter Pellegrinivel és korábbi szövetségesével, Andrej Dankoval. Azzal a „kis” különbséggel, hogy nem lesz ott a Híd, hogy féken tartsa őket, így ez most Pellegriniékre várhat. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kérdése mindenképpen az lesz, hogy Szlovákia a továbbiakban szállít-e fegyvert Ukrajnának. A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.
Politikai térkép választások után
Az első exitpollok szerint a jobbközép pártoknak jó esélyük volt parlamenti többséget szerezni, de a lassan csordogáló eredmények folyamatosan lelohasztották a Progresszív Szlovákia kedvét.
Mindezek ellenére a jobbközép oldal elég jól optimalizálta a szavazatait, hiszen csak a volt kormányfő, Eduard Heger nevével fémjelzett Demokraták és a nőügyeiről híres/hírhedt, és végül az ezekbe belebukó volt kormánytag, Boris Kollár pártja maradtak ki a parlamentből.
A jobbközép populizmus azonban továbbra is jelen marad a szlovák politikában az Igor Matovič vezette Oľano és a Richard Sulík vezette SaS-nek az előadásában.
A normális pártok után vágyódó, ám a liberális túlzásoktól ódzkodó választók számára a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelentett mentsvárat, amely az elmúlt két választáson alig maradt a küszöb alatt, most viszont magabiztosan sétált be a parlamentbe.
Az oroszbarát oldalon elvesztegetett voksoknak tekinthetők a fasiszta Republikára és a FIDESZ propagandáját visszhangozó, egységpártnak tervezett Szövetségre leadott szavazatok, ezek a pártok pár tized százalékkal ugyan, de elmaradtak a parlamenti küszöbtől.
A Smer mégsem búslakodik, hiszen a Republika részben nehézséget is okozott volna számára a koalíciós tárgyalások során, helyettük az újjáalakult régi szövetségesükkel, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) tárgyalhat az együttműködésről, amely a 2020-as választási kudarc után visszatért a parlamentbe.
A Republikával nem tűnnek el az oroszbarát szélsőségek a képviselői sorokból, egy részük korábban már a Smernél, más részük az SNS-nél landolt.
A Pellegrini vezette Hlas királycsinálóként tetszeleghet, de valószínűleg megtanulta a leckét, mert amikor hírbe hozták a Progresszív Szlovákiával, egyből csökkenni kezdtek a preferenciái, és elveszítette vezető helyét a népszerűségi versenyben.
A diplomatikusabb kiadású, de alapvetően a Smerrel egy tőről fakadó, nemzeti érzelmekkel és rendpártisággal átszőtt szociáldemokrácia papíron akár a jobbközép pártokkal is összebútorozhatna, de a párt képviselőinek nyilatkozatai alapján ez egyre kevésbé valószínű.
A Hlas még bepróbálkozott azzal, hogy az SNS-t a KDH-ra cseréli, de nem csak a Smer és az SNS szoros szövetségét kellene megbontania, hanem a KDH-t is rá kellene beszélnie a Smerrel való együttműködésre, ami nem túlzottan valószínű.
Játszd újra, Fico!
Az új kormány tehát újrajátszhatja a 2016-2020 közötti kormány felállását a Híd nélkül. Akkoriban Bugárék voltak azok, akik visszafogták Ficoékat, és így Szlovákia megmaradt euroatlanti irányultságú államnak, mi több, az EU magjához való csatlakozást tűzte ki célul a most Brüsszelt ostorozó Fico.
Ezért most Pellegriniékre várhat a Smer kampányában tapasztalt harsányság mérséklése. A 150 fős parlamentben a három párt viszonylag szűk többséggel, 79 mandátummal rendelkezne.
A gyenge pont a több nemzeti szubjektum által újjáélesztett SNS lehet, amelyet nem lesz könnyű egyben tartani a kompromisszumokkal járó döntések során.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy Szlovákia szállít-e a továbbiakban fegyvert Ukrajnának. Ebben a Smer és az SNS határozott véleményével szemben a Hlas látványosan maszatolt, de hamarosan kiderül, hogy csak a választások előtti óvatosság vezérelte, vagy valóban vannak elvi megfontolások is a kevésbé harcias álláspont mögött.
A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.
Az egységpártnak tervezett Szövetség a hidasok távozásával ideológiailag megbillent, de be tudta gyűjteni azokat a Híd-szavazókat, akik számára hívószó a magyar érdekképviselet.
2020-hoz képest 112 000-ről 130 000-re növelték a szavazatszámot, ami azt jelenti, hogy a 2020-as 60 000 Híd-szavazat harmadát tudták csak megszerezni. A korábbi hidasok fele most szlovák pártra szavazott és csak a maradék választotta a Hidat és a Magyar Fórumot.
Az, hogy a Szövetség a Híd-szavazók szétrebbenése és a magyar kormány hathatós támogatásának ellenére sem jutott be a parlamentbe, azt is jelenti, hogy a Szövetségnek nincs több tartaléka.
A társadalom FIDESZ, illetve a Smer (és részben Matovič) által erőltetett megosztottsága csak a többségi közösségben vezet eredményre, egy 8%-os kisebbségnél legfeljebb a most elért 4,4%-ra lehet elég.
A Szövetség vezetői elszalasztották a nemzeti ideológiákon felülemelkedő egységpárt kialakítását, amikor az MKP-sok mindenáron be akarták kebelezni a másik két pártot, ezért nem maradt más hátra a magyar politikai szereplők számára, hogy szlovák partnereket keressen.
Ezt a Szövetség politikusai is elismerték a mostani választási eredmények értékelése során.
Merre tovább MKP?
Nagy kérdés, merre vezethet a korábbi MKP-sok útja. Egyrészt adná magát Igor Matovič pártja, hiszen a platform vezetője, Berényi József tanácsadója volt kormányfősége idején, a párt új üdvöskéje, Gyimesi György pedig a képviselője.
Külön pikantériája a választási eredményeknek, hogy képviselő lett az a Tankó Vilmos, aki a listák leadásakor elígérkezett mind az Oľanohoz, mind a Szövetséghez, de végül Matovičot választotta. Az ügy kapcsán okirathamisítás gyanúja is felmerült, hiszen Tankó tagadta, hogy aláírt volna a Szövetséghez.
EGY AZ IRÁNY: Egymásra találtak, így már négyen vannak
Kapcsolódó cikk
3+1: Nem csak Orbán, hanem Vučić és Dodik is az elsők között gratulált Ficónak
Az MKP-sok számára a másik lehetséges irány az általuk korábban sokszor szidott Smer, ami feltehetőleg nem lenne ellenére a FIDESZ-nek sem. Bár a Szövetség határozatban foglalta, hogy kizárja a Smerrel való együttműködést (ami akkor inkább fricska akart lenni a korábban a Smerrel együtt kormányzó Hídnak), de Gyimesi a kampányban már a határozat elavultságáról beszélt, holott korábbi pártja éppen a Smerrel való szembehelyezkedésből nőtte ki magát.
Szétforgácsolódtak a korábbi hidas szavazók, akiknek a nagy része euroatlanti irányultságú. A párt korábbi tagjai, szimpatizánsai tűntek fel több szlovák párt listáján is, így képviselő lett a Hlas színeiben Erik Vlček, kajakos olimpikon, a PS színieben pedig Martin Dubéci, a SaS listáján pedig Ravasz Ábel, a párt korábbi alelnöke szerepelt.
Nehéz feladat lesz őket újra egy zászló alá terelni a megmaradt hidasokkal, pedig a nyugatbarát szlovákiai választók számára egy ilyen kezdeményezés a kisebbségi ügyekben szervezetten fellépő alternatívát jelenthetne.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság