Egyesült Államok
EGÉR AZ ELEFÁNTNAK: Hogy dübörög alattunk a híd; Egyesült Államok-Horvátország Fórum Zágrábban

Anthony Blinken külügyminiszter videoüzenetben szögezte le: a Horvátország elleni támadás az USA elleni támadás is. Az Egyesült Államok és Horvátország közötti diplomáciai kapcsolatok létesítésének 30-dik évfordulója alkalmából Zágrábban megkezdődött az Egyesült Államok- Horvátország Fórum.
Fontos megkülönböztetés
A Fórum első napján a maga fizikai valójában Zoran Milanović horvát köztársasági elnök, Gabriel Escobar, Biden elnök balkáni különmegbízottja és Marisa Lago az amerikai kereskedelmi államtitkár helyettese vett részt.
Az amerikai vendégek a Fórum megnyitása előtt felkeresték Andrej Plenković miniszterelnököt, ahol Escobar egy órás magánlátogatás keretében a bosznia-hercegovinai helyzetről beszélgetett a horvát kormányfővel.
.@SecBlinken opened the U.S.- Croatia Forum this morning in Zagreb with a message of friendship to the people of #Croatia. pic.twitter.com/WBPzDYVsks
— U.S. Embassy Zagreb (@USEmbZagreb) April 4, 2022
A Fórumot Anthony Blinken amerikai külügyminiszter nyitotta meg videoüzenetével, amelyben a két ország kétoldali együttműködését és szövetségesi viszonyát méltatta, külön hangsúlyozva, hogy egy esetleges Horvátország elleni támadás az Egyesült Államok elleni támadást is jelentené .
Marisa Lago, az amerikai kereskedelmi államtitkár helyettese egyúttal bejelentette, hogy a Global Entry program hétfői aláírása után a horvát állampolgárok még egyszerűbben utazhatnak az USA-ba.
Ez a program, amely az ősz óta érvényes vízumentességen felül még inkább felgyorsítja az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal által engedélyezett utasok számára a belépést, jelenleg Horvátországon kívül csak három európai országot foglal magába, Németországot, az Egyesült Királyságot és Svájcot.
Lago egyúttal reményét fejezte ki, hogy a kettős megadóztatás elkerüléséről szóló megállapodást a két parlament már a közeljövőben ratifikálja.
Ukrajna nem demokrácia
Zoran Milanović köztársasági elnök, mindenki kedvenc duplanullás titkos ügynöke, ismét formában volt. Kifejtette, hogy a háborús években egyedül Amerika volt az, aki konkrét módon segítette a függetlenedni vágyó Horvátországot, míg az Európai Unió „töltőtollakat, könyvecskéket és okos tanácsokat küldött”.
– Horvátország a NATO-ba kizárólag az Egyesült Államok miatt lépett be
– sziporkázott ismét Milanović, ezzel hangsúlyozva a két ország közötti szövetségesi kapcsolatokat.
A horvát elnök az újságírók kérésére kommentálta a magyarországi és szerbiai parlamenti választások eredményeit és „szarkazmus nélkül”, őszintén gratulált a győzteseknek.
A magyar választásokra csupán burkoltan reagált, mondván, hogy a más országokkal való viszonyokban nem kell senkit sem kioktatni olyan belső kérdések kapcsán, hogy milyen osztályok lesznek az iskolákban, és milyen tanterv szerint tanulnak a gyerekek Varsóban, vagy Budapesten.
– Ez az ő dolguk, punktum. Szét fogjuk verni az EU-t, ha túlhajtjuk a kozmopolita moralizálást
– mondta Milanović.
Szerbiával kapcsolatban már bőbeszédűbb volt. Kifejtette, hogy a szerbeknek el kell végre dönteniük, hová szeretnének tartozni. Földrajzilag kétségkívül nyugaton vannak, az Oroszországhoz való kötődésük ugyanakkor irracionális.
– Oroszország, amelynek Szerbia csupán valamilyen elmosódott lábjegyzetet jelent, messze van, az EU és a NATO viszont közel
– kezdett földrajztudományi fejtegetésbe a horvát elnök, aki egyúttal annak a kívánságának is hangot adott, hogy Szerbiával jó kapcsolatokat építsen ki hazája.
Az Ukrajnából érkező híreket Milanović nem volt hajlandó kommentálni, mondván, hogy nem tudja, mi történik, s a háborús helyzetre való tekintettel a legokosabb amit megtehet, hogy megvárja amíg véget érnek a harci cselekmények, és bizonyított tények alapján formálhat véleményt.
Viszont ezen a ponton előbújt belőle Zoki Bond, aki zavaros fejtegetés keretében kimondta, hogy Oroszország autoriter állam, de Ukrajna sem kifejezetten demokrácia.
– Ha az lenne, már megkezdte volna a tárgyalásait az EU-val, de Ukrajna se nem Románia, se nem Horvátország. Egyszerűen nem ugyanaz
– mondta a Hatlövetű Milanović, és még hozzátette, hogy két demokrácia között elképzelhetetlen a háború, és ezt angolul is megismételte, hogy az egész világ megértse:
– Democracies don’t go to war. It’s a fact.

Bosznia
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.
Amerikai erődemonstráció
A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.
Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.
A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.
A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”
James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.
A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.
Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)
Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”
A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”
Az amerikai külügy bekeményít
A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy
- lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
- lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
- lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
- lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.
Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.
A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.
Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.
Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.
Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.
De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.
A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.
Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.
Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt
A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.
Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.
Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?

RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)
Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.
Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.
A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.
Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.
Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.
Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.
Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.
A Crnadak által kora délután adott interjú „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.
Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.
Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.
Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.
Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.
-
English5 nap telt el azóta
Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia
-
B A Balkanac5 nap telt el azóta
Lábakelt Piroska és az ő színes társasága
-
Szerb Köztársaság6 nap telt el azóta
Dodik szerint Putyin nem a háború barátja, a szerbeknek ad templomot és konzulátust
-
Szerbia3 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát