Connect with us

Horvátország

ENERGETIKAI KIRAKÓS: A horvát LNG-sejkek ugyan még odébb vannak, de ki tudja, mit hoz a jövő?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

plenkovic jansa
A cikk meghallgatása

Jelen pillanatban még nincs baj. Az Ukrajnát átszelő gázvezetékek illetve az 1-es számú északi áramlat teljes kapacitással nyomja az orosz gázt Európa felé, nem sok változott a háború ellenére. Viszont mindenki szerfelett ideges, mert abban az esetben, ha az oroszok tényleg elzárják a gázcsapokat, az Unió olyan energetikai válságban találja magát, amire még nem volt példa a történelem folyamán. És valahol itt kell keresni a választ arra a találós kérdésre, hogy miért nem zárta le Zelenszkij ukrán elnök a szelepeket, ahelyett hogy látványosan azt követeli, hogy az EU mondjon le az orosz gázról?

Mindenhol másmilyen a válság

Az energetikai válság nem sújtaná ugyanúgy az EU országait. Egyértelmű, hogy Franciaország az atomerőműveknek köszönhetően sokkal fájdalommentesebben megúszná, mint Németország, és így tovább.

A lengyelek történelmi reflexből keménykednek, csendesen azt remélve, hogy Washington nem hagyja őket cserben, és hogy valamiképpen majd az Amerikából érkező cseppfolyósított gáz és a lengyel szénerőművek majd átsegítik őket a dolgok nehezén.

Az osztrákok egyértelműen pánikban vannak, a magyarok és szerbek vakaróznak, pláne az utóbbiak, miután a bolgárok – nyilván nem önszántukból – belengették annak lehetőségét, hogy lezárják a keleti áramlatot.

Viszont a horvátok virítanak, mert nemcsak hogy időben beüzemelték a krki LNG-kikötőt, de a 2019-es koncesszió alapján kutatásokat végző kanadai Vermilion cég Vukovár- Szerém megyében 3 helyen is jelentős földgáztartalékokra bukkant, ezek közül kettő Cerić és Berak (Vukovár és Vinkovce közelében) már idén elkezdi a termelést.

Az előrejelzések szerint a szlavóniai mezők évi 285 millió köbméter földgázzal járulnak hozzá a horvát földgáztermeléshez. Ezzel az ország belső forrásokból fedezni tudja az ország kicsit több mint 2 milliárd köbméteres évi fogyasztásának körülbelül 40 százalékát.

A Vermilion ugyanakkor azt is bejelentette, hogy Újlaknál (Ilok) is talált földgázt, amelynek kiaknázáshoz már építik a szükséges vezetéket Ójankovác községben. Szóval a horvátok biztonságban vannak, ami a földgázt illeti, bár ez még nem jelenti azt, hogy elégedettek a zavaros piaci helyzettel.

Az orosz földgáz nem csak azért fontos Európa számára, mert ki tudja elégíteni a kontinens szükségleteit, de azért is, mert az orosz földgáz lényegesebben olcsóbb a bármely más forrásból érkező gáznál.

Eine kleine választási segítség

A kijevi utazásáról elhíresült szlovén miniszterelnök, Janez Janša – akit a BALK veteránjai még a ljubljanai Mladina ifjúsági magazin egykori főszerkesztőjeként ismernek – a hétvégén feltűnt Zágrábban, és Plenković kollégával nagy egyetértésben magyarázta, hogy sikerült megállapodásra jutnia a horvát féllel a Szlovénia felé vezető gázvezeték áteresztőképességének növelésében, ami biztosítaná az évi kb. 1 milliárd köbméterre rúgó szlovén szükségletek teljes mértékű fedezését a krki LNG-terminál közvetítésével.

Hogy az örömteli eseménynek valami köze lehetett a szlovéniai, április 24-ére kiírt parlamenti választásokhoz, azt somolyogva Andrej Plenković horvát miniszterelnök is megerősítette, amikor a két ország közötti, tengerhalászattal kapcsolatos bonyodalmak megoldásáról beszélve, hozzátette, hogy a két ország még mindig nyílt határrendezési vitáját “Janša következő megbízatási idejére hagyták”.

A szívmelengető egyetértést teljessé tette az is, hogy Plenković egyértelműsítette: Horvátország érdekelt a krškoi atomerőmű második blokkjának építésében. Ebben a horvát fél 50-50 százalékos alapon szeretne részt venni, azaz magára vállalná a munkálatok elvégzéséhez szükséges eszközök felét.

Ez olyan 3 milliárd és még valamennyi eurót tesz ki, de az atomerőmű bővítése úgy sem holnap lesz, mert a.) a szlovén félnek még egy csomó adminisztratív ügyet kell elintéznie és b.) ha egyszer végre nekiállnak, az építkezés 10 évig fog tartani.

Plenković egyúttal megválaszolta azt a kérdést is, hogy milyen mértékben lehet növelni az LNG terminál kapacitását. A horvát kormányfő szerint ezt már bizonyos mértékben megnövelték, 2,6 milliárd köbméterről 2,9 milliárdra, azzal hogy további átalakításokkal ezt legtöbb 3,5 milliárdra növelhetik.

Ezzel az LNG-történet még közel sincs kimerítve, ugyanis a Fiume közeli kikötőhelyek (Krk, Bakar) vízmélysége miatt, az esetleges Közép- Európát ellátó nagyteljesítményű LNG-terminálnak/termináloknak az Adrián máshol nagyon nincs helyük.

Hogy ne legyen minden ilyen unalmas, arról a horvát kőolajvezeték, a JANAF igazgatósága gondoskodott. Közleményében az olvasható, hogy miután a szerbiai kőolajvállalat, a NIS az orosz Gazpromnyefty többségi tulajdonában van, ezért az érvényben lévő szankciók következtében május 15-től a horvátok beszüntetik a kőolaj szállítását Szerbia felé.

A 2022-re szóló éves szerződést januárban írták alá, és 3 millió 200 ezer tonna kőolaj leszállításáról szólt.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava