Connect with us

Csehország

BÁTOR VÁLLALKOZÁS: Kijevben tárgyalt az ukrán elnökkel a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

miniszterelnokok
i.trackmytarget
Olvasási idő: 3 perc

Megérkezett az ukrán fővárosba Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és szlovén kormányfő, valamint Jarosław Kaczyński lengyel miniszterelnök-helyettes – derül ki Morawiecki kedd esti Facebook-bejegyzéséből. Hírügynökségi jelentések szerint a három kormányfő útját titokban készítették elő, és végül vonattal sikerült bejutniuk az ukrán fővárosba. Az Európai Tanács nevében Kijevbe látogató vezetők már találkoztak is Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki nagyra értékelte a bátorságukat.

Külföldi vendégek

Az Ukriinform ukrán hírügynökség beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi találkozón tájékoztatta Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Janša szlovén miniszterelnököt az orosz agresszióról és az ország általános biztonsági helyzetéről.

Ami a fegyvereket illeti: a jelenlegi helyzet, amelyben vagyunk, veszélyes. Általánosságban elmondható, hogy veszélyes az országban. Mélyen meghajolunk Önök előtt (a látogatásért). Ma például Kijevben több lakónegyedet ágyúztak, és minden területet lőnek Nyugat-Ukrajnában, a lvivi régióban

– jelentette ki az ukrán elnök, aki szerint az oroszok valószínűleg azt gondolták, hogy az emberek szívesen látják őket.

Arra számítottak, hogy a lakosság bizonyos százaléka támogatni fogja őket

– fogalmazott Zelenszkij, aki arról is tájékoztatta a Kijevbe látogató cseh, lengyel és szlovén miniszterelnököt, hogy az Ukrajnába betörő orosz csapatok között más országok képviselői is vannak.

Olyan nyelven beszélnek, amit nem értünk. Vagyis vagy Szíriából, vagy máshonnan hozzák őket

– tette hozzá az ukrán államfő.

Korábban Denisz Shmihal ukrán miniszterelnök arról tájékoztatta az ukrán hírügynökséget, hogy a Kijevben tartózkodó Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, Petr Fiala Csehország miniszterelnöke és Janez Janša szlovén kormányfő Ukrajna további támogatásáról tárgyalt.

Lengyelország, Csehország és Szlovénia miniszterelnöke március 15-én, kedden érkezett Ukrajnába. Az Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziójának kezdete óta ez az első ilyen szintű nemzetközi látogatás Kijevben.

Mit mondtak a vendégek?

Némileg a közösségi médiának köszönhetően az is kiderült, hogy mit mondtak a Kijevet felkereső külföldi kormányfők. Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint az Európai Unió támogatja Ukrajnát, amely számíthat a barátai segítségére, ami pénzre váltva akár több, mint 20 milliárd eurós támogatást is jelenthet.

A lengyel miniszterelnök Kijevben megjegyezte azt is, hogy most a történelmet a háború sújtotta ukrán fővárosban írják, ahol a szabadság harcol a zsarnokság világa ellen, és ahol most “mindannyiunk jövője forog kockán”.

Mindenekelőtt érdemes hangsúlyozni, hogy Kijev több mint 20 napja védi magát, és ezzel az alapvető európai értékeket is. Ukrajna ma a szabadság, a függetlenség, a választás szabadsága és a demokrácia védelmének frontján áll

– jelentette ki Morawiecki, aki barbár támadásnak nevezte az orosz agressziót, és úgy nyilatkozott, hogy minél hamarabb meg kell állítani ezt a Keleten zajló tragédiát. Morawiecki szerint az ukrajnai háború egy kegyetlen zsarnok tetteinek eredménye.

A háború miatt "a világ elveszítette a biztonságérzetét, ártatlan emberek halnak meg és elveszítik egész életük munkájának gyümölcsét

- fogalmazott a lengyel kormányfő.

A szlovén média idézte Janez Janša szlovén miniszterelnököt, aki arról tájékoztatta az ukrán vezetést, hogy Kijev felé tartva megkereste őt az OECD főtitkára, aki elmondta neki, hogy az OECD egy nagy csomagot készít elő az ukránok megsegítésére az ország újjáépítésében a háború után.

Ez lesz a témája a következő OECD-találkozónak is. Azért vagyunk itt, hogy elmondhassuk, az Ön küzdelme, a mi harcunk is, és együtt győzni fogunk. Dicsőség Ukrajnának!

– zárta az ukrán elnökhöz intézett szavait a szlovén miniszterelnök.

A lengyel, a cseh és az szlovén politikai vezetők kijevi látogatását reggel a varsói kormányfői hivatal jelentette be. Kijevben Morawiecki, Kaczyński, Fiala és Janša az ukrán elnökkel és a kormányfővel, Volodimir Zelenszkijjel, illetve Denisz Smihallal találkozott.

A varsói kormányfői hivatal közölte: a politikusok az Európai Tanács nevében indulkak Kijevbe, a látogatás célja, hogy megerősítsék az Európai Unió támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége számára, valamint bemutassák az ukrán államnak és társadalomnak szánt széleskörű támogatási csomagot.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Afganisztán

BABIŠ ISMÉT LEFIZETNÉ ERDOĞANT: A cseh miniszterelnök szerint a migráció megállítása érdekében Törökországgal kell tárgyalni

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

E M8FIqXsAQf3V
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 1 perc

Az Európai Unió sem az illegális migráció elleni küzdelemmel kapcsolatban, sem a schengeni térség Nyugat-Balkánnal való kibővítését illetően nem rendelkezik világos stratégiával – jelentette ki Andrej Babiš cseh kormányfő szerdán reggel újságíróknak nyilatkozva a prágai katonai repülőtéren, mielőtt elindult volna Szlovéniába a Bledi Stratégiai Fórumra (BSF). A prágai rádió jelentése szerint Babiš úgy nyilatkozott, hogy az EU-nak tárgyalnia kell Törökországgal az illegális migráció visszaszorításáról.

Már nincs nyitott ajtó

A tanácskozás központi témája idén Európa jövője.

Andrej Babišnak meggyőződése, hogy az afganisztáni helyzet alakulása következtében – ahol a tálibok átvették az ország ellenőrzését – az Európai Uniónak elsősorban Törökországgal kell majd tárgyalásokat folytatnia. 

Európát meg kell védeni az illegális migrációtól

– szögezte le a cseh kormányfő, aki megismételte, hogy a schengeni rendszer 2015-ben – amikor Németország meghirdette a “nyitott ajtó politikát” – nem volt működőképes.

Magyarország volt az egyetlen ország, amely jól működött

– hangsúlyozta Babiš, méltatva a migrációs válság tetőzése idején hozott magyar kormányzati intézkedéseket.

Magyarázatot kell kapnunk arra, hogy Bulgária, Románia, Horvátország és Szerbia miért nem tagjai még a schengeni térségnek

– jegyezte meg a cseh miniszterelnök, aki rámutatott arra, hogy a cseh kormány ismételten szót emelt ezen országok csatlakozása mellett a schengeni térséghez, véleménye szerint ugyanis ezeknek az országoknak a schengeni befogadása megkönnyítené Európa határainak védelmét a menekültekkel szemben.

Adjunk pénzt a “ szultánnak”?

A bledi fórum másik fontos témája Afganisztán, miután a tálibok átvették a hatalmat az országban. Ennek fényében nemzetközi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a következő egy évben afgánok milliói léphetnek be menekülteként más országokba.

Ezzel kapcsolatban Babiš megjegyezte, hogy az afganisztáni tapasztalatok elgondolkodásra késztetnek, véleménye szerint azonban ki kell várni, hogyan alakul az ottani helyzet a tálibok hatalomátvétele után.

A cseh kormányfő szerint egy esetleges afgán migrációs hullám megállítása érdekében elsősorban Törökországgal kell tárgyalni. Véleménye alapján az Európai Uniónak ismét pénzt kell felajánlania Ankarának, hogy Törökország gondoskodni tudjon a migránsokról.

Az Európába irányuló korábbi menekülthullám idején az EU megegyezett Törökországgal, hogy a migránsok megállítása fejében több millió eurót fizet neki.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Csehország

JÓ VÁLÁS VOLT: Fakuló csehszlovák nosztalgia

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

2021 06 25 163038 removebg preview 2
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

 
A kilencvenes években három kommunista/szocialista ország esett szét: a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia. Az első kettő esetében a mai napig nem alakultak ki tiszta viszonyok, az utódállamok jó része azóta is nyögi az akkori események következményeit. Más a helyzet Csehszlovákia esetében. Csehszlovákiát nem szétverték, Csehszlovákia nem széthullott, hanem egyszerűen csak szétvált. Az embereket nem kérdezték meg a döntésről, pedig nagy többségük ellenezte az önálló államok létrejöttét. Az évek előrehaladtával Csehország és Szlovákia lakói is egyre elégedettebbek lettek az önállósággal, és a jó kapcsolat megmaradt közöttük.

Élt 74 évet 🖤

1918. október 28-án egy olyan többnemzetiségű állam jött létre Csehszlovákia néven, amelyben a cseheknek és a szlovákoknak is szükségük volt egymásra. A csehszlovakizmus jegyében cseh vezetésű egységállam alakult, amelyben több német élt, mint szlovák, miközben a magyarok aránya is meghaladta az összlakosság 5%-át, a ruszinok aránya pedig 4% körül mozgott.
A hitleri Németország térfoglalása idején egy rövid időre megalakult az önálló, ám bábállamként működő Szlovákia. A II. világháború után újraalakult Csehszlovákia, igaz már Kárpátalja nélkül és jelentős német és lakosságtól is megszabadultak a deportálások során.

A ’60-as években Csehszlovákia szövetségi állammá alakult át, amely forma a rendszerváltás után is megmaradt, csak a szocialista jelző maradt el az országrészek nevéből. Rövid vita bontakozott ki, hogy kötőjellel vagy kötőszóval kapcsolódjon egymáshoz a két tagköztársaság neve. Így jutottak el 1992-ig.

Kulturált válás

1992-ben ugyanis választásokat tartottak, mely után a cseh és a szlovák fél Václav Klaus, valamint Vladimír Mečiar vezetésével tárgyalóasztalhoz ült, hogy rendezzék közös dolgaikat. Ennek során Klaus azt javasolta, hogy kísérletezgetések helyett váljanak szét önálló államokra, amiben meg is egyeztek.

A legjobban azt sérelmezték a csehszlovák állampolgárok, hogy nem kérdezték meg őket, pedig a népszavazások nem sokkal később reneszánszukat élték. Évtizedekkel később is a szlovákiaiak kétharmada szerint referendumot kellett volna tartani a kérdésben.

Előképként tekinthetünk az ebben az időben felbomló nagy (javarészt) szláv szövetségi államokra (a Szovjetunióra és Jugoszláviára), és adódik a gondolat, hogy talán a konfliktusokat megelőzendő dönthettek a békés szétválás mellett. A további okokat keresve megjegyezhetjük, hogy az államberendezés kissé túlbonyolított volt az egyidőben működő három (szövetségi, cseh és szlovák) kormánnyal.

A valódi okok azonban valószínűleg ott keresendők, hogy az akkori cseh és szlovák vezetésnek mások voltak az elképzelései az ország(ok) jövőjével kapcsolatban: Csehország mielőbb integrálódni szeretett volna a nyugathoz, Szlovákia pedig kelet felé kacsingatott.

A szétválás után az irányok meg is maradtak, hiszen a nagyjából 1998-ig tartó Mečiar-korszak idején egy autoriter állam kezdett kialakulni, alvilági, titkosszolgálati leszámolásokkal fűszerezve.

1998 után Szlovákia visszatért a nyugati útra és bátor lépésekkel, komoly átalakításokkal, reformokkal rohamtempóban megkezdte a felzárkózást. Ez olyannyira jól sikerült, hogy tagja lett a NATO-nak, részese lett az EU 2004-es nagy bővítésének és a V4-es országok közül egyedüliként még az eurót is bevezette.

A szlovák önállóság közben már nem csak Mečiar és a Szlovák Nemzeti Párt szívügye volt, hanem szépen lassan konszenzus alakult ki az önálló Szlovákia létrehozásának helyességéről.

De mit szóltak mindehhez az emberek?

1990-ben csupán a szlovákiai lakosok 10 százaléka szeretett volna saját államot, de a szétváláskor is csupán 35% támogatta a lépést, 65% ellene volt.

Minél idősebbek az emberek, annál inkább éreznek nosztalgiát a közös állam iránt, de nyilván saját fiatalságuk emlékeit is kivetítik a csehszlovák időszakra.

A csehszlovákiai magyarok különösen féltek az önállóvá váló Szlovákiától. Ahogy azt a Mečiar-korszak bebizonyította, nem is alaptalanul, hiszen ezután indult meg a magyar nyelvhasználat elleni táblaháború és névháború.

De hogy miért nem akartak elválni a csehek és a szlovákok? Csehszlovákia létrejötte önmagában is régi álmok megvalósulása volt, és bár tapinthatóan létezett cseh és szlovák ellentét (a gazdag és szegény rokonok viszonyrendszerének minden pozitív és negatív oldalával együtt), a közös ellenségek és a közös élmények sokkal inkább összetartották a két szláv nemzetet.

Itt nem csak a közös történelmi élményekre kell gondolni, hanem például akár a csapatsportágakban aratott sikerekre (futballban 2 VB ezüst és 1 EB elsőség, a nemzeti sportnak számító jégkorongban 6 VB-cím), vagy a kulturális összefonódásokra például a film, a zene területén.

A legjobban azt sérelmezték a csehszlovák állampolgárok, hogy nem kérdezték meg őket, pedig a népszavazások nem sokkal később reneszánszukat élték. Évtizedekkel később is a szlovákiaiak kétharmada szerint referendumot kellett volna tartani a kérdésben.

A szétválás után

Az utódállamok Csehszlovákia szétválása után hirtelen kisebbek lettek, csökkent a súlyuk, a nemzetközi színtéren azonban mégiscsak származott előny is a helyzetből, hiszen két szavazatuk lett, amivel egymást is tudták támogatni. 2004-ben az EU-ban ismét összetalálkoztak és a V4-en belül szintén együttműködnek.

Bármennyire is nem akarta a szétválást Csehszlovákia lakossága, a közéleti személyiségek nagy része úgy érzi, hogy az önálló államok létrejöttét követően még jobb lett a csehek és a szlovákok viszonya.

És valóban, kevés olyan ország van, amely ennyire közel állna egymáshoz. Az éppen beiktatott közjogi méltóságok első külföldi útja mindig a másik országba vezet.

A fiatalabb generációk már kevésbé éreznek nosztalgiát az 1993 előtti idők iránt, hiszen demokratikus államban élnek, amely gazdasági sikereket is maga mögött tudhat.

A legjelentősebb kereskedelmi partnerek maradtak egymás számára, de más területeken is kézzelfogható a nagy barátság. Például a szlovák államnyelv védelméről szóló törvény, amely minden más nyelv használatát igyekszik háttérbe szorítani, a cseh nyelvnek a szlovákkal azonos jogokat biztosít a hivatalos érintkezésben.

Évről évre nő az önálló államok létrehozásával elégedettek aránya és a 2010-es évekre már mindkét országban meghaladta az elégedettek aránya az elégedetlenkedőkét.

2018-ban, Csehszlovákia születésének 100. évfordulója idején a lakosok 51 százaléka értékelte pozitívan az önálló államok létrejöttét, míg a közös csehszlovák állam megszüntetését a megkérdezettek 40 százaléka tartotta jó döntésnek. Ez azt is jelenti, hogy volt egy jelentős, 11%-nyi réteg, amely örült ugyan az önálló Szlovákiának, de egyúttal szívesen maradt volna csehszlovák állampolgár is.

Minél idősebbek az emberek, annál inkább éreznek nosztalgiát a közös állam iránt, de nyilván saját fiatalságuk emlékeit is kivetítik a csehszlovák időszakra.

A fiatalabb generációk már kevésbé éreznek nosztalgiát az 1993 előtti idők iránt, hiszen demokratikus államban élnek, amely gazdasági sikereket is maga mögött tudhat.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb része is örül az önálló Szlovákiának, ami összefügghet azzal is, hogy az új államnak ki kellett alakítania új hivatalait, amelyben főként az értelmiségiek találtak maguknak helyet.

A csehek és a szlovákok jól megértik egymást, de nem csak azért, mert tolmács nélkül tudnak beszélni egymás közt anyanyelvükön. A közösen eltöltött évtizedek pozitív emlékként él a nemzettudatokban, de már a múlt része.

Csehszlovákia nem fog újra feltámadni, de az EU-n belül úgyis testvéri országokként tekintenek egymásra.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Csehország

SZOLIDARITÁS: Csehországba érkezett a Szerbia által adományozott vakcina, miközben még nem épül a szerb vakcinagyár

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

28441360560b4d7dd18cc2778054404 v4big
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

 
A már elküldték a beígért vakcinákat a cseheknek, Szlovénia, Ausztria és Magyarország közös küldeménye azonban még nem érkezett meg Prágába. Szerbiában egyelőre nem épül a vakcinagyár, amelynek októberben kellene megkezdenie a működését.

Prágában a szerb adomány

Belgrádból Prágába szállította hétfőn egy cseh katonai repülőgép azt a 100 620 adag Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinát, amelyet Szerbia ajándékozott Csehországnak – közölte Andrej Babiš cseh kormányfő hétfőn a Twitteren. SZOLIDARITÁS: Csehországba érkezett a Szerbia által adományozott vakcina, miközben még nem épül a szerb vakcinagyár

Aleksandar Vučić szerb államfő május 20-án hivatalos prágai látogatása során jelentette be, hogy Szerbia százezer adag Pfizer/BioNTech vakcinát ajándékoz a cseheknek.

A seznamzprávy.cz cseh hírportál korábban azt írta: Csehországba még nem érkezett meg az a mintegy 80 ezer adag oltóanyag, amelyet Szlovénia, Ausztria és Magyarország áprilisban közösen ajánlott fel szolidaritásból a cseheknek.

A prágai sajtó úgy tudja, hogy ezek a szállítmányok júniusban érkezik meg Csehországba.

Eduard Heger szlovák kormányfő szintén áprilisi prágai látogatása során 10 ezer adag Moderna vakcinát ajándékozott a cseheknek. Egyelőre nem tudni, hogy ezek mikor érkeznek meg Prágába.

Egyelőre nem épül a szerb vakcinagyár

Ana Brnabić szerb miniszterelnök hétfőn Belgrádban azt közölte, hogy Szerbia azért épít vakcinagyárat, mert a jövőben szeretné megvédeni állampolgárait a koronavírustól és más, hasonló vírusoktól, valamint a térség, Európa és a világ más országain is segíteni szeretne.

Aleksandar Vučić szerb elnök márciusban jelentette be, hogy megállapodás született Szerbia, Kína és az Egyesült Arab Emírségek között, hogy vakcinagyárat építenek Szerbiában, ahol a kínai Sinopharm koronavírus elleni oltóanyagát állítanák elő.

A szerb államfő akkor azt mondta, hogy a vakcina gyártása már októberében beindulhat, az építkezés azonban még nem kezdődött el, és egyelőre azt sem közölték, hol létesülne ez a gyár.

A hivatalos közlönyben néhány napja jelent meg az a szerb kormánydöntés, amelynek értelmében az ország költségvetéséből 1,867 milliárd dinárt (5,53 milliárd forint) szánnak a vakcinagyár felépítésére.

A szerb miniszterelnök megismételte azt a belgrádi mantrát, hogy a térségbeli országokat is segítené Belgrád, hiszen amíg nem lesz mindenki védett, addig Szerbia sem az.

Szerbia a koronavírus-járvány elleni vakcinák megjelenésekor nemcsak nyugati oltóanyagot, hanem keleti vakcinákat is vásárolt, Kínától például több mint négymillió adag oltást vett.

A szerb kormány álláspontja szerint a keleti oltóanyagok is ugyanolyan jók, mint a nyugatiak, és a legfontosabb az, hogy minél hamarabb minél többen védetté váljanak.

Ennek a hozzáállásnak köszönhetően eddig a nagykorú lakosság majdnem felét beoltották már a nyugat-balkáni országban, a cél pedig az, hogy június 21-ig a nagykorú állampolgárok 56-60 százaléka megkapja a vakcinát.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: